Észtország az egész Európai Unióra kiterjedő beutazási tilalom bevezetését sürgeti azokkal a volt orosz katonákkal szemben, akik részt vettek az Ukrajna elleni háborúban. Margus Tsahkna észt külügyminiszter szerint komoly biztonsági kockázatot jelenthet, ha a konfliktus lezárulta után nagy számban érkeznek Európába tapasztalt harcosok – írja a Kyiv Independent.
„Nem vezethet út Bucsától Brüsszelig” – fogalmazott Tsahkna Brüsszelben, ahol az uniós külügyminiszterek találkozóján is napirendre tűzte a kérdést. Észtország már január elején megtiltotta a schengeni térségbe való belépést 261 orosz harcos számára, most pedig összehangolt uniós fellépést sürget.
Az észt kormány szerint Oroszországban közel egymillió olyan katona lehet, akik harci tapasztalattal rendelkeznek, és közülük sokan bűnözői háttérrel is. Tallinn attól tart, hogy a háború után ezek közül sokan Európába próbálnak majd belépni, miközben az unió nincs felkészülve az ebből fakadó biztonsági következményekre.
Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője elmondta: több tagállam is támogatja a beutazási tilalom gondolatát, mivel az „egyértelmű biztonsági kockázatot” jelent. Az unió jelenleg egyeztetéseket folytat arról, milyen lépéseket kell tenni egy esetleges tűzszünet utáni időszakban.
A javaslat hátterében az is áll, hogy Oroszországban az ukrajnai frontról hazatérő katonákhoz az elmúlt években a bűnözés növekedését kötötték. Beszámolók szerint több mint ezer ember halt meg vagy sérült meg olyan erőszakos bűncselekményekben, amelyek visszatérő harcosokhoz köthetők. Oroszország a háború során széles körben toborzott elítélteket, akiknek kegyelmet ígért a fronton teljesített szolgálatért cserébe.
Észtország beutazási tilalmat rendelt el 261 katonával szemben, akik az Oroszországi Föderáció oldalán részt vettek az Ukrajna elleni háborúban, számolt be Margus Tsahkna, az észt külügyminisztérium vezetője X közösségi oldalán.
„Észtország beutazási tilalmat rendelt el 261 orosz fegyveressel szemben, akik részt vettek az Ukrajna elleni katonai agresszióban, és ez csak a kezdet. Az agresszor állam több százezer katonája vett részt ebben a brutális háborúban, bűncselekményeket követett el és erőszakot terjesztett. Nincs helyük Észtországban és a schengeni övezetben” – hangsúlyozta Tsahkna.
Az észt külügyminisztérium hozzátette, hogy az ország továbbra is azon fog dolgozni, hogy bezárja az ajtót a volt orosz fegyveresek előtt, és felszólította a többi államot, hogy tegyenek hasonlóképpen.
[type] => post
[excerpt] => Észtország beutazási tilalmat rendelt el 261 katonával szemben, akik az Oroszországi Föderáció oldalán részt vettek az Ukrajna elleni háborúban, számolt be Margus Tsahkna, az észt külügyminisztérium vezetője X közösségi oldalán.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1768407660
[modified] => 1768386248
)
[title] => Észtország több mint 200 olyan ember számára tiltotta meg a beutazást, akik az Oroszországi Föderáció oldalán harcoltak Ukrajna ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=175126&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 175126
[uk] => 174890
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 174891
[image] => Array
(
[id] => 174891
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-55.png
[original_lng] => 535871
[original_w] => 1140
[original_h] => 760
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-55-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-55-300x200.png
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-55-768x512.png
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-55-1024x683.png
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-55.png
[width] => 1140
[height] => 760
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-55.png
[width] => 1140
[height] => 760
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/image-55.png
[width] => 1140
[height] => 760
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1768379049:12
[_thumbnail_id] => 174891
[_edit_last] => 12
[views_count] => 654
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_744f5a754f7f3a400bc51bade77be714] =>
With SAFE we are producing the capabilities Europe needs most.
We will focus on pan-European projects from drones, cyber defence and air defence systems.
A teljes beutazási tilalom támogatói közé tartoznak a balti államok, Lengyelország és Finnország; a turizmustól függő országok ódzkodnak az ilyen drasztikus intézkedésektől.
Az Európai Unió az orosz turisták teljes beutazási tilalmát fontolgatja az Oroszország elleni szankciók 19. csomagjának részeként, számolt be az Euractiv a diplomáciai körökben lévő forrásaira hivatkozva.
„Egyszerűen nem fogadhatjuk el, hogy az oroszok utazgassanak és élvezzék az életet, miközben a kormányuk nap mint nap ukránokat öl és veszélyezteti a biztonságunkat” – mondta egy európai diplomata.
Elmondása szerint azok, akik vízumot kapnak és az EU-ba látogatnak, gyakran az orosz középosztály képviselői.
A balti államok, Lengyelország és Finnország teljes beutazási tilalmat javasoltak az orosz turisták számára, de Franciaország és a turizmustól függő dél-európai országok ódzkodnak egy ilyen intézkedéstől – magyarázta korábban Tomasz Zdechowski európai parlamenti képviselő.
Megjegyezte, hogy kompromisszumként megvitatják az oroszországi turistáknak kiadott schengeni vízumok kvótájának bevezetését, valamint a kérelmek elbírálási feltételeinek és a konzuli díjak növelését.
A vízumkorlátozások mellett a 19. szankciócsomag tartalmazhatja az orosz diplomaták schengeni övezetben való szabad mozgásának tilalmát, amelyet Lengyelország javasolt. Varsó szükségesnek tartja, hogy ezt kizárólag arra az EU-tagállamra korlátozza, ahol akkreditálva vannak.
A korlátozások megvitatásának oka az orosz turisták rekordmértékű beáramlása volt az EU-ba.
Az Európai Bizottság adatai szerint 2024-ben Oroszország bekerült a top 5 ország közé a schengeni vízumkérelmek számát tekintve. Az oroszok által benyújtott kérelmek száma körülbelül 606 ezer volt. Több mint 500 ezer ember kapott belépési engedélyt.
A legtöbb vízumot Olaszország (152 ezer), Franciaország (124 ezer), Spanyolország (111 ezer) és Görögország (60 ezer) állította ki.
A 18. szankciócsomagra válaszul az Oroszországi Föderáció kibővítette az országba való belépést tiltó európai politikusok „stoplistáját”. Az orosz külügyminisztérium az Európai Unió 18. szankciócsomagjára válaszul bejelentette az Oroszországi Föderációba való belépéstől tiltott személyek listájának bővítését, olvasható az orosz minisztérium július 22-én kiadott közleményében.
Az orosz külügyminisztérium megjegyezte, hogy ezek a személyek bűnüldöző szervek, állami és kereskedelmi szervezetek alkalmazottai, az EU tagállamainak és számos más nyugati állam állampolgárai, „akik katonai segítséget nyújtanak Kijevnek, részt vesznek kettős felhasználású termékek Ukrajnába történő szállításának megszervezésében, az Oroszországi Föderáció területi integritásának aláásására irányuló tevékenységeket folytatnak, valamint az orosz hajók és rakományok mozgásának blokádját szervezik a Balti-tengeren”.
Ezenkívül európai struktúrák képviselőiről, az EU-országok és más európai országok állami szerveiről van szó, akik az orosz vezetés elleni bíróság létrehozásában vesznek részt, és az orosz vagyon elkobzását szorgalmazzák, valamint azokról, akik „megpróbálnak ártani Oroszország kapcsolatainak más államokkal”.
Moszkva hangsúlyozta, hogy „az Európai Unió későbbi szankciós döntéseire is időben és megfelelő választ fognak adni”.
Donald Trump amerikai elnök szerdán újraélesztette első elnöki ciklusának egyik legmeghatározóbb intézkedését: bejelentette, hogy 12 ország állampolgárai nem léphetnek be az Egyesült Államokba, és további hét országból érkezők szigorított beutazási korlátozásokkal szembesülnek majd.
A tilalom, amely jövő hétfőn lép életbe, segíthet elkerülni azt a káoszt, amely 2017-ben a hasonló, azonnali hatályú rendelet után alakult ki az amerikai repülőtereken: nyolc évvel ezelőtt utasokat tartóztattak fel, illetve jogvédőknek és ügyvédeknek kellett több érintett segítségére sietniük.
Trump már idei hivatalba lépésekor jelezte, hogy új utazási tilalmat tervez bevezetni. Ezúttal azonban sokkal magabiztosabb jogi alapokra támaszkodhat, miután a legfelsőbb bíróság korábban már az ő oldalára állt.
A mostani tilalmi lista több ponton átfedést mutat azzal, amelyet Trump előző elnöki ciklusa alatt hirdetett ki. Akkor tizenhárom, többségében muszlim többségű és afrikai országra terjedt ki az utazási korlátozás. Ezek az országok Irán, Líbia, Szomália, Szíria, Jemen, Észak-Korea, Venezuela, Eritrea, Kirgizisztán, Mianmar, Nigéria, Szudán és Tanzánia voltak. A tilalmat Joe Biden elnöksége első napján visszavonta.
A mostani rendelkezés értelmében a következő országok állampolgárai kerülnek teljes beutazási tilalom alá: Afganisztán, Irán, Mianmar, Csád, a Kongói Köztársaság, Egyenlítői-Guinea, Eritrea, Haiti, Líbia, Szomália, Szudán és Jemen.
Az AP News beszámolója szerint a rendelet részleges korlátozást ír elő további hét ország esetében: Burundi, Kuba, Laosz, Sierra Leone, Togo, Türkmenisztán és Venezuela.
A kitiltott országok között kiemelendő Afganisztán. Esetükben a tilalom kivételt tesz azokkal, akik különleges bevándorlói vízummal rendelkeznek – vagyis azokkal, akik az Egyesült Államok kormányával működtek együtt a húszéves afganisztáni háború idején. Afganisztán a világ egyik legnagyobb menekültküldő országa: 2024 szeptemberéig egy 12 hónapos időszak alatt mintegy 14 000 afgánt telepítettek le az Egyesült Államokban.
Trump – aki elnöksége első napján felfüggesztette a menekültprogramot – azzal indokolta a döntést, hogy Afganisztánban nincs megfelelően működő, együttműködő kormányzati szerv az útlevelek és hivatalos dokumentumok kiadására, valamint nem alkalmazzák a szükséges biztonsági átvilágítási protokollokat. Emellett az afgán vízumbirtokosok körében magas a vízumtúllépések aránya.
Irán tekintetében Trump korábban terrorizmust támogató államként hivatkozott az országra. A jelenlegi tilalom kizárólag a különleges vízummal rendelkező személyek, illetve az üldöztetés elől menekülő kisebbségek számára engedi meg a beutazást. Irán vallási és politikai vezetője a közelmúltban közölte, hogy országuk nem kíván felhagyni az urándúsítással.
Trump közölte: a döntés során figyelembe vette az amerikai külpolitikai, nemzetbiztonsági és terrorelhárítási célokat. Az intézkedés előkészítésére már január 20-án, hivatali visszatérésének első napján kiadott egy elnöki rendeletet, amelyben utasította a Belbiztonsági Minisztériumot és a nemzetbiztonsági főigazgatót, hogy március 21-ig állítsanak össze egy tiltólistát azokról az országokról, amelyek lakosai „ellenséges attitűdöt” tanúsítanak, és nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek az Egyesült Államok számára – írja a Guardian.
A Fehér Ház által kiadott közlemény szerint a teljes és részleges beutazási tilalom a kijelölt országok azon külföldi állampolgáraira vonatkozik, akik június 9-én az Egyesült Államokon kívül tartózkodnak, és június 9-én nem rendelkeznek érvényes vízummal. A kiáltvány azt is kimondja: A június 9-e előtt kiadott bevándorló vagy nem bevándorló vízum „nem vonható vissza e proklamáció alapján” – számolt be róla a Reuters.
Az amerikai elnök döntését egy közösségi médiában közzétett videóban indokolta a vasárnapi, Colorado állambeli Boulderben történt terrortámadásra hivatkozva, mondván, az ilyen esetek is bizonyítják, milyen veszélyt jelenthetnek azok a látogatók, akik túllépik vízumuk időtartamát. Az említett elkövető egyiptomi állampolgár volt, azonban érdekesség, hogy Egyiptom nem szerepel a beutazási tilalom alá eső országok listáján. A Belbiztonsági Minisztérium szerint turista vízummal érkezett, és annak lejárta után is az országban tartózkodott.
Trump azt állította, hogy egyes országok nem rendelkeznek megfelelő átvilágítási és dokumentációs eljárásokkal, vagy nem hajlandók visszafogadni állampolgáraikat.
Ezt az álláspontját a Belbiztonsági Minisztérium éves jelentésére alapozta, amely a vízumlejárat után az országban maradó külföldiek arányát vizsgálja.
Mint mondta: „Nincs rájuk szükség. A 21. században egyik terrortámadást láthattuk a másik után, amelyet a világ minden tájáról veszélyes helyről érkező külföldi vízumtúllépők hajtottak végre. Biden nyitott ajtók politikájának köszönhetően ma milliók és milliók vannak ezekből az illegális bevándorlókból, akiknek nem kellene az országunkban tartózkodniuk” – közölte a Fox News.
Hozzátette: a lista változhat, ha egyes országok „érdemi javulást” mutatnak, ugyanakkor új országokat is fel lehet venni, ha világszerte új fenyegetések bukkannak fel.
A tilalom több kérdést is felvet, például az Egyesült Államokban tanuló külföldi diákok sorsát. Május 22-én Trump kormányzata megvonta a Harvard Egyetem jogát arra, hogy külföldi diákokat fogadjon, és arra kötelezte a már ott tanuló külföldi hallgatókat, hogy más intézménybe iratkozzanak át, különben elveszítik legális tartózkodási státuszukat. A Trump-adminisztráció azzal is fenyegetőzött, hogy a szigorításokat más egyetemekre is kiterjeszti. Másnap azonban egy bíró felfüggesztette Trump intézkedését, ideiglenesen megakadályozva annak végrehajtását. Trump és republikánus szövetségesei régóta azzal vádolják az elit egyetemeket, hogy baloldali elfogultsággal működnek.
White House Press Secretary Karoline Leavitt tells CBS News’ @NancyCordes that peace between Russia and Ukraine remains achievable, despite reports that Russia is providing intelligence on U.S. positions to Iran. Three sources, including a senior U.S. official with direct… pic.twitter.com/k3w9qkaod8
Lengyelország beutazási tilalmat rendel el Milorad Dodik ellen, többek között a boszniai szerb vezető Oroszországra vonatkozó közelmúltbeli lépései és kijelentései miatt – közölte Pawel Wronski, a varsói külügyminisztérium szóvivője kedden. A beutazási tilalomra vonatkozó eljárást a közeli jövőben véglegesítik a szavai szerint.
A szóvivő felidézte: több más európai ország is hozott már ilyen döntést. „A mi döntésünket Dodik úr közelmúltbeli cselekedetei és kijelentései alapozták meg, különösen Európa és Oroszország kapcsolatairól, Oroszországról és a balkáni helyzetről” – jelentette ki Wronski a PAP lengyel hírügynökségnek az MTI szerint. A boszniai szerb vezető szombaton biztonsági garanciákat kért Oroszországtól a boszniai Szerb Köztársaság számára.
Milorad Dodik az utóbbi hónapokban több olyan intézkedést is kezdeményezett, amely a boszniai Szerb Köztársaság önállósodását hivatott elősegíteni. Február 26-án a boszniai szövetségi bíróság Christian Schmidt nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt első fokon egyévi letöltendő börtönbüntetésre ítélte, és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltotta a boszniai szerb vezetőt.
Később jött a hír, hogy Litvánia is beutazási tilalommal sújtotta Dodikot és további két magas rangú boszniai szerb tisztségviselőt. A minisztérium honlapja szerint Dodik mellett felvette a „nemkívánatos személyek” közé Radovan Viskovic miniszterelnököt és Nenad Stevandic parlamenti elnököt is. Ugyanott tették közzé a beutazási tilalomról szóló határozatot, miszerint az intézkedés 2030. április 18-ig lesz érvényben. Ezzel Litvánia csatlakozott az Egyesült Államokhoz, az Egyesült Királysághoz, Németországhoz, Ausztriához és Lengyelországhoz, amelyek korábban hasonló lépést tettek.
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
Május 29-től új beutazási korlátozások léptek életbe Norvégiában a turisztikai céllal érkező orosz állampolgárok számára.
A norvég kormány 2022 tavaszán szigorította a vízum kiadását az oroszok számára, ezt követően nem adnak ki turistavízumot az oroszoknak. Jelenleg a belépési feltételek még szigorúbbak.
„Azoknak az orosz állampolgároknak, akik turisztikai és más, nem elsődleges célból érkeznek Norvégiába, a határátlépéskor megtagadják a belépést” – áll az ügynökség közleményében.
Norway joins France's nuclear umbrella initiative, becoming the 9th European ally in Macron's forward deterrence plan as NATO members race to boost self-defense amid Russia concerns and Trump's push for… #NATO#EuropeanDefense#NuclearDeterrence#Trumphttps://t.co/FSdvtbD5sg
— @GlobalRightWatch (@AutonomusRepost) June 2, 2026
A brit kormány megtiltotta olyan izraeli telepesek nagy-britanniai beutazását, akik palesztin civilekre támadtak.
David Cameron brit külügyminiszter az X portálon csütörtökön megjelent állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy a szélsőséges telepesek, akik palesztin polgári személyeket vesznek célba és gyilkolnak meg, az izraeliek és a palesztinok biztonságát egyaránt aláaknázzák.
Cameron szerint Izraelnek erőteljesebben fel kell lépnie a telepesek erőszakcselekményeivel szemben, és el kell számoltatnia az ilyen cselekmények felelőseit.
A brit külügyi tárca vezetője – aki 2010 és 2016 között Nagy-Britannia miniszterelnöke volt – csütörtöki közleményében bejelentette, hogy a brit kormány megtiltja a nagy-britanniai beutazást mindazok esetében, akik felelősek az izraeli telepesek által elkövetett erőszakcselekményekért. „Országunk nem nyújthat otthont olyanok számára, akik ilyen megfélemlítő cselekedeteket követnek el” – fogalmaz a brit külügyminiszter.
Izrael londoni nagykövete csütörtöki nyilatkozatában elvetette annak lehetőségét, hogy a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezettel vívott háború után kétállami megoldás jöjjön létre.
Cipi Hotoveli a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a Hamász által október 7-én Izrael ellen elkövetett terrortámadásban – amelyben 1200 ember életét vesztette – meghalt az oslói megállapodás is.
A három évtizede kötött nemzetközi egyezmény – amelynek részese volt Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) is – intézkedett volna a palesztin államiság megteremtéséről.
Izrael londoni nagykövete szerint azonban az oslói tervezet azért bukott el, mert „a palesztinok soha nem akartak saját államot Izrael szomszédságában, ehelyett egy olyan államot akarnak, amely a folyótól a tengerig terjed”.
A „From the river to the sea, Palestine will be free” (A folyótól a tengerig Palesztina szabad lesz) jelmondat az elmúlt hetekben többször elhangzott a palesztinok mellett tartott többszázezres londoni tüntetéseken. A jelmondat arra utal, hogy az ezt skandálók szerint a szabad palesztin államot a Jordán folyó és a Földközi-tenger között, vagyis jórészt Izrael területén kell létrehozni.
A kétállami megoldás elvetésével az izraeli nagykövet szembefordult a brit kormány hivatalos álláspontjával.
Rishi Sunak brit miniszterelnök röviddel a Hamász izraeli terrortámadása és a Gázában indult izraeli hadműveletek kezdete utáni parlamenti nyilatkozatában úgy fogalmazott: a történtek nyomán meg kell vizsgálni, hogy miként lehetne újjáéleszteni a kétállami megoldáson alapuló konfliktusrendezés hosszú távú koncepcióját, nem utolsósorban éppen azért, mert a Hamász pontosan az ilyen jellegű rendezéshez fűződő reményeket akarja eltaposni.
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
To increase the volume of humanitarian aid entering Gaza and following additional related discussions with the U.N. and international organizations, a local, tactical pause of military activity for humanitarian purposes will take place from 08:00 until 19:00 every day until… pic.twitter.com/QLXNFZsTYZ
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
Ötszáz amerikai állampolgártól, köztük Barack Obama volt amerikai elnöktől tagadta meg a beutazás jogát Oroszország pénteken, válaszul az ellene rendszeresen bevezetett amerikai szankciókra – közölte pénteken az orosz külügyminisztérium.
„Válaszul a Joe Biden kormánya által rendszeresen bevezetett oroszellenes szankciókra, amelyek Washington szándéka szerint arra irányulnak, hogy Oroszországnak a lehető legnagyobb kárt okozzák, személyesen érintve országunk tisztviselőit és egyszerű állampolgárait, ellenintézkedésként 500 amerikai számára záratik le a belépés az Oroszországi Föderációba” – áll az orosz diplomáciai honlapján megjelent közleményben.
A szöveg szerint rég ideje lenne, hogy Washington megtanulja: egyetlen Oroszország elleni ellenséges támadás sem marad kemény válasz nélkül.
A külügyminisztérium rámutatott, hogy az eltiltott állampolgárok között van Barack Obama volt amerikai elnök és a végrehajtó hatalom különböző szintű vezetői, köztük Nina Jankowitz, a Fehér Ház „orosz dezinformáció” elleni küzdelemért felelős kezelője, valamint a 2022. novemberi választásokon először megválasztott szenátorok és kongresszusi képviselők, a „kijevi rezsimnek” fegyvert szállító vállalatok vezetői. A feketelista emellett kormányzati és rendvédelmi szervek olyan munkatársainak nevét is tartalmazza, „akik közvetlenül részt vettek a másként gondolkodók üldözésében az úgynevezett »Capitolium-ostromot« követően”.
Russia will come back to full compliance with the New START treaty if Washington abandons its"hostile stance" toward Moscow – Deputy FM Sergei Ryabkov pic.twitter.com/fjkxNfRP6S
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
Repeated damage to Baltic Sea infrastructure signals a systemic threat, not mere accidents. #Estonia will take action to counter this threat, together with #Finland and other #NATO allies.
Oroszország beutazási tilalmat rendelt el Ana Revenco moldovai belügyminiszterrel és három parlamenti képviselővel szemben – közölte kedden a chisinaui külügyminisztérium.
„Megtiltották Ana Revenco moldovai belügyminiszternek, valamint Lilian Carp, Olesea Stamate és Oazu Nantoi parlamenti képviselőknek a beutazást Oroszországba” – olvasható a közleményben.
A nap folyamán az orosz külügyminisztérium bejelentette, hogy kiutasít egy moldovai diplomatát, válaszlépésként arra, hogy április 19-én Moldova is kiutasított egy orosz diplomatát.
Az orosz tárca közölte: bekérette Lilian Dariit, Moldova moszkvai nagykövetét, és tájékoztatta őt a döntésről, valamint tiltakozott nála az Oroszországgal szembeni „barátságtalan lépések”, illetve „a rendszeressé váló oroszellenes nyilatkozatok” miatt. Dariit tájékoztatták arról is, hogy válaszul bizonyos oroszellenes nyilatkozatokra, megtiltják egyes moldovai tisztségviselőknek a beutazást Oroszországba.
NSC’s Kirby: Now have information North Korea has delivered arms to Russia for use in Ukraine. North Korea has provided Russia with more than 1000 containers of military equipment and munitions. Today we’re releasing imagery showing movement of containers. pic.twitter.com/LxHwji4sjD
Russia's international isolation continues to grow.
After failing to be elected to the International Court of Justice, the IMO, UNESCO, and the OPCW executive boards in November, Russia suffered another diplomatic defeat at the Danube Commission, one of the world's oldest…
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
