Milorad Dodik a Bosznia-Hercegovinában zajló politikai válság miatt megemlítette, hogy Oroszország megvétózhatja az EUFOR boszniai misszióját, ennek ellenére vasárnap reggel Moszkva az ENSZ Biztonsági Tanácsának többi tagjához hasonlóan együtt támogatta annak újraindítását − írta a horvát Index.
A Biztonsági Tanács együttes nyilatkozatot fogadott el Bosznia-Hercegovináról, amelyben támogatta az Althea műveletet, amelyet az EUFOR segítségével hajt végre. Ehhez azonban szükség volt minden állandó vétójoggal rendelkező tagország támogatására, így Oroszországéra is.
Ugyanakkor a lap megjegyzi, hogy Dodik korábban megfenyegette az EUFOR parancsnokát, Marian Florin Barbut, valamint orosz vétóval fenyegetett. Ennek ellenére nem bizonyított, hogy valóban ő tárgyalt-e Moszkvával ebben az ügyben, vagy csak politikai fenyegetésről van szó.
Párizsban találkoztak csütörtökön az Ukrajna támogatására létrehozott „tettre készek koalíciójának” vezetői, a megbeszélésen arról volt szó egyebek mellett, hogy brit–francia kezdeményezésre hoznak létre egy úgynevezett biztosító haderőt, amely nem helyettesítené a békefenntartó erőket és a hátországban teljesítene szolgálatot. Moszkva korábban arra figyelmeztetett, az Egyesült Királyság és Franciaország közvetlen összecsapást kockáztat Oroszország és a NATO között.
Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit kormányfő megállapodnak abban, hogy tisztviselőket küldenek Ukrajnába, hogy a békemegállapodás megkötése után terveket dolgozzanak ki – írja a Sky News. A francia és brit vezetők erről az Ukrajna katonai támogatása érdekében létrehozott „tettre készek koalíciójának” párizsi ülésén beszéltek erről. Moszkva korábban arra figyelmeztetett, az Egyesült Királyság és Franciaország közvetlen összecsapást kockáztat Oroszország és a NATO között.
A francia elnök és a brit miniszterelnök ezenfelül arról is beszéltek, hogy tárgyalnak egy biztosító haderő létrehozásáról is, Macron szerint a kifejezés eltér az eddig tárgyalt békefenntartó erőtől, ugyanakkor nem helyettesítené azt.
„A brit–francia ötlet Ukrajna kérésére született” – mondta Macron. Hozzátette, több állam hozzájárulására is számítanak majd a biztosító haderő létrehozásánál, azonban nem a frontvonalra küldenék, hanem „stratégiai területe”, vagyis a hátország védelmét biztosítanák általa. Azt is mondta, a biztosító haderőben nem számítanak az összes koalíciós partner részvételére, erről szerinte nincs egyhangúság, azonban Macron szerint ez nem is szükséges, a haderőt enélkül is képesek lehetnek kiállítani.
Keir Starmer brit kormányfő szintén arról beszélt, hogy a biztosító haderő nem helyettesíti a békefenntartó erőket vagy magát az ukrán hadsereget. Azt is mondta, ez egy elrettentő erő, de szükségük lesz az Egyesült Államok támogatására. Azt is mondta, a brit csapatok ukrajnai bevetéséről a parlamentnek is döntenie kell, a folyamat azonban szerinte még nem tart ebben a szakaszban.
„Nem abban a szakaszban vagyunk (a biztosító haderő létrehozásánál – a szerk.), hanem abban, hogy a politikai lendületet operatív tervekké alakítsuk” – mondta. Starmer beszélt még arról is, mit gondol Donald Trump Ukrajna-stratégiájáról. Az elnök egyértelműen tartós békét akar Ukrajnában, és ez irányítja minden cselekedetét – jelentette ki. „Úgy gondolom, hogy a cél a helyes cél, ami egy tartós béke, amely biztosítja Ukrajna biztonságát és szuverenitását” – tette hozzá.
A találkozó témája volt még az Oroszország elleni szankciók kérdése is, emlékezetes: Moszkva csak úgy hajlandó elfogadni a fekete-tengeri tűzszünetet, ha előtte az orosz bankszektort érintő büntetőintézkedések egy részét feloldják. Brüsszel azonban jelezte, a szankciók feloldásának feltétele a teljes orosz csapatkivonás a Moszkva által ellenőrzött területekről. Keir Starmer ezzel kapcsolatban arról beszélt, támogatja további szankciók bevezetését Oroszország ellen.
„Nagyon erős volt az elhatározás az ülésen, hogy most nincs itt az ideje a korábbi szankciók visszavonásának vagy enyhítésének” – mondta. Beszélt még az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatáról is, szerinte London és Brüsszel kapcsolata erősebbek, mint korábban.
Felszólalt a megbeszélést követően Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki arról beszélt: az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország felgyorsítja a béke lehetőségét. Azt is mondta, a koalíció tagjai az Ukrajnának szánt további segélyekről és az országnak nyújtandó biztonsági garanciákról tárgyaltak. Zelenszkij azt is elmondta, hogy nagyon örül annak az egységes európai megállapodásnak, amely szerint nem szüntetik meg az Oroszország elleni szankciókat. Szerinte ezek a döntések valós hatással lehetnek a háború befejezésére.
Az ukrán–amerikai kapcsolatokat illetően arról beszélt: azt akarják, hogy Amerika erősebb legyen. Szóba került az ukrajnai ásványkincsek kitermeléséről szóló tervezett megállapodás is, szerinte ebben a kérdésben az Egyesült Államok folyamatosan változtatja a megállapodás feltételeit. Szeretné felhívni arra az amerikai közvélemény figyelmét, hogy jó kapcsolatot szeretne Washingtonnal, „de nem szeretném azzal az érzéssel elhagyni az Egyesült Államokat, hogy Ukrajna általában véve ellenük van, mert folyamatosan kimutattuk, hogy pozitív jelzéseket küldünk” – mondta, majd egyúttal megköszönte az amerikai támogatásokat.
Azt is mondta, szerinte Steve Witkoff amerikai különmegbízott egy másik dimenzióban él Ukrajnával kapcsolatban, utalva ezzel arra, hogyan is zajlik szerinte a tárgyalások dinamikája az amerikaiakkal. „Ő mond dolgokat, és úgy hangzik, mintha helyettünk mondaná. Elvontnak tűnnek. Ez egy másik világból való. Számunkra olyan, mintha ezek az emberek egy másik bolygóról származnának” – tette hozzá.
Zelenszkij is beszélt a brit–francia kezdeményezésre formálódó biztosító haderőről és az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról. Számos ország van, amely készen áll arra, hogy – akár a levegőben, akár földi csizmával – biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának. Több ilyen ország van, és ez jó hír – mondta, hozzátéve, hogy szerinte Franciaországnak és Nagy-Britanniának közösen kell képviselniük Európát és erre szerinte az Egyesült Államok is hallgatni fog.
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök közölte, hogy országa „addig áll Ukrajna mellett, amíg szükséges”, hozzátéve, hogy „ez a helyes dolog”. A Keir Starmer brit miniszterelnök által rendezett online csúcstalálkozót követően az ausztrál kormányfő X-en azt írta, hogy az ukrajnai háború „a nemzetközi jogállamiságért folytatott küzdelem”.
Megjegyezte, hogy „Vlagyimir Putyin rezsimjének imperialista tervei vannak Ukrajnával és azon túl is”. Emellett 1,5 milliárd dollárt ajánlott fel Ukrajnának, amely 1,3 milliárd dollár katonai támogatást és az ukrán fegyveres erők kiképzését foglalja magában.
Ausztrália nyitott arra, hogy megfontoljon minden kérést egy jövőbeli békefenntartó misszióban való részvétellel kapcsolatban, amely támogatja az igazságos és tartós békét, amelyet mindannyian Ukrajna számára keresünk − közölte Anthony Albanese. Ugyanakkor Oroszország már figyelmeztette Ausztráliát, hogy súlyos következményekkel járhat, ha az ország csatlakozik a békefenntartó erőket küldő államokhoz − írta az RBK-Ukrajina.
Oroszországnak nincs joga befolyásolni az Ukrajna és Európa biztonságával kapcsolatos döntéseket, az ukrán földön tartózkodó idegen kontingens a béke garanciája – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij elnök a nyilatkozatában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta:
„Nagyon rossz jelzés hallgatni az oroszok véleményét a kontingenssel kapcsolatban. A kontingenst Ukrajna földjén kell állomásoztatni. Ez Ukrajna és Európa biztonságának a garanciája.”
Az elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy ha Vlagyimir Putyin orosz diktátor valamilyen külföldi kontingenst akar bevinni Oroszország területére, az az ő dolga. „De nem az ő dolga, hogy bármiről is döntsön Ukrajna és Európa biztonságát illetően” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Hajlandó lehet egy tűzszüneti megállapodás megkötésére Oroszország, előkészítve ezzel az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalásos rendezést. Moszkva feltételei között szerepel, hogy beleszólása legyen abba, mely nemzetek vehetnek részt egy békefenntartó katonai misszióban.
Oroszország hajlandó lenne megkötni egy tűzszüneti megállapodást Ukrajnával bizonyos feltételek mellett – írja a Bloomberg moszkvai forrásokra hivatkozva. A lap hozzáteszi, a tűzszünet az első lépést jelentheti egy általános békemegállapodás felé.
Az Oroszország által támasztott feltételek között szerepel, hogy NATO-csapatok nem állomásozhatnak Ukrajna területén, és ez azt is jelenti, hogy a vasárnap Londonban 18 nyugati ország vezetői által létrehozott „hajlandók szövetségéhez” tartozó országok sem küldhetnének csapatokat. Ugyanakkor a konfliktusban semleges szerepet betöltő országok – például Kína – vezethetnének egy katonai békefenntartó missziót.
Egy jövőbeli ukrajnai tűzszünet lehetősége az orosz és az amerikai külügyminiszterek rijádi csúcstalálkozóján is felmerült, még februárban.
Az ír kormány jóváhagyta a törvénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik különleges erők küldését Ukrajnába az ENSZ Biztonsági Tanácsának engedélye nélkül. A kijevi tisztviselők és a nagykövetség védelmére vetik be őket, írta az Irish Times.
Megjegyezték, hogy Írország még 2022-ben tervezte az Army Ranger Wing (ARW) egységeit Ukrajnába küldeni, hogy megvédje tisztségviselőit a nagykövetség megnyitását követően, hét hónappal a teljes körű háború kezdete után.
A kormány azonban megkapta azt a jogi következtetést, amely szerint az ország jogszabályai nem tartalmaznak olyan konkrét rendelkezéseket, amelyek lehetővé tennék a csapatok külföldi bevetését. Írországról kiderült, hogy az Európai Unió azon kevés országai közé tartozik, amelynek külföldön nem volt hivatalos biztonságot garantáló csoportja, és magáncégek szolgáltatásait kellett igénybe vennie.
Március 4-én azonban az ír miniszteri kabinet jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi különleges fegyveres erők külföldre küldését a biztonság biztosítása érdekében.
„Ez kiegészíti a hármas zár feloldását célzó intézkedéseket, amelyekhez az ENSZ jóváhagyása szükséges, ha több mint 12 békefenntartót kívánnak külföldön bevetni. [a változások] különösen fontosak az ír állampolgárok támogatása, valamint a külföldön lévő nagykövetségeink védelméhez és a személyi védelmi kötelezettségek teljesítéséhez való hozzájárulás szempontjából”, közölte az ukrán védelmi minisztérium.
A jóváhagyott terv szerint a békefenntartók bevetéséhez már csak a kormány és az ír képviselőház engedélye szükséges.
Az ország védelmi minisztere, Simon Harris kifejtette, hogy az úgynevezett tripla zár lehetővé tette az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjának, köztük Oroszországnak, hogy megvétózhassa az ír békefenntartók bevetését.
„Úgy gondoljuk, hogy Putyinnak vagy más vezetőknek nem kellene vétójoggal rendelkezniük csapataink bevetéséhez” – mondta.
Egyben a békefenntartók számát 12-ről 50-re emelték, ami lehetővé teszi az „azonnali reagálást vészhelyzetekre”, például a lakosság evakuálását.
A törvénytervezetet törvényalkotás előtti megvitatásra nyújtják be.
A jövőbeni ukrajnai béke szavatolására kész európai országok vezérkari főnökeinek párizsi találkozóját kedden tartják meg Párizsban, Emmanuel Macron jelenlétében – jelentette be csütörtökön a francia elnök környezete.
Emmanuel Macron szerda este a francia országos televíziós csatornákon a nemzethez intézett beszédében jelezte, Franciaország a jövő héten Párizsban összehívja azon országok vezérkari főnökeit, amelyek készek garantálni a jövőbeni békét Ukrajnában.
A találkozó középpontjában az európai erők esetleges ukrajnai bevetése áll majd, amelyek „nem a frontvonalba mennének harcolni”, hanem „éppen ellenkezőleg, a béke aláírása után garantálnák annak teljes körű betartását” – mondta Macron szerda este, aki kilátásba helyezte, hogy „már a jövő héten összehívjuk Párizsban azoknak az országoknak a vezérkari főnökeit, amelyek vállalni kívánják az ezzel kapcsolatos felelősségüket”.
Kanada kész katonai egységeket küldeni Ukrajnába, hogy részt vegyenek egy békefenntartó misszióban, amelyet a tűzszünet bevezetését követően indítanának el – jelentette ki Bill Blair, az ország védelmi minisztere, számolt be a CBC.ca.
A politikus hangsúlyozta: jelenleg is aktív egyeztetések folynak a szövetségesek között a békefenntartók esetleges kiküldésével kapcsolatban.
„Kanada kész és képes hozzájárulni ezekhez az erőkhöz” – mondta Blair újságíróknak a védelmi egyesületek éves fórumán Ottawában.
Ugyanakkor elmondása szerint a békefenntartók kiküldése előtt a nyugati partnereknek fontos megbeszéléseket kellene folytatniuk Ukrajna biztonsági garanciáiról.
Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és más európai országok készek csapatokat küldeni, hogy biztosítsák a tűzszünetet Oroszország és Ukrajna között – jelentette ki szerdán Eric Lombard francia pénzügyminiszter a Bloomberg amerikai hírügynökségnek adott interjújában.
A jelentés szerint Lombard elmondta: azt várja az Egyesült Államoktól, hogy támogassa az európai csapatokat a béke fenntartása érdekében, miután Ukrajna és Oroszország között létrejött a tűzszüneti megállapodás. „Ha azt akarjuk, hogy a tűzszünet fennmaradjon, szükségünk van az Egyesült Államok támogatására. Úgy gondolom, hogy az amerikaiak beleegyeztek ebbe” – vélte.
A hét elején Lombard és Emmanuel Macron francia elnök Washingtonba látogatott, hogy megvitassák az ukrajnai helyzetet és tárgyaljanak amerikai kollégáikkal, köztük Donald Trump elnökkel és Scott Bessent pénzügyminiszterrel. „Minden kérdést megbeszéltünk, a kereskedelemről, a vámokról, a nem vámjellegű akadályokról” – mondta, megjegyezve, hogy megállapodtak a tárgyalások folytatásában, ami előrelépést jelent. Hozzátette, hogy ő és Bessent mobiltelefonszámot cseréltek, és áprilisban újra találkoznak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank (WB) tavaszi washingtoni ülésén.
Donald Trump szerint az orosz elnök kész lenne elfogadni európai békefenntartó erők jelenlétét Ukrajnában – az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt, amikor Emmanuel Macron francia elnököt fogadta hétfőn a Fehér Házban.
Donald Trump közölte, hogy a békefenntartók kérdéséről kifejezetten beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akinek nincs kifogása ez ellen. Az elnök azt is kifejtette, hogy Oroszországgal szeretne elérni gazdasági téren is előrelépést, ami érinthet Oroszországban is megtalálható ritka ásványi kincseket.
„Ők rendelkeznek olyan értékes dolgokkal, amiket mi tudnánk használni, mi pedig rendelkezünk olyan dolgokkal, amiket ők tudnának használni” – fogalmazott Donald Trump a lehetséges amerikai–orosz gazdasági viszonyrendszer alapját illetően, és hozzátette, hogy egy ilyen kapcsolat a világ tartós békéje szempontjából is hasznos volna.
Az amerikai elnök újságírói kérdésére elmondta, hogy akár már ezen a héten vagy a következő héten találkozhat Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel, ha az amerikai–ukrán gazdasági partnerségről szóló megállapodás aláírásra kerül Washingtonban. Megjegyezte, hogy szívesen látja az ukrán államfőt fehér házi dolgozószobájában, és hozzátette, hogy közel van az egyezség véglegesítése.