Az Axios értesülése szerint az Izrael miniszterelnöke már hétfőn az Egyesült Államokba utazhat, hogy a Donald Trump által bevezetett vámokról tárgyaljon az amerikai elnökkel.
A lap megjegyzi, hogy Benjamin Netanjahu lehet az első külföldi vezető, aki Washingtonba utazik, hogy a vámok eltörléséről tárgyaljon. Emellett pedig szóba kerülhet az iráni nukleáris válság, valamint a gázai háború is.
Ahhoz, hogy az izraeli miniszterelnök az Egyesült államokba utazhasson, először a korrupciós perében eljáró bíráktól kellene kérnie, hogy töröljék a tervezett meghallgatásokat. Ezért a látogatás időpontja akár változhat is.
Az, hogy a Trump által kivetett 17 százalékos vámokat Izrael az amerikai termékekre kivetett vámok feloldásával próbálta kivédeni, nem volt hatásos. Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor csütörtökön telefonon egyeztetett Donald Trumppal Budapesten. A portál szerint az amerikai elnök a Nemzetközi Büntetőbíróságból való magyar kilépéséről szóló döntés miatt telefonált, de Netanjahu szóba hozta a bejelentett vámokat is.
Donald Trump felvetette Netanjahunak, hogy látogasson el a Fehér Házba. Néhány órával később Trump már az újságíróknak be is jelentette, hogy a a jövő héten találkozik az izraeli miniszterelnökkel. A bejelentésen Trump és Netanjahu csapata is meglepődött, ugyanis a miniszterelnök látogatására csak az április 14-ével kezdődő héten számítottak.
A lap úgy tudja, hogy a Fehér Ház és Netanjahu hivatala pénteken többször is tárgyalt, így felmerült az ennél korábbi látogatás lehetősége.
Az izraeli kormány nemzetbiztonsági kabinetje vasárnap megszavazta, hogy Izrael növelni fogja a Hamászra gyakorolt katonai nyomást, és átveszi a Gázai övezet feletti „biztonsági ellenőrzést”, hogy így elő tudja készíteni a terepet a Trump-terv végrehajtásához.
A Benjamin Netanjáhu által ismertetett határozat jelentőségét az adja, hogy Izrael korábban nem volt hajlandó konkrétumokat elárulni arról, hogyan képzeli el saját szerepét a Gázai övezet jövőjében. Az izraeli miniszterelnök szavaiból azonban kiderült, hogy a kormány az enklávé katonai megszállása, és a Donald Trump által bejelentett, a Gázai övezetnek a palesztinok kitelepítésével járó ingatlanfejlesztési projektje mellett döntött. Ugyan Donald Trump azzal kecsegtette a palesztinokat, hogy „gyönyörű” jordániai vagy egyiptomi otthonokba települhetnek át, azonban több lap is úgy tudja, amerikai és izraeli diplomaták olyan prémium lokációkat akarnak meggyőzni a kitelepítettek befogadásáról, mint Szíria, Szudán, Szomália és Szomáliföld.
Netanjáhu a döntést ismertető sajtótájékoztatóján amellett érvelt, hogy a Hamász szisztematikus elpusztításával a Gázai övezetben maradt izraeli túszok kiszabadítása is lehetségessé válik. A miniszterelnök azt mondta, a harcok intenzitásának feltekerése mellett a megszokott közvetítők bevonásával folyamatosan zajlanak a tárgyalások is. Szombaton felröppent a hír, hogy a Hamász beleegyezett egy olyan konstrukcióba, mely 5 élő túsz elengedése fejében 50 napos tűszünetet garantálna a Gázai övezetben; azonban Izrael 10 túsz szabadon bocsátását követelte.
2023 október 7-e óta Izraelnek csak nyolc túszt sikerült titkosszolgálati-katonai eszközökkel kiszabadítania, miközben a Hamász terrortámadásában elhurcolt 251 ember közül már becslések szerint mintegy 40-en nincsenek életben. A januárban megkötött, március közepén összeomlott tűzszüneti megállapodás során Gázából 33 túsz került haza – 1800 palesztin fogolyért cserébe. Az izraeli hírszerzés szerint még 59 túsz van a palesztin terrorszervezetek fogságában, és felük már nincs életben.
A túszok hozzátartozói és az őket támogató aktivisták attól tartanak, hogy a háború újraindításával jelentősen csökkentek a túszok életben maradási esélyei, és azzal vádolják Netanjáhut, hogy csak saját politikai túlélése érdekében, szélsőséges koalíciós partnerei nyomására nyúlt ismét az erőszakhoz.
Izrael miniszterelnöke figyelmeztette a Hamászt, hogy megszünteti a gázai tűzszünetet, és folytatja az intenzív harcokat, ha a palesztin csoport szombat délig nem adja vissza a túszokat.
Benjamin Netanjahu közölte, hogy utasította az izraeli erőket, gyülekezzenek a Gázai övezetben és annak környékén, válaszul a Hamász bejelentésére, miszerint a túszok elengedését további értesítésig elhalasztja.
A BBC beszámolója szerint Netanjahu nem pontosította, hogy mind a 76 megmaradt túsz szabadon bocsátását követeli-e, vagy csak azt a hármat, akiket a múlt szombaton kellett volna elengedni, de egy miniszter szerint „mindenkire” gondolt.
A Hamász válaszában kijelentette, hogy továbbra is elkötelezett a tűzszüneti megállapodás mellett, továbbá állítja, hogy Izrael „felelős minden komplikációért vagy késedelemért”. A csoport azzal vádolta Izraelt, hogy megsértette a három hete érvényben lévő tűzszünetet, többek között azzal, hogy akadályozta a létfontosságú humanitárius segélyek bejutását. Ezt Izrael tagadta.
A Hamász döntése, hogy késlelteti a hétvégi túszszabadítást, arra késztette Donald Trump amerikai elnököt, hogy azt javasolja: Izrael mondja fel a megállapodást, és „szabadítsa el a poklot”, hacsak „minden túszt” nem adnak vissza szombatig.
Izrael biztonsági kabinetjének négyórás ülése után Netanjahu egy videónyilatkozatban kijelentette, hogy „üdvözli Trump elnök követelését”.
„Ha a Hamász nem adja vissza a túszokat szombat délig, a tűzszünet véget ér, és az izraeli hadsereg (IDF) folytatja az intenzív harcokat a Hamász végső legyőzéséig” – mondta ki az ultimátumot, amelyet elmondása szerint a biztonsági kabinet egyhangúlag jóváhagyott.
Izraeli tisztviselők eltérő üzeneteket közvetítettek arról, hogy Netanjahu minden megmaradt túsz szabadon engedését követelte-e.
Egy forrás az izraeli Haaretz újságnak azt mondta, hogy Izrael hajlandó lenne folytatni a tűzszünetet, ha a következő három túszt szombaton a tervek szerint elengednék. Később azonban Miri Regev közlekedési miniszter és a háborús kabinet tagja az X-en ezt írta: „Nagyon világos döntést hoztunk, ragaszkodunk Donald Trump amerikai elnök nyilatkozatához a túszok elengedéséről – szombaton mindenkit el kell engedni!”
A Hamász kedden megismételte, hogy elutasítja Trump ellentmondásos tervét, amely szerint az Egyesült Államok átvenné az irányítást a háború utáni Gáza felett, és véglegesen áthelyezné a kétmilliós palesztin lakosságot, hogy az övezetet újjáépítsék és a „Közel-Kelet Riviérájává” alakítsák.
A palesztinok attól tartanak, hogy megismétlődik a Nakba, azaz a katasztrófa, amikor több százezren menekültek el vagy kényszerültek otthonuk elhagyására az Izrael Állam 1948-as létrejöttét követő háború során.
Sok menekült végül Gázában telepedett le, ahol ők és leszármazottaik a lakosság háromnegyedét teszik ki. A megszállt Ciszjordániában további 900 000 regisztrált menekült él, míg Jordániában, Szíriában és Libanonban összesen 3,4 millió – közölte az ENSZ.
Kedden korábban Basem Naim, a Hamász egyik magas rangú tisztviselője a BBC-nek azt mondta, hogy nyitottak az amerikai, katari és egyiptomi közvetítők beavatkozására a tűzszüneti megállapodás visszaállítása érdekében.
„Nem akarjuk, hogy ez a megállapodás meghiúsuljon” – mondta, majd hozzátette: „Mindent megteszünk az akadályok és kihívások elkerülése érdekében, és ezért készen állunk a foglyok átadására szombaton, ha a helyzet a közvetítőkön keresztül rendeződik”.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök „mentességet” élvez, amelyet „figyelembe kell venni” a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által ellene kiadott elfogatóparancs esetében – közölte a francia külügyminisztérium.
A tárca közleményében a nemzetközi jog szerinti kötelezettségekre hivatkozott, amelyek „a Nemzetközi Büntetőbíróságban nem részes államok mentességére” vonatkoznak, ami Izrael esetében fennáll. Hozzátették: „ezek a mentességek vonatkoznak Netanjahu miniszterelnökre és más, a bíróság elfogatóparancsa által érintett miniszterekre”. Ezeket a mentességeket „figyelembe kell majd venni, ha az ICC kérné tőlünk letartóztatásukat és átadásukat” – hangsúlyozta a francia külügy.
Az ICC Benjámin Netanjahu mellett a múlt héten elfogatóparancsot adott ki Joáv Galant nemrég leváltott védelmi miniszter, valamint Mohamed ed-Deif, a Hamász katonai szárnyának főparancsnoka ellen háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt.
A Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó 1998-as Római statútum egyik cikke foglalkozik ugyan a bíróságot el nem ismerő országok vezetőinek mentelmi jogával, de ez továbbra is nyitott maradhat különböző értelmezésekre.
„Franciaország továbbra is szorosan együtt kíván működni Netanjahu miniszterelnökkel és az izraeli hatósággal a béke és a biztonság elérése érdekében mindenki számára a Közel-Keleten” – zárul a francia külügyminisztérium közleménye.
Azóta, hogy az ICC kiadta a Netanjahu elleni elfogatóparancsot, Franciaország többször megismételte, hogy alkalmazni fogja a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeit, de nem mondta ki egyértelműen, hogy letartóztatná-e az izraeli miniszterelnököt, ha Franciaországba érkezne.
A francia álláspont tisztázása alig néhány órával azután történt, hogy szerda reggel életbe lépett az Izrael és a Hezbollah közötti tűzszünet, miután több mint egy éve tartott az ellenségeskedés a libanoni-izraeli határ mentén, amely két hónappal ezelőtt háborúba torkollott az izraeli hadsereg és az Irán által támogatott libanoni fegyveres mozgalom között. A tűzszünetet az Egyesült Államok és Franciaország által közösen, több hónapon át folytatott intenzív diplomáciai erőfeszítések tették lehetővé.
Több médiának is szivárogtattak Netanjahu-közeli emberek, ezzel folyamatosan megtorpedózva a túsztárgyalásokat. Izrael állítólag azért küzd, hogy minden túszt hazajuttasson, ám közben folyamatosan arról érkezik megerősítés, hogy a miniszterelnöki iroda gátolja ezeket a tárgyalásokat.
Az izraeli túszok családjai ma megdöbbentő információ birtokába jutottak: pár héttel korábban Benjamin Netanjahu irodájából titkosított dokumentumok láttak napvilágot, ami után nyomozást rendeltek el, és végül kiderült, hogy a miniszterelnökhöz közel állók folyamatosan akadályozzák a túszügyletet és a tavaly október 7-én elhurcolt civilek megmentését.
Az információ akkor látott napvilágot, amikor a Rishon Lezion-i bíróság engedélyezte az Eliezer Feldstein szóvivő elleni nyomozás részleteinek nyilvánosságra hozatalát, aki Benjamin Netanjahu miniszterelnök számára dolgozik. A nyilvánosságra hozott részletek egy „szigorúan titkos” és érzékeny dokumentum kiszivárogtatására vonatkoznak, amelynek leleplezése árthatott a túszok kiszabadításának, valamint az izraeli hadsereg (IDF) és a Shin Bet Gázai övezetben és egyéb területeken végzett műveleteinek.
A gyanúsítottakhoz köthető súlyos cselekmények kritikus következményekkel járnak az erkölcsi követelmény szempontjából, miszerint biztosítani kell minden túsz visszatérését – írt a Túszok Családjainak Fóruma egy nyilatkozatban, továbbá újfent sürgették a kormányt, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést a túszok hazahozataláért.
A frissen nyilvánosságra hozott információk arra is rávilágítottak, hogy Feldstein és egy másik gyanúsított ellen vádat emelnek, amiért állítólag szigorúan titkos dokumentumokat szivárogtattak ki, hogy Izraelt meggyőzzék arról, a túsztüntetések a Hamász pozícióit erősítik. A nyomozás részletei szerint Feldstein először izraeli médiának szivárogtatta ki az információt, de az IDF cenzúrája megakadályozta a közzétételét a súlyos biztonsági károk elkerülése érdekében.
Miután a történet nem került nyilvánosságra, Feldstein állítólag külföldi médiának szivárogtatta ki a dokumentumokat.
Bár a külföldi médiumot név szerint nem említik, szinte biztosan a német Bild bulvárlapra utalnak, amely egy a leírásnak megfelelő cikket tett közzé pontosan azon a napon – írja a The Jerusalem Post. A bírósági dokumentumot, benne az új információkkal, több izraeli hírügynökség fellebbezése nyomán hozták nyilvánosságra a titoktartási rendelet feloldása érdekében.
Izrael megölte a Hezbollah fő szóvivőjét
Izraeli légicsapás végzett vasárnap a Hezbollah libanoni milícia médiakapcsolatokért felelős vezetőjével Bejrútban. Mohamed Afif a Hezbollah néhai főtitkárának, a szintén izraeli légicsapásban megölt Haszan Naszrallahnak volt a médiatanácsadója. Afif, aki Naszrallah szeptemberi halála nyomán került előtérbe, több sajtótájékoztatót is tartott újságíróknak Bejrút déli peremkerületeinek romjai között.
Egyik legutóbbi ilyen eseményen, november 11-én azt állította, hogy az izraeli erők nem képesek Libanon területét megszállni, a Hezbollah pedig elegendő fegyverrel és ellátmánnyal rendelkezik egy hosszú háborúhoz.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint az Irán elleni szombat hajnali légitámadás elérte minden célját.
Netanjahu vasárnap, azon a gyásznapon, amelyet a Hamász palesztin iszlamista szervezet által Izrael ellen tavaly október 7-én elkövetett terrortámadás emlékére hirdettek meg, beszédet mondott a jeruzsálemi Herzl-hegyen, és kijelentette, hogy „a létünkért folytatott hosszú és nehéz háború kellős közepén vagyunk”.
„Mindannyiunk eltökélt szándéka, hogy folytassuk a harcot az életünkre törőkkel szemben, és a végsőkig tovább üldözzük a gyilkosokat és bérenceiket” – hangsúlyozta a kormányfő.
Ugyanott Jichák Hercog államelnök a háború végét ígérő túszcsere-megállapodás mihamarabbi megkötését sürgette. „Még mindig előttünk áll a legfontosabb és legéletbevágóbb feladat, sürgősen visszakapni azokat az izraelieket, akiket a gyilkosok túszul ejtettek” – mondta.
„A legfőbb gyilkosnak, Jahja esz-Szinvárnak (aki a Hamász vezetője lett Iszmáil Haníje likvidálása után) és társainak a megölése, valamint az IDF-nek (izraeli hadsereg) és a biztonsági erőknek a lenyűgöző harci küzdelme olyan lehetőséget teremtett számunkra, amelyet nem szabad elszalasztanunk, minden erőnkkel és minden módon, határozottan, kreatívan és merészen cselekednünk kell az elhurcoltak kiszabadulása érdekében” – hangsúlyozta Hercog.
Joáv Galant védelmi miniszter is a túszalkut sürgette a megemlékezésen. „Fájdalmas kompromisszumokra lesz szükség ahhoz, hogy eleget tegyünk kötelességünknek, visszavigyük otthonaikba az elraboltakat” – fogalmazott.
„Nem lehet minden célt csak katonai akcióval elérni, nem lehet mindent erővel elérni. Az államnak el kell fogadnia a szükséges kompromisszumokat a túszok érdekében. Felelősségünk van a családjukkal szemben, tartozunk ezekkel azoknak a katonáknak is, akik ezért az ügyért estek el. Meg kell hoznunk ezeket a kompromisszumokat az IDF hagyománya, valamint a zsidó és a nemzeti szellemiség nevében” – mondta Galant.
Vasárnap reggel a nemzeti gyásznapon félárbocra eresztették az izraeli zászlókat, és két megemlékezést is tartottak a Herzl-hegyen a biztonsági szerveknek a háború kezdete óta elesett 902 hősi halottja és a 894 civil áldozat emlékére.
Az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap bejelentette, hogy szombaton négy újabb katona vesztette életét harc közben Dél-Libanonban.
Az izraeli miniszterelnöki hivatal vasárnap bejelentette, hogy Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump korábbi amerikai elnökkel. A közlemény részleteket is közölt a megbeszélés tartalmáról.
A hivatalos tájékoztatás szerint Netanjahu megerősítette Trump előtt azt az álláspontját, amelyet korábban nyilvánosan is hangoztatott. Az izraeli miniszterelnök hangsúlyozta, hogy országa figyelembe veszi az Egyesült Államok kormánya által felvetett kérdéseket, azonban a végső döntéseket Izrael saját nemzeti érdekei alapján hozza meg.
„Netanjahu miniszterelnök megismételte azt, amit nyilvánosan is mondott: Izrael figyelembe veszi az amerikai kormányzat által felvetett kérdéseket, de végső soron nemzeti érdekei alapján hozza meg döntéseit” – idézte a miniszterelnöki hivatal közleménye Netanjahu szavait.
A bejelentés nem tért ki a beszélgetés egyéb részleteire, így nem derült ki, hogy milyen konkrét témákat érint a két politikus eszmecseréje. A közlemény azt sem részletezte, hogy a megbeszélés Trump vagy Netanjahu kezdeményezésére jött-e létre.
A telefonbeszélgetés ténye és tartalma rávilágít arra, hogy az izraeli kormányfő továbbra is fontosnak tartja a kapcsolattartást az Egyesült Államok korábbi vezetőjével, miközben igyekszik egyensúlyozni az amerikai és az izraeli érdekek között.
Újabb heves szóváltás alakult ki Emmanuel Macron francia elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök között, amelynek középpontjában ezúttal az ENSZ szerepe állt Izrael állam létrejöttében.
„Benjámin Netanjahunak nem szabad elfelejtenie, hogy országát az ENSZ döntése alapján hozták létre” – mondta a francia államfő a keddi kormányülésen a gázai és libanoni helyzet kapcsán a résztvevők által adott nyilatkozatok szerint. „Következésképpen ez nem az ENSZ-határozatok figyelmen kívül hagyásának ideje” – tette hozzá Emmanuel Macron, közvetve az izraeli miniszterelnökhöz intézve szavait, akivel ezután telefonon is beszélt. A francia elnök által említett „döntés” az ENSZ Közgyűlése által 1947 novemberében elfogadott 181. számú határozat, amely Palesztina zsidó és arab államra való felosztásáról rendelkezik. Az első, Izrael 1948-ban jött létre. A palesztinok és az arab országok által elutasított felosztási terv és Izrael állam kikiáltása volt az 1948–1949-es izraeli-arab háború kiváltója. A második, a palesztin állam még soha nem létezett.
Benjámin Netanjahu nyilvánosan visszautasította a francia elnök kijelentését.
„Emlékeztetőül a francia elnöknek: nem az ENSZ-határozat hozta létre Izrael államot, hanem inkább a függetlenségi háborúban a hősies harcosok vérével elért győzelem, akik közül sokan holokauszttúlélők voltak, mégpedig a franciaországi Vichy-rezsimé is” – reagált közleményében az izraeli kormányfő. A franciaországi zsidó intézmények reprezentatív tanácsának (CRIF) elnöke, Yonathan Arfis az X közösségi oldalon ugyanerre az álláspontra helyezkedett, és megdöbbenésének adott hangot Emmanuel Macron kijelentése miatt, amely szerinte „ha megerősítést nyer, akkor történelmi és politikai hibát jelent”. Az izraeli miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetése során Emmanuel Macron elítélte „azokat a bizonyos izraeli csapásokat, amelyek csak növelik a már eddig is elviselhetetlen emberi áldozatokat, Gázában és Libanonban is” – olvasható az Elysée-palota szerdai közleményében, amely ugyanakkor nem említi az izraeli miniszterelnök által bírált kijelentést.
A szóváltást megelőzően Párizs tűzszünetet sürgetett a Gázai övezetben és Libanonban egyaránt. Mindkét esetben elítélte az izraeli csapásokat, valamint az ENSZ dél-libanoni békefenntartó erői (UNIFIL) állásai elleni „szándékosnak” minősített izraeli támadásokat, amelyekben többen megsebesültek. Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter kiemelte, hogy az államfő nyilatkozatai arra kívántak emlékeztetni, hogy „Izrael számára, mint minden ország számára, elengedhetetlen az ENSZ alapokmányának, a nemzetközi jognak és a nemzetközi humanitárius jognak a tiszteletben tartása”.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1701. számú határozata kimondja, hogy Dél-Libanonban csak a libanoni hadsereg és a békefenntartók állomásozhatnak, és előírja az ellenségeskedések beszüntetését a határ mindkét oldalán. Az elnöki hivatal közleménye szerint Emmanuel Macron „felszólította Izraelt, hogy vessen véget ezeknek az indokolatlan támadásoknak”, hozzátéve, hogy Franciaország továbbra is hozzájárul „az UNIFIL-misszió teljes körű végrehajtásához”. Benjámin Netanjahu azonban azt állította, hogy az Irán-barát Hezbollah libanoni síita milícia „az UNIFIL létesítményeit és állásait fedezékként használja az Izrael elleni támadásaihoz”. Az izraeli miniszterelnök hivatalának közleménye szerint azt is megerősítette, hogy „ellenzi az egyoldalú tűzszünetet, amely nem változtatna a libanoni biztonsági helyzeten”.
Előző, nagy tiltakozást kiváltó nyilatkozatában a francia elnök október 5-én – elsősorban az Egyesült Államoknak címzett üzenetében – „a gázai harcokhoz szükséges fegyverszállítások beszüntetésére” szólított fel. „Franciaország nem is szállít” – hangsúlyozta Emmanuel Macron. A palesztin területen és Libanonban is használt „fegyverexport beszüntetése az egyetlen út”, amellyel véget lehet vetni ezeknek a konfliktusoknak – tette hozzá pénteken Emmanuel Macron, miközben jelezte, hogy nem Izrael „lefegyverzéséről” van szó.
Az izraeli miniszterelnök „szégyennek” nevezte a francia álláspontot, mondván, hogy „minden civilizált országnak határozottan ki kell állnia Izrael mellett”, mivel a „a barbárság Irán által vezetett erői ellen harcol”. A két ország vezetője a nyilvános szóváltásokat követően beszélt egymással telefonon kedd este, hogy tisztázzák a nézeteltéréseket a francia elnöki hivatal közleménye szerint, és hogy Franciaország kifejezze „rendíthetetlen elkötelezettségét” Izrael biztonsága mellett.
[type] => post [excerpt] => Újabb heves szóváltás alakult ki Emmanuel Macron francia elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök között, amelynek középpontjában ezúttal az ENSZ szerepe állt Izrael állam létrejöttében. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1729192140 [modified] => 1729171006 ) [title] => Újabb szóváltás volta Macron és Netanjahu között [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=129641&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 129641 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 129642 [image] => Array ( [id] => 129642 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/izrael-1.png [original_lng] => 817774 [original_w] => 979 [original_h] => 495 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/izrael-1-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/izrael-1-300x152.png [width] => 300 [height] => 152 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/izrael-1-768x388.png [width] => 768 [height] => 388 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/izrael-1.png [width] => 979 [height] => 495 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/izrael-1.png [width] => 979 [height] => 495 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/izrael-1.png [width] => 979 [height] => 495 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/izrael-1.png [width] => 979 [height] => 495 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1729160206:12 [_thumbnail_id] => 129642 [_edit_last] => 12 [views_count] => 688 [_oembed_da566672ae9f58d0326a2939400505b4] =>
Un nouveau malus pour un véhicule thermique sur deux: scandaleux?
📞 Pierre, concessionnaire automobile: "C'est tout simplement scandaleux. On se moque de tout le monde et on tape encore sur le français moyen qui a besoin de son automobile"#EstelleMidipic.twitter.com/9sKlNTxqI3
🇬🇧🇫🇷🇺🇦 Starmer and Macron are discussing sending British and French soldiers to Ukraine as a peacekeeping force after any potential deal to end the war, - The Telegraph
One US-floated idea is that Western soldiers could man an 800-mile border between the new Ukrainian and… pic.twitter.com/PQkle8Ouyj
Benjámin Netanjahu az ENSZ békefenntartó egysége, az UNIFIL kivonását sürgette Libanon déli részéből António Guterres ENSZ-főtitkárhoz intézett videoüzenetében vasárnap.
Az izraeli miniszterelnök az UNIFIL-katonák kivonását kérte a harci területekről, mert szerinte az Iránból támogatott libanoni síita Hezbollah milícia emberi védőpajzsként használja őket.
„Eljött az ideje, hogy kivonja az UNIFIL-t a Hezbollah erődítményeiről és a harci területekről”- üzente az ENSZ-főtitkárnak Netanjahu. „Az izraeli hadsereg (IDF) többször kérte ezt, és többször visszautasították abból a célból, hogy emberi védőpajzsot biztosítsanak a Hezbollah terroristáinak” – tette hozzá az izraeli kormányfő.
Az elmúlt napokban az UNIFIL szerint az izraeli hadsereg lőtte a békefenntartók több állomáshelyét, többek közt főhadiszállásukat Nakurában, és az UNIFIL több katonája könnyebben megsebesült a lövések nyomán. Netanjahu közölte, hogy Izrael „sajnálja a békefenntartókat ért sérüléseket”, és mindent megtesz ennek megakadályozására.
„Az UNIFIL-katonák evakuálásának megtagadása a Hezbollah túszaivá teszi őket” – vélekedett, és kijelentette, hogy „ez veszélyezteti őket is, és katonáink életét is”.
Az izraeli egységek egy dél-libanoni faluban egy alagútban elfogták, majd kihallgatásra szállították a Hezbollah egyik harcosát. A közzétett videó tanúsága szerint a fegyveres alsóneműben mászott ki az alagútból, miután az esetleg testére szerelt pokolgépek elleni izraeli védekezésül hátra kellett hagynia ruháit.
A járat egy ötven négyzetméteres, hét méterrel a föld alá ásott terembe vezet, ahol fegyvereket és hosszabb tartózkodást biztosító készleteket is találtak. Az elfogott Hezbollah-milicistát Izrael belsejébe vitték további kihallgatásra.
Joáv Galant izraeli védelmi miniszter vasárnap bejelentette, hogy a Hezbollah rakétáinak száma az eredeti mennyiség kevesebb mint egyharmadára csökkent. A terrorszervezet a háború kezdete óta több mint tizennégyezer rakétát lőtt Izraelre, és rengeteg lövedékét megsemmisítettek az izraeli légierő csapásai is.
Izrael északi részén vasárnap is számos alkalommal megszólaltak a légvédelmi szirénák, melyek Libanonból érkező rakétákra figyelmeztettek. A lövedékek többfelé tüzeket okoztak, de személyi sérülésről nem érkezett hír.
Az IDF arab nyelvű szóvivője, Aviháj Edri vasárnap újabb huszonegy dél-libanoni település lakóit szólította fel, hogy költözzenek az IDF szárazföldi hadműveletének idejére a Havali folyótól északra.
A török elnök Netanjahut Adolf Hitlerhez hasonlította. Erdogan szerint a világnak össze kell fognia, hogy megállítsák a palesztinok ellen Izrael által végrehajtott népirtást.
Izrael előbb-utóbb megfizeti majd az árát annak a népirtásnak, amelyet egy éve indított el a palesztinok ellen – üzente Recep Tayyip Erdogan török államfő az X-en.
Erdogan azt emelte ki, hogy az izraeliek egy éve a világ szeme láttára „élő, egyenes adásban követnek el merényletet az egész emberiség ellen”.
Pontosan 365 napja 50 ezer testvérünket mészárolták le, többségében nőket és gyerekeket. Az emberiség összefogott Hitler ellen, és most is hasonlóan fogunk cselekedni Netanjahut és az ő gyilkosai esetében – írta a török elnök, megismételve, hogy Izrael számtalan emberiség elleni és háborús bűnért felelős.
A tavaly október 7-én Izrael déli térségében végrehajtott terrortámadásban 1200 ember halt meg, háromezren pedig megsérültek. A Hamász fegyveresei Gázába hurcoltak 240 túszt, akik közül sokan még mindig fogságban vannak.
Izrael ezután átfogó hadműveleteket kezdett a Gázai övezetben azzal a meghirdetett céllal, hogy felszámolja a Hamász politikai és katonai gépezetét.
A konfliktusnak eddig több mint 41 ezer halálos áldozata van a Gázai övezetben.
