Oroszország azt javasolja, hogy június 2-án tartsák Ukrajnával a béketárgyalások második fordulóját Isztambulban – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán.
„Az orosz fél, ahogyan arról előzetes megállapodás született, összeállított egy memorandumot, amelyben leírják, hogyan lehet az orosz álláspont szerint megbízható módon úrrá lenni a válság alapvető okain” – tette hozzá közleményében.
A Vlagyimir Megyinszkij vezette orosz küldöttség készen áll arra, hogy ezt a memorandumot átadja az ukrán félnek, és szükség esetén részletesebb magyarázatokat biztosítson hozzá az isztambuli tárgyalások következő fordulóján – mondta az orosz külügyminiszter.
Május 16-án találkozott egymással először az orosz és az ukrán küldöttség, akkor nem sikerült megállapodásra jutni a tűzszünetről.
„Azt reméljük, hogy mindazok, akik valóban – és nem csak a szavak szintjén – érdekeltek a békefolyamat sikerében, támogatni fogják, hogy megtartsák a közvetlen orosz-ukrán tárgyalások újabb fordulóját Isztambulban” – állt Lavrov közleményében.
Oroszország újabb feltételeket szabott a béketárgyalásokhoz: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte, hogy Moszkva a következő, hamarosan bejelentendő tárgyalási fordulón is ragaszkodni fog az orosz nyelvet korlátozó ukrán törvények eltörléséhez, valamint Ukrajna semleges, katonai szövetségen kívüli és atomfegyvermentes státuszához. A Reuters szerint Vlagyimir Putyin elnök már nem hajlandó területi kompromisszumokra, és hosszú háborúra is készen áll, ha nem sikerül elérni céljait.
Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov kijelentette, hogy az Ukrajnával folytatott következő tárgyalási fordulón – amelynek időpontját hamarosan bejelentik – Oroszország ragaszkodni fog az orosz nyelv használatát korlátozó diszkriminatív törvények eltörléséhez, valamint Ukrajna semleges, katonai szövetségen kívüli és atomfegyvermentes státuszához – írja az Ukrajinszka Pravda.
„A május 16-án, Isztambulban tartott tárgyalásokon ragaszkodtunk e diszkriminatív törvények (az orosz nyelv korlátozásáról – a szerk.) eltörléséhez, és ezt a következő közvetlen tárgyalási fordulón is folytatni fogjuk, amelynek időpontját hamarosan bejelentjük” – fogalmazott a tárcavezető.
Lavrov szerint a háború befejezésének egyik feltétele Moszkva számára Ukrajna semleges, katonai szövetségen kívüli és atomfegyvermentes státuszának elfogadása.
„Többször is elmondtam már, hogy a konfliktus (vagyis az Oroszország által kirobbantott háború – a szerk.) és általában az európai biztonság mély válságának kiindulópontja a NATO agresszív, több évtizedes keleti terjeszkedése volt” – mondta Lavrov.
Putyin már nem hajlandó területi kompromisszumokra
A Reuters eközben Putyin-közeli forrásokra hivatkozva arról ír, hogy az orosz feltételek között szerepel az a követelés is, hogy a nyugati vezetők írásban kötelezzék el magukat a NATO keleti bővítésének leállítására és az Oroszországgal szembeni szankciók egy részének feloldására. Ez azt jelentené, hogy hivatalosan Ukrajna, Georgia, Moldova és más volt szovjet köztársaságok soha nem válhatnának a védelmi szövetség tagjává.
„Putyin kész békét kötni, de nem minden áron” – mondta egy névtelenül nyilatkozó, a Kreml felső vezetésének elképzeléseit jól ismerő orosz forrás.
Oroszország azt is szeretné, ha Ukrajna semleges lenne, ha feloldanák a nyugati szankciók egy részét, ha megoldódna a Nyugaton befagyasztott orosz állami vagyon kérdése, és ha az Ukrajnában élő orosz ajkúak védelmet kapnának – mondta a Reuters három forrása. Az első informátor szerint, ha Putyin rájön, hogy nem tud a saját feltételei szerint békemegállapodást kötni, akkor katonai győzelmekkel igyekszik majd megmutatni az ukránoknak és az európaiaknak, hogy a holnapi béke még fájdalmasabb lesz.
Az első forrás azt is elmondta, hogy ha Putyin taktikai lehetőséget látna a csatatéren, akkor tovább nyomulna Ukrajnába. Hozzátette, hogy a Kreml úgy véli, hogy Oroszország évekig képes lenne tovább harcolni, függetlenül attól, hogy a Nyugat milyen szankciókat és gazdasági fájdalmakat vet ki. Egy másik eközben arról beszélt, hogy Putyin most már kevésbé hajlik a területi kompromisszumokra, és ragaszkodik ahhoz a nyilvános álláspontjához, hogy a kelet-ukrajnai négy régiót teljes egészében Oroszországnak akarja.
„Putyin megszilárdította álláspontját” – tette hozzá.
Mint arról beszámoltunk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, valamint saját részvételével tartandó, az ukrajnai háború lezárását célzó, háromoldalú béketárgyalást javasolt Moszkvának. Oroszország egyelőre nem reagált.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Ukrajna készen áll a legmagasabb szintű béketárgyalásokra mind kétoldalú, mind háromoldalú formában – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az államfő kedd esti sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy Kijev nem ellenzi a részvételt egy Trump–Putyin–Zelenszkij találkozón. Megjegyezte, hogy az ukrán, az amerikai és az orosz fél is tájékoztatva van erről a felkészültségről. „Készen állunk a Trump–Putyin–én formátumra, és készen állunk a Trump–Putyin, Trump–Zelenszkij formátumra, azaz mindháromra. Úgy értem, egyszerre, nem pedig szétszórt találkozókra” – tette hozzá.
Az elnök példaként hozta fel a szaúd-arábiai találkozókat, ahol az amerikaiak külön-külön beszéltek az ukrán és az orosz féllel, bár ugyanabban a térben zajlottak. Szerinte akkoriban hiányzott a közvetlen párbeszéd Kijev és Moszkva között, amelyre később Isztambulban került sor. Mint hangsúlyozta, Ukrajna készen áll a technikai jellegű találkozókra a Vatikánban, Svájcban vagy bármely más helyen, ahol erre javaslatot tesznek. Azt sem zárta ki, hogy előzetes előkészítés nélkül, vezetői szinten azonnal megbeszéléseket tartsanak: „Ha a döntésünket technikai megbeszélések nélkül, azonnal meg lehet vitatni, akkor készen állunk.”
Zelenszkij ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem lát problémát a formátumokkal. „Nem érdekel. Bármilyen formátumra készen állok.” Ahogy kifejtette, a formátum a témáktól függ: a tűzszünet megvitatásához szerinte egy háromoldalú találkozó lenne megfelelő az Egyesült Államok részvételével, amely megfigyelő félként működhetne.
A biztonsági garanciákról szóló tárgyalások esetében az elnök fontosnak tartja az európai országok részvételét: „Ha például lesz egy találkozó a biztonsági garanciákról, nagyon szeretném, ha az európaiak is ott lennének. Arról van szó, hogy ők nyújtsák ezeket a biztonsági garanciákat. Ma ők az egyetlenek, akik már kijelentették, hogy készek támogatni Ukrajnát. Például az ukrán hadsereget, anyagilag és fegyverekkel” – emlékeztetett.
Az államfő azt is elmondta, hogy Ukrajna EU-tagságával kapcsolatos kérdéseket nem szabad Oroszországgal megvitatni: „Ez határozottan nem az oroszoktól függ. Ez az EU-tól függ. És én ezt velük szeretném megvitatni.” Ukrajna nyitott bármilyen tárgyalási formátumra, de a találkozók tartalmának meg kell felelnie a részt vevő felek hatásköreinek és szerepeinek – összegezte Volodimir Zelenszkij.
Hakan Fidan török külügyminiszter moszkvai látogatása során megerősíti országa hajlandóságát, hogy közvetítőként részt vegyen egy újabb tárgyalási fordulóban Kijev és Moszkva között – írja az Unian a török Hürriyet lapra hivatkozva.
A török diplomácia vezetője Vlagyimir Putyinnal találkozott, aminek során körülbelül egy órát töltöttek együtt. A kétnapos oroszországi látogatás alatt Fidan várhatóan Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Andrej Belousov védelmi miniszterrel is egyeztet.
A török külügyminiszter hangsúlyozni fogja Törökország elkötelezettségét a háborúban egy igazságos és tartós béke mellett, valamint megerősíti országának készségét, hogy közvetítőként hozzájáruljon egy új tárgyalási fordulóhoz. 2022 júniusában került sor az első közvetlen találkozóra az ukrán és orosz delegációk között a háború kezdete óta. A tárgyalásokon tűzszünetről, 1000:1000 arányú fogolycseréről és Zelenszkij–Putyin személyes találkozóról beszéltek.
A tárgyalásokat orosz kezdeményezésre indították, amikor nemzetközi nyomás nehezedett Moszkvára – különösen az Egyesült Államok és az Európai Unió részéről – a harcok azonnali beszüntetésére.
Zelenszkij elnök felajánlotta Putyinnak, hogy Isztambulban találkozzanak személyesen, ha az orosz vezető valóban be akarja fejezni a háborút, de a Kreml-vezető nem jelent meg.
A tárgyalásokon az oroszok azt követelték, hogy az ukrán csapatok vonuljanak ki azokról a területekről, amelyeket Oroszország jogtalanul a sajátjának tekint. Sajtóhírek szerint az ukrán félnek azt mondták, hogy Oroszország „kész örökké harcolni”.
Miután az európai országok az ukrajnai humanitárius helyzetről hívtak össze gyűlést az ENSZ-ben, Moszkva válaszolt. Az oroszok szerint a béke gátját az európai országok jelentik.
Oroszország összehívná az ENSZ Biztonsági Tanácsát az európai országok lépései miatt, melyek Moszkva szerint akadályozzák a békés rendezést Ukrajnában – közölte Telegram-oldalán Dmitrij Poljanszkij, az ország ENSZ-nagykövetének helyettese.
Az orosz lépés az európai országok által az ukrajnai humanitárius helyzet miatt összehívott, május 29-én esedékes gyűlésre válasz, amivel Moszkva el kívánja terelni a figyelmet a korábban bedobott kérdésről. Poljanszkij szerint az európai országok veszélyt jelentenek a nemzetközi békére és biztonságra és hátráltatják az ukrajnai helyzet békés rendezését – írja a RIA Novosztyi. Az oroszok által összehívott gyűlés május 30-án lesz.
Moszkva döntése azután következik, hogy Friedrich Merz német kancellár elismerte, hogy a nyugati országok által szállított nagy hatótávolságú fegyverek felhasználását már nem korlátozzák, tehát engedélyezték, hogy azokkal az orosz területekről indított támadások ellen is visszalőjenek.
Merz azt is elismerte később, hogy a döntés hónapokkal korábban született és érinti a brit, a francia és az amerikai fegyvereket is.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint mindez szembemegy a háború békés lezárását célzó orosz törekvésekkel. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig úgy véli, hogy ezen fegyverek bevetése nem lehetséges nyugati közreműködés nélkül, ami szerinte azt jelenti, hogy a Nyugat közvetlenül is részt vesz a harcokban Ukrajnában.
[type] => post
[excerpt] => Miután az európai országok az ukrajnai humanitárius helyzetről hívtak össze gyűlést az ENSZ-ben, Moszkva válaszolt. Az oroszok szerint a béke gátját az európai országok jelentik.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1748384220
[modified] => 1748370172
)
[title] => Oroszország hívná össze az ENSZ Biztonsági Tanácsát, mert úgy véli, Európa akadályozza a békés rendezést Ukrajnában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=152273&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 152273
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 152274
[image] => Array
(
[id] => 152274
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ensz.jpg
[original_lng] => 120862
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ensz-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ensz-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ensz-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ensz.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ensz.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ensz.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ensz.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1748359373:12
[_thumbnail_id] => 152274
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 444
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 60466441000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 77411
[1] => 23517
[2] => 124
)
[tags_name] => Array
(
[0] => béketárgyalások
[1] => ENSZ Biztonsági Tanács
[2] => Oroszország
)
)
[5] => Array
(
[id] => 152279
[content] =>
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke ismét bírálta Vlagyimir Putyin orosz diktátort az ukrán béketárgyalások halogatása miatt, és „nagyon rossz dolgokkal” fenyegette meg Oroszországot – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az amerikai vezető Truth Social közösségi oldalon közzétett bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint Trump azt írta: „Vlagyimir Putyin nem érti, hogy ha nem én lennék, már nagyon sok rossz dolog történt volna Oroszországgal. Úgy értem, NAGYON ROSSZ Dolgok. A tűzzel játszik!”
Trump tegnap kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin, a Kreml vezetője „teljesen megőrült”, és ha úgy dönt, hogy elfoglalja egész Ukrajnát, akkor Oroszország összeomlással néz szembe.
Az isztambuli tárgyalások során az orosz delegáció sokkoló kijelentéseket tett, amelyek szerint a háború csupán „belső konfliktus” az „oroszok” között, és tagadták az ukrán nemzet létezését – számolt be az RBC-Ukrajna Szerhij Kiszlicja ukrán külügyminiszter-helyettes nyilatkozatára hivatkozva.
Kiszlicja elmondása szerint az ukrán és az orosz delegáció közötti tárgyalásokon az orosz fél vezetője azt állította, hogy a háború „lényegében olyan, mintha oroszok ölnének oroszokat, bizonyos árnyalatokkal”. „Az ukrán delegáció, amely egy szuverén államot képvisel, katonai emberekből áll, és az orosz delegáció vezetője azt mondja: »A háború lényege, hogy oroszok ölnek oroszokat. Bizonyos árnyalatokkal«” – idézte Kiszlicja az orosz fél szavait.
Ezek a kijelentések az ukrán fél számára az ukrán nemzet létének nyílt tagadását jelentik – írta a portál. Az orosz delegáció lényegében azt állította, hogy különálló ukrán nép nem létezik, csak „oroszok” vannak.
Kiszlicja így fogalmazott: „Ez olyan, mintha a másik fél tagadná a létezésedet, mint nemzetet. Szembe mondják neked, hogy nem ukrán vagy, hanem orosz, és csupán arról van szó, hogy oroszok ölnek oroszokat, és »nekünk fáj, hogy oroszok ölnek oroszokat«.”
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter május 24-én elutasította a Vatikánt mint lehetséges helyszínt az Ukrajnával folytatandó jövőbeli béketárgyalásokhoz. A diplomata azzal érvelt, hogy a katolikus székhely nem lenne megfelelő platform két ortodox keresztény ország közötti egyeztetéshez.
Korábban készségét fejezte ki XIV. Leó pápa arra, hogy a Vatikán otthont adjon a béketárgyalások következő fordulójának, miután több ország – köztük az Egyesült Államok – is megemlítette, hogy a Szentszék semleges platformként szolgálhatna a konfliktus rendezésére irányuló egyeztetésekhez.
A pápai szándék megerősítést nyert Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május 18-i vatikáni látogatásán is, amelyre XIV. Leó beiktatási miséjét követően került sor. Az ukrán vezető a Szentszékkel folytatott megbeszélés után így nyilatkozott: „A pápa a béke reményének szimbóluma. Hiszünk abban, hogy a Vatikán fontos szerepet játszhat a háború befejezésében”.
Az ötlettel, hogy a Vatikán legyen a helyszín a háborús béketárgyalásoknak, az orosz tisztviselők nem feltétlen értenek egyet: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter május 24-én kétségbe megkérdőjelezte az ötletet.
A moszkvai Diplomáciai Akadémián tartott beszédében így fogalmazott: „Képzeljük el a Vatikánt a tárgyalások helyszínéül” – mondta Lavrov, majd hozzátette: „Kicsit ízléstelen lenne, ha az ortodox országok egy katolikus platformon tárgyalnának arról, hogyan lehet megszüntetni a (háború) gyökereit” – közölte a Kyiv Independent.
Lavrov szerint „magának a Vatikánnak sem lenne túl kényelmes, ha ilyen körülmények között két ortodox ország küldöttségét látná vendégül”.
Miközben a háború immár harmadik évébe lép, és a civil áldozatok száma továbbra is emelkedik, a nemzetközi közösség számos szereplője próbál diplomáciai megoldást találni. A Vatikán aktív közvetítői szerepre törekszik, ám Lavrov kijelentései ismételten világossá tették: Oroszország nem tekinti elfogadható fórumnak a katolikus Szentszéket.
Oroszország nem tekinti legitim elnöknek Volodimir Zelenszkijt, a békemegállapodás aláírása előtt Ukrajnának választásokat kell tartania – jelentette ki pénteken Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, akit az Interfax orosz hírügynökség idézett, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Lavrov elmondta, hogy Kijev és Moszkva békemegállapodásának aláírása előtt Ukrajna számára az „optimális lehetőség” a „választások megtartása” lenne.
„Majd meglátjuk, hogy az ukrán hatóságok közül melyiknek van legitimitása. A jelenlegi (ukrán – a szerk.) alkotmány állítólag lehetővé teszi, hogy a Legfelső Tanács elnökéről beszéljünk, de az optimális megoldás a választások megtartása lenne” – állította az orosz diplomácia vezetője.
„Vlagyimir Putyin orosz elnök álláspontja szerint Zelenszkij nem rendelkezik legitimitással” – tette hozzá Szergej Lavrov.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor bejelentése az ukrán határon létesítendő pufferzónáról a tűzszünet elérésére irányuló nemzetközi erőfeszítések közepette történt – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szibiha elmondta: „Emlékeztetem a világot, hogy Putyin »pufferzónáról« szóló kijelentései a teljes, tartós tűzszünet elérésére, a gyilkosságok megállítására és a béke előmozdítására irányuló aktív erőfeszítések hátterében hangzottak el.”
Az ukrán diplomácia vezetője kifejtette, hogy ezek az „új, agresszív kijelentések” egyértelműen elutasítják a béketeremtést, és azt mutatják, hogy az orosz diktátor volt és marad a folyamatos öldöklés egyetlen oka. „Nagyobb nyomást kell gyakorolnunk rá, hogy vessen véget ennek a háborúnak” – hangsúlyozta Andrij Szibiha.