Lépéseket követelt szerdán Szlovákiával szemben az Európai Parlament (EP) az uniós értékek és költségvetés védelme érdekében, az EP-képviselők szerint ugyanis rendkívül aggasztó a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetének romlása az országban. Mindeközben a Tisza Párt szerint az Európai Néppárttal közösen elérték, hogy az EP a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos kérdésekben, valamint a felvidéki magyarokat érintő földelkobzások ügyében is tettekre sürgesse Pozsonyt.
Az EP strasbourgi plenáris ülésén 347 szavazattal, 165 ellenében és 25 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az európai parlamenti képviselők egyebek mellett aggodalmukat fejezték ki a kollektív bűnösség alapján történő, visszamenőleges hatályú vagyonelkobzásról szóló jelentések miatt.
Felszólították a szlovák hatóságokat, hogy szüntessék be a háború utáni rendeletek alapján elrendelt kisajátításokat, amelyek különösen a szlovákiai magyar kisebbséget érintik.
Az EP-képviselők azt is hangsúlyozták, hogy a külföldön élő szlovák állampolgárok számára egyenlő hozzáférést kell biztosítani a választási részvételhez, a levélszavazás eltörlésére irányuló kormányterv tágabb összefüggésében.
Véleményük szerint rendszerszintű hiányosságok veszélyeztetik az EU pénzügyi érdekeinek védelmét is Szlovákiában, ezért azt szeretnék, ha az Európai Bizottság értékelné, fennáll-e egyértelmű kockázata az uniós értékek súlyos megsértésének Pozsony részéről. Javasolták, hogy a brüsszeli testület teljes mértékben használja ki az összes rendelkezésre álló megelőző, illetve végrehajtási intézkedést az EU-költségvetés és a jogállamiság védelmében, továbbá követelték a vonatkozó kötelezettségszegési eljárások megindítását és az EU jogállamisági feltételrendszerének alkalmazását is.
Az EP-képviselők aggályukat fejezték ki a szlovák büntetőjogi változások, illetve a korábbi korrupcióellenes nyomozók állítólagos zaklatása miatt, valamint a nemrégiben befejezett alkotmánymódosítások miatt is. Utóbbiak – mint megjegyezték – korlátozzák az alapvető jogokat és megkérdőjelezik az uniós jog elsőbbségét. Aggodalomra okot adónak nevezték azt is, hogy a szlovák kormány megkísérelte megszüntetni a visszaélést bejelentők védelmével foglalkozó szlovák hivatalt.
A szöveg szerint a szlovák hatóságoknak meg kell erősíteniük a bírói függetlenséget, és végre kell hajtaniuk az Európai Bizottság és az Európa Tanács korrupcióellenes ajánlásait.
Az EP-képviselők aggodalmuknak adtak hangot továbbá az ország mezőgazdasági kifizető ügynökségének működése és az uniós finanszírozású vidékfejlesztési és idegenforgalmi kezdeményezések végrehajtásával kapcsolatban történt visszaélések miatt is, amelyek – az állásfoglalás szerint – luxus magánbirtokok építésére vagy felújítására irányultak.
Az EP emellett aggodalmát fejezte ki a sajtószabadság és a pluralizmus romlása, illetve a közszolgálati médiát érintő állítólagos politikai beavatkozás miatt is. A képviselők elítélték a civil társadalomra gyakorolt nyomást, és felszólították a szlovák hatóságokat, biztosítsák a jogszabályokban és a gyakorlatban is a nők elleni erőszak hatékony megelőzését és leküzdését, valamint szavatolják a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való hozzáférést, ideértve a biztonságos és legális abortuszt is.
Az EP-képviselők szerint a szlovák kormánynak javítania kell az szexuális kisebbségekhez tartozók és a szlovákiai roma kisebbség jogainak védelmét, és aggodalmukat fejezték ki a szlovákiai roma közösségeknek szánt uniós források végrehajtásával kapcsolatban.
