A La Libre Belgique című, francia nyelvű belga napilap szerint Bart De Wever belga miniszterelnök szokatlanul nyílt és kemény hangú beszédet mondott egy brüsszeli konferencián.
A belga politikus az Európai Unió vezetőinek tervére reagált, amely szerint a jó részt Brüsszelben befagyasztott orosz állami vagyonból finanszíroznák Ukrajna támogatásának egy részét.
De Wever elmondta, „hihetetlen nyomás nehezedik” kormányára az ügyben, majd emlékeztetett: az érintett összeg az orosz jegybank pénze.
Bár – ahogy fogalmazott – „szép történet lenne” elvenni a pénzt a „rosszfiú” Putyintól, és odaadni a „jófiú” Ukrajnának, ám ezt példátlan lépésnek tartja. Hangsúlyozta: „Oroszország sohasem fogja elveszíteni ezt a háborút.”
De szerinte nem is kívánatos, hogy Oroszország veszítsen, mert egy nukleáris hatalom destabilizálódása beláthatatlan következményekkel járna.
Befagyasztott vagyon elkobzása pedig „még soha nem történt meg” az államközi kapcsolatok történetében, még a második világháború után sem kobozták el Németország pénzét.
A kockázatokról szólva De Wever egyértelművé tette: Moszkva jelezte, hogy megtorolná a lépést.
„Belgium és személy szerint én örökké, életünk végéig érezni fogjuk a következményeket. Ez elég hosszú időnek tűnik számomra” – kommentálta a miniszterelnök a fenyegetést.
Felvetette azt is, hogy Oroszország válaszul lefoglalhatná a belgiumi központú Euroclear 16 milliárd eurós oroszországi vagyonát, illetve az összes oroszországi belga gyárat.
És – tette hozzá – más autoriter államok, például Fehéroroszország vagy Kína is elkezdhetnék elkobozni a nyugati befektetéseket.
„Átgondoltuk mindezt? Nem!” – mutatott rá.
A belga kormányfő azt is elárulta, megkérdezte uniós kollégáit, hajlandók-e közösen viselni Belgium kockázatait.
„Csak Németország mondta, hogy kész erre – válaszolta. Összeurópai garanciák hiányában pedig világossá tette – Mindent megteszek, hogy megakadályozzam ezt az ügyet.”
A lehetséges ukrajnai béke veszélyeztetésének nevezte a belga miniszterelnök pénteken annak az európai uniós elképzelésnek a gyors véglegesítését, amelynek értelmében Ukrajna finanszírozására használnák fel a befagyasztott orosz állami pénzeszközöket.
Bart De Wever, a The Financial Times című brit üzleti napilap beszámolója szerint levelet írt az Európai Bizottság elnökének, és ebben ismertette kifogásait az uniós tervvel szemben, amely mintegy 140 milliárd euró értékben javasol „jóvátételi hitelt” Ukrajnának.
„A javasolt jóvátételi hitelprogram elhamarkodott folytatása járulékos kárként azt eredményezné, hogy mi, az Európai Unió, gyakorlatilag megakadályozzuk egy esetleges békemegállapodás létrejöttét” – fogalmazott De Wever.
A Financial Times által idézett levélben a belga politikus azt javasolja, hogy az EU – hitelfelvételi erejét felhasználva – biztosítson 45 milliárd euró támogatást Ukrajnának a közös költségvetés keretében, amely fedezné az ország 2026-os pénzügyi szükségleteit. Ez olcsóbb lenne, mint más lehetőségek, különösen a jóvátételi hitel, amennyiben „minden kockázatot figyelembe veszünk” – tette hozzá.
De Wever alapvetően hibásnak nevezte a javasolt hitelprogramot, mivel állítása szerint egyetlen háborúban sem használtak fel immobilizált vagyoni eszközöket eddig. Az ilyen pénzeszközök felhasználása mindig is a háború utáni rendezés során hozott döntések tárgyát képezték, általában a vesztes fél által fizetendő háborús jóvátétel keretében – tette hozzá levelében a belga kormányfő.
Az EU mintegy 210 milliárd euró értékben fagyasztott be orosz állami vagyont az ukrajnai invázió kezdete óta. Ebből 185 milliárd eurót belga, a maradék összeget főként francia és luxemburgi bankszámlákon tárolják.
Az Ursula von der Leyen által előterjesztett terv értelmében a befagyasztott orosz jegybanki vagyon egy részét adnák Ukrajnának kölcsön formájában, hogy Kijev védelmi és költségvetési szükségletekre használja fel.
[type] => post [excerpt] => A lehetséges ukrajnai béke veszélyeztetésének nevezte a belga miniszterelnök pénteken annak az európai uniós elképzelésnek a gyors véglegesítését, amelynek értelmében Ukrajna finanszírozására használnák fel a befagyasztott orosz állami pénzeszközö... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1764416520 [modified] => 1764417809 ) [title] => A belga miniszterelnök szerint a békemegállapodást veszélyezteti az EU vezetőinek az a törekvése, hogy kobozzák el a befagyasztott orosz vagyont [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=170435&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 170435 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 170436 [image] => Array ( [id] => 170436 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/wever.png [original_lng] => 1789400 [original_w] => 1319 [original_h] => 832 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/wever-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/wever-300x189.png [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/wever-768x484.png [width] => 768 [height] => 484 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/wever-1024x646.png [width] => 1024 [height] => 646 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/wever.png [width] => 1319 [height] => 832 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/wever.png [width] => 1319 [height] => 832 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/wever.png [width] => 1319 [height] => 832 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1764410617:12 [_thumbnail_id] => 170436 [_edit_last] => 12 [views_count] => 624 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 540430365001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 943182 [1] => 77411 [2] => 27585 [3] => 154 [4] => 92402 ) [tags_name] => Array ( [0] => Bart De Wever [1] => béketárgyalások [2] => Belgium [3] => Európai Unió [4] => orosz vagyon elkobzása ) ) [2] => Array ( [id] => 168395 [content] =>
„Donald Trump a populizmus legfőbb szimbóluma. Ő közvetlenül megtestesíti azt, amit képviselünk” – nyilatkozta Salvatore Nicotra, az új frankofón párt alapítója.
Az amerikai elnök nevét használja rövidítésként egy új politikai formáció Belgiumban – írja a Politico a Bruzz belga hírportál nyomán.
A „Trump”, amely a „Tous Réunis pour l’Union des Mouvements Populistes” (Mindenki egyesüljön a populista mozgalmak szövetségéért) rövidítése két korábbi szélsőjobboldali vallon párt, a Chez Nous (Nálunk) és a már régóta megszűnt Belga Nemzeti Front (NF) utódja.
„Donald Trump a populizmus végső szimbóluma. Ő közvetlenül megtestesíti azt, amit képviselünk” – nyilatkozta Salvatore Nicotra, a párt alapítója a portálnak.
Nicotra szerint Belgium legnagyobb szélsőjobboldali pártjával, a Vlaams Belanggal ellentétben új pártjuk nem támogatja a szeparatizmust, és célja, hogy mind szövetségi szinten, mind a 2029-es európai parlamenti választásokon induljon. „Mi egy szociális irányultságú jobboldali populista párt vagyunk” – hangsúlyozta.
Nicotra, a Nemzeti Front korábbi elnöke, aki 1994 és 2000 között Brüsszel Saint-Gilles kerületének önkormányzati képviselője volt, nem zárta ki, hogy a belga fővárosban vagy önkormányzati választásokon is induljon.
A többi alapító is korábban az NF-nek volt a tagja, Emanuele Licari pedig a Vlaams Belangnak. Őt a párt kizárta, miután a párt szerint nyíltan dicsőítette a fasizmust.
Az Egyesült Királyság szakértőket és felszerelést küld Belgiumba, hogy segítsen leküzdeni az azonosítatlan drónokat, amelyeket a közelmúltban repülőterek és katonai bázisok felett észleltek – közölte Richard Knighton, a brit fegyveres erők parancsnoka a BBC-nek adott interjújában, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A múlt héten drónokat észleltek belga repülőterek és katonai bázisok felett. Ezenkívül az elmúlt hónapokban azonosítatlan drónok megjelenése komoly fennakadásokat okozott a repülőterek működésében Európa-szerte.
Knighton elmondása szerint nem lehet tudni, hogy a behatolásokat Oroszország hajtotta-e végre, de hozzátette, hogy „valószínű”, hogy Moszkva rendelte el.
Elmondta, hogy a Belgiumnak nyújtandó segítségről szóló döntést John Healy védelmi miniszterrel közösen hozták meg.
A brit parancsnok hozzátette, hogy belga kollégája a múlt héten kért segítséget.
Knighton elmondta, hogy a NATO-szövetségesekkel együtt Nagy-Britannia „felszerelésének és képességeinek biztosításával” segíti Belgiumot, amelyeket elmondása szerint már használnak is.
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
Az Európai Bizottságnak nem sikerült meggyőznie Belgiumot arról, hogy a befagyasztott orosz vagyont adja oda Ukrajnának az újjáépítés finanszírozására – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az Euronews európai tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Európai Unió képviselői és a belga kormány közötti technikai találkozón a feleknek nem sikerült leküzdeniük a nézeteltéréseiket az Euroclear pénzügyi adattárában tárolt 140 milliárd euró mobilizálásának tervével kapcsolatban. A megbeszéléshez közel álló források szerint a belga kormány aggodalmát fejezi ki az Európai Bizottság alternatív javaslatainak hiánya miatt.
Eközben az EU kitart a terve mellett, hogy felhasználja a 140 milliárd euró értékű, a belga Euroclear pénzügyi letétkezelőnél tartott befagyasztott orosz vagyont.
Ukrajna nemzetközi partnerei már régóta keresik a 2025-ös ukrán államháztartási hiány fedezésének módjait. Az egyik szóba jöhető lehetőség egy úgynevezett „jóvátételi kölcsön” létrehozása, amely lehetővé tenné, hogy a befagyasztott orosz vagyont Ukrajnának adják.
Összehívták a nemzetbiztonsági tanácsot Belgiumban, miután az elmúlt napokban drónokat észleltek katonai bázisok és repülőterek felett. A hatóságok egy légtér-megfigyelő központ létrehozását tervezik.
A drónok megjelenése egybeesik azzal az időszakkal, amikor az EU nyomást gyakorol Belgiumra, hogy kobozza el a brüsszeli Euroclearnél tartott befagyasztott orosz pénzeszközöket. Ebből is finanszíroznák az Ukrajnának szánt újjáépítési hiteleket. Bizonyítékokat nem hoztak nyilvánosságra, de széles körben Oroszországot feltételezik a drónincidensek hátterében.
Sven Biscop politológus, az Egmont Intézet igazgatója azt mondja, hogy fel kell tenni a kérdést, hogy kinek lehet haszna az incidensekből, és ez mindenképpen Oroszország. Szerinte a Kreml meg akarja félemlíteni az európai döntéshozókat, esetleg az Euroclearnél tartott orosz vagyon sorsa miatt. Oroszország célja lehet a közvélemény megosztása is. Bizonyára egyesek hajlamosak lennének azt mondani, hogy ha az EU magára hagyná Ukrajnát, akkor nem lenne ez a probléma.
A belga védelmi miniszter péntekre ígérte, hogy benyújt egy 50 millió eurós beruházási tervet a drónok elleni védekezésre. Belgium a betolakodó drónok lelövésének lehetőségét is fontolgatja.
Az elemző szerint Belgium konkrétan megtanulta, hogy szükség van egy olyan jogi keretre, amely lehetővé teszi a drónok lelövését, és szükség van ehhez katonai kapacitásra is, amely ezt meg tudja tenni. Így lehet felgyorsítani a probléma megoldását.
A brüsszeli orosz nagykövetség tagadta, hogy országa bármilyen szerepet játszott volna a belga légtérben végrehajtott drónműveletekben. Drónbetörések történtek a közelmúltban több európai országban, például Dániában, Németországban és Norvégiában is. Lengyelország és Románia már úgy döntött, hogy új fegyverrendszereket telepít a drónok elleni védekezésre.
Oroszországnak nincs köze és nem is érdeke, hogy drónokat repítsen Belgium légterébe – jelentette ki Gyenisz Goncsar, brüsszeli orosz nagykövet.
A diplomata egy belga csatornának mondta el, hogy Moszkvának nincs érintettsége abban a drónakcióban, amely számos járattörlést okozott a brüsszeli repülőtéren. Hozzátette, ez esetben nem ellenséges diplomáciai hangulatot kell teremteni, hanem fel kell venni a kapcsolatot az illetékes hatóságokkal – írja a TASZSZ.
A belgiumi incidens kedd este történt, amikor a müncheni repülőteret is drón lehetséges jelenléte miatt zárták le, de a hatósági vizsgálat ezt nem tudta megerősíteni.
Belgium védelmi minisztere, Theo Francken bejelentette, hogy az ország fontolóra veszi a NATO-szerződés 4. cikkének alkalmazását, amely konzultációt tesz lehetővé az ismeretlen drónok megjelenése miatt a repülőterek és egy katonai bázis felett.
Erről a Jevropejszka Pravda számolt be a 7sur7 hírportálra hivatkozva.
Francken a parlamentben elmondta, hogy „a következő órákban és napokban” a kormány mérlegelni fogja a 4. cikk alkalmazásának lehetőségét.
Hozzátette, hogy nem ő követeli meg az intézkedést, mivel ez nem tartozik a hatáskörébe – a döntés a miniszterelnök és a nemzetbiztonsági tanács kezében van, amely hamarosan összeül.
„Nyilvánvaló, hogy valami komolyabb dolog történik. Gyorsan kell reagálnunk” – mondta a belga védelmi miniszter.
Belgiumban ma, november 6-án rendkívüli ülést tart a nemzetbiztonsági tanács a repülőterek közelében észlelt drónok miatt. Erről az Euractiv számolt be.
Belgium miniszterelnöke, Bart De Wever, összehívta a kormány rendkívüli biztonsági tanácsülését, miután ismeretlen drónok miatt több repülőtéren le kellett állítani a repüléseket az éjszaka folyamán.
Az ülést az ország belügyminiszterének kérésére tartják meg. Várhatóan az érintettek megvitatják azokat az incidenseket, amelyek több tucat járat törléséhez vezettek.
November 4-én este a brüsszeli fő repülőtér közelében azonosítatlan drónt észleltek, ami miatt minden járatot felfüggesztettek.
Bart De Wever belga miniszterelnök leállította az Európai Unió azon terveit, hogy kisajátítsa a befagyasztott orosz vagyont, és 140 milliárd eurós kölcsönt nyújtson belőle Ukrajnának – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Politicocímű brüsszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a Politico azt írta, hogy emiatt az EU vezetői kénytelenek lesznek decemberben visszatérni Kijev pénzügyi támogatásának kérdésére – hacsak korábban nem hívnak össze rendkívüli ülést. „Ez teljes káosz, mindennek teljesen másképp kellett volna történnie” – ismerte el az egyik diplomata.
Belgium váratlan álláspontja meglepetésként érte a diplomatákat, minisztereket és magas rangú uniós tisztviselőket. A találkozó záródokumentumaiból kimaradt az Ukrajnának nyújtott úgynevezett „jóvátételi kölcsön” finanszírozására szolgáló befagyasztott orosz vagyon felhasználásának közvetlen említése, valamint a belga fenntartások figyelembevételére vonatkozó javaslatok.
António Costa, az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy túl korai lenne a kezdeményezés kudarcáról beszélni. A Politico szerint ugyanakkor egyik európai vezető sem tudott konkrét időpontokat megnevezni, hogy az EU mikor hoz döntést az orosz állami eszközök Kijev támogatására való felhasználásáról.
Mielőtt a tárgyalások elakadtak, Ukrajna szövetségesei vidámak voltak. Az EU jóváhagyta az Oroszország elleni 19. szankciócsomagját, amely a Kreml olajszállító tartályhajóiból álló „árnyékflottáját”, a bankrendszert és az energiaszektort célozza meg.
Ezzel egy időben Donald Trump először vezetett be szankciókat a legnagyobb orosz olajtársaságok ellen, ami pozitív visszajelzéseket váltott ki az európai partnerekből. „Ez a hét nehéz volt, de most már elég jó helyzetben vagyunk” – mondta az egyik tanácsadó a csúcstalálkozó kezdetén csütörtökön.
Emmanuel Macron francia elnök hangsúlyozta, hogy a befagyasztott vagyon felhasználásával Kijevnek nyújtandó hitelre irányuló kezdeményezést nem utasították el. „Nem temettük el. Megbeszéltük a technikai részleteket. Csak óvatosan kell eljárnunk, hogy ne sértsük meg a nemzetközi jogot” – mondta a francia elnök.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nyugalomra szólított fel, és biztosította Ukrajnát, hogy az EU továbbra is megbízható szövetségese marad. „Az EU és Trump szankciói után egy jóvátételi kölcsön nyújtása nagyszerű lezárása lehetett volna a hétnek. De ezt a lehetőséget elszalasztottuk” – jegyezte meg keserűen az egyik diplomata.
