Oroszország elutasítja a tárgyalást az ukrajnai külföldi intervenció lehetőségéről – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki vlagyivosztoki sajtótájékoztatóján.
„Oroszország nem szándékozik megvitatni egy Ukrajnában történő, eredendően elfogadhatatlan és minden biztonságot aláásó külföldi beavatkozást, semmilyen formában, semmilyen formátumban. Ezt valamilyen módon tudatosítani kell bennük [a nyugati országokban], hogy amikor legközelebb ezt a témát mérlegelni akarják, legyen nekik egy támpontjuk ezzel kapcsolatban, Oroszország álláspontja formájában” – fogalmazott Zaharova a Keleti Gazdasági Fórumon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök biztonsági garanciaköveteléseit Zaharova elfogadhatatlannak, „az európai szponzorok és az európai háborús párt” kezdeményezései másolatának minősítette. „Az a céljuk, hogy Ukrajnát megőrizzék az országunk elleni terrorizmus és provokációk hídfőállásaként. Ezek nem Ukrajna biztonságát garantálják, hanem veszélyt jelentenek az európai kontinensre” – mondta.
Közölte, hogy Moszkva mérlegelni fogja azokat a nemzetbiztonsági kockázatokat, amelyeket Európa Oroszország határainál teremt, és reagálni fog rájuk. A szóvivő szerint úgy látják, hogy a NATO minden alap nélkül folytatja katonai infrastruktúrájának kiépítését a határok közelében, és fokozza a hadgyakorlatok intenzitását.
Marija Zaharova százszázalékos és primitív kacsának nevezte azt a The Financial Times brit lap által felröppentett hírt, amely szerint orosz beavatkozás nyomán Bulgáriában navigációs gondok léptek fel az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent szállító repülőgépnél.
Az olyan országoknak, mint Oroszország, nincs joguk beavatkozni a külföldi csapatok ukrajnai jelenlétének kérdésébe, ez kizárólag Kijev döntése – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Rutte a prágai IISS védelmi csúcstalálkozón beszélve hangsúlyozta: „Miért kellene törődnünk azzal, hogy Oroszország mit gondol az ukrajnai csapatokról? Ukrajna egy szuverén ország. Nem az oroszok dolga eldönteni.”
A NATO-főtitkár megjegyezte, hogy Ukrajna maga döntheti el, hogy szüksége van-e külföldi biztonsági erőkre. Egy ilyen döntést egy békemegállapodás részeként lehetne meghozni. „Oroszországnak semmi köze ehhez. Ukrajna szuverén nemzet. Ha Ukrajna biztonsági erőket akar a területén a békemegállapodás támogatása érdekében, az az ő döntése. Senki más nem dönthet erről” – mutatott rá.
A NATO vezetője szerint a Nyugatnak fel kellene hagynia azzal a gyakorlattal, hogy Vlagyimir Putyinnak túlzott befolyást tulajdonítanak. Kifejezte meggyőződését, hogy Putyin álláspontja nem határozhatja meg Európa és a NATO cselekedeteit. „Tényleg abba kell hagynunk Putyin túlhatalmasítását. Ő Texas kormányzója, semmi több. Szóval ne vegyük ezt túl komolyan” – mondta Mark Rutte.
Ausztria nem zárja ki, hogy részt vegyen egy lehetséges békefenntartó misszióban Ukrajnában – azonban ez attól függ, milyen mandátumot kap majd a misszió. Ezt Claudia Tanner osztrák védelmi miniszter jelentette ki, írja a Die Welt.
A kérdésre, hogy Ausztria csatlakozhatna-e bizonyos feltételek mellett más országokkal együtt az „önkéntes koalícióhoz” Ukrajna békéjének biztosítása érdekében, Tanner így válaszolt:
Az osztrák hadsereg az elmúlt hat évtizedben bebizonyította, hogy teljes mértékben készen állunk és képesek vagyunk részt venni összetett nemzetközi műveletekben. Az ukrajnai békemisszió esetében minden attól függ, milyen mandátumot kap a misszió, milyen lehetőségek nyílnak a részvételünkre, illetve szükség van-e egyáltalán a szakértelmünkre. De nem zárom ki, hogy részt vennénk a béke biztosításában Ukrajnában, ha erre sor kerül
Ukrajna világosan látja a lehetőségeket, valamint a partnerek szerepét az ország jövőbeli biztonsági infrastruktúrájában, a potenciális békefenntartókat a szárazföldön, tengeren és levegőben kell telepíteni – jelentette ki pénteken Andrij Szibiha külügyminiszter a Legfelső Tanácsban a kormányhoz intézett kérdések órájában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője elmondta: egy jövőbeli hosszú távú békemegállapodás nem lehetséges megbízható biztonsági garanciák nélkül. „A katonai kontingensek esetleges kiküldésével kapcsolatban ma nagyon tartalmas konzultációkat folytatunk szövetségeseinkkel, az „elszántak koalíciójával” – tette hozzá.
A szövetségesek katonai jelenlétének a szárazföldön, levegőben és tengeren is meg kell valósulnia. Ma már világos képet kaptunk partnereink képességeiről és szerepéről Ukrajna jövőbeli biztonsági infrastruktúrájában
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
Today, Federal Chancellor Olaf Scholz is in Ukraine, marking the first bilateral visit by a German Chancellor in more than two years. We are deeply grateful to Germany for all the assistance it has provided. Germany stands as a European leader in supporting Ukraine, helping us… pic.twitter.com/NoTDQLqVuc
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 2, 2024
Dánia készen áll békefenntartó egységeket küldeni Ukrajnába, ha szükségessé válik. A katonák ebben az esetben az egyesített európai erők részeként fognak tevékenykedni.
Ezt nyilatkozta Lars Løkke Rasmussen külügyminiszter és Troels Lund Poulsen védelmi miniszter.
Fontos, hogy Európában helyes üzeneteket küldjünk Putyinnak és Washingtonnak. Pontosan ezt tesszük ma, amikor azt mondjuk: ha eljön az idő, amikor a tűzszünet vagy a béke eléréséhez európai jelenlétre lesz szükség, Dánia készen áll erre
– mondta Rasmussen.
Ugyanakkor Poulsen megjegyezte, hogy konkrét terveket a katonák Ukrajnába történő küldésére még nem dolgoztak ki.
Our group of specialists has begun deploying a mission in Denmark to share Ukraine’s experience in countering drones. Our guys arrived to take part in the joint exercises with partners, which could become the foundation for a new system to counter Russian and any other drones.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 30, 2025
Andrij Szibbiha külügyminiszter úgy véli, hogy a békegaranciák keretében Ukrajnában tartózkodó külföldi kontingensekről szóló megbeszéléseknek az ukrán tengerek és légtér védelmére is összpontosítani kell, nem csak a szárazföldi területekre – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a miniszter Twitter-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője azt írta: „Az ukrán légtér és tengerek biztonságának fenntartása nem kevésbé fontos, ha nem fontosabb. A szárazföldnek, a légtérnek és a tengereknek fókuszban kell lennie.”
Volodimir Zelenszkij elnök korábban két lehetőséget jelentett be Ukrajna biztonsági garanciáira vonatkozóan: a NATO-tagságot vagy erős ukrán hadsereget európai kontingens támogatásával.
Sajtóértesülések szerint Európa tervet dolgoz ki akár 30 ezer katona Ukrajnába küldésére. Valószínűleg az ország keleti és déli részén több városban is telepítik őket, de nem közvetlenül a frontvonalon.
Ukrajnának biztonsági garanciákra van szüksége az Amerikai Egyesült Államoktól, az ország azonban készen áll az Európából érkező békefenntartók fogadására – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij elnök a müncheni biztonságpolitikai konferencián tartott sajtótájékoztatóján.
A jelentés szerint Zelenszkijt újságírók arról kérdezték, hogy Ukrajna ragaszkodik-e az Egyesült Államok biztonsági garanciáihoz, mire azt válaszolta, hogy Ukrajna „tényleg biztonsági garanciákat akar az Egyesült Államoktól”.
Amikor a kontingensről beszélünk, felvetődik a kérdés, hogy készen állunk-e az európai kontingensre. Azt mondtam, hogy készen állunk egy akár kizárólag ukránokból álló kontingensre is. A kérdés az, hogy milyen felszerelésünk van? Ha van 150-160 darab F-16-os vadászgépünk, 25+ Patriot rendszerünk, akkor miért lenne szükségünk amerikai vagy európai csapatokra? Nem az állampolgárságukról van szó. Az USA-ra mint szövetségesre van szükségük
– hangsúlyozta az államfő.
Az elnök emlékeztetett arra, hogy a szövetségesek támogatják Ukrajnát politikailag. „Ha már a kontingensnél tartunk – van térképem, rajta van 110 ezer külföldi. Kívánatos, hogy ezek a partnereink legyenek, akik profik a tengeren (Nagy-Britannia, északi országok – a szerk.), ha hivatásosak, akkor kívánatos, hogy a tengeren legyenek” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Az európai békefenntartók Ukrajnába telepítése a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia (MSC) kulcsfontosságú témája lesz, ezen a héten, február 14-16-án kerül sor – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a The New York Times című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai újság emlékeztetett arra, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodás kilátásba helyezése aktív megbeszélésekhez vezetett arról, hogy európai csapatokat küldjenek Ukrajnába, hogy figyelemmel kísérjék a tűzszünetet, és segítsenek elrettenteni Oroszországot az esetleges újbóli inváziótól. Konkrét kezdeményezések azonban még nincsenek, és az sem világos, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor beleegyezik-e ebbe.
Valószínűleg ez a téma lesz a vita fő témája ezen a héten az éves müncheni biztonságpolitikai konferencián, amelyen J. D. Vance amerikai alelnök és Marco Rubio külügyminiszter is részt vesz
– írta a lap
A NYT elismeri, hogy az amerikai katonák és katonai felszerelések részvétele nélkül egy ilyen kezdeményezésben az európai csapatokat komoly veszély fenyegeti, sőt Oroszország megtámadná őket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte, hogy ha Ukrajnát nem veszik fel a NATO-ba, akár 200 ezer külföldi katonára lesz szükség a biztonsága érdekében. A kiadvány szerint azonban az elemzők ezt a számot túl nagynak tartják, mivel például háromszor akkora, mint a brit hadsereg.
Svédország védelmi minisztere, Paul Jonson kijelentette, hogy nem zárja ki országának részvételét egy békefenntartó misszióban Ukrajnában. Ezt a Kyiv Independentnek adott interjújában mondta el.
Arra a kérdésre, hogy Svédország részt vehet-e egy esetleges békefenntartó misszióban, amely a tűzszünet ellenőrzését célozná Ukrajnában, Jonson úgy válaszolt, hogy ezt az opciót nem zárják ki. Hozzátette, hogy Svédország már jelen van Ukrajnában védelmi beszerzési ügynöksége révén, amely együttműködik az ukrán kormánnyal a katonai felszerelések beszerzésében.
A miniszter azt is jelezte, hogy nem zárja ki katonai gyakorlatok végrehajtását Ukrajnában.
