Túl korai lenne még az Ukrajna és Oroszország közötti harmadik tárgyalási forduló előkészületeiről beszélni, a Moszkvára nehezedő kellő nemzetközi nyomás hiánya akadályozza a politikai előrelépést – jelentette ki kedden Heorhij Tihij, a Külügyminisztérium szóvivője a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Tihij elmondta: „Jelenleg túl korai bármilyen előkészületről beszélni (az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalások harmadik fordulójáról – a szerk.). Szerencsére a fogolycsere folyamatban van. Nagyon bonyolult. De folyamatban van. Tegnap volt az első szakasz. Ezek a szakaszok, reméljük, folytatódni fognak, több napig fognak tartani. Vagyis most minden szakaszokban fog történni, reméljük.” Szerinte az elesett katonák holttesteinek cseréje mind összetett humanitárius kérdés, de halad előre.
A külügyminisztérium szóvivője azt is megjegyezte, hogy Ukrajna egyúttal arra kéri partnereit, hogy ne várjanak tovább, hanem fokozzák a nyomást Oroszországra. „Ha ez a nyomásgyakorlás korábban lett volna, már lehettek volna eredményei ezeknek az isztambuli találkozóknak. Ehelyett, mivel lényegében nincs nyomásgyakorlás, üres találkozók vannak. Nos, van egy humanitárius pálya, nos, ismét, a humanitárius pálya az a pálya, ami már folyamatban volt, és az oroszok is érdekeltek benne, vagyis mindkét irányban működik. És ahhoz, hogy legyen valamilyen elmozdulás a politikai úton, diplomáciai rendezés, nyomásgyakorlásra van szükség, nincs más lehetőség. És akkor kiderül, hogy az oroszok készen állnak-e a béke felé haladni” – hangsúlyozta Heorhij Tihij.
Oroszországnak nem tetszettek a számára felajánlott békekezdeményezések, az agresszornak ezért felelnie kell – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a csütörtök esti videóüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő felidézte, hogy a minap az ukrán küldöttség Washingtonba látogatott. Mindenekelőtt a Kongresszusban és az amerikai elnöki adminisztráció képviselőivel tartottak találkozókat, valamint újságírókkal és közszervezetek képviselőivel folytattak kommunikációt. Mint megjegyezte, Ukrajna most nagyon is határozott lépésekre számít.
„Ez az, ami jelenleg hiánycikk. És ami még az ilyen moszkvai gazemberekben is azt az érzést keltheti, hogy nem fogják elhúzni a háborút. Ezt biztosítani kell” – tette hozzá. Szerinte pontosan ehhez van szükség új és elegendő szankciókra, elsősorban az Egyesült Államok részéről. A hatékony diplomáciához egyértelmű politikai nyomásra is szükség van.
„Egyszerűen nincsenek olyan békekezdeményezések a világon, amelyeket Oroszország ne utasítana el. Nem tetszik nekik semmi. Csak a romokat és az öldöklést szeretik. Felelősségre kell vonni őket ezért” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij elnök kételkedik abban, hogy Oroszország készen áll a produktív tárgyalásokra Ukrajnával, míg szerinte Ukrajna számára a tűzszünet a legfontosabb – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az államfőnek a bukaresti kilencek vilniusi csúcstalálkozóján tett nyilatkozatára hivatkozva, amit az LRT litván tévécsatorna idézett.
A jelentés szerint az elnök elmondta: „A csapatunk Isztambulban van. Ma reggel beszéltem a védelmi miniszterrel, egy találkozóra készülnek. Nem vagyok biztos benne, hogy Oroszország készen áll majd a produktív találkozókra. De mindig hinnünk kell valamilyen megoldásban.” Ukrajna számára fontos a teljes tűzszünet, valamint a gyermekek és a foglyok hazatérése – emlékeztetett Volodimir Zelenszkij.
Ma Isztambulban tartják az ukrán–orosz delegációk közötti tárgyalások második fordulóját. Az orosz fél várhatóan bemutatja a memorandumát, amelyben ismerteti a harcok beszüntetésének feltételeiről alkotott elképzeléseit.
Ukrajna ragaszkodott ahhoz, hogy ezeket a javaslatokat a találkozó kezdete előtt nyújtsák be, de Moszkva figyelmen kívül hagyta ezt a kérést.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajna készen áll az Isztambulban tartandó második tárgyalási fordulóra Oroszországgal, noha kétségei vannak az orosz delegáció hajlandóságával kapcsolatban az eredményes egyeztetésre. Kijev célja a feltétel nélküli tűzszünet, az elrabolt gyermekek hazatérése, valamint a politikai és civil foglyok szabadon bocsátása. A megbeszélések hétfő délután kezdődnek.
Megérkezett Törökországba az ukrán delegáció az Oroszországgal folytatott tárgyalások második fordulójára, amelyre a hétfő délutáni órákban kerül sor – írja az RBK Ukrajina.
Heorhij Tihij, az ukrán külügyminisztérium szóvivője elárulta a hírportálnak, hogy az ukrán küldöttség június 2-án érkezett meg Isztambulba. A szóvivő hangsúlyozta, hogy az ukrán és orosz delegációk közötti tárgyalásokat a délutáni órákban tervezik megtartani. Az orosz küldöttség már vasárnap este megérkezett Isztambulba. Moszkva képviselői azt nyilatkozták, hogy kézhez kapták Ukrajna javaslatait a háború rendezésére vonatkozóan.
Az Anadolu hírügynökség a török külügyminisztériumra hivatkozva arról számolt be, hogy a találkozóra a Ciragan-palotában kerül sor, az esemény pedig 13 órakor kezdődik. A tárgyaláson Moszkva várhatóan bemutatja azt a memorandumot, amely tartalmazza az orosz fél elképzeléseit a tűzszünet feltételeiről.
Ukrajna ragaszkodott ahhoz, hogy ezeket a javaslatokat még a találkozó előtt küldjék meg, de az orosz fél ezt nem teljesítette.
Az ukrán delegáció összetételét Volodimir Zelenszkij elnök hagyta jóvá. A csapatot Rusztem Umjerov védelmi miniszter vezeti. A küldöttség tagjai között vannak az elnöki hivatal, a külügyminisztérium, a vezérkar, az SZBU, a katonai hírszerzés, valamint a külső hírszerző szolgálat képviselői is. Zelenszkij elmondása szerint Ukrajna a teljes és feltétel nélküli tűzszünet mellett fog érvelni a tárgyaláson.
Volodimir Zelenszkij elnök a Bukaresti Kilencek és az északi országok csúcstalálkozója előtt arról beszélt, hogy nem biztos abban, hogy az orosz delegáció készen áll az eredményes tárgyalásra Isztambulban, ugyanakkor kiemelte az Ukrajna számára fontos megvitatandó kérdéseket.
„Reggel beszéltem a védelmi miniszteremmel – készülnek a találkozóra. Nem vagyok biztos abban, hogy az oroszok készen állnak majd egy eredményes megbeszélésre, de mindig számítanunk kell bizonyos döntésekre” – idézi az Ukrajinszka Pravda az ukrán elnököt.
Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajna számára kulcsfontosságú kérdések közé tartozik a feltétel nélküli tűzszünet, a humanitárius ügyek – elsősorban az elrabolt gyermekek visszatérése –, valamint a „civil foglyok, újságírók és politikai foglyok” kérdése. Kiemelte: nagyon fontos, hogy mindenkit hazahozzanak. A tárgyalás előtt Szerhij Kislica külügyminiszter-helyettes és Olekszandr Bevz, az ukrán delegáció tagja egyeztettek Ukrajna álláspontjáról Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság képviselőivel.
Ukrajna készen áll a további tárgyalásokra Oroszországgal, de a találkozó előtt meg akarja kapni Moszkvától a fegyverszüneti memorandumot – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Andrij Jermakra, az Elnöki Hivatal vezetőjére hivatkozva, akit a Le Monde című francia lap idézett.
A jelentés szerint Jermak elmondta: „Ukrajna készen áll a részvételre a következő találkozón, de konstruktív vitába szeretnénk bekapcsolódni. Ez azt jelenti, hogy fontos, hogy projektet megkapjunk Oroszországtól.”
Oroszország azt javasolta, hogy június 2-án Isztambulban tartsák a tárgyalások második fordulóját. Moszkva azt állítja, hogy egy memorandumot fog ott bemutatni, amelyben ismerteti egy lehetséges tűzszünetről alkotott elképzeléseit.
Ukrajna viszont azt állítja, hogy a következő találkozó előtt meg szeretné kapni az orosz javaslatokat. „Ahhoz, hogy a következő tervezett találkozó érdemi és objektív legyen, fontos előre megismerni a dokumentumot, hogy a részt vevő küldöttségnek legyen felhatalmazása a vonatkozó álláspontok megvitatására” – jelentette ki ma Andrij Szibiha külügyminiszter.
Oroszország azt javasolja, hogy június 2-án tartsák Ukrajnával a béketárgyalások második fordulóját Isztambulban – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán.
„Az orosz fél, ahogyan arról előzetes megállapodás született, összeállított egy memorandumot, amelyben leírják, hogyan lehet az orosz álláspont szerint megbízható módon úrrá lenni a válság alapvető okain” – tette hozzá közleményében.
A Vlagyimir Megyinszkij vezette orosz küldöttség készen áll arra, hogy ezt a memorandumot átadja az ukrán félnek, és szükség esetén részletesebb magyarázatokat biztosítson hozzá az isztambuli tárgyalások következő fordulóján – mondta az orosz külügyminiszter.
Május 16-án találkozott egymással először az orosz és az ukrán küldöttség, akkor nem sikerült megállapodásra jutni a tűzszünetről.
„Azt reméljük, hogy mindazok, akik valóban – és nem csak a szavak szintjén – érdekeltek a békefolyamat sikerében, támogatni fogják, hogy megtartsák a közvetlen orosz-ukrán tárgyalások újabb fordulóját Isztambulban” – állt Lavrov közleményében.
Oroszország újabb feltételeket szabott a béketárgyalásokhoz: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte, hogy Moszkva a következő, hamarosan bejelentendő tárgyalási fordulón is ragaszkodni fog az orosz nyelvet korlátozó ukrán törvények eltörléséhez, valamint Ukrajna semleges, katonai szövetségen kívüli és atomfegyvermentes státuszához. A Reuters szerint Vlagyimir Putyin elnök már nem hajlandó területi kompromisszumokra, és hosszú háborúra is készen áll, ha nem sikerül elérni céljait.
Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov kijelentette, hogy az Ukrajnával folytatott következő tárgyalási fordulón – amelynek időpontját hamarosan bejelentik – Oroszország ragaszkodni fog az orosz nyelv használatát korlátozó diszkriminatív törvények eltörléséhez, valamint Ukrajna semleges, katonai szövetségen kívüli és atomfegyvermentes státuszához – írja az Ukrajinszka Pravda.
„A május 16-án, Isztambulban tartott tárgyalásokon ragaszkodtunk e diszkriminatív törvények (az orosz nyelv korlátozásáról – a szerk.) eltörléséhez, és ezt a következő közvetlen tárgyalási fordulón is folytatni fogjuk, amelynek időpontját hamarosan bejelentjük” – fogalmazott a tárcavezető.
Lavrov szerint a háború befejezésének egyik feltétele Moszkva számára Ukrajna semleges, katonai szövetségen kívüli és atomfegyvermentes státuszának elfogadása.
„Többször is elmondtam már, hogy a konfliktus (vagyis az Oroszország által kirobbantott háború – a szerk.) és általában az európai biztonság mély válságának kiindulópontja a NATO agresszív, több évtizedes keleti terjeszkedése volt” – mondta Lavrov.
Putyin már nem hajlandó területi kompromisszumokra
A Reuters eközben Putyin-közeli forrásokra hivatkozva arról ír, hogy az orosz feltételek között szerepel az a követelés is, hogy a nyugati vezetők írásban kötelezzék el magukat a NATO keleti bővítésének leállítására és az Oroszországgal szembeni szankciók egy részének feloldására. Ez azt jelentené, hogy hivatalosan Ukrajna, Georgia, Moldova és más volt szovjet köztársaságok soha nem válhatnának a védelmi szövetség tagjává.
„Putyin kész békét kötni, de nem minden áron” – mondta egy névtelenül nyilatkozó, a Kreml felső vezetésének elképzeléseit jól ismerő orosz forrás.
Oroszország azt is szeretné, ha Ukrajna semleges lenne, ha feloldanák a nyugati szankciók egy részét, ha megoldódna a Nyugaton befagyasztott orosz állami vagyon kérdése, és ha az Ukrajnában élő orosz ajkúak védelmet kapnának – mondta a Reuters három forrása. Az első informátor szerint, ha Putyin rájön, hogy nem tud a saját feltételei szerint békemegállapodást kötni, akkor katonai győzelmekkel igyekszik majd megmutatni az ukránoknak és az európaiaknak, hogy a holnapi béke még fájdalmasabb lesz.
Az első forrás azt is elmondta, hogy ha Putyin taktikai lehetőséget látna a csatatéren, akkor tovább nyomulna Ukrajnába. Hozzátette, hogy a Kreml úgy véli, hogy Oroszország évekig képes lenne tovább harcolni, függetlenül attól, hogy a Nyugat milyen szankciókat és gazdasági fájdalmakat vet ki. Egy másik eközben arról beszélt, hogy Putyin most már kevésbé hajlik a területi kompromisszumokra, és ragaszkodik ahhoz a nyilvános álláspontjához, hogy a kelet-ukrajnai négy régiót teljes egészében Oroszországnak akarja.
„Putyin megszilárdította álláspontját” – tette hozzá.
Mint arról beszámoltunk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, valamint saját részvételével tartandó, az ukrajnai háború lezárását célzó, háromoldalú béketárgyalást javasolt Moszkvának. Oroszország egyelőre nem reagált.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Ukrajna készen áll a legmagasabb szintű béketárgyalásokra mind kétoldalú, mind háromoldalú formában – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az államfő kedd esti sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy Kijev nem ellenzi a részvételt egy Trump–Putyin–Zelenszkij találkozón. Megjegyezte, hogy az ukrán, az amerikai és az orosz fél is tájékoztatva van erről a felkészültségről. „Készen állunk a Trump–Putyin–én formátumra, és készen állunk a Trump–Putyin, Trump–Zelenszkij formátumra, azaz mindháromra. Úgy értem, egyszerre, nem pedig szétszórt találkozókra” – tette hozzá.
Az elnök példaként hozta fel a szaúd-arábiai találkozókat, ahol az amerikaiak külön-külön beszéltek az ukrán és az orosz féllel, bár ugyanabban a térben zajlottak. Szerinte akkoriban hiányzott a közvetlen párbeszéd Kijev és Moszkva között, amelyre később Isztambulban került sor. Mint hangsúlyozta, Ukrajna készen áll a technikai jellegű találkozókra a Vatikánban, Svájcban vagy bármely más helyen, ahol erre javaslatot tesznek. Azt sem zárta ki, hogy előzetes előkészítés nélkül, vezetői szinten azonnal megbeszéléseket tartsanak: „Ha a döntésünket technikai megbeszélések nélkül, azonnal meg lehet vitatni, akkor készen állunk.”
Zelenszkij ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem lát problémát a formátumokkal. „Nem érdekel. Bármilyen formátumra készen állok.” Ahogy kifejtette, a formátum a témáktól függ: a tűzszünet megvitatásához szerinte egy háromoldalú találkozó lenne megfelelő az Egyesült Államok részvételével, amely megfigyelő félként működhetne.
A biztonsági garanciákról szóló tárgyalások esetében az elnök fontosnak tartja az európai országok részvételét: „Ha például lesz egy találkozó a biztonsági garanciákról, nagyon szeretném, ha az európaiak is ott lennének. Arról van szó, hogy ők nyújtsák ezeket a biztonsági garanciákat. Ma ők az egyetlenek, akik már kijelentették, hogy készek támogatni Ukrajnát. Például az ukrán hadsereget, anyagilag és fegyverekkel” – emlékeztetett.
Az államfő azt is elmondta, hogy Ukrajna EU-tagságával kapcsolatos kérdéseket nem szabad Oroszországgal megvitatni: „Ez határozottan nem az oroszoktól függ. Ez az EU-tól függ. És én ezt velük szeretném megvitatni.” Ukrajna nyitott bármilyen tárgyalási formátumra, de a találkozók tartalmának meg kell felelnie a részt vevő felek hatásköreinek és szerepeinek – összegezte Volodimir Zelenszkij.
Hakan Fidan török külügyminiszter moszkvai látogatása során megerősíti országa hajlandóságát, hogy közvetítőként részt vegyen egy újabb tárgyalási fordulóban Kijev és Moszkva között – írja az Unian a török Hürriyet lapra hivatkozva.
A török diplomácia vezetője Vlagyimir Putyinnal találkozott, aminek során körülbelül egy órát töltöttek együtt. A kétnapos oroszországi látogatás alatt Fidan várhatóan Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Andrej Belousov védelmi miniszterrel is egyeztet.
A török külügyminiszter hangsúlyozni fogja Törökország elkötelezettségét a háborúban egy igazságos és tartós béke mellett, valamint megerősíti országának készségét, hogy közvetítőként hozzájáruljon egy új tárgyalási fordulóhoz. 2022 júniusában került sor az első közvetlen találkozóra az ukrán és orosz delegációk között a háború kezdete óta. A tárgyalásokon tűzszünetről, 1000:1000 arányú fogolycseréről és Zelenszkij–Putyin személyes találkozóról beszéltek.
A tárgyalásokat orosz kezdeményezésre indították, amikor nemzetközi nyomás nehezedett Moszkvára – különösen az Egyesült Államok és az Európai Unió részéről – a harcok azonnali beszüntetésére.
Zelenszkij elnök felajánlotta Putyinnak, hogy Isztambulban találkozzanak személyesen, ha az orosz vezető valóban be akarja fejezni a háborút, de a Kreml-vezető nem jelent meg.
A tárgyalásokon az oroszok azt követelték, hogy az ukrán csapatok vonuljanak ki azokról a területekről, amelyeket Oroszország jogtalanul a sajátjának tekint. Sajtóhírek szerint az ukrán félnek azt mondták, hogy Oroszország „kész örökké harcolni”.
Miután az európai országok az ukrajnai humanitárius helyzetről hívtak össze gyűlést az ENSZ-ben, Moszkva válaszolt. Az oroszok szerint a béke gátját az európai országok jelentik.
Oroszország összehívná az ENSZ Biztonsági Tanácsát az európai országok lépései miatt, melyek Moszkva szerint akadályozzák a békés rendezést Ukrajnában – közölte Telegram-oldalán Dmitrij Poljanszkij, az ország ENSZ-nagykövetének helyettese.
Az orosz lépés az európai országok által az ukrajnai humanitárius helyzet miatt összehívott, május 29-én esedékes gyűlésre válasz, amivel Moszkva el kívánja terelni a figyelmet a korábban bedobott kérdésről. Poljanszkij szerint az európai országok veszélyt jelentenek a nemzetközi békére és biztonságra és hátráltatják az ukrajnai helyzet békés rendezését – írja a RIA Novosztyi. Az oroszok által összehívott gyűlés május 30-án lesz.
Moszkva döntése azután következik, hogy Friedrich Merz német kancellár elismerte, hogy a nyugati országok által szállított nagy hatótávolságú fegyverek felhasználását már nem korlátozzák, tehát engedélyezték, hogy azokkal az orosz területekről indított támadások ellen is visszalőjenek.
Merz azt is elismerte később, hogy a döntés hónapokkal korábban született és érinti a brit, a francia és az amerikai fegyvereket is.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint mindez szembemegy a háború békés lezárását célzó orosz törekvésekkel. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig úgy véli, hogy ezen fegyverek bevetése nem lehetséges nyugati közreműködés nélkül, ami szerinte azt jelenti, hogy a Nyugat közvetlenül is részt vesz a harcokban Ukrajnában.