A G20 csoport hétfőn kezdődő Rio de Janeiro-i értekezletén a török elnök bővebben ismerteti ukrajnai rendezési javaslatait, noha sem Putyin, sem Zelenszkij nem lesz jelen. Elon Muskot pedig melegebb égtájakra küldte a brazil elnök felesége.
Az orosz elnök azért nem megy Rióba, mert nem akarja zavarba hozni a vendéglátót azzal, hogy elvileg őrizetbe kellene őt vennie a nemzetközi büntetőbíróság elfogató parancsa miatt. Volodimir Zelenszkij pedig többszöri kérésre sem kapott meghívást.
Ugyanez vonatkozik Elon Muskra is, aki szeretett volna vendégként előadást tartani a 20 legerősebb gazdaság vezetőinek színe előtt, de merev elutasításban részesült. Olyannyira, hogy a brazil First Lady, Rosangela Lula da Silva egyenesen elátkozta a tech-milliárdost, és elküldte a ‘búsba’, amiért Musk azt jósolta az X-en, hogy férje veszíteni fog a 2026-os választásokon.
Pedig lett volna miről vitatkozni annak tükrében, hogy a hétvégén a két angolszász atomhatalom engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú támadó eszközök bevetését orosz területek ellen. Ezért megtörténhet, hogy a török elnök viszi el a showt Ukrajna-ügyben Rióban, mert a Putyint megszemélyesítő Lavrov külügyminiszter részéről még kommentárra sem lehet számítani ebben a kérdésben.
A vázlat nagyléptékű, de aligha fogja elnyerni Ukrajna tetszését Törökország nem csak egy fontoskodó mellékszereplő, mivel neki áll jogában ellenőrizni vagy blokkolni a Boszporuszon áthaladó hajóforgalmat háború idején, amit meg is tesz. Ezzel megakadályozza mindkét hadviselőt abban, hogy haditengerészeti utánpótlást juttassanak el a Fekete-tengerre, a háború egyik fő harci zónájába.
Ankara a háború kezdeti szakaszában már szervezett egyeztetést a két fél között, de ez végül dugába dőlt, bár kisebb hadifogolycseréket sikerült elrendezni. A Bloomberg tudomása szerint Erdoğan most jelentős újabb kezdeményezést mutat be Rióban, ami elvileg lehetne is egy alapmegállapodás csírája.
Abban sokan egyetértenek, hogy a nemzetközi színtéren Erdoğan lehet a legesélyesebb közvetítő, mivel az ő kapcsolatrendszere a leginkább kiegyensúlyozott a két fél felé.
A ‘tűzszünet’ szót kerüli a tervezet Az ukrán elnök korábban többször leszögezte, hogy hallani sem akar tűzszünetről, mert az konzerválná az oroszok hatalmát a már megszállt területek fölött, ezért Erdoğan valószínűleg a ‘befagyasztás’ kifejezést fogja felkínálni, mert az nem követel meg írásos megegyezést a két fél között, hanem csak a hadműveletek önkéntes leállítását jelentené.
Nem igényel jóstehetséget azt feltételezni, hogy a hétvégén megszerzett fegyverhasználati engedélyek birtokában Kijev vonakodna a befagyasztástól, amikor esélye nyílik jelentős ellenkárokat okozni az oroszoknak.
A G-20 előestéjén, amely Joe Biden elnök utolsó ilyen csúcstalálkozója lesz hivatala elhagyása előtt, az Egyesült Államok (és az Egyesült Királyság is) úgy döntött, hogy engedélyezi a nagy hatótávolságú rakétacsapásokat Oroszország területén. Az elmozdulás mögött az az elképzelés áll, hogy segítsen megerősíteni Zelenszkij pozícióját Trump hivatalba lépése előtt, hogy és nagyobb súlyt képviselhessen az esetleges tárgyalásokon.
Mit javasol Ankara? Az Erdoğan-változat még nem lehetett tekintettel a 24. órában beállt fordulatra, és azt tartalmazza, hogy Ukrajna tegyen ‘engedményeket’ (koncessziókat) Oroszország felé, melyek véget vethetnek a vérontásnak. Zelenszkij szombaton azt mondta a kijevi közszolgálati televíziónak, hogy 2025-ben véget akar vetni a háborúnak, de ennek előfeltétele az erősebb nyugati fegyverzet megszerzése, amivel nyomást lehet gyakorolni Putyinra, hogy a tárgyalásokat ő kezdeményezze.
Erdoğan azt is javasolja, hogy Ukrajna legalább 10 évig tartsa magát távol a NATO-tól és ne is folytasson tárgyalásokat a csatlakozásról, amíg a két fél viszonya egy stabil állapotot el nem ér.
Egyben javasolja azt is, hogy mindkét fél vonja ki erőit a Donbászból (azaz Ukrajna keleti tartományaiból), ahol egy demilitarizált zónát hozna létre, ahol nemzetközi haderő gondoskodna a térség békéjéről.
Az általános képlet vonzó lehet Kijev egyes szövetségeseinek, akik nem érzik jól magukat a konfliktus jelenlegi állapotában, és attól tartanak, hogy Ukrajna teljes jogú NATO-tagságával ők is közvetlen konfliktusba kerülhetnek a Kremllel. Megjegyzendő, hogy a háború első évében nyújtott összesített nyugati támogatások jelenleg azok harmadát teszik csak ki. 2024 első felében – a Kongresszus vonakodása miatt – az amerikai juttatások gyakorlatilag szüneteltek, ami hatalmas rést ütött Ukrajna védelmi képességein.
A nyugati gondolkodásra hatással van az észak-koreai csapatok megjelenése is a csatatéren, ami végül eldöntötte Joe Biden álláspontját az Oroszország elleni rakétacsapások engedélyezéséről. Egyes G-20 nemzetek feltételezése szerint Észak-Korea végül akár 100 ezer katonát is küldhet Oroszországnak.
Török tisztviselők elismerik, hogy a javaslatot Ukrajna nehezen tudja elfogadni, de szerintük ez a legreálisabb megközelítés. Céljuk, hogy a megszállt területek hosszú távú sorsáról szóló megbeszéléseket egyelőre főként a stabil tűzszünet (fegyvernyugvás, befagyasztás) biztosítására összpontosítsák.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok fontos döntésekre készül Ukrajnával kapcsolatban, de Kijev emlékeztetette arra, hogy Ukrajnának magának kell meghatároznia a békéhez vezető utat – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál Heorhij Tihijre, a Külügyminisztérium szóvivőjének kommentárjára hivatkozva.
A jelentés szerint Tusk Donald Trump úgynevezett béketervét kommentálta, amelyet a nyugati média tett közzé. A lengyel miniszterelnök hangsúlyozta, hogy egy ilyen terv valószínűleg még csak az előkészítés stádiumában van. Elmondása szerint a közeljövőben számíthatunk nyilatkozatra az USA-tól, mindenekelőtt a tűzszünet időpontjáról, melyik a határon fog működni, valamint a biztonsági garanciákról Ukrajna számára. Egyúttal azt is kijelentette, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos döntéseket „nem csak az ukránok, hanem a mi fejünk fölött sem lehet meghozni”.
Heorhij Tihij külügyi szóvivő köszönetet mondott Lengyelország miniszterelnökének, amiért megerősítette elkötelezettségét a „semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül” elv mellett. Ukrajna hangsúlyozza ezen elv szigorú betartásának a szükségességét – tette hozzá. Mint megjegyezte: csak Ukrajna határozhatja meg a békéhez vezető utat, mivel a területén dúl háború.
„A háború Ukrajna földjén zajlik, ezért Ukrajna fogja meghatározni az átfogó, igazságos és fenntartható békéhez vezető út paramétereit. Minden békeszerető államnak az az érdeke, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió államunk szuverenitása és területi integritása tiszteletben tartásával fejezze be a nemzetközi jog, az ENSZ Alapokmányának céljai és alapelvei alapján” – hangsúlyozta Heorhij Tihij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Donald Tusk lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok fontos döntésekre készül Ukrajnával kapcsolatban, de Kijev emlékeztetette arra, hogy Ukrajnának magának kell meghatároznia a békéhez vezető utat.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1731255240
[modified] => 1731250258
)
[title] => Tusk bejelentette, hogy az USA megoldásokat készít Ukrajnával kapcsolatban, de Kijev ezt ellenzi, mert maga akar dönteni
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=132063&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 132063
[uk] => 132069
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 132064
[image] => Array
(
[id] => 132064
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/heorhij-tihij.jpg
[original_lng] => 23089
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/heorhij-tihij-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/heorhij-tihij-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/heorhij-tihij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/heorhij-tihij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/heorhij-tihij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/heorhij-tihij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/heorhij-tihij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1731243528:3
[_thumbnail_id] => 132064
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1034
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_225c6effd79666c3925d0574caee2e14] =>
A brit médiában megjelent Donald Trump megválasztott amerikai elnök Ukrajnával kapcsolatos béketervének újabb változata, amely európai csapatok jelenlétét irányozza elő az Ukrajna és Oroszország közötti puffer zónában – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a The Telegraph című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Trump tervének részletei azután derültek ki, hogy Volodimir Zelenszkij elnök arra figyelmeztetett, hogy minden békekötési kísérlet Oroszország megnyugtatásával „öngyilkosság” Európa számára. Amint azt a The Telegraph megjegyezte, ez a terv egyike azoknak, amelyeket Trump a választások előtt mérlegelt. A republikánus csapat három képviselője azt mondta az újságnak, hogy a tervnek ez a változata magában foglalja a jelenlegi frontvonal befagyasztását, és hogy Ukrajnának bele kell egyeznie abba, hogy 20 évvel elhalasztja NATO-csatlakozási ambícióit.
Cserébe az USA fegyvereket ad Ukrajnának, hogy megakadályozza Oroszországot a háború újraindításában. Ugyanakkor az USA nem biztosít csapatokat a járőrözéshez és a létrehozott puffer zóna biztonságának fenntartásához, és nem finanszírozza a küldését. „Nem küldünk amerikai férfiakat és nőket, hogy fenntartsák a békét Ukrajnában. És nem fogunk fizetni érte. Tegyék ezt a lengyelek, a németek, a britek és a franciák” – mondta Trump csapatának egyik tagja.
A The Telegraph által közzétett terv szerint Trump európai és brit csapatokat kérhet, hogy biztosítsanak egy 800 mérföldes (1200 kilométeres) ütközőzónát az orosz és az ukrán hadsereg között.
Donald Trump Ukrajnára vonatkozó béketervének ez legalább a második verziója, amely megjelent a médiában. Trump maga soha nem fejtette ki részletesen, hogy a terve mit takar.
Oroszország nem hajlandó „minszki egyezményekbe” belemenni és nem is hajlandó befagyasztani a frontvonalakat – jelentette ki Vaszilij Nebenzia, Oroszország ENSZ-követe csütörtökön este.
Nebenzia vélhetően arra reagált, hogy a Financial Times tegnap megírta: Donald Trump republikánus elnökjelölt a minszki egyezményekből kiindulva autonóm zónákat akar létrehozni Ukrajnán belül, illetve be akarja fagyasztani a konfliktust egy tűzszüneti megállapodással.
„Nem lesz semmilyen minszki egyezmény és nem lesz semmilyen befagyasztás” – jelentette ki Nebenzia az ENSZ mai ülésén.
Ezután felsorolta Oroszország Ukrajnával szembeni követeléseit: az ország kizárása a NATO-ból, nácimentesítés és demilitarizáció, illetve a „különleges művelet” céljainak elérése, bármit is jelentsen ez.
Ukrajna fontolóra veheti Kína, Brazília és más országok alternatív békekezdeményezéseit, hogy beillessze az ukrám békeképletbe – jelentette ki Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője a Corriere Della Sera című olasz lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Jermak elmondta: Ukrajna november elején fejezi be a békeképletet. Egyúttal nem zárta ki, hogy alternatív békekezdeményezések is szóba jöjjenek. „November elején befejezzük a békeképletünket, és Zelenszkij elnök azt mondta, hogy akkor kész lesz meghallgatni más kezdeményezéseket, például Kínát, Brazíliát, Dél-Afrikát stb., hogy integráljuk őket a miénkbe. Aztán ezek a javaslatunk jelentős támogatása lesz” – tette hozzá.
Az elnöki hivatalvezető elvetette azt a lehetőséget, hogy a háborút akarók hatására békejavaslatot készítsenek. „Készen állunk egy nemzetközi konferencia megtartására, ha érezni fogjuk a globális Dél erejét és támogatását az Oroszországgal folytatott tárgyalásokhoz. A csúcstalálkozót megfelelő feltételek mellett tartjuk meg” – emelte ki Andrij Jermak.
Amikor Ukrajna győzelmi terve megvalósul, Oroszországot láthatjuk majd a békecsúcson, akkor lehet majd beszélni a békeképlet megvalósulásáról is – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök a Krími Platform harmadik parlamentközi csúcstalálkozóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Zelenszkij elmondta: „Amikor a győzelmi terv maradéktalanul megvalósul, Oroszországot megláthatjuk a békecsúcson. Látni fogjuk a megvalósított békeképletet, látni fogjuk az ENSZ Alapokmány céljainak és elveinek teljesen helyreállított hatékonyságát.” Mint hangsúlyozta, Ukrajna győzelmi terve arra irányul, hogy megfossza Oroszországot azoktól az alternatíváktól, amelyekre számít, az igazságos békén kívül.
Mint az elnök kifejtette, a terv első pontja a geopolitika és Ukrajna NATO-meghívása, a második a védelem, a harmadik pedig Oroszország visszaszorítása. Az ukrán terv negyedik pontja a gazdasági együttműködést, az ötödik a biztonságot irányozza elő – tette hozzá. „Oroszország kibújik a valódi diplomácia alól, és nem akarja visszaadni, amit ellopott, de rá kell kényszeríteni erre. Vagyis meg kell erősíteni Ukrajnát és közös álláspontjainkat” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
I received a report from Commander-in-Chief Syrskyi on the current situation at the frontline, with particular focus on the Pokrovsk, Kurakhove, and Lyman directions. In the Donetsk region, the situation remains difficult, but our combat brigades are holding their positions and…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 25, 2024
Valerij Zaluzsnij, a fegyveres erők egykori főparancsnoka, most Ukrajna nagy-britanniai nagykövete nyilatkozott a győzelmi tervről, amelyet Volodimir Zelenszkij elnök október 16-án mutatott be a Radában.
Zaluzsnij „abszolút logikusnak és helyesnek” nevezte, megjegyezve, hogy ez nemcsak Ukrajnára vonatkozik, hanem más, a háború befejezésében érdekelt országra is.
„Volidimir Zelenszkij Ukrajna elnöke teljesen logikusan és helyesen cselekszik. Olyan tervet készít, ahol nem csak Ukrajna számára írják elő a lépéseket. Természetesen, Ukrajnának is egyértelműen követnie kell a tervet” – mondta az ukrán fegyveres erők volt főparancsnoka.
Valerij Zaluzsnij az ukrajnai háború befejezésének időpontjára vonatkozó jóslatokat is így kommentálta: „Ne hallgassanak semmilyen kósza szakértőre. A háborúban nem lehetnek jóslatok. A háborúban csak a matematika működik. Mindezt a matematika számítja ki.”
Az ukrán elnök által bemutatott „győzelmi tervet” és a béketervet össze kell kapcsolni, a háború megnyeréséhez és a békéhez e két dolognak együtt kell működnie – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Brüsszelben.
Borrell, az uniós tagállamok vezetőinek tanácskozására érkezve – ahol kiemelt téma lesz Ukrajna, a migráció és a közel-keleti helyzet – hangsúlyozta: Oroszország egzisztenciális fenyegetés Európa számára, ezért folytatni kell Ukrajna támogatását.
Reményét fejezte ki, hogy még a hivatali idejének lejárta előtt a tagállamok megállapodásra jutnak a G7-csúcson jóváhagyott 50 milliárd dolláros, a külföldön zárolt orosz pénzeszközök kamataiból fizetett hitel folyósításához Ukrajnának. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban a humanitárius katasztrófára hívta fel a figyelmet.
„Az Egyesült Államok felszólította Izraelt, hogy javítsa a gázai humanitárius hozzáférést, de adott egy hónap haladékot, ami egy hónap késedelmet jelent, míg a jelenlegi ütemben megölt emberek száma túl sok” – fogalmazott.
Gitanas Nauseda litván elnök érkezésekor kijelentette, hogy a jelen pillanat nem a legideálisabb az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások megkezdésére, mert Moszkva úgy érzi, hogy ő az erősebb fél.
„Ha támogatnánk Ukrajnát, és sikeresebb lenne a frontvonalon, akkor talán az orosz elnök kénytelen lenne tárgyalóasztalhoz ülni. Jelenleg azonban azt hiszi, hogy ő van fölényben és sarokba szorította Ukrajnát” – hangsúlyozta.
A migrációval kapcsolatban elmondta: innovatív intézkedésekre van szükség, menekültügyi központokat a harmadik országokban kell létrehozni, és véleménye szerint együtt kell működni a származási és tranzitországokkal.
Petteri Orpo finn miniszterelnök szerint elengedhetetlen, hogy az Európai Tanács megerősítse Ukrajnának nyújtott támogatását egy olyan pillanatban, amikor az Európai Bizottság ügyvivő üzemmódban van, az Egyesült Államokat pedig az elnökválasztás köti le. „Erős, egységes jelzést kell adnunk, hogy továbbra is támogatjuk Ukrajnát, amennyire és ameddig szükséges” – hangsúlyozta.
Nagy hiba lesz, ha a nyugati országok megtagadják a győzelmi terv támogatását, Ukrajna ugyanis folytatja a harcot, de ebben az esetben számára ez nagyon nehéz lesz– jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök Brüsszelben, az Európai Tanács ülésén, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő elmondta: „Mi van, ha a partnereink nem adnak nekünk pontokat, vagy nem támogatják a tervet? A tervben fegyverek, NATO-meghívás, valamint a gazdaság megerősítése szerepel. A tervben az szerepel, hogy Ukrajnában beruházások lesznek, és megvédik az erőforrásokat, hogy ne kerüljenek Oroszország vagy szövetségesei kezébe.”
„És ha nem adják meg nekünk, nagyon nehéz lesz. Ez kiváltságokat fog jelenteni a világtól Oroszország számára. Ukrajna gyengesége Oroszország erőssége. És azt gondolom, hogy ez nagy hiba lesz” – mutatott rá Zelenszkij, megjegyezve, hogy a meghívás a NATO-ba, valamint például egy elrettentő csomag, egy nagy hatótávolságú fegyvercsomag – ezekkel Ukrajna megelőző jelleggel rendelkezhet.
„Azaz még nem NATO-tagság. Igen, ez egy meghívás, de annak a jele, hogy ott leszünk, hogy Ukrajna nincs egyedül. És még fegyverekkel, egy rakétacsomaggal. A csomag használata előtt mindig van lehetőség jelzést adni, hogy állítsuk le a háborút, állítsuk le a háborút, és ha nem akarják megállítani, akkor megvan az erő, amellyel megállíthatjuk” – mutatott rá az elnök.
A tisztázó kérdésre, hogy ez azt jelenti-e, hogy a győzelmi terv pontjainak teljesítése nélkül, például NATO-meghívás nélkül nem lehet megtartani a 2. békecsúcsot, az államfő azt válaszolta: „Nem, ez nem így van. Mindenesetre előkészítjük a csúcstalálkozót. Csak az a kérdés, hogy az összes partnerünk mikor akarja, hogy Oroszország, annak képviselői ott legyenek a második békecsúcson, a készülő dokumentum mellett. A képletet illetően szerintem Ukrajnának erősnek kell lennie, és mi lesz, ha nem adnak meghívást a NATO-ba, és mi továbbra is védjük az érdekeinket és a jogainkat” – mondta el Volodimir Zelenszkij.
A csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számot ad Oroszország Ukrajna elleni háborújának fejleményeiről, és bemutatja győzelmi tervét – jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdán a tagállami vezetőknek szóló és az interneten közzétett meghívólevelében.
A tagállami vezetőknek konszenzusra kell jutniuk az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog elveire alapozó békekezdeményezés körül – hangsúlyozta Michel.
Kifejezte abbéli reményét, hogy a tagállamok a hét legfejlettebb ipari ország alkotta csoport (G7) tagjaival együtt eleget tesznek júniusban vállalt kötelezettségüknek, miszerint az év végéig körülbelül 45 milliárd eurót adnak össze Ukrajna katonai, költségvetési és újjáépítési szükségleteinek támogatására. Mivel Ukrajna energetikai infrastruktúrájának több mint fele megsemmisült, a közelgő télre való felkészülése nagyon fontos – hívta fel a figyelmet.
A tanácsi elnök tájékoztatása szerint a tagállami vezetők a közel-keleti helyzetre is összpontosítanak, mert az drámai, a humanitárius állapotok egyre csak romlanak – jelentette ki.
„Az azonnali tűzszünet (Izrael és a Hamász, illetve Izrael és a Hezbollah között), valamint a (Gázai övezetben fogva tartott izraeli) túszok szabadságának elérése továbbra is a legfontosabb cél” – írta.
Michel kijelentette: az Európai Tanácsnak hangsúlyoznia kell e konfliktusok enyhítésének szükségességét, és ragaszkodnia kell a nemzetközi és a humanitárius jog tiszteletben tartásához. Elfogadhatatlannak és felelőtlennek nevezte az ENSZ békefenntartói elleni közelmúltbeli támadásokat Dél-Libanonban, és kijelentette: meg kell védeni az ENSZ teljes személyzetének és a segélymunkásoknak a biztonságát.
Közölte: a tagállami vezetők foglalkoznak majd az EU versenyképességével és gazdasága rugalmasságával is. A megbeszélés célja, hogy előkészítse az utat egy nagyratörő versenyképességi megállapodás sikeres megvalósításához – jegyezte meg.
Az uniós csúcs tervezett témáit sorolva Charles Michel közölte, a migrációval kapcsolatban az uniós országok állam-, illetve kormányfői stratégiai eszmecserét folytatnak az illegális migráció megelőzését célzó intézkedésekről, beleértve a külső határok fokozott ellenőrzését, a megerősített partnerségeket és a migránsok hazájukba való visszatérésével kapcsolatos politikát.
Az Európai Tanács a nemzetközi kapcsolatok áttekintése folyamán megbeszélést folytat a moldovai és georgiai helyzetről, és meghatározza az unió általános politikai irányait és prioritásait.
Bízom benne, hogy sikerül megőriznünk közös értékeinket és a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, tovább erősítve az Európai Unió befolyását a globális színtéren – zárta levelét az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke.
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
