A migrációs és integrációs politika ellenőrzése nem működik kielégítően ‒ jelentette ki Michel Barnier új francia miniszterelnök kedden a nemzetgyűlésben elmondott általános politikai programbeszédében, amelyben más európai országok példáját követve a bevándorlással kapcsolatos intézkedések szigorítását jelentette be.
A helyzet orvoslására az új kormány „hatékonyabb elbírálást” kíván bevezetni a menedékkérelmek esetében, és meg akarja könnyíteni “az illegális bevándorlók őrizetének rendkívüli meghosszabbítását” a kiutasítási határozatok jobb végrehajtására. A miniszterelnök nem zárta ki a kiadott vízumok számának csökkentést sem azon országok esetében, amelyek vonakodnak kiutasított állampolgáraikat visszafogadni – írja az MTI.
„Jobban akarjuk ellenőrizni a határainkat” – tette hozzá a kormányfő, aki a tavaly májusban elfogadott európai migrációs és menekültügyi paktum “halogatás nélküli” végrehajtását szorgalmazta, amely az Európai Unióban az illegális bevándorlás elleni harcot hivatott erősíteni.
Figyelmeztetett arra is, hogy “Franciaország addig, amíg szükséges, folytatja az ellenőrzések visszaállítását saját határain”, ahogyan azt az európai szabályozástól való egyes kivételek lehetővé teszik, és ahogyan azt Németország szeptember közepén megtette.
„Kíméletlenül kell […] fellépnünk az embercsempészekkel és emberkereskedőkkel szemben, akik a nyomort és a kétségbeesést használják ki több ezer migráns életének árán a Földközi-tengeren és a La Manche csatornán”, ahol az utóbbi években egyre több halálos baleset történt” – tette hozzá a miniszterelnök.
A szigorításokat illetően az új francia kormány egyes országoknak a vízumok kiadását a kiutasított állampolgároknak a származási országaikba történő kitoloncolásához szükséges konzuli engedélyek kiadásától fogja függővé tenni. Michel Barnier utalt arra is, hogy tervei szerint tárgyalásokat kezdeményez „az érintett országokkal a régóta fennálló kétoldalú megállapodásokról, ha azok már nem felelnek meg a mai realitásoknak”.
Ezek a kijelentések megerősítik az új belügyminiszter, Bruno Retailleau nyilatkozatait, aki támogatná, hogy Franciaország felülvizsgálja az Algériával kötött megállapodást, amely jelenleg megkönnyíti az algériai állampolgárok beutazását Franciaországba.
Michel Barnier-hoz hasonlóan a migráció kérdésében keményvonalasként ismert belügyminiszter is a jobbközép Köztársaságiaktól érkezett az új kormányba, s tárcavezetőként tett első nyilatkozata ‒ amelyben kijelentette, hogy „a bevándorlás nem lehetőség”, és sajnálja, hogy nem tud népszavazást szervezni a témában Franciaországban – a kormány soraiban is heves vitát váltott ki.
A programbeszédet követő vitában Marine Le Pen, az ellenzéki Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője azt kérte a kormánytól, hogy a jövő év elején terjesszen be egy új bevándorlási törvényt azon intézkedések visszavezetésére, amelyeket a tavaly decemberben elfogadott törvényből az alkotmánybíróság szerepét betöltő francia alkotmánytanács törölt.
A 2023. december 20-án megszavazott törvény 86 cikkelye közül 35-öt teljesen vagy részben kivett a szabályozásból az alkotmánytanács, ezek elsősorban azok a szigorítások, amelyek az előző kormánytöbbség és a jobboldal közötti megállapodás eredményeként kerültek a szövegbe.
A kilenc alkotmánybíró kivette az új szabályozásból egyebek mellett a kanadai mintára bevezetett kvótákat, amelyek a következő három évre felső határt szabtak volna a Franciaországba beengedett gazdasági bevándorlók számára, alkotmányellenesnek minősítette a szociális támogatásokhoz való hozzáférés szigorítását, amely különbséget tett európai uniós és nem uniós állampolgárok között, és nem támogatta a családegyesítés feltételeinek szigorítását, ahogy azt sem, hogy a külföldi diákoknak ezentúl kauciót kellene letétbe helyezniük, amely fedezi a hazautazásuk költségeit.
Benne maradt viszont a törvényben az akkori kormány eredeti javaslata, amely két pilléren nyugszik: szigorúbban lép fel a bűnelkövető külföldiekkel szemben, és megkönnyíti a kitoloncolásukat, valamint a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban feketén dolgozó külföldiek helyzetét legalizálja, miután a prefektusok egyéni elbírálás alapján és a munkáltató előzetes beleegyezése nélkül is munkavállalási és tartózkodási engedélyt adhatnak az ilyen helyzetben lévő több százezer embernek.
Hamarosan akár azért is megbüntethetnek valakit Írországban, ha egy bevándorlásellenesnek ítélt vicces képet találnak a telefonján, ráadásul nem a vádnak kell bizonyítani a bűnösséget, hanem a megvádoltnak az ártatlanságát. Az ír kormány azt követően nyújtotta be az erre vonatkozó törvényjavaslatot a parlamentnek, hogy a múlt héten egy algériai származású bevándorló az utcán megkéselt három gyermeket és két felnőttet egy iskola közelében.
Példátlan felháborodási hullám söpört végig Írországon a múlt heti késeléses merénylet után. A brutális merénylet miatti dublini tüntetésekkel összefüggésben már az első éjszaka három tucat embert vettek őrizetbe – egy részük egészen biztosan felhasználta az utcákon uralkodó káoszt arra, hogy boltokat fosztogasson. A mainstream sajtó a legtermészetesebb módon „szélsőjobboldalizta” a tiltakozókat, az őrizetbe vettek pedig kiváló lehetőséget biztosítottak Leo Varadkar miniszterelnök és kabinetje számára, hogy összemossa őket a valódi tüntetők tömegeivel, így kriminalizálva a tiltakozást – írja a Mandiner.
Úgy tűnik, hogy a dublini kormány nemcsak az indulatok félresiklatására használja fel a történteket, hanem támadásba is lendül.
Legalábbis erre utal, hogy – mint arról a Fox News beszámolt – a „gyűlölethullámra” reagálva Varadkar belengette a gyűlölet elleni törvények modernizálását. Mint fogalmazott: „Szerintem most már nyilvánvaló mindenki számára, hogy a törvények nem elég naprakészek a közösségi média korában.” Hangsúlyozta, új jogszabály kell, és „ezt néhány héten belül be kell vezetnünk, mert itt nemcsak a közösségimédia-platformoknak van felelősségük, hanem azoknak is, akik gyűlöletkeltő és erőszakra buzdító tartalmakat töltenek fel az internetre.”
A Fox News amerikai hírtelevízió szerint mindez a tömeges migrációtól idegenkedő írek bebörtönzéséhez vezethet, hiszen az új jogszabály ilyen kitételt is tartalmaz: „a rasszizmus és a xenofóbia közvetlen erőszak a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása ellen, azon elvek ellen, amelyekre az Európai Unió alapul, és amelyeket a tagállamok is osztanak”.
Az amerikai orgánum azt is hozzáteszi, hogy a xenofóbia könnyedén ráhúzható mindenkire, aki ellenzi a tömeges migrációt, és aggodalmasnak tartja, hogy az írásbeli vagy képi tartalmak terjesztése önmagában büntetendő cselekményként került be a törvénytervezet szövegébe.
Ismeretes: a múlt heti zavargások kapcsán a rendőrség csőcselékként hivatkozott a tüntetőkre, mondván, „egyértelmű, hogy az emberek a közösségi médián, az interneten keresztül radikalizálódtak”. A téma már hónapokkal korábban, júniusban az ír parlament előtt volt Pauline O’Reilly zöldpárti szenátor akkor úgy fogalmazott: „korlátozzuk a szabadságot, de a közjóért tesszük!”
A most felmelegített tervezet ennél még szaftosabb részleteket is tartalmaz, ami ellen még Elon Musk, a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója is kikelt. A tervezet ugyanis szélsőséges esetben börtönnel fenyegeti azokat az ír polgárokat, akik „olyan anyagok birtokában vannak, amelyek bizonyos védett tulajdonságokat kritizálnak, a nemi identitástól kezdve az etnikumig”.
A börtönhöz eszerint elég olyan anyagot készíteni vagy birtokolni, amely valószínűleg erőszakot vagy gyűlöletet szít egy személy vagy személyek csoportja ellen azok védett tulajdonságai kapcsán, s amely a nyilvánosság egy részéhez való eljuttatás céljából készült. A nyári szövegtervezet a védett tulajdonságok felsorolása kapcsán a gender szót így értelmezi: „egy személy nemét jelenti, vagy azt a nemet, amelyet a személy preferált nemeként fejez ki, vagy amellyel a személy azonosítja a transzneműt, valamint a férfi és női nemtől eltérő nemet”. Csakhogy e passzus szélsőséges alkalmazásával akár a Bibliát vagy a katolikus hittételeket is büntetendő gyűlöletbeszédként lehetne értelmezni.
Ráadásul a bizonyítási eljárás fordított, vagyis az ártatlanság vélelme helyett a bűnösség vélelme lép színtérre. E szerint „ha bebizonyosodik, hogy a vádlott az említett anyag birtokában volt, és megalapozottan feltételezhető, hogy az anyagot nem személyes használatra szánták, a személyről az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az (1) bekezdésbe ütköző anyag birtokában volt.”
Dornfeld László, az Alapjogokért Központ elemzője szerint „az új ír törvénytervezetben a minél szélesebb gumifogalom megteremtése a cél. Sehol sem szerepel például a gyűlöletbeszéd definíciója”. Hozzátette: még csak az sem kell, hogy valaki sértőként értelmezze az adott anyagot, „már az is elég az elkövetéshez, ha az alkalmas lehet rá. Hogy ki dönti ezt el? A hatóságok. Igazi orwelli gondolatbűnnel állunk szemben”.
Már az is bűncselekmény lesz, ha valakinek a telefonján egy bevándorláskritikus mémet találnak, ráadásul a bűnösség vélelme mellett a jelenlegi jogszabályokkal ellentétben még az sem nyújt védelmet, hogy a vádlott nem ezt gondolta.
„A javaslat szembemegy az önvádra kötelezés tilalmával is, hiszen ha valaki nem hajlandó elektronikus eszköze vagy felhasználói fiókja jelszavát átadni az ilyen ügyek nyomozásánál, úgy az már ezért is büntethetővé válik” – teszi hozzá Dornfeld.
A vezető elemző úgy véli, történelmi okokból nem meglepő és nem is ritka a szólásszabadság korlátozása az emberi méltóság védelmében Európában, de ehhez erős indok kell – a magyar alaptörvényben ez a nyilvánvaló és közvetlen veszély kritériuma –, itt ez is hiányzik, vagyis rossz esetben egy Brian élete című filmből kivágott jelenettel is törvényt sérthetünk. Dornfeld szerint a valós cél nem a gyűlöletbeszéd visszaszorítása, hanem az ellenvélemény ellehetetlenítése, a rossz gondolatok büntetőjogi fenyegetése.
Az időzítés egyértelmű, ahogy az is beszédes, hogy Írország egyik legnépszerűbb sportolóját, az MMA harcművészetben jeleskedő Conor McGregort már vizsgálat alá is vonták.
Noha egy évtizede még éppen a közösségimédia-platformokat tekintették a szólásszabadság legújabb színterének, ahol megfértek a másutt kriminalizált vélemények, a 2010-es évek második felében szinte az összes ilyen platform jóval erősebb cenzúrát kezdett bevezetni, mint akár az adott ország törvényei.
Ezt nevezték például a Facebook közösségi alapelveinek, és itt került sor először a fent részletezett, mindenféle jogállamisági kritériumot mellőző gyakorlatokra. Úgy, mint egyes védett csoportok privilegizálására, mások, például a konzervatívok véleményének erős korlátozására, vagy a bűnösség vélelmének alkalmazására.
Most pedig úgy fest, hogy a törvényalkotók kezdenek mintaként tekinteni az addig minden törvényi felügyelettől ódzkodó közösségimédia-platformok gyakorlatára. Külön pikáns, hogy a Facebook moderátori központja épp Dublinban működik.
Mindennek kapcsán Dornfeld elmondta: „Mark Zuckerberg nem sokra tartja a szólásszabadságot, a jogi bizonytalanságot sokkal jobban gyűlöli: a platformja nem veszít pénzt azzal, ha legitim véleményeket töröl, de azzal igen, ha azok nem törlése miatt megbüntetik.”
Az ír törvénytervezetnek ugyanaz a gyenge pontja, mint a közösségi alapelvek betartatásának: az irónia algoritmikusan elválaszthatatlan a komolynak szánt üzenettől.
Az elemző szerint ennek bizonyítása jogállami körülmények között nehézkes, „a javaslat ezért egy demonstrációs tesztet vezetne be, vagyis azt vizsgálná, ellenségesen viselkedett-e az elkövető valamely csoport tagjával”, ami szintén nem visz közelebb a valóság megismeréséhez.
Az ír törvény könnyen precedenssé válhat; „egyértelmű, hogy a progresszió ebbe az irányba akar elmozdulni: az eltörlés kultúrája, az egyre inkább nyíltan totalitariánus woke ideológia végső célja az, hogy rajta kívül más gondolat ne maradhasson. Az ilyen ideológiáknak mindig is természetes ellensége volt a humor, hiszen nevetségessé teszi világmegváltó eszméiket” – fogalmaz Dornfeld, hozzáfűzve: bízik abban, hogy „ami nem sikerült a kommunistáknak és a náciknak, ott a globalisták sem fognak sikerrel járni” – olvasható a Mandineren.
[type] => post
[excerpt] => Hamarosan akár azért is megbüntethetnek valakit Írországban, ha egy bevándorlásellenesnek ítélt vicces képet találnak a telefonján, ráadásul nem a vádnak kell bizonyítani a bűnösséget, hanem a megvádoltnak az ártatlanságát.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1701297360
[modified] => 1701285595
)
[title] => Nem ezt a lovat akarták az írek: szigorítások jöhetnek Írországban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=96644&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 96644
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 96645
[image] => Array
(
[id] => 96645
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/k-ap20231124006-scaled-1.jpg
[original_lng] => 489420
[original_w] => 2560
[original_h] => 1707
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/k-ap20231124006-scaled-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/k-ap20231124006-scaled-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/k-ap20231124006-scaled-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/k-ap20231124006-scaled-1-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/k-ap20231124006-scaled-1-1536x1024.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/k-ap20231124006-scaled-1-2048x1366.jpg
[width] => 2048
[height] => 1366
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/k-ap20231124006-scaled-1.jpg
[width] => 2560
[height] => 1707
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1701278396:12
[_thumbnail_id] => 96645
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1569
[_oembed_575a550688414904f341efa51fcdb46d] =>
Ireland's neutrality does not imply disregard for justice and the restoration of peace. During our call, Ireland's Taoiseach @SimonHarrisTD confirmed his participation in the Peace Summit.
I am grateful to Ireland for its humanitarian and logistical support. We also discussed… pic.twitter.com/A0CgYJ243x
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 9, 2024
Ireland's neutrality does not imply disregard for justice and the restoration of peace. During our call, Ireland's Taoiseach @SimonHarrisTD confirmed his participation in the Peace Summit.
I am grateful to Ireland for its humanitarian and logistical support. We also discussed… pic.twitter.com/A0CgYJ243x
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 9, 2024
A nemzetközi szervezetek kezdik teljesen elveszíteni a józan eszüket a migráció kérdésében, pedig pont most lenne szükség a tiszta beszédre, és arra, hogy megerősítsünk minden egyes, nyomás alatt állóországot a határőrizet fontosságában – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerdán Tallinnban.
A tárcavezető a NATO keleti tagállamait tömörítő Bukaresti Kilencek ülésén hangsúlyozta, hogy Közép-Európára két dolog jelent most komoly biztonsági fenyegetést: a bevándorlási nyomás, illetve az ENSZ és az Európai Unió erről alkotott, „egyre veszélyesebbé és észszerűtlenebbé váló álláspontja”.
Utóbbi szerinte „gyakorlatilag ugyanolyan veszélyt jelent, mint maga a migráció”. Kiemelte, hogy a déli irány mellett ezúttal már kelet felől is érkeznek migránsok az EU-ba, így Lengyelország és a balti államok már fizikailag is szembesülnek azzal a helyzettel, amellyel Magyarország 2015 óta küzd.
Szijjártó Péter leszögezte: arra lenne szükség, hogy az EU és az ENSZ világossá tegye, hogy nincs helye az illegális migrációs hullámoknak. Ezek ugyanis a „megszokott biztonsági és civilizációs kockázatok mellett” a koronavírus-járvány miatt súlyos egészségügyi veszélyeket is jelentenek, továbbá lehetőséget nyújthatnak a terroristáknak arra, hogy a bevándorlók között megbújva eljussanak a világ különböző pontjaira.
A miniszter elképesztőnek nevezte, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa kedden arra szólította fel Lettországot, hogy fogadjon be mindenkit, aki megjelenik a határain, s mindenkinek biztosítsa a menedékkérelem benyújtásának jogát.
„Olyan embereket akarnak befogadni az Európai Unióba, akik megtámadják a lengyel határőröket, akik semmilyen módon nem hajlandók elfogadni a viselkedési szabályainkat, a törvényeinket, a jogszabályainkat, akik agresszíven viselkednek velünk szemben” – mondta.
Végezetül pedig aláhúzta, hogy ez rendkívül veszélyes politika, s ezért Közép-Európának azzal kell számolnia, hogy ha nem védi meg magát, akkor más nem fogja megvédeni.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A nemzetközi szervezetek kezdik teljesen elveszíteni a józan eszüket a migráció kérdésében, pedig pont most lenne szükség a tiszta beszédre, és arra, hogy megerősítsünk minden egyes, nyomás alatt állóországot a határőrizet fontosságában - jelentet...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1635344040
[modified] => 1635343246
)
[title] => Szijjártó: a nemzetközi szervezetek kezdik teljesen elveszíteni a józan eszüket
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=32429&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 32429
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 32430
[image] => Array
(
[id] => 32430
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/szijjarto-2.jpg
[original_lng] => 52166
[original_w] => 722
[original_h] => 406
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/szijjarto-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/szijjarto-2-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/szijjarto-2.jpg
[width] => 722
[height] => 406
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/szijjarto-2.jpg
[width] => 722
[height] => 406
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/szijjarto-2.jpg
[width] => 722
[height] => 406
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/szijjarto-2.jpg
[width] => 722
[height] => 406
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/szijjarto-2.jpg
[width] => 722
[height] => 406
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1635332450:10
[_thumbnail_id] => 32430
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2284
[_oembed_c11f003e82a53932ca5885c40d01341d] =>
[_oembed_time_c11f003e82a53932ca5885c40d01341d] => 1635332449
[_oembed_3bbc68fa18e5be2136d96dd1a0321dca] => {{unknown}}
[_oembed_3e60e40d03b4410ed6950e40a6966309] =>
[_oembed_time_3e60e40d03b4410ed6950e40a6966309] => 1644715323
[_oembed_74b17ebf004e4b7b8067ba02b180bf3c] =>
[_oembed_time_74b17ebf004e4b7b8067ba02b180bf3c] => 1648590986
[_oembed_6fc4a3c0b94298e891e8720a5637661a] =>
[_oembed_time_6fc4a3c0b94298e891e8720a5637661a] => 1648590987
[_oembed_35844f20b2558c81f95cb0ae576a0fb4] =>
[_oembed_time_35844f20b2558c81f95cb0ae576a0fb4] => 1653591757
[_oembed_9824611f82f756c6bb2b48ef40243f00] =>
[_oembed_time_9824611f82f756c6bb2b48ef40243f00] => 1667024987
[_oembed_803082cae0da8705389131e0b563933f] =>
I had a productive phone call with Minister of Foreign Affairs of 🇭🇺 Péter Szijjártó. As a follow-up to the conversation between 🇺🇦 President @ZelenskyyUa and Prime Minister of 🇭🇺 @PM_ViktorOrban, we are working to organize a meeting between the two leaders in the near future.
Az amerikai legfelsőbb bíróság szerint a regnáló elnök megsértette a szövetségi törvényeket, amikor hatályon kívül helyezte a Maradj Mexikóban programot.
A testület szerdán arra kötelezte Joe Biden amerikai elnököt, hogy léptesse ismét életbe elődje, Donald Trump Maradj Mexikóban néven ismert bevándorlási programját.
A konzervatív többségű bírói testület három liberális bíró ellenvéleménye mellett arra a megállapításra jutott, hogy a Biden-kormányzat feltehetően megsértette a szövetségi törvényeket, amikor februárban hatályon kívül helyezte a hivatalosan Bevándorló Védelmi Programot (MPP). Ennek értelmében korábban arra kötelezték a közép-amerikai menedékkérőket, hogy Mexikóban várják meg, amíg az amerikai hatóságok elbírálják a kérelmüket.
A legfelsőbb bíróság mostani határozatával a Biden-kormányzat erőfeszítései ellenére helyt adott Matthew Kacsmaryk texasi szövetségi bíró múlt héten hozott döntésének, amellyel ismét életbe léptette a bevándorlási programot.
Az amerikai kormány augusztus közepén tette közzé, hogy meghaladta a 212 ezret az illegális határátlépési kísérletek száma az amerikai-mexikói határon júliusban, ami a legmagasabb szám az ezredforduló óta. A republikánusok ezt a fejleményt annak tudták be, hogy a demokrata párti Biden januári hivatalba lépése óta igyekezett visszavonni elődje szigorú bevándorlásellenes intézkedéseit, így az MPP programot is. A bevándorlást támogató jogvédők ugyanakkor arra hivatkoznak, hogy a Maradj Mexikóban program veszélyes körülményeknek teszi ki a főleg közép-amerikai országokból származó migránsokat a mexikói határvárosokban.
