Szvjatlana Cihanouszkaja az Euronewsnak azt nyilatkozta, az emberek készen állnak rá, hogy az első adandó alkalommal megdöntsék Lukasenka rendszerét.
A belarusz ellenzék vezetője szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nemcsak a területek tényleges annektálását akarja, hanem a lojális rezsimek, országok és nemzetek teljes oroszosítását.
Szvjatlana Cihanouszkaja az Euronewsnak arról beszélt, hogy bár hazájában a tiltakozóknak többnyire illegalitásba kellett vonulniuk, az emberek készen állnak a felkelésre, csak a megfelelő pillanatot várják.
Szvjatlana Cihanouszkaja: „Belarusz jelenleg kúszó megszállás alatt áll, és mindez Lukasenka engedélyével történik, aki Putyin bábja. Lukasenka kész eladni a szuverenitásunkat, a függetlenségünket, az országunkat Oroszországnak, csak hogy hatalmon maradhasson. Ez más, mint a közelmúltban. Látjuk az oroszosítás folyamatát, tudjuk, hogy Putyin mit próbál tenni. Belarusz esetében nem fizikai annexióról van szó, hanem egy Oroszországhoz lojális kormány hatalmon tartásáról. Tulajdonképpen Ukrajnában is ezt akarják elérni.
Euronews: „Önök szerint nehéz előre látni, mi történhet, amíg Lukasenka az elnök Belaruszban. Tételezzük fel, hogy Putyin már nincs hatalmon! Ön szerint akkor is ugyanez lesz a helyzet?”
Szvjatlana Cihanouszkaja: „Persze, történhet valami Oroszországban, ami meggyengíti Lukasenkát, és az emberek újra felkelnek. Ilyen lehetne például Ukrajna győzelme – ami Putyint is Lukasenkát is gyengítené, de az oroszországi változások a belarusz változásokból is kiindulhatnak. Belaruszban több lehetőség van a rendszerváltásra, mint Ororoszországban. Hiába tart a folyamatos elnyomás már csaknem 5 éve, az emberek nem felejtsenek, nem bocsátanak meg és nem tagadják meg Európa- és demokráciapárti nézeteiket. Jóllehet az ellenzéki megmozdulások nagyrészt földalatti mozgalommá váltak, de nem tűntek el. Miért tartóztat le Lukasenka még mindig naponta embereket? Minden nap 15-20 embert vetet őrizetbe, mert tudja, hogy amint leállítaná a letartóztatásokat, tömegek özönlenék el az utcákat. Lukasenka úgy tesz, mintha még mindig több ezren tüntetnének a palotája előtt. A látszólagos nyugalom nem azt jelenti, hogy az emberek feladták, hanem azt, hogy az emberek készenlétben állnak, és a lehetőséget várják.”
A Vyasna belarusz emberi jogi központ szerint több mint 50 ezer embert vettek őrizetbe, miután a 2020 augusztusi – Lukasenka hatodik győzelmét hozó – elnökválasztás után tömegtüntetések törtek ki. Politikai indíttatású büntetőperekben legalább 5472 embert ítéltek el .
Az ENSZ becslései szerint azóta mintegy 300 ezer belarusz állampolgár hagyta el az országot, akik főként Lengyelországba és Litvániába távoztak.
Alekszandr Lukasenka belarusz elnök, akinek augusztusi nyolcvanszázalékos választási győzelmét az ellenzék nem ismeri el, egyik beszédében azt állította, hogy Lengyelország annektálni akarja Belarusz nyugati régióját.
Mindezt Grodnóban, néhány kilométerre a lengyel határtól mondta amolyan figyelmeztetésként, hogy ő felkészült a harcra. A helyszín kiválasztása éppen azért jelképes, mert a második világháború kitörése előtt, a még ma is 25 százalékban lengyelek lakta régió – a teljes népesség több mit három százaléka, közel háromszázezer ember – Lengyelországhoz tartozott, de a háború után a nagyhatalmak a határokat nyugatabbra tolták.
A Belaruszban élő lengyelek a rendszerváltás után már számíthattak az anyaország támogatására, most azonban annak befolyása szintet lépett.
Varsó aktívan elkezdte támogatni a Aljakszandr Lukasenkával szemben álló ellenzéket, amelynek vezetője, a száműzetésbe kényszerített Szvjatlana Cihanouszkaja magát nyilvánította az elnökválasztás győztesének. Ezek után nem meglepő, hogy az ellenzéki vezér a lengyel fővárosban lépett először a nyilvánosság elé. Többek között tárgyalt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel, aki kijelentette, hogy hazája „kész befogadni az üldözésnek kitett belarusz személyeket”. Kisvártatva újabb ellenzéki politikusok vették az irányt Lengyelország felé. Köztük van Veronika Capkala, Cihanouszkaja legközvetlenebb munkatársa, továbbá Olga Kovalkova, aki szintén vezető szerepet vállal az ellenzéki mozgalomban.
Varsónak pontos terve van a belarusz ellenzék hosszú távú támogatására. Többek között finanszírozza a minszki rendszer ellenfeleit, ösztöndíjat kapnak az üldözött diákok és tudósok, megkönnyítik a lengyelországi munkavállalást, valamint pénzzel segíti a független belarusz médiát. Ráadásul politikailag maguk mögött tudhatják a Visegrádi Négyeket: az együttműködés szeptember 11-i kormányfői szintű tanácskozásán a csoport felsorakozott a lengyel álláspont mögött. Mateusz Morawiecki miniszterelnök uniós „Marshall-tervet” is kiátásba helyezett Belarusz számára, hogy gazdaságilag is vonzó kiutat kínáljon az országnak.
Lengyelországnak a belarusz ellenzék felkarolásával geostratégiai megfontolásai is vannak. Varsót ugyanis zavarja, hogy Lukasenko, bár tart a Kreml befolyásától hazájában, mind ez ideig mégis csak Moszkva előretolt nyugati helyőrségeként működött.
A mostani helyzetben pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök már katonai erőt is ígért a belarusz elnöknek a választások után kirobbant zavargások megfékezésére. Figyelembe véve a történelmileg kialakult igencsak hűvös lengyel–orosz viszonyt, érthető a lengyelek aggodalma.
Lukasenkónak is van félnivalója, hiszen bizonyára nem felejtette el egykori ukrán kollégája bukásának körülményeit. Viktor Janukovics ukrán elnöknek, miután 2014-ben az utolsó pillanatban nem írta alá az Európai Unióval kötendő társulási szerződést, és helyette Moszkva anyagi támogatását fogadta el, hatalmas tömegtüntetéssel kellett szembenéznie. Brüsszel közvetítőként ajánlkozott, a tárgyalásokon Lengyelország – akkor a Polgári Platform volt hatalmon – komoly szerepet kapott. Janukovicsot kész helyzet elé állították: vagy lemond, vagy az EU-misszió távozik, szabadjára engedve a népharagot. Úgy tudni, hogy Radosław Sikorski akkori lengyel külügyminiszter tette Janukovics íróasztalára annak általa előre megírt lemondó nyilatkozatát.
Ukraine has slammed "questionable historical arguments" made by German President Frank-Walter Steinmeier regarding the Nord Stream 2 pipeline.https://t.co/C21shuWkBq
The Air Force is sending F-22 Raptor jets to Poland in support of NATO’s air shielding mission, U.S. Air Forces in Europe-Air Forces Africa said.https://t.co/NFkOEF8zuo
— Stars and Stripes (@starsandstripes) July 27, 2022
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
6 bilionów 220 mld 609 mln zł - na tyle oszacowany został koszt, jaki poniosła Polska w wyniku agresji i okupacji niemieckiej w latach 1939-1945. #RaportStratWojennych został przedstawiony 1 września w Zamku Królewskim w Warszawie. ??
? Deputy FM @arekmularczyk during today's press conference on Poland's request to United Nations Secretary-General @antonioguterres and ?? representatives to support the efforts to compensate for losses caused by German aggression and occupation in 1939-1945 pic.twitter.com/L78SWt4KaF
— Ministry of Foreign Affairs ?? (@PolandMFA) January 3, 2023
Do Polski?? dostarczone zostały drony MQ-9A Reaper klasy MALE (Medium Altitude Long Endurance), wyleasingowane od USA?? w ramach pilnej potrzeby operacyjnej. Będą one służyć w ??Siłach Powietrznych, prowadząc rozpoznanie m. in. na naszej wschodniej granicy. pic.twitter.com/eWunUzxhmG
??️ "Si l'Ukraine ne parvient pas à défendre son indépendance, nous n'aurons pas le choix, nous serons obligés de rentrer dans le conflit", déclare Jan Emeryk Rościszewski, ambassadeur de Pologne en France
ABW zatrzymała kolejnego członka siatki szpiegowskiej pracującej dla rosyjskiego wywiadu. Podejrzany prowadził obserwację obiektów militarnych i portów morskich. Był systematycznie wynagradzany przez Rosjan. To już 15. osoba zatrzymana w tym śledztwie.
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
