Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kijelentette pénteken, hogy jórészt készen van az Örményország és Azerbajdzsán közötti békeszerződés, de továbbra is vannak vitás kérdések.
A két kaukázusi ország két háborút vívott egymással – az egyiket az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején, a másikat 2020-ban – az eredetileg többségében örmények lakta Hegyi-Karabah azerbajdzsáni beékelődés ellenőrzéséért. Baku 2023-ban villámoffenzívával teljesen elfoglalta a területet. A két ország többször is közölte, hogy békeszerződést akar kötni, de a tárgyalások Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió közvetítése ellenére nem értek célt.
Nikol Pasinján pénteki sajtótájékoztatóján közölte, hogy a 17 pontos békeszerződés két pontjában kell még megállapodni.
Az egyik pont arra vonatkozik, hogy nem vonultatják fel harmadik ország semmilyen haderejét a közös határon. A miniszterelnök hozzátette: Jereván azt javasolta, hogy az intézkedést azokon a határszakaszokon léptessék életbe, amelyeken már megtörtént a határvonal kijelölése.
A közös határ kijelölése a karabahi konfliktus mellett szintén évtizedek óta feszültség és vita forrása, és utóbbi a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) is folyik.
A miniszterelnök azt is közölte, hogy állandó eszmecserét folytatnak Bakuval az örmény foglyokkal kapcsolatban.
Jereván szerint Azerbajdzsánban továbbra is foglyok tucatjait tartják őrizetben, polgári személyeket és katonákat egyaránt, akiket az örmény határon, illetve Hegyi-Karabahban fogtak el. Közöttük van a volt karabahi „elnök”, Ruben Vardanján és más magas rangú vezetők is. Baku nemrég bejelentette, hogy bíróság elé állítják a volt karabahi vezetés 16 tagját.
Pasinján közölte, hogy országa diverzifikálni akarja külgazdasági kapcsolatait és csökkenteni függését Oroszországtól és az Eurázsiai Gazdasági Uniótól. Kormánya döntést hozott az európai piacokra irányuló export fejlesztéséről – tette hozzá.
Az örmény kormány január 9-én döntött az Európai Uniós csatlakozási folyamat megindításáról, a parlament februári ülésszakán tárgyalja a vonatkozó törvényjavaslatot.
Az Egyesült Államokkal fenntartott viszonnyal kapcsolatosan Pasinján leszögezte, hogy tekintetbe veszik partnereik érdekeit és aggodalmait. Nem fegyveres emberek érkezésére, hanem konzultációra számítanak – jegyezte meg.
A miniszterelnök azt is közölte: meg akarják változtatni az ország himnuszát és címerét. Alen Szimonján parlamenti elnök csütörtökön nyújtotta be az ezzel kapcsolatos javaslatot, arra hivatkozva, hogy az új változat jobban képviseli az örmény államot és kultúrát. A változtatásra több alkalommal tettek már javaslatot, Pasinján korábban többször is megjegyezte, hogy a címerben szereplő Ararát hegy valójában Törökországban található.
Oroszország kénytelen lesz megadni magát, ha a Kreml nem fogadja el a békefeltételeket – jelentette ki vasárnap Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a svájci békecsúcs második plenáris ülésén, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Meloni elmondta: „Ukrajna védelme azt jelenti, hogy egyesítjük a nemzetközi közösség összes erőfeszítését Ukrajna védelme érdekében. Ha Oroszország nem egyezik bele a feltételekbe, akkor megadásra kényszerítjük. Meg kell teremtenünk ennek a vitának a minimális feltételeit.”
Az olasz miniszterelnök ismét hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború állam elleni agresszió. „Az ukrajnai béke nem azt jelenti, hogy Ukrajnának meg kell adnia magát, ahogy Putyin elnök hiszi. Ez nem így lesz. Nagyon helytelen ilyen feltételeket szabni. El kell oszlatnunk Putyin propagandanarratíváit. Jelenleg három fontos kérdésről folyik a vita. Az élelmiszerek, a sugárzás és a humanitárius biztonság kérdése, és látnunk kell, hogy a mai megbeszélés alapján Olaszország továbbra is részt kíván venni ebben, és segíteni szeretne Ukrajnának, hogy a jövőbe tekintsen” – mutatott rá Georgia Meloni.
Pro-Palestine potest outside the AGO in Toronto, where PM Trudeau is holding a reception for fascist-friendly Italian PM Malone. MP Marco Mendicino already got an earful while entering. pic.twitter.com/X8T5Zt3W6T
Canadian Prime Minister Trudeau and Italian Prime Minister Meloni canceled their joint visit to the Toronto Art Gallery due to “security circumstances.”
The Nazi terrorist-supporters are taking over democracies, dictating leaders what they can/can't do in their own countries. pic.twitter.com/LeE8qGQLax
— Adam Albilya - אדם אלביליה (@AdamAlbilya) March 3, 2024
Pro-Palestine potest outside the AGO in Toronto, where PM Trudeau is holding a reception for fascist-friendly Italian PM Malone. MP Marco Mendicino already got an earful while entering. pic.twitter.com/X8T5Zt3W6T
Canadian Prime Minister Trudeau and Italian Prime Minister Meloni canceled their joint visit to the Toronto Art Gallery due to “security circumstances.”
The Nazi terrorist-supporters are taking over democracies, dictating leaders what they can/can't do in their own countries. pic.twitter.com/LeE8qGQLax
— Adam Albilya - אדם אלביליה (@AdamAlbilya) March 3, 2024
On the sidelines of the Ambrosetti Forum, I had a meeting with the President of the Council of Ministers of Italy, @GiorgiaMeloni.
One of the key topics we discussed was Ukraine’s recovery and reconstruction, particularly focusing on the restoration of our energy system. We… pic.twitter.com/ZKBFzoIniF
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 7, 2024
Az afganisztáni tálibok elfogadhatatlan feltételeket támasztottak a dohai Afganisztán-konferencián való részvételükhöz – jelentette ki hétfőn António Guterres ENSZ-főtitkár.
Mint mondta, a tálibok követelései között szerepelt például az afgán civiltársadalom szereplőinek kizárása a megbeszélésekről, illetve, az, hogy gyakorlatilag az ország hivatalosan elismert uraiként bánjanak velük.
„Levelet kaptam (a táliboktól) egy sor elfogadhatatlan feltétellel ahhoz, hogy jelen legyenek a tanácskozáson.
Ezek a feltételek megtagadnák a jogot tőlünk, hogy az afgán társadalom más képviselőivel is beszélhessünk, és olyan bánásmódot követeltek, amely nagyrészt hasonló lett volna az elismerésükhöz” – ismertette Guterres.
Az ENSZ-főtitkár szerint ugyan a tálibok távolléte nem árt a tárgyalási folyamatnak, de – mint fogalmazott – hasznosnak tartotta volna megbeszélni velük a tanácskozás következtetéseit. „Ez nem történt meg ma. De meg fog történni a közeljövőben. Úgy gondolom, találunk megoldást a tálibok részvételére” – tette hozzá.
Az ENSZ égisze alatt vasárnap kezdődött kétnapos tanácskozás résztvevői főként arra összpontosítottak, hogy a nemzetközi közösség miként tudja összehangolt és rendezett módon alakítani kapcsolatait a dél-ázsiai országban több mint két éve ismét uralomra került radikális iszlamistákkal.
Eddig ugyan egyetlen ország sem ismerte el hivatalosan a tálibok kormányzatát, egyes országokban azonban, mint például Kína, Oroszország, Pakisztán és Irán, a radikálisok nagyköveteket küldhettek.
További vitapont volt a tálibok nőkkel szembeni bánásmódja. A radikálisok a kérdést belügynek tekintik és külső beavatkozás címén elutasítják a külföldi bírálatokat. Guterres szerint azonban az Afganisztán-konferencia résztvevői egyetértettek, hogy alapvető fontosságú a nőkre vonatkozó korlátozások eltörlése.
Hatalomba való visszatérésük nyomán a tálibok szigorúan korlátozták a nők jogait, ismét rájuk kényszerítették az iszlám – értelmezésük szerinti – szigorú előírásait, kizárva őket a közéletből és nagyrészt az oktatásból.
A konferencia résztvevői megvitatták egy afganisztáni ENSZ-különmegbízott kinevezését is. Guterres szerint világos konzultációkat kell folytatni az ügyben a tálibokkal, hogy egyértelműsítsék a küldött szerepét, illetve kiválasszanak egy megfelelő, a táliboknak is elfogadható személyt a posztra.
Mint mondta, az ENSZ-különmegbízott közvetíthetne az afganisztáni tálibok és a nemzetközi közösség között.
A háború akkor ér véget, amikor az oroszok kivonják csapataikat Ukrajna területéről, és elkezdik tiszteletben tartani az ukránok szabadsághoz való jogát – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij az RTP című portugál kiadványnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, nem zárja ki, hogy a háború befejezése érdekében bizonyos párbeszédre kerüljön sor. Ez azonban csak azután fog megtörténni, hogy „az oroszok elkezdik tisztelni a földünkön való élethez való jogunkat, és az orosz erők teljes egészében elhagyják területünket”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem lesz semmilyen közvetlen tárgyalás Moszkvával, amíg Ukrajna feltételei nem teljesülnek.
„Nagyon világos álláspontunk van, és ezt az álláspontot rögzítjük a békeképletünkben, amely 10 pontos. A háború vége minden pont teljesen őszinte, igazságos végrehajtása után várható, amelyek az ENSZ határozatán alapulnak. Nem zárható ki, hogy a háború még idén véget érhet, de ez sok tényezőtől függ, de főként az ellentámadás sikerétől” – húzta alá az elnök.
Az államfő emlékeztette a portugál újságírókat az ukrajnai energiainfrastruktúra elleni tavaly téli támadásokra, terrorizmusnak nevezve azokat. Az orosz megszállók által a kórházak bombázását pedig az ukrán nép ellen elkövetett népirtásnak nevezte.
Az elnök élesen bírálta azokat, akik Lula da Silva brazil elnökhöz hasonlóan a múlt héten a BRICS-csúcson tárgyalásos békét sürgettek, és az „elavult hidegháborús mentalitással való felhagyást”, valamint azt javasolták, hogy Ukrajna adjon át területeket a békéért cserében.
We must win this winter, overcome all difficulties, and ensure protection for our people.
We are working with partners to strengthen Ukraine’s air defense and our energy system. This week has brought many important decisions by Germany, Italy, Spain, the UK, the Netherlands, and… pic.twitter.com/0l4leGL6Yd
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 6, 2023
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Whatever happens in other countries, whatever political changes or moods, we must have sufficient potential to do our thing, to achieve our goals.
We will be fighting for our influence and for justice for Ukraine, and I am grateful to all the leaders who are assisting us, who… pic.twitter.com/6V2Ln3aX8i
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 30, 2023
I am grateful to @POTUS Joe Biden, Congress, and the American people for the new military aid package announced today.
This timely and vital U.S. assistance will help save civilian lives and strengthen Ukrainian warriors on the frontlines. It will also allow us to better protect…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 10, 2024
Ireland's neutrality does not imply disregard for justice and the restoration of peace. During our call, Ireland's Taoiseach @SimonHarrisTD confirmed his participation in the Peace Summit.
I am grateful to Ireland for its humanitarian and logistical support. We also discussed… pic.twitter.com/A0CgYJ243x
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 9, 2024
A világ vezetőinek nem szabad az ukránok feje fölött tárgyalni a békéről, Oroszországtól csak a csapatok teljes kivonását követelhetik Ukrajna területéről – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök szerdán az ukrán hivatali partnere látogatását záró, a varsói Királyi Várban mondott beszédében.
Duda a szabad világ alapértékeinek nevezte a szabadságot, az országok szuverenitását, területi integritását, a demokráciát és a szolidaritást.
Rámutatott: több államban növekszik az ukrajnai háború okozta fáradtság, és megjelenik „az orosz propaganda és dezinformáció által is táplált kísértés, hogy mindenáron és minél hamarabb tűzszünetet érjenek el”, ennek következtében pedig Ukrajna számára kedvezőtlen békét kössenek Oroszországgal.
A lengyel államfő elutasította a Vlagyimir Putyin orosz elnök iránti engedmények politikáját, mely – mint mondta – lényegében kiváltotta a jelenlegi ukrajnai agressziót.
Csak Ukrajna dönthet arról, mely elvek szerint folytat béketárgyalásokat – jelentette ki Duda, hozzátéve: a világ vezetői csak azon feltétel teljesítését kell követelniük Moszkvától, amely értelmében az orosz csapatokat teljesen ki kell vonniuk Ukrajna nemzetközileg elismert területéről. „Szó sem lehet az ukránok feje fölött folytatott akármilyen tárgyalásról” – hangsúlyozta.
A lengyel–ukrán történelmi kapcsolatok nehéz fejezeteire, köztük a Lengyelország által népirtásnak minősített 1942–1943-as volhíniai mészárlásra utalva Duda kijelentette: a két ország vezetői „nem tartanak az akár a legnehezebb történelmi témákról folytatandó párbeszédről sem”. Hozzátette: a két nemzet közötti kapcsolatokat „az igazságon és a kölcsönös bizalmon fogják építeni”.
Szerinte a nagy nemzetek a történelem döntő pillanataiban képesek „túllépni legnagyobb nézeteltéréseiken, és együtt néznek a jövőbe”.
Zelenszkij a beszédében kiemelte: meg kell oldani mindent, ami a lengyel és az ukrán társadalom érdekei és békéje végett megoldásra vár, a katonai, politikai, gazdasági és energetikai együttműködéstől kezdve egészen „a történészek fáradságos munkájáig”.
A történelmi igazságtételről az ukrán elnök Oroszországra vonatkozóan is beszélt, amikor azon reményének adott hangot, hogy Lengyelország és Ukrajna „közös ellenségét felelősségre vonják Bucsáért és Bikovnyáért, Katynért és Szmolenszkért”.
Zelenszkij ezzel egyrészt a jelenlegi ukrajnai háborús bűntettekre utalt, másrészt az 1940 tavaszán a szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) által a lengyel tiszteken elkövetett katyni mészárlásra, valamint a 2010-es szmolenszki légikatasztrófára is.
A két elnök a Királyi Vár udvarán mondta beszédét, ahol – amint a vár előtti téren is – lengyel és ukrán zászlókat lobogtató tömeg hallgatta meg őket. A beszédekkel lezárult Zelenszkij varsói látogatásának hivatalos programja. Ez volt az ukrán elnök első hivatalos lengyelországi látogatása az ukrajnai háború kitörése óta.
Щиро вітаю Фінляндію й Президента @niinisto зі вступом до НАТО у 74-ту річницю його заснування. В умовах російської агресії альянс став єдиною ефективною гарантією безпеки в регіоні. Розраховуємо, що Вільнюський #NATOSummit наблизить і Україну до нашої євроатлантичної мети.
Today, our team managed to bring back 45 more of our warriors from ?? captivity. They all defended Azovstal. National Guardsmen. 35 privates and sergeants, 10 officers. We must return and will return all our people from ?? captivity! Thank you to each and every one who helps… pic.twitter.com/vhEQJY4Quk
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
A világ nem fogadja el a békét Ukrajnában az orosz elnök által diktált feltételekkel, Putyinnak nem szabad győznie, és biztos, hogy erre nem is lesz képes – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár a davosi Világgazdasági Fórumon, adta hírül az rbc.ua hírportál a Der Spiegel című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a Scholz azt mondta: „nem lesz erőltetett béke, az ukránok azt nem fogadják el, és mi sem fogadjuk el.” Úgy vélte, Putyin csak akkor kezd tárgyalni a békéről, ha belátja, hogy nem tudja megtörni az ukránok védelmét. Ugyanakkor meghúzta a határt: „a NATO nem fog semmi olyat tenni, ami egyben a konfliktus résztvevőjévé tehetné.”
A kancellár megjegyezte, hogy most nemcsak Ukrajna sorsa a tét, hanem a nemzetközi rend is kockán forog. „Ezért nagyon világos a célunk – nem engedhetjük meg, hogy Putyin megnyerje ezt a háborút, és úgy gondolom, hogy nem is fogja megnyerni” – adott hangot meggyőződésének. Hangsúlyozta, hogy az ukrán erőknek és a nemzetközi közösség támogatásának köszönhetően most kevésbé tűnik valószínűnek, hogy Oroszország elfoglalja Ukrajnát, mint a háború elején, és hozzátette, hogy „az atomhatalom úgy tesz, mintha joga lenne átrajzolni a határokat”. „Ez az a fajta imperializmus, amely azzal fenyeget, hogy visszavezet minket azokba az időkbe, amikor a háború a politika általános eszköze volt” – mondta Olaf Scholz.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A világ nem fogadja el a békét Ukrajnában az orosz elnök által diktált feltételekkel, Putyinnak nem szabad győznie, és biztos, hogy erre nem is lesz képes – jelentette ki Olaf Scholz.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1653575520
[modified] => 1653572142
)
[title] => Putyin nem diktálhatja a békefeltételeket, mert Ukrajna ezt nem fogadja el, és mi sem – Scholz
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=49563&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 49563
[uk] => 49571
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 49564
[image] => Array
(
[id] => 49564
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/scholz-1.jpg
[original_lng] => 22695
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/scholz-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/scholz-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/scholz-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/scholz-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/scholz-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/scholz-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/scholz-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1653564686:2
[_thumbnail_id] => 49564
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2534
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_a4379110e7777b8c578e6b0b3b425055] =>
“Germany’s governing parties have decided to strip former chancellor Gerhard Schröder of his parliamentary privileges, as anger grows over his refusal to distance himself from the Kremlin despite the war in Ukraine.” https://t.co/1sGd0Ma8h2
— Bianna Golodryga (@biannagolodryga) May 18, 2022
This is Russia’s, not just Putin’s war. Not Putin, but actual Russian soldiers come from Russia to kill, torture and destroy. Russians overwhelmingly support the war, cheer missile strikes on Ukrainian cities and murder of Ukrainians. Let Russian tourists enjoy Russia then.
Danke für den freundlichen Empfang in Hanoi, Premier Chinh! #Vietnam ist ein wichtiger Partner für ??: Als eine Konsequenz der #Zeitenwende müssen wir unsere Absatzmärkte, Rohstoff-Quellen und Produktionsstandorte erweitern. Das macht uns unabhängiger von einzelnen Staaten. pic.twitter.com/BFL9Lnyb3R
Wladimir Putin darf nur für Verhandlungen kommen: Europaministerin Karoline Edtstadler (ÖVP) spricht im Krone-Interview Klartext: Der Haftbefehl gegen Moskaus Zar bleibt aufrecht! https://t.co/s8svlM34h5
„Momentan“ will er #Taurus nicht liefern.“ „Momentan“ sterben aber weiter die Menschen in der #Ukraine. Auf was wartet der @Bundeskanzler in Gottes Namen? Er alleine blockiert diese Entscheidung innerhalb der Koalition. Das ist verantwortungslos. https://t.co/QSf2rfr9ix
