A történelem legtöbb háborúja a felek közötti bizalom nélkül végződött, és Oroszország Ukrajna elleni háborúja is ezek egyikévé válhat – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök az ABC News amerikai tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök hangsúlyozta: „Történelmileg, ha elolvassuk a könyveket, a legtöbb háború akkor ért véget, amikor a felek még csak megbízni sem kezdtek egymásban. A közvetítők, a körülmények, a harmadik országok józan esze, a világ többsége, az e világban lévő erősek segítettek. Mindenki megértette, hogy a háború nem csak arról szól, hogy elkezdjük és befejezzük.”
Zelenszkij azt is megjegyezte, hogy a háború befejezése után is megmarad egy „nagy farok”. „Nem csak úgy ér véget. És hatással van számos különböző országra és területre. Más országok gazdaságára, energetikájára, biztonságára, élelmiszerbiztonságára. Ezért a világnak érdekeltnek kellene lennie a háború befejezésében. És bármi is legyen, ha nem kapituláció, ami a fasiszta Németországban történt a második világháború alatt, akkor a legtöbb háború valamilyen megállapodással végződött” – mutatott rá.
Az államfő szerint az ukrajnai háború befejezéséhez harmadik felekre van szükség, akik készek nyomást gyakorolni az agresszorra. „Készen állunk a találkozóra, mindenre, amit Amerika kínál. Támogatunk mindent, amit Trump elnök most mond, mert hiszünk abban, hogy nyomást gyakorolhat az oroszokra. Teljesen őszintén beszélünk. Tetszik nekünk ma csak egy tűzszünet biztonsági garanciák nélkül? Nem, nem igazán. De támogatjuk? Igen, támogatjuk. Készen álltunk egy állandó és tartós tűzszünetre” – jegyezte meg.
Az elnök emlékeztetett arra, hogy az ukrán fél készen áll a 30 napos, vagy Ukrajna és Oroszország közötti találkozóig tartó tűzszünetre. „A Trump-adminisztráció néhány képviselője mindkét félnek javaslatokat tett, mi pedig mindegyiket támogattuk. Oroszország egyetlen javaslatot sem támogatott. Szóval ki ne akarná, hogy véget érjen a háború? Ez nem költői kérdés. Ez egy abszolút konkrét, érthető kérdés” – mutatott rá.
Az államfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezt a témát nem szabad a filozófiára redukálni. „Ha a felek nem akarják, akkor várnunk kell egy kicsit. Ez nem igaz. A mi oldalunk akarja. Nem akartuk, hogy elkezdődjön a háború, nem akartuk megadni magunkat Putyinnak. Nem vagyunk felkészülve az ultimátumokra, és azt akarjuk, hogy véget érjen a háború. Készen állunk egy konkrét tűzszünetre, amelyet az amerikai fél javasolt, amelyet a tűzszünet feletti ellenőrzés garanciájának és közvetítőnek tekintettünk ” – emlékeztetett Volodimir Zelenszkij.
Ukrajnának és Oroszországnak egyaránt világossá kell tennie, valóban készek-e a békére és a háború befejezésére – mondta vasárnap Matt Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete. De egy másik érdekes megjegyzése is volt: a védelmi szövetség közelgő hágai csúcstalálkozóján napirendre kerülhet egy javaslat, amely előírná a tagállamok számára a GDP 3,5%-ának megfelelő közvetlen védelmi kiadást.
A diplomata a Fox News „Sunday Morning Futures” című műsorában arról beszélt, hogy a tartós béke eléréséhez Ukrajnának és Oroszországnak közvetlenül kell egyezségre jutnia – írja az MTI. Kiemelte: Donald Trump amerikai elnök jelenleg azt igyekszik felmérni, hogy a felek – különösen a folytatódó orosz támadások tükrében – valóban komolyan gondolják-e a békefolyamatot.
Ennek szerinte nem pusztán nyilatkozatokban, hanem konkrét tettekben is meg kell mutatkoznia.
Whitaker figyelmeztetett: ha nincs valódi szándék a békekötésre, akkor a háború folytatódni fog, még akkor is, ha a konfliktusnak nincs katonai megoldása – azt kizárólag diplomáciai tárgyalásokkal lehet lezárni.
A nagykövet arról is beszélt, hogy a NATO közelgő hágai csúcstalálkozóján napirendre kerülhet egy javaslat, amely előírná a tagállamok számára a GDP 3,5%-ának megfelelő közvetlen védelmi kiadást – emellett évente további 1,5%-ot fordítanának a védelmi infrastruktúra fejlesztésére.
Iránnal kapcsolatban azt közölte Whitaker, hogy az Egyesült Államok tárgyalásos rendezésre törekszik a nukleáris program ügyében. Ugyanakkor leszögezte: Amerika álláspontja világos – Irán nem juthat atomfegyverhez. Mint fogalmazott, ezt tárgyalásos úton is el lehet érni, de „adott esetben más eszközök alkalmazása is elképzelhető”. Hangsúlyozta: bármilyen megállapodásnak ellenőrizhetőnek és betarthatónak kell lennie.
Oroszország nem tekinti legitim elnöknek Volodimir Zelenszkijt, a békemegállapodás aláírása előtt Ukrajnának választásokat kell tartania – jelentette ki pénteken Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, akit az Interfax orosz hírügynökség idézett, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Lavrov elmondta, hogy Kijev és Moszkva békemegállapodásának aláírása előtt Ukrajna számára az „optimális lehetőség” a „választások megtartása” lenne.
„Majd meglátjuk, hogy az ukrán hatóságok közül melyiknek van legitimitása. A jelenlegi (ukrán – a szerk.) alkotmány állítólag lehetővé teszi, hogy a Legfelső Tanács elnökéről beszéljünk, de az optimális megoldás a választások megtartása lenne” – állította az orosz diplomácia vezetője.
„Vlagyimir Putyin orosz elnök álláspontja szerint Zelenszkij nem rendelkezik legitimitással” – tette hozzá Szergej Lavrov.
Donald Trump amerikai elnök felszólította Ukrajnát, hogy azonnal egyezzen bele a Törökországban folytatandó tárgyalásokba Oroszországgal, mert ez egy lehetőség annak megállapítására, hogy egyáltalán létrejöhet-e megállapodás – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az amerikai elnök Truth Social közösségi oldalon közzétett bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint Trump úgy véli, Vlagyimir Putyin orosz diktátor nem akar békét, de Ukrajnának ennek ellenére bele kellene egyeznie a tárgyalásokba. „Putyin orosz elnök nem akar tűzszüneti megállapodást aláírni Ukrajnával, ehelyett csütörtökön Törökországban szeretne találkozni, hogy megvitassák a vérontás lehetséges befejezését. Ukrajnának azonnal bele kell egyeznie ebbe” – írta.
Az amerikai elnök hozzátette, hogy az ukrajnai tárgyalások során legalább azt kideríthető, hogy egyáltalán lehetséges-e békemegállapodás Oroszországgal. „És ha nem, akkor az európai vezetők és az Egyesült Államok tudni fogják, mi a helyzet, és ennek megfelelően tudnak majd cselekedni!” – hangsúlyozta.
Ezenkívül megjegyezte, hogy összességében kételkedik a Putyinnal kötendő békemegállapodás lehetőségében, aki szerinte túlságosan „elfoglalt az ünnepléssel”. „Kezdek kételkedni abban, hogy Ukrajna megállapodik Putyinnal, aki túlságosan elfoglalt a második világháborús győzelem ünneplésével – egy olyan győzelemmel, amelyet az Egyesült Államok nélkül nem lehetett volna elérni. Azonnal tartsák meg a találkozót!” – sürgetett Donald Trump.
The name Persian Gulf, like many geographical designations, is deeply rooted in human history. Iran has never objected to the use of names such as the Sea of Oman, Indian Ocean, Arabian Sea, or Red Sea. The use of these names does not imply ownership by any particular nation, but… pic.twitter.com/PQjUiph4qt
Hszi Csin-ping kínai elnök először fejezte ki nyíltan reményét egy „igazságos” békemegállapodás iránt Ukrajna ügyében – számolt be róla a Bloomberg. A kijelentés Moszkvában, május 8-án hangzott el egy informális teázás során, amikor Hszi Putyinnal találkozott.
A beszámoló szerint Kína azt várja, hogy a konfliktusban érintett felek egy olyan igazságos, tartós és kötelező érvényű békemegállapodásban egyezzenek meg, amely minden fél számára elfogadható, és párbeszéd útján születik meg.
A cikk szerint Hszi most először személyesen is megfogalmazta azokat az alapelveket, amelyek Kína szerint egy lehetséges békéhez vezethetnek. Bár konkrétumokat nem említett, szavai egybecsengenek Vang Ji kínai külügyminiszter korábbi, márciusi nyilatkozatával, amely szintén egy elfogadható és kötelező érvényű megállapodást sürgetett.
In my phone call today with Russian Foreign Minister Sergey Lavrov, I reiterated @POTUS's message: the death and destruction must stop. The U.S. has presented a strong peace plan and we welcome the Prisoner of War exchange agreement reached in Istanbul. Let's not miss this huge…
J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke közölte, hogy továbbra sem veszíti el az optimizmusát az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezésének lehetőségével kapcsolatban, és hozzátette, hogy Washington most arra vár, hogy Ukrajna és Oroszország közvetlenül állapodjon meg egymással, számolt be a Jevropejszka Pravda J. D. Vance a washingtoni müncheni biztonsági konferencián adott interjújára hivatkozva.
Az alelnököt megkérdezték, mik az Egyesült Államok tervei egy olyan helyzetben, amikor az orosz elnök látszólag nem érdeklődik a harci cselekmények leállítása iránt.
„Nem lennék túl pesszimista, és nem mondanám, hogy az oroszok nem érdekeltek. Én azt mondanám, hogy most az oroszok bizonyos engedményeket kérnek a konfliktus lezárása érdekében. Úgy gondoljuk, túl sokat kérnek”, felelte Vance.
Emlékeztetett Trump elnök azon kijelentésére, miszerint „megfordulhat és elsétálhat”, ha az amerikai erőfeszítések kudarcot vallanak.
„A lépés, amit most szeretnénk megtenni, az az, hogy az oroszok és az ukránok állapodjanak meg néhány alapelvben, leüljenek az asztalhoz és megkezdjék a tárgyalásokat. Az Egyesült Államok természetesen örömmel vesz részt ebben a beszélgetésben. De nagyon fontos, hogy Oroszország és Ukrajna elkezdjenek egymással tárgyalni” – mondta J. D. Vance.
Elismerte, hogy Oroszország és Ukrajna álláspontja között igen nagyok az eltérések abban, hogy hogyan látják a háború elfogadható befejezését.
„Véleményünk szerint a tárgyalásokban a következő lépés – meg kell próbálni áthidalni ezt a szakadékot” – jegyezte meg Vance hozzátéve, hogy nincs megoldás a két fél közötti közvetlen tárgyalások nélkül.
Az amerikai alelnök világossá tette, hogy Washington már nem a 30 napos tűzszünetre vonatkozó javaslatra összpontosít – amelyhez Ukrajna feltétel nélkül hozzájárult. „Ukrajna azt mondta, hogy elégedett lenne egy 30 napos tűzszünettel – ezt értékeljük… Az oroszok azt mondták, hogy a 30 napos tűzszünet nem szolgálja stratégiai érdekeiket. Igyekszünk nem a 30 napos tűzszünetre koncentrálni, hanem inkább arra, hogy milyen lenne egy hosszú távú rendezés” – mondta J. D. Vance.
„Ha győzedelmeskedik a józan ész és a »hideg fej«, az tartós békéhez vezethet, gazdaságilag előnyös lenne Ukrajna és Oroszország számára, és ami még fontosabb, megállítaná az emberi életek elpusztítását” – tette hozzá.
[type] => post
[excerpt] => J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke közölte, hogy továbbra sem veszíti el az optimizmusát az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezésének lehetőségével kapcsolatban, és hozzátette, hogy Washington most arra vár, hogy Ukrajna és Oroszo...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1746780600
[modified] => 1746722656
)
[title] => Vance ismertette, hogy mit tervez az USA az orosz–ukrán háború lezárása érdekében
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=150186&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 150186
[uk] => 150019
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 150020
[image] => Array
(
[id] => 150020
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/01000000-c0a8-0242-fa18-08dcc5e8053e-w1080-h608-s.avif
[original_lng] => 22839
[original_w] => 1080
[original_h] => 608
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/01000000-c0a8-0242-fa18-08dcc5e8053e-w1080-h608-s.avif
[width] => 150
[height] => 84
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/01000000-c0a8-0242-fa18-08dcc5e8053e-w1080-h608-s.avif
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/01000000-c0a8-0242-fa18-08dcc5e8053e-w1080-h608-s.avif
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/01000000-c0a8-0242-fa18-08dcc5e8053e-w1080-h608-s.avif
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/01000000-c0a8-0242-fa18-08dcc5e8053e-w1080-h608-s.avif
[width] => 1080
[height] => 608
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/01000000-c0a8-0242-fa18-08dcc5e8053e-w1080-h608-s.avif
[width] => 1080
[height] => 608
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/01000000-c0a8-0242-fa18-08dcc5e8053e-w1080-h608-s.avif
[width] => 1080
[height] => 608
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1746728032:2
[_thumbnail_id] => 150020
[_edit_last] => 12
[views_count] => 683
[_algolia_sync] => 984457684002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 8625
[1] => 7689
[2] => 643684
[3] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => békemegállapodás
[1] => feltételek
[2] => J. D. Vance
[3] => USA
)
)
[6] => Array
(
[id] => 149832
[content] =>
Amíg nincs békemegállapodás Csehország nem küld katonákat Ukrajnába, a kontingens telepítéséről Kijevvel egyetértésben döntenek – jelentette ki vasárnap Petr Pavel cseh elnök az ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Pavel elmondta: „A békefenntartó erők Ukrajna területére történő telepítéséről egyelőre nem beszélhetünk, mivel még nem kötöttek békemegállapodást.” Mint hangsúlyozta, egyelőre nincsenek konkrét megbeszélések arról, hogy milyen katonai erők és mely országok állomásoznának Ukrajnában. „Nehéz bármi konkrétumot mondani a mandátumról. Az egyes államokon múlik majd, hogy kit és milyen létszámban küldenek” – jegyezte meg. Mint kiemelte, Ukrajna egy független állam, amely a béke létrejötte után lehetővé teszi külföldi katonai kontingens telepítését a területein. A nyugati partnerek most már csak arról tudnak tárgyalni, hogy milyen támogatást, milyen formában tudnak nyújtani Kijevnek – mondta.
„Most beszéltünk azokról a garanciákról, amelyeket politikai vagy ezek kombinációjaként tudunk nyújtani. Meggyőződésem, hogy a garanciák – gazdasági, politikai és katonai – kombinációja elegendő biztonsági garanciát jelent majd Ukrajna számára” – összegezte Petr Pavel.
Az Egyesült Államok többé nem fog közvetítőként fellépni az Oroszországgal és Ukrajnával folytatott tárgyalásokon, mindkét félnek önállóan kell megegyeznie – jelentette be pénteken Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Bruce elmondta: „A változások lényege, hogy többé nem fogunk az első hívásra körberepülni a világban, hogy találkozókat szervezzünk és közvetítsünk. Továbbra is elkötelezettek vagyunk a részvétel mellett, készen állunk mindenben segíteni, amiben csak tudunk, de most már minden a konfliktusban részt vevő feleken múlik.” Szerinte vannak más régiók is a világon, amelyekre oda kell figyelni. „Az államtitkár (Marco Rubio – a szerk.) azt is világossá tette: bár a stílusunk más lesz, a folyamatban való részvételünk módja is megváltozik. A továbbiakban nem fogunk közvetítőként fellépni” – tette hozzá.
Amikor arról kérdezték, hogy az Egyesült Államok kész-e másodlagos szankciókat bevezetni az orosz olaj vásárlóival szemben, hasonlóan az Irán elleni intézkedésekhez, a külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy Donald Trump amerikai elnök „ismét kifejezte hajlandóságát cselekedni ebben az irányban”. „Egyértelmű, hogy nem fogunk feloldani semmilyen meglévő szankciót. Az elnök azt akarja, hogy minden nemzetként tett lépésünket diplomáciai úton tegyük meg – és ez tükrözi az elkötelezettségét e megközelítés iránt” – mondta.
Bruce kijelentette, hogy az előző amerikai kormányzat elképzelése az volt, hogy legalább három évig ne tárgyaljon Oroszországgal. Trump és Rubio megközelítése az, hogy „beszélni kell az emberekkel – szemtől szemben, egyenként”. „Nem fogok találgatni arról, hogy miről fog folyni Trump elnök és Putyin megbeszélése. Tudom, hogy Trump elnöknek oka van erre, mégpedig az, hogy véget vessen a vérontásnak és a mészárlásnak” – mutatott rá Tammy Bruce.
Keith Kellogg, az Egyesült Államok elnökének ukrajnai különmegbízottja szerint Ukrajna kész átadni Oroszországnak az általa elfoglalt területeket de facto, ugyanakkor de jure nem – számolt be csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál Kellogg Fox News amerikai tévécsatornának adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Kellogg a múlt héten Londonban megtartott, európaiak és ukránok részvételével zajló találkozó részleteiről beszélt. „22 konkrét feltételünk volt, és beleegyeztek. Amit akarnak. Amit megkaptak” – jegyezte meg. „Az első dolog, amit akarnak, egy átfogó és állandó tűzszünet, amely békemegállapodáshoz vezet. Úgy értem, egy átfogó tengeri, légi és szárazföldi infrastruktúrára vonatkozó, legalább 30 napra” – mondta, megjegyezve, hogy ez a 30 nap azért fontos, mert segít megállítani a gyilkosságokat, és Donald Trump ezt szeretné elérni.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy Steve Witkoff, Trump különmegbízottja moszkvai találkozóival, illetve Oroszország azon kívánságával kapcsolatban, hogy megkapja az Ukrajnától elfoglalt területeket, Kellogg megjegyezte, hogy Ukrajna beleegyezett a területi engedményekbe, de „nem de jure, állandó jelleggel, hanem de facto” – a jelenlegi helyzetnek és a harcok tényleges térképének megfelelően.
„Az ukránok készek feladni az oroszok által megszállt területeket, de nem de jure, azaz örökre, hanem de facto, mert az oroszok ténylegesen elfoglalták ezt a földet. Ebbe beleegyeztek… És ezt a múlt héten mondták nekem. Tudják, hogy amikor tűzszünet jön létre, mindkét fél a jelenlegi álláspontjánál marad. Erre fel vannak készülve” – jegyezte meg Keith Kellogg.
Keir Starmer brit miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy Ukrajnában nyárra kihirdethetik a tűzszünetet – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a brit kormányfő The Telegraph című brit lapnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint a brit miniszterelnök reményét fejezte ki és megismételte a felhívását, hogy az Egyesült Államok biztonsági garanciákat ad a béke megfigyelésére Ukrajnába telepítendő brit és más nyugati erőknek. Kiemelte azt is, hogy az ukrajnai tűzszünetnek hosszú távúnak és minden fél számára elfogadhatónak kell lennie. „Tűzszünetnek kell lennie olyan feltételekkel, amelyeket minden fél el tud fogadni, beleértve Ukrajnát is, és hosszú távú tűzszünetnek kell lennie. Amit nem akarok látni, az az ideiglenes tűzszünet, mert meg vagyok győződve arról, amennyire csak lehetséges, ez egyszerűen lehetőséget és eszközöket hagyna Oroszországnak arra, hogy a jövőben újra visszatérjen. Ezt megtették korábban is, és nem kételkedem” – tette hozzá.
Starmer ragaszkodik ahhoz is, hogy Ukrajnának lehetőséget kell adni az Oroszországgal kötött békemegállapodás feltételeinek meghatározására, és követeli, hogy Moszkva járuljon hozzá a „feltétel nélküli tűzszünethez”. „A tárgyalások intenzív szakaszában vagyunk. Végső soron mindig arra emlékeztetek, hogy Ukrajnának kell döntenie ezekről a kérdésekről – nem másoknak kell dönteniük Ukrajna nevében. Ezt Ukrajnának kell eldöntenie. Oroszországnak pedig tárgyalóasztalhoz kell ülnie ehhez a feltétel nélküli tűzszünethez” – mondta.
A brit kormányfő szintén nem volt hajlandó támogatni az Egyesült Államok azon terveit, hogy hivatalosan is elismerje a Krím-félszigetet oroszként, amiről a média a békemegállapodás egyik feltételeként számolt be. „Nem én döntök. Ez a megbeszélések része” – tette hozzá Keir Starmer.
A The Telegraph értesülései szerint Keir Starmer továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Amerika biztonsági garanciákat adjon a „hajlandóak koalíciója” számára, amelynek keretében a nyugati csapatok Ukrajna területére fognak bemenni.