Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump kijelentette, hogy „örökre meg akarja állítani a migrációt” a harmadik világbeli országokból, és megígérte, hogy erőfeszítéseket tesz több millió bevándorló kitoloncolására az USA-ból, megfosztva őket legális státuszuktól.
A lap megjegyzi: „Trump az ország problémáiért – a bűnözéstől a lakáshiányig – a bevándorlókat okolja, amely szerinte az amerikai társadalom «szociális diszfunkciójának» része, és «visszairányuló migrációt» követel.”
A kijelentését azután tette, hogy fegyveres támadás érte az amerikai Nemzeti Gárda két szolgálati tagját Washington központjában. Egy 20 éves női gárdista életét vesztette, a másik katona kritikus állapotban van. A gyanúsítottat – egy Afganisztánból származó férfit, aki az Egyesült Államokba azzal a programmal érkezett, amely több tízezer afgánnak nyújtott menedéket az amerikai csapatok kivonása után – első fokú gyilkossággal vádolták meg.
A washingtoni lövöldözést követően Trump adminisztrációja ígéretet tett arra, hogy felülvizsgálja több millió legális bevándorló ügyét.
A toryk jobbszárnyára került Robert Jenrick úgy látja, Nagy-Britanniának ki kéne lépnie az Emberi Jogok Európai Egyezményéből, nehogy perelhetők legyenek a Ruandába történő kitoloncolások.
Nem jutott nyugvópontra a menedékkérők Afrikába való kitoloncolásáról szóló vita Nagy-Britanniában: két nappal a brit-ruandai megállapodás aláírása után lemondott posztjáról a brit bevándorlásügyi miniszter.
Robert Jenrick, akit sokan Rishi Sunak bizalmasának tartanak, úgy látja ugyanis, hogy nem megy elég messzire az a törvényjavaslat, amellyel a miniszterelnök keresztül akarja vinni a Ruandával kötött, vitatott menekültügyi paktumot.
„Nem folytathatom a hivatalomat, ha ennyire egyértelműen nem értek egyet a kormány bevándorlási politikájának irányával” – írta Jenrick az X-en, hozzátéve, hogy szerinte Sunak törvényjavaslata „a remény diadala a tapasztalat felett”, és azt jelenti, hogy a tervet ismét megtámadják a bíróságokon.
James Cleverly belügyminiszter, aki a minap Kigaliban aláírta a megállapodást, megerősítette kollégája döntését parlamentben.
London azután döntött úgy, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítélete dacára szerződést köt Ruandával, hogy úgy látta: az új megállapodás már figyelembe veszi a bíróság aggályait. Ez többek között biztosítékokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a kelet-afrikai állam nem toloncolja ki az Egyesült Királyságból harmadik országba a menedékkérőket. A terv ellenzői a nemzetközi menekültügyi jog megsértése miatt bírálják a megállapodást.
A tervezett törvény a kelet-afrikai országot biztonságos harmadik országgá nyilvánítaná. Ennek érdekében Sunak még egy brit emberi jogi törvényt is alkalmazhatatlanná akar nyilvánítani.
Az olyan keményvonalasok azonban, mint Suella Braverman volt belügyminiszter és most Jenrick, még keményebb intézkedéseket követelnek, beleértve az Emberi Jogok Európai Egyezményéből való kilépést is, hogy megakadályozzák a nemzetközi bíróságok előtti jogi lépéseket. (Jenricket eredetileg a jobboldali Braverman ellensúlyaként nevezték ki. A vitában azonban egyre inkább jobbra tolódott.)
A brit kormány régi elképzelése, hogy azonnali hatállyal Ruandába toloncolják ki azokat a menedékkérőket, akik illegálisan lépnek be az országba, származásuktól függetlenül. Ott kell menedékjogot kérniük, és nem térhetnek vissza az Egyesült Királyságba.
A brit kormány azzal érvelt, hogy Ruanda biztonságos harmadik ország, és nincs alapos ok azt állítani, hogy a menedékkérőket rossz bánásmód fenyegetné. Ezt az érvelést a Legfelsőbb Bíróság elutasította, bár elfogadta a belügyminiszter érvelését, miszerint a ruandai menekültügyi rendszer végül is képes lehet „pontos és igazságos döntések meghozatalára”.
Rishi Sunak kemény fellépést ígért a migrációval szemben („megállítjuk a csónakokat”), a Konzervatív Párt jobboldala pedig nagy nyomást gyakorol rá azért, hogy a migránsokat visszatartsa attól, hogy kis csónakokkal átkeljenek a La Manche-csatornán.
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
62 500 főre megemeli az idei pénzügyi évben az Egyesült Államok által befogadható migránsok létszámának felső határát – jelentette be hétfői közleményében Joe Biden amerikai elnök.
„Ma 62 500-ra módosítom az Egyesült Államok menekültek befogadására vonatkozó felső határát” – fogalmazott Biden. A demokrata párti elnök hozzátette: „Ez eltörli az előző adminisztráció által megállapított, történelmileg is alacsonynak nevezhető 15 ezer fős határt, amely nem tükrözte Amerika, mint menekülteket befogadó és támogató nemzet értékeit.”
Donald Trump volt amerikai republikánus elnök hivatali ideje alatt folyamatosan csökkentették a befogadási plafont, amelyet Barack Obama adminisztrációja idején 110 ezerre emeltek. A Trump-kormányzat már 2017-ben 50 000 főben korlátozta a befogadható migránsok számát, 2018-ban évi 45 000-es kvótát állapított meg, amelyet először 30 000-re, majd 15 000-re csökkentettek.
Joe Biden közleményében elismerte, hogy ebben a pénzügyi évben nem érik el – az általa néhány hónappal ezelőtt megígért – 125 000 fős felső határt. Az elnök szerint ugyanis időbe telik, amíg újjáépítik „a menekültek tízezreinek befogadásához és támogatásához szükséges infrastruktúrát”. Elkötelezettségét fejezte ki ugyanakkor amellett, hogy az első teljes költségvetési éve alatt 125 000 főre fogja emelni a felső határt.
„Gyorsan dolgozunk az elmúlt négy év kártételeinek felszámolásán. (.) Fontos, hogy ma megtegyük ezt az intézkedést, amellyel eloszlatjuk a kétségeket a világ menekültjeinek fejéből, akik annyit szenvedtek, és akik izgatottan várják új életük kezdetét” – fogalmazott az elnök
Joe Biden április közepén sürgősségi elnöki rendeletben döntött arról, hogy nem változtat az elődje, Donald Trump által megállapított 15 000 fős felső korláton. A bejelentést követően saját pártja, a demokraták és a menekültügyi szervezetek részéről egyaránt sok kritika érte elnököt.
Trump a bevándorlást akarta korlátozni azzal, hogy az Egyesült Államok által befogadható menekültek számát minden korábbinál alacsonyabb szinten határozta meg. Biden áprilisi döntését pedig arculcsapásként értékelték mindazok, akik abban bíztak, hogy a demokrata párti politikus eltörli elődje bevándorlást korlátozó intézkedéseit. Néhány nappal később a Fehér Ház közleményt adott ki, amelyben jelezte, hogy az elnök május 15-ig döntést hoz a plafon megemeléséről.
A menekültek befogadásának meghatározása az amerikai menekültügyi rendszernek pusztán az egyik eleme, és azokra vonatkozik, akik menedékkérelmük ellenőrzése alatt is külföldön vannak, és már regisztrált menedékkérőként érkeznek az országba. Az Egyesült Államok területére illegálisan belépő és ott menedékkérelmet benyújtó emberekre ez a plafon nem vonatkozik.
Joe Biden hivatalba lépése után számos olyan kormányzati intézkedés született, amely arra ösztönözte a migránsokat, hogy elinduljanak az Egyesült Államok felé. Biden hatályon kívül helyezte például Trump „Maradj Mexikóban” nevű intézkedését (amelynek értelmében a migránsoknak Mexikóban kellett volna kivárniuk kérelmük elbírálását), de leállította a határfal építését is, és úgy döntött, hogy a kísérő nélküli kiskorú migránsokat nem küldik vissza a határról. Mindennek következtében évtizedek óta nem látott káosz és válsághelyzet alakult ki az Egyesült Államok déli határain.
Joe Biden megválasztott amerikai elnök tizenhét rendelet írt alá már a beiktatása napján, szerdán Washingtonban, egyebek mellett országának a párizsi klímaegyezményhez és az Egészségügyi Világszervezetbe (WHO) való visszatéréséről, valamint a bevándorlás kérdéséről.
Az Egyesült Államokban eddig 400 ezer halálos áldozattal járó koronavírus-járvány korlátozása érdekében az új elnök rendeletet ad ki a kötelező maszkviselésről a szövetségi intézményekben és a szövetségi alkalmazottak számára. Antony Fauci legfőbb amerikai járványügyi szakértő már csütörtökön felszólal az Egyesült Államok nevében a WHO végrehajtó tanácsában – közölte szerdai sajtótájékoztatóján új kormányzat Covid-19-járvánnyal kapcsolatos erősfeszítéseinek összehangolásáért felelős Jeff Zients. A bevételi forrásukat elvesztők számára az elnök rendeletben hosszabbítja meg a kilakoltatásra és a szövetségi forrásból fizetett diákhitelek törlesztésére elrendelt moratóriumot.
A demokrata párti politikus, aki elnöksége egyik fő kérdésévé tette az általános felmelegedés elleni harcot, már szerdán levelet küldött az ENSZ-be, hogy az Egyesült Államok egy hónapon belül ismét csatlakozhasson a párizsi klímaegyezményhez – jelentette be Gina McCarthy, az új elnöki csapat éghajlati kérdésekben illetékes vezetője. Az új elnök visszavonja az előző kormányzat klímaváltozással kapcsolatos deregulációs intézkedését is, így a Donald Trump távozó elnök által az Egyesült Államok és Kanada között építendő Keystone XL kőolajvezeték építésének vitatott tervére kiadott engedélyt, és moratóriumot rendel el az Alaszkai Természetvédelmi Rezervátum területén a Trump-kormányzat által nemrég engedélyezett kőolaj- és földgázkitermelési fejlesztésekre. Biden ígéretet tett arra, hogy elindítja az Egyesült Államot azon az úton, amelyen 2050-ig elérhetik az általános felmelegedését felelős üvegházhatású gázok kibocsátásának zéró szintjét. A harc nem lesz egyszerű, tekintettel az egyesült államokbeli politikai megosztottságra, a fosszilis üzemanyagokat kitermelő cégekre és az amerikai politika miatt aggódó nemzetközi partnerekre – jegyezte meg a Reuters hírügynökség.
Donald Trump tavaly léptette ki országát a 2015-ben Párizsban aláírt nemzetközi klímaegyezményből, azzal érvelve, hogy az túl sokba kerül az amerikai gazdaságnak és kevés kézzelfogható előnye lesz.
A bevándorlási politika terén Biden szintén Donald Trumppal ellentétes utat követ, aki elnöksége egyik prioritásává tette az illegális bevándorlás elleni harcot. Biden visszavonta az elődje által meghozott vitatott bevándorlási rendeletet, amely megtiltotta a belépést az Egyesült Államokba a muzulmán többségű országok állampolgárai számára.
Ez az intézkedés idegengyűlöletben és vallási ellenségeskedésben gyökerezik – mondta Jake Sullivan, a Fehér Ház leendő nemzetbiztonsági tanácsadója. A demokrata párti elnök „ünnepélyesen kihirdeti” a Mexikóval közös határon épülő, a védelmi minisztérium költségvetéséből finanszírozott fal munkálatainak felfüggesztését is. Ezzel párhuzamosan Joe Biden bevándorlási törvénytervezetet nyújt be a kongresszusba, amely több mint 700 ezer, még gyermekként illegálisan az Egyesült Államokba érkezett fiatal és más rendezetlen helyzetben lévő bevándorló számára kínálja fel a bizonyos időkorlátok és feltételek melletti honosítás lehetőségét. A reformtervezet előirányozza egyebek mellett pótlólagos források – négy év alatt négymilliárd dollár – biztosítását a határőrizet megerősítéséhez Salvador, Guatemala és Honduras határán, illetve a három ország számára nyújtandó segélyprogramhoz, ezekből az országból érkezik ugyanis a legtöbb bevándorló és menekült.
A tanácsadók szerint a szerdai intézkedéseket további rendeletek és kihirdetések követik a következő napokban.
We now have over 150,000 signatures demanding a special counsel to investigate #Biden corruption! Help us reach 200k. Please share, RETWEET, and sign now:https://t.co/G77lliVRbv
Interior Minister #Seehofer on today’s #JHA videoconference: „When #Europe works together to fight terrorism and extremism, then Europe is a superpower. All ??member states have adopted the declaration on the latest terrorist attacks. This sends a strong signal of #solidarity.“ pic.twitter.com/nP1b9vnsGB
Biden on ABC on China's peace plan: "I've seen nothing [that] would indicate there's something that would be beneficial to anyone other than Russia ... the idea that China is gonna be negotiating the outcome of a war that's a totally unjust war for Ukraine is just not rational" pic.twitter.com/inp3cOWbkZ
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
