Volodimir Zelenszkij elnök telefonbeszélgetést folytatott finn kollégájával, Alexander Stubb-bal, akivel megvitatták az amerikai és ukrán delegációk amerikai béketervről Floridában folytatott tárgyalásokat – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Zelenszkij Telegram-közlésére hivatkozva.
„Ma beszéltem a finn elnökkel – továbbra is egyeztetünk Alexszel. Tájékoztattam őt a tegnapi amerikai delegációnk munkájáról: minden nagyon konstruktív volt” – mondta. Ahogy Zelenszkij hangsúlyozta, vannak még nehéz dolgok, amelyeken dolgozni kell. Hozzátette, hogy miután az ukrán küldöttség visszatér az Államokból és tárgyal a delegációval, megtervezik a következő lépéseket.
„Képviselőink a következő napokban visszatérnek Európába, és miután beszéltünk velük, valamint megkaptuk a tárgyalások előrehaladásáról szóló teljes körű jelentést, meghatározzuk további tevékenységeinket” – áll az elnöki nyilatkozatban.
Az államfő bejelentette a tárgyalásokat az európai partnerekkel is. „Ma tárgyalásokat tervezünk európai barátainkkal. Nagyon jelentőségteljes nap lesz. Diplomácia, védelem, energia – a prioritások nyilvánvalóak. Köszönöm mindenkinek, aki segít” – összegezte Volodimir Zelenszkij.
Donald Trump szerint jó esély van a megállapodásra, az ukrajnai korrupciós botrány azonban gondot jelent a békefolyamatban. Az amerikai elnök erről vasárnap beszélt, miután lezárult az amerikai és ukrán delegáció közötti egyeztetés Floridában.
„Ukrajnának van néhány nehéz, aprócska problémája” – fogalmazott az elnök, majd később szavait értelmezve kijelentette, hogy a korrupciós helyzet nem segít a háborús rendezésben.
Donald Trump ugyanakkor azt mondta, hogy jó esély van a megállapodásra.
„Azt gondolom, hogy Oroszország szeretné befejezni a háborút, és tudom, hogy Ukrajna is véget akar vetni” – fogalmazott az amerikai elnök újságírók előtt hivatali repülőgépének fedélzetén, amikor visszatért Washingtonba.
Donald Trump megerősítette, hogy a héten Steve Witkoff különleges elnöki megbízott Moszkvába utazik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalni, azt ugyanakkor nem pontosította, melyik napon jöhet létre a találkozó.
Floridában vasárnap az amerikai delegáció Marco Rubio külügyminiszter vezetésével ült tárgyalóasztalhoz az ukrán delegációval élén Rusztem Umjerovval, az ukrán nemzetbiztonsági tanács vezetőjével, akit a Kyiv Post hétfőn összefüggésbe hozott az ukrán delegáció előző főtárgyalójának, Andrij Jermak lemondását okozó korrupciós botránnyal.
Marco Rubio a megbeszélést követően „produktív” tárgyalásról számolt be, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a megállapodás érdekében még sok munkát kell elvégezni. Az amerikai külügyminiszter, aki egyben az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója megismételte, hogy a háború lezárásán túl cél Ukrajna hosszú távú biztonságának és prosperitásának megteremtése.
Rusztem Umjerov a tárgyalást követő rövid nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy minden olyan témát megvitattak, amely Ukrajna és az ukrán emberek számára fontos, és hozzátette, hogy ebben az Egyesült Államok nagyon támogató.
Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan december 4–5. körül találkozik Donald Trump amerikai elnök különmegbízottjával, Steve Witkoff-fal – közölte az rbc.ua Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivőjének nyilatkozata alapján.
A találkozóra még Putyin indiai látogatása előtt kerülhet sor, pontos dátumot azonban egyelőre nem neveztek meg.
Peszkov nem árult el részleteket a megbeszélés tartalmáról sem, ugyanakkor a háttérben fontos diplomáciai egyeztetések zajlanak. Vasárnap ugyanis amerikai és ukrán tisztviselők tárgyalnak a béketervről az Egyesült Államokban, amelynek egyik kulcsszereplője éppen Witkoff.
Az orosz külügyminisztérium kizárta az EU részvételét az ukrajnai tárgyalási folyamatban. Moszkva nem látja Európát a tárgyalóasztalnál az ukrajnai háború rendezéséről – jelentette ki Alekszandr Grusko, az orosz külügyminisztérium vezetőhelyettese, számolt be az orosz média.
Elmondása szerinte az EU vezetése állítólag mindent megtesz, hogy „megakadályozza Ukrajna békés megoldását”.
„Az EU kivonja magát a békefolyamatból, mert jelenlegi álláspontja ellentmond a béke elérése céljainak” – mondta Grusko.
Az orosz külügyminisztérium helyettes vezetője hozzátette, hogy „az európai vezetők azt állítják, hogy a béke megteremtéséről álmodoznak, de az európaiak valós álláspontja kizárja a béke elérését”.
A lehetséges ukrajnai béke veszélyeztetésének nevezte a belga miniszterelnök pénteken annak az európai uniós elképzelésnek a gyors véglegesítését, amelynek értelmében Ukrajna finanszírozására használnák fel a befagyasztott orosz állami pénzeszközöket.
Bart De Wever, a The Financial Times című brit üzleti napilap beszámolója szerint levelet írt az Európai Bizottság elnökének, és ebben ismertette kifogásait az uniós tervvel szemben, amely mintegy 140 milliárd euró értékben javasol „jóvátételi hitelt” Ukrajnának.
„A javasolt jóvátételi hitelprogram elhamarkodott folytatása járulékos kárként azt eredményezné, hogy mi, az Európai Unió, gyakorlatilag megakadályozzuk egy esetleges békemegállapodás létrejöttét” – fogalmazott De Wever.
A Financial Times által idézett levélben a belga politikus azt javasolja, hogy az EU – hitelfelvételi erejét felhasználva – biztosítson 45 milliárd euró támogatást Ukrajnának a közös költségvetés keretében, amely fedezné az ország 2026-os pénzügyi szükségleteit. Ez olcsóbb lenne, mint más lehetőségek, különösen a jóvátételi hitel, amennyiben „minden kockázatot figyelembe veszünk” – tette hozzá.
De Wever alapvetően hibásnak nevezte a javasolt hitelprogramot, mivel állítása szerint egyetlen háborúban sem használtak fel immobilizált vagyoni eszközöket eddig. Az ilyen pénzeszközök felhasználása mindig is a háború utáni rendezés során hozott döntések tárgyát képezték, általában a vesztes fél által fizetendő háborús jóvátétel keretében – tette hozzá levelében a belga kormányfő.
Az EU mintegy 210 milliárd euró értékben fagyasztott be orosz állami vagyont az ukrajnai invázió kezdete óta. Ebből 185 milliárd eurót belga, a maradék összeget főként francia és luxemburgi bankszámlákon tárolják.
Az Ursula von der Leyen által előterjesztett terv értelmében a befagyasztott orosz jegybanki vagyon egy részét adnák Ukrajnának kölcsön formájában, hogy Kijev védelmi és költségvetési szükségletekre használja fel.
[type] => post [excerpt] => A lehetséges ukrajnai béke veszélyeztetésének nevezte a belga miniszterelnök pénteken annak az európai uniós elképzelésnek a gyors véglegesítését, amelynek értelmében Ukrajna finanszírozására használnák fel a befagyasztott orosz állami pénzeszközö... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1764416520 [modified] => 1764417809 ) [title] => A belga miniszterelnök szerint a békemegállapodást veszélyezteti az EU vezetőinek az a törekvése, hogy kobozzák el a befagyasztott orosz vagyont [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=170435&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 170435 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 170436 [image] => Array ( [id] => 170436 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/wever.png [original_lng] => 1789400 [original_w] => 1319 [original_h] => 832 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/wever-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/wever-300x189.png [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/wever-768x484.png [width] => 768 [height] => 484 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/wever-1024x646.png [width] => 1024 [height] => 646 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/wever.png [width] => 1319 [height] => 832 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/wever.png [width] => 1319 [height] => 832 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/wever.png [width] => 1319 [height] => 832 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1764410617:12 [_thumbnail_id] => 170436 [_edit_last] => 12 [views_count] => 624 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 540430365001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 943182 [1] => 77411 [2] => 27585 [3] => 154 [4] => 92402 ) [tags_name] => Array ( [0] => Bart De Wever [1] => béketárgyalások [2] => Belgium [3] => Európai Unió [4] => orosz vagyon elkobzása ) ) [5] => Array ( [id] => 168944 [content] =>
Washington nem tett olyan bejelentést, miszerint az alaszkai Anchorage-ban elért megállapodások érvényüket vesztették volna – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában, írja az MTI.
Nem volt hivatalos cáfolat részükről azzal kapcsolatban, hogy ezek a megállapodások és megegyezések érvényüket vesztették volna – hangoztatta.
„Természetesen sok kommentár született, ezek a kommentárok a helyzet alakulásával, a különböző tárgyalások, egyebek között között az európaiakkal és az ukránokkal folytatott tárgyalások során születtek” – tette hozzá.
Usakov szerint az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban sok jelzés érkezik Moszkvába.
„Egyesek tetszenek nekünk, mások nem” – mondta, hangsúlyozva, hogy az alap továbbra is Anchorage marad.
Vlagyimir Putyin orosz államfő 2025 augusztus 15-én tíz év után először látogatott el az Egyesült Államokba, és hat év után először találkozott személyesen Donald Trump amerikai elnökkel Anchorage-ben, Alaszka államban.
Az Oroszországgal folytatott béketárgyalások idén kevés eredménnyel zárultak, ezért egyelőre felfüggesztették azokat – jelentette ki szerdán Szerhij Kiszlicja, Ukrajna külügyminiszterének első helyettese a The Times című brit lapra hivatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kiszlica elmondta „Mivel az idei béketárgyalások csekély előrelépéssel zárultak, most felfüggesztették azokat.” Mint hozzátette, nyár óta küzdenek azért, hogy Ukrajna nemzetközi partnerei több intézkedést tegyenek, és ösztönözzék Vlagyimir Putyin orosz diktátort arra, hogy személyesen találkozzon Volodimir Zelenszkij elnökkel.
Az újság megjegyezte: annak ellenére, hogy Kiszlica nyitott volt a béke felé vezető úton történő előrelépésre, nem tűnik meglepettnek, hogy az orosz küldöttséggel folytatott tárgyalások korlátozott eredményeket hoztak.
„Fontos megérteni, hogy egy diktatúrában lehetetlen kreatív megbeszéléseket folytatni a diktátort képviselő tárgyalócsoportokkal. Nagyon szigorú mandátumuk van, és meg kell védeniük a felvett álláspontokat. Ráadásul az emberek figyelemmel kísérték egymást, majd beszámoltak egymásnak arról, hogy mennyire mereven képviselik az álláspontjukat” – mondta Szerhij Kiszlica, hangsúlyozva, hogy „az orosz rendszerben közvetlenül a diktátorral kell tárgyalni”.
Afgán és pakisztáni képviselők november 7-én Isztambulban tárgyaltak. Az Associated Press beszámolója szerint azonban az országoknak nem sikerült békemegállapodásra jutniuk.
Zabiullah Mujahid afgán kormányszóvivő Pakisztánt hibáztatta a tárgyalások kudarcáért. Kijelentette, hogy a követelések alaptalanok, ezért jutottak zsákutcába a tárgyalások.
„Afganisztán nem akar instabilitást a régióban, és a háború nem az elsődleges választásunk, de ha mégis kitör a háború, jogunk van megvédeni magunkat”, jelentette ki.
Khawaja Asif pakisztáni védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a pakisztáni küldöttség Isztambulból visszatérve semmilyen további találkozót nem tervez. Hozzátette, hogy Pakisztán betartja a tűzszünetet, amíg Afganisztán meg nem sérti azt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számára nem ismert, milyen tényező alapján jelentette ki Donald Trump amerikai elnök, hogy jelentős előrelépés történt a háború lezárásáról szóló tárgyalásokban.
Ugyanakkor az ukrán államfő feltételezi, hogy ez az oroszok azon próbálkozásainak a következménye lehet, amelyekkel igyekeznek elhalasztani számukra kedvezőtlen döntések meghozatalát – erről Zelenszkij a Haditanács ülése utáni sajtótájékoztatón beszélt.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy miért gondolja Donald Trump, hogy a háború befejezéséről szóló tárgyalásokban jelentős előrelépés történt, Zelenszkij így felelt:
Úgy vélem, ez abból fakad, hogy bizonyos dolgokat mi sem tudunk. Ebben az információs térben együtt vagyunk. Azt gondolom, hogy az oroszok félnek ezektől a lépésektől, a szankcióktól és a Tomahawkoktól. Amikor meglátták az első szankciós lépéseket, megértették, mi következhet ezután.
Az elnök hozzátette, hogy az Egyesült Államokban várhatóan feloldják a kormányzati leállást (shutdown), és a Kongresszusban újabb szankciók kérdését is napirendre tűzik.
„Ezt követően úgyis felmerül a nagy hatótávolságú fegyverek kérdése. Ez a téma már a levegőben van, csak idő kérdése” – mondta Zelenszkij.
Azt is feltételezte, hogy Donald Trump „bizonyos jeleket kaphatott az orosz féltől, miszerint beszélni kellene”.
„De ők (az oroszok – a szerk.) mindezt mindig csak azért teszik, hogy elhalasszák az Egyesült Államok elnökének döntéseit. Mindig. Ezt tették Trump elnökségének kezdetén is – állandóan ígérgettek valamit, a béke iránti vágy látszatát keltették, majd lépésről lépésre ennek az ellenkezőjét mutatták: a háború befejezésére való hajlandóság hiányát” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Hakan Fidan török külügyminiszter bejelentette, hogy Törökország készen áll a negyedik fordulójára a béketárgyalásoknak, mert szerinte a diplomácia az egyetlen út a konfliktus békés rendezéséhez – írja az Unian hírügynökség.
Törökország készen áll arra, hogy közvetítőként lépjen fel az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalásokon – jelentette ki a török külügyminiszter.
Hakan Fidan kiemelte, hogy Ankara kész fogadni a két ország delegációi közötti negyedik tárgyalási fordulót, valamint egy potenciális vezetői csúcstalálkozót Isztambulban.
„Az Oroszország és Ukrajna közötti delegációk isztambuli tárgyalásainak három fordulója kézzelfogható eredményekhez vezetett, különösen a hadifoglyok cseréje és a felek közötti közvetlen párbeszéd helyreállítása terén. Őszintén hisszük, hogy a diplomácia az egyetlen út az ukrajnai válság békés rendezéséhez” – fogalmazott a miniszter.
A diplomata szavai szerint Törökország továbbra is támogatni fogja a béke elérését célzó diplomáciai erőfeszítéseket, és kész biztosítani a tárgyalási helyszínt Ukrajna és Oroszország számára.
