Ukrajna és Donald Trump újonnan megválasztott amerikai elnök közötti fontos tárgyalások a beiktatása után válhatnak lehetővé, a pontos dátumot azonban még nem tűzték ki – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, számolt be az rbc.ua hírportál az Ukrinform és az Interfax-Ukrajina hírügynökségekre hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök elmondta: „Nem tudom, mikor lesznek a tárgyalások, nincs időpontom, ez sok mindentől függ – nem csak az ütemezéstől, hanem a megfelelő találkozók lebonyolításának jogosságától is. Ha olyan találkozókat akarunk, ahol néhány kérdés megoldódik, akkor ehhez megfelelő jogszabályi lehetőségeknek kell lenniük.”
Zelenszkij megjegyezte, hogy a tárgyalási folyamat a csapatok szintjén folytatódik, és hangsúlyozta, hogy jelenleg sok erő próbálja megakadályozni Kijev és Washington erős szövetségét. Mint hangsúlyozta: Ukrajnának minden esélye megvan a háború jövő évi befejezésére, meg kell hallgatni az új amerikai elnök új javaslatait a háború befejezésének tervéről. Ez már januárban lehetséges lesz – tette hozzá.
„Nyitottak vagyunk, még egyszer mondom, és mellesleg az afrikai országok, az ázsiai és az arab államok vezetői felé. Készek vagyunk vizsgálni a javaslataikat. Szeretném látni az új elnök javaslatait is. Az Egyesült Államokról azt gondolom, hogy ezeket a javaslatokat fogjuk látni, és azt hiszem, lesz tervünk a háború befejezésére.”
Az államfő azt is hozzátette: „Nem akartam, hogy az orosz dezinformáció befolyásolja az embereket, hogy csak a mi tervünk van, és nem akarunk más kontinensekről származó partnerekről hallani. Ez nem igaz.” Egyúttal hangsúlyozta, hogy a globális Dél Ukrajna oldalán és a háború befejezésének oldalán áll majd, amikor az USA erősebb lesz.
„Biztos vagyok benne, hogy jövőre minden esélyünk meglesz rá (a háború befejezésére – a szerk.). Megvannak erre a megfelelő lépések. Megértjük, hogy Oroszország nem fogja megtenni ezeket a lépéseket. De van egy ENSZ Alapokmány és minden, az ENSZ Alapokmányán alapuló lépésünket a partnerek támogatják” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna és Donald Trump újonnan megválasztott amerikai elnök közötti fontos tárgyalások a beiktatása után válhatnak lehetővé, a pontos dátumot azonban még nem tűzték ki – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1732438800
[modified] => 1732392343
)
[title] => Zelenszkij: a beiktatása után fontos tárgyalásokra nyílik lehetőség Trumppal
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=133282&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 133282
[uk] => 133306
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 133283
[image] => Array
(
[id] => 133283
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-27.jpg
[original_lng] => 23514
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-27-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-27-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-27.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-27.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-27.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-27.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/zelenszkij-27.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1732393425:8
[_thumbnail_id] => 133283
[_edit_last] => 12
[views_count] => 379
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_6afcb6f6e810a069072764bceaff2d5c] =>
I had a fruitful meeting today with Prime Minister @CiolacuMarcel in Budapest. We also took another important step towards the Schengen-membership of 🇷🇴 and 🇧🇬. And at the end of our lunch, we even got a phone call from President @realDonaldTrump. 😎 pic.twitter.com/q57Zu6rlg3
A horvát parlament beiktatta hivatalába pénteken az Andrej Plenkovic vezette új, jobbközép kormányt.
A több órán át tartó heves vita után a kabinetet a törvényhozás 151 képviselőjéből 79 támogatta. Plenkovic a parlamenti ülés elején öt prioritást jelölt meg a kormány programjában: a sikeres, a vitális, az igazságos, a fenntartható és a szuverén Horvátországot.
A sikeres cél alatt makrogazdasági stabilitást, versenyképes gazdaságot és biztonságos munkaerőpiacot ígért a kormányfő, 1600 eurós átlagfizetéssel és 125 ezer új munkahely megteremtésével. Korszerűsítik az oktatási rendszert, és következő tíz évben hatmilliárd eurót fektetnek be a vasút fejlesztésébe – mondta.
Kiemelte: a vitális Horvátország a családok megerősítésére és a fiatalok támogatására helyezi a hangsúlyt, ugyanakkor különös figyelmet fordít a nyugdíjasok ellátására is.
Az igazságos Horvátország a független igazságszolgáltatást és a korrupció elleni küzdelmet jelenti, továbbá a médiaszabadságot, az emberi jogok és a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét, a nők és gyermekek elleni erőszak elleni küzdelmet, valamint egy elérhetőbb és fenntarthatóbb egészségügyi rendszert – hangsúlyozta.
Rámutatott: a fenntarthatóság keretében a gazdaság, az energiafelhasználás és a közlekedés dekarbonizációja, valamint a hulladékgazdálkodás és a biodiverzitás megőrzése élvez előnyt.
Ötödik prioritásként a szuverén Horvátországot említette, ami a határ- és a belső biztonság megteremtését jelenti. Ennek része még a hadsereg modernizálása, a veteránokról való gondoskodás és az emlékezés kultúrája – húzta alá.
Az új kabinetben a miniszterelnöknek hét helyettese lesz: Davor Bozinovic belügyminiszter, Marko Primorac pénzügyminiszter, Tomo Medved veteránügyi miniszter, Oleg Butkovic tengerészeti, közlekedési és infrastrukturális miniszter, Ivan Anusic védelmi miniszter és Branko Bacic építésügyi, tervezési és állami vagyonügyi miniszter – mind a hatan régi-új tárcavezetők –, valamint Josip Dabro mezőgazdasági miniszter a választásokon harmadikként befutó Haza Mozgalomtól (DP).
Két tárcával tizennyolcra nő a minisztériumok száma: a jobbközép Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ) tizenöt minisztere lesz, a DP-nek három. A HDZ-s tárcavezetők az előző kormányban is miniszterek voltak.
A két új minisztérium a demográfiai, valamint a környezetvédelmi, amely a gazdasági tárcából vált ki. A demográfiai és a gazdasági tárca DP-s miniszterek irányítása alá kerül, előbbit Ivan Sipic, utóbbit Ante Susnjar vezeti majd.
Az április 17-i parlamenti választásokon az eddig kormányzó HDZ a diaszpóra három képviselőjével együtt 61, a Szociáldemokrata Párt (SDP) irányította Igazság Folyói nevű választási koalíció pedig 42 mandátumot szerzett a 151 fős törvényhozásban. Az Ivan Penava vukovári polgármester vezette DP 14 képviselői helyre tett szert.
Átlépte még az 5 százalékos parlamentbe jutási küszöböt a szintén jobboldali Híd (MOST) 11 mandátummal,
a fővárost vezető Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség 10 mandátummal, az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS) regionális párt és a Független Északi Platform 2-2 mandátummal, valamint a Fokus/Köztársaság párt egy mandátummal.
A nemzeti kisebbségeknek biztosított nyolc képviselői hely közül hármat a szerb, egyet a magyar, egyet az olasz, egyet pedig a cseh és szlovák kisebbség közös képviselője tölt be, az összes többi nemzetiséget két ember képviseli az új összetételű parlamentben.
Andrej Plenkovic egymást követő harmadik alkalommal megválasztott miniszterelnök a kormányalakításhoz 78 támogatói aláírást gyűjtött össze a 151 fős parlamentben. A koalíciós kormánynak – amelyet a HDZ és a DP alkot – 73 képviselője van. Utóbbinak két megválasztott képviselője nem támogatta a HDZ vezette kormány. Támogatta viszont öt kisebbségi képviselő, a három szerb azonban nem.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Négy új minisztert iktatott be hétfőn Andrzej Duda lengyel elnök azon tárcavezetők helyébe, akik a júniusi európai parlamenti (EP) választásokon indulnak.
Az államfő Donald Tusk miniszterelnök kezdeményezésére eskette fel a kormány új tagjait.
A varsói államfői palotában a Donald Tusk részvételével rendezett ünnepség előtt Andrzej Duda elfogadta Borys Budka állami vagyonügyi miniszter, Krzysztof Hetman fejlesztési és technológiai miniszter, Marcin Kierwinski belügy- és közigazgatási miniszter, valamint Bartlomiej Sienkiewicz kulturális és örökségvédelmi miniszter lemondását.
Kierwinski helyébe Andrzej Duda az ünnepségen Tomasz Siemoniakot, a titkosszolgálatokat felügyelő minisztert nevezte ki belügyminiszternek. Siemoniak megtartja egyúttal az eddigi tisztségét is. Új vagyonügyi miniszterként az elnök Jakub Jaworowski közgazdászt nevezte ki. A kulturális tárca élére Hanna Wróblewska áll, a fejlesztési minisztériumot Krzysztof Paszyk irányítja ezentúl.
Andrzej Duda beszédében kiemelte: a kormányátalakításra, ezen belül a belügyminiszteri poszton történt változásra a lengyel történelem nehéz időszakában kerül sor. Felidézte: az utóbbi évek során Lengyelország több biztonsági fenyegetéssel szembesült, elsősorban az ukrajnai háborúval, a koronavírus-járvánnyal és a fehérorosz határon jelentkező migrációs válsággal.
A biztonságról szól majd a 2025 első félévében esedékes soros lengyel európai uniós elnökség is – folytatta Duda. Megismételte javaslatát, hogy az elnökség során az EU és az Egyesült Államok, valamint az EU és Ukrajna között csúcstalálkozót rendezzenek.
A transzatlanti együttműködés szorosabbá tételének köszönhetően remélhetőleg „soha nem kerül sor harmadik világháborúra, amelyről egyesek suttognak” – jelentette ki az államfő.
A biztonságot nevezte kormánya fő prioritásának Donald Tusk is. Megerősítette szombati bejelentését, miszerint a keleti határszakasz védelmét egy olyan határakadály építésével fejlesztenék tovább, amely „nemcsak az illegális bevándorlás, hanem a fegyveres konfliktusokból eredő fenyegetések” elől is megvédené Lengyelországot.
Ünnepélyes keretek között beiktatták Magyarország új köztársasági elnökét, Sulyok Tamást.
A magyar köztársasági elnök beiktatási ceremóniáját a budapesti Szent György téren tartották, az államfő hivatalául szolgáló Sándor-palota tőszomszédságában. Sulyok Tamás és felesége, Nagy Zsuzsanna lovas felvezetéssel érkezett a térre, ahol a díszegység katonai tiszteletadással várta, majd Magyarország történelmi zászlót díszmenetben vitték a térre.
A magyar Himnuszt Kacsó Hanga népdalénekes énekelte, amit az Országgyűlés új köztársasági elnökről szóló határozatának ismertetése követett.
Ez után Kubik Anna színművész Gyurkovics Tibor Nemzet című művét szavalta.
A beiktatási ceremónián a magyarországi történelmi egyházak képviselői áldásukat adták a köztársásági elnök munkájára.
A köztársasági elnök ünnepélyes beiktatásán fellépett a Budapesti Ügyvédi Kamara Próká-Torok kórusa is.
Ez után Sulyok Tamás megtartotta ünnepi beszédét.
Sulyok beszédében kiemelte, az elmúlt több mint harminc év lehetővé tette, hogy elődei kikövezzék az utat, amin járnia kell. A jó példákat követni fogja, és igyekszik hozzátenni a maga utcaköveit is.
Beiktatták hivatalába pénteken Finnország új elnökét, a Helsinki és a NATO kapcsolatai szorosabbá tételéért szót emelő Alexander Stubbot.
A parlamentben elmondott beszédében az új elnök a demokráciát, a jogállamot és az emberi jogokat jelölte meg Finnország külpolitikájának sarkalatos pontjaiként. Stubb hangsúlyozta, hogy a nukleáris elrettentésnek valódinak kell lennie Finnország vonatkozásában is.
„Abból a feltevésből indulnék ki, hogy nekünk Finnországban valós nukleáris elrettentéssel kell rendelkeznünk, és ez az, amink megvan, mert a NATO gyakorlatilag három fajta elrettentést is biztosít tagságunk által” – mondta.
„Az első katonai elrettentés, vagyis katonák, a második rakéták, vagyis lőszerek, a harmadik pedig a nukleáris elrettentés, amely az Egyesült Államoktól jön” – tette hozzá.
Beszélt az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokról is. „Jelenleg a viszony két szinten épül, például a határrendészeti szerveken keresztül. A másik persze a diplomáciai szint (…) például az orosz nagykövetség munkatársaival” – közölte.
Mint mondta, a politikai viszony helyreállításához az ukrajnai háború lezárására van szükség. Hozzátette ugyanakkor, hogy Helsinki tárgyalásokat folytathatna, ha szövetségesei arra kérnék, vegye fel a kapcsolatot Moszkvával.
Az ukrajnai háborúra kitérve Stubb megjegyezte: a konfliktus helyi jellegűből regionális felé halad, ez pedig kockázatokkal jár például a Dnyesztermellék és Moldova számára. Hangsúlyozta, Helsinki nem hagy fel Kijev támogatásával. Hozzátette, a Nyugatnak többet kell tennie a Ukrajna megsegítése érdekében.
Norvégiában február 11-én tartottak elnökválasztást, a jobbközép Nemzeti Koalíciós Párt (KOK) jelöltjeként induló Stubb pedig már a kampány során világossá tette, hogy megválasztása esetén szorosabbá fűzné az idén áprilisban NATO-taggá vált Finnország és az észak-atlanti szövetség közötti kapcsolatokat.
Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy akár atomfegyverek Finnországon keresztül történő szállítását is engedélyezné, jóllehet felszólalt e fegyverek finnországi tárolása ellen.
„Új korszak vár ránk. NATO-csatlakozásunkkal végleg beléptünk az értékek nyugati közösségébe, ahová lelkileg mindig is tartoztunk függetlenségünk kikiáltása óta” – szögezte le az új elnök. Stubb beiktatása előtt egy nappal az orosz elnök azt mondta, Finnország és Svédország NATO-csatlakozása miatt több orosz katonát vonnak össze Oroszország nyugati határainál.
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1
Beiktatták hétfőn az ukrán fegyveres erők egyesített erőinek parancsnoki tisztségébe Jurij Szodol altábornagyot – számolt be az rbc.ua hírportál az egyesített erők parancsnokságának Facebook-oldalára hivatkozva.
A jelentés szerint a parancsnokság személyi átszervezésére február 11-én került sor, amikor Volodimir Zelenszkij elnök elbocsátotta a tisztségéből Szerhij Najevet, és Szerhij Szodolt nevezte ki a helyére. Kinevezése előtt Szodol az ukrán fegyveres erők tengerészgyalogságának parancsnoki posztját töltötte be. Az orosz teljes körű inváziójának első napjaitól Szodol volt felelős a védelemért a front egyik legnehezebb területén.
Jurij Szodol 1970. december 26-án született a Harkiv megyei Csuhujevben, katonacsaládban. Tanulmányait a Donyeck megyei Mariupolban végezte, 1988-ban érettségizett a középiskolában. Ezzel egy időben felvételizett a Szumi Tüzérparancsnoki Főiskolába, ahol 1992-ben szerzett diplomát.
2002-ben sikeresen diplomázott az Ukrán Nemzeti Védelmi Akadémián is, a szárazföldi erők egységeinek harcalkalmazási és hadműveleti irányítási tanszékén. 2003-ban kezdett szolgálni az ukrán fegyveres erők légideszant erőinél. 2007-ben pedig a 25. különálló légideszant dandár parancsnokává nevezték ki.
A Szodol 2014 óta harcol Oroszország ellen. Kezdetben a 25. különálló légideszant dandár parancsnoki beosztásában. Hadműveleteket vezetett a legforróbb pontokon: a Rubizsnéért folytatott csatákat, Jampol rohamozását, a donyecki repülőtér védelmét és az ukrán erők Debalcevóból való kivonását irányította.
Két héttel a választások után Hollandiában beiktatták az új parlamentet, amely 68 új képviselővel kezdte meg a munkáját szerdán.
A november 22-én tartott előrehozott választásokon a Geert Wilders vezette Szabadságpárt (PVV) aratott győzelmet, 37 mandátumot szerezve a parlament 150 fős alsóházában. A Frans Timmermans korábbi külügyminiszter, majd uniós biztos által vezetett pártszövetség, a Zöld Baloldal és a Munkapárt formációja a második helyen végzett 25 mandátummal.
Mark Rutte ügyvivő miniszterelnök pártja, a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) a harmadik helyre szorult 24 képviselői hellyel. Pieter Omtzigt kereszténydemokrata politikus frissen alakult pártja, az Új Társadalmi Szerződés (NSC) 20 mandátumot kapott.
Hollandiában a parlamenti képviselők ünnepélyes szertartás közepette teszik le esküjüket, amelynek keretében ígéretet tesznek, hogy feladatukat hűen teljesítik, és megerősítik, hogy nem vesztegettek meg senkit mandátumuk megszerzésének érdekében. Emellett hűséget esküsznek a királynak, a királyság statútumának és az alkotmánynak.
Az alsóház 150 képviselői helyéből mostantól 61-et nők töltenek be. A holland választási tanács adatai szerint most először bekerült egy nem-bináris képviselő is a parlamentbe. A képviselők többségének átlagéletkora 40 és 50 év között van, 18 képviselő pedig a 90-es években született.
A választási eredmények alapján Wildersnek legalább két párt támogatására lesz szüksége, hogy kormányt alakíthasson. Az eddigi nyilatkozatok szerint a PVV a VVD-vel, az NSC-vel és a 7 mandátumot szerzett Gazdák és Polgárok Mozgalma (BBB) nevű párttal fogna össze, azonban egyelőre csak a BBB jelezte, hogy hajlandó az együttműködésre. A holland törvények nem szabnak időhatárt kormányalakításra.
Oekraïne wordt dagelijks geteisterd door Russische agressie. Deze week vonden er grootschalige aanvallen plaats op energiecentrales. Ook kwamen er opnieuw burgers om het leven bij aanvallen op de stad Kharkiv. Oekraïne heeft meer nodig om zichzelf te beschermen.
Beiktatták miniszterelnöki hivatalába Pedro Sánchezt pénteken a madridi Zarzuela palotában.
A Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkára VI. Fülöp király és a közjogi méltóságok jelenlétében tett esküt az alkotmányra, miután kinevezése megjelent a spanyol állami közlönyben (BOE).
A rövid, néhányperces eseményen mellőzték a vallási jelképeket, a Bibliát és a feszületet, épp úgy, mint Pedro Sánchez legutóbbi két beiktatása alkalmával 2018 júniusában és 2020 januárjában.
A kormányalakítási folyamat következő lépése a koalíciós kabinet összetételének bejelentése, amelyben a PSOE mellett a Sumar, a több baloldali pártot tömörítő formáció kap helyet.
Pedro Sánchezt csütörtökön választotta újra a spanyol parlament alsóháza. Azután kapott lehetőséget a tisztségre, hogy a júliusi általános választásokon győztes konzervatív Néppárt (PP) elnöke nem szerzett elegendő szavazatot a képviselőktől a miniszterelnöki poszt betöltéséhez szeptember végén.
A szocialista főtitkárt összesen nyolc parlamenti párt képviselői választották miniszterelnökké, köztük két katalán függetlenségi formáció, a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC), az Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya), akiknek feltétele ehhez a katalán szeparatistáknak amnesztiát biztosító jogszabály volt.
A törvényjavaslatot, amely megszüntetné „a büntetőjogi, közigazgatási és számviteli felelősségét” azoknak, akik közreműködtek a katalán függetlenségi törekvések előmozdításában a 2012 és 2023 közötti időszakban, hétfőn terjesztette be a szocialista párt a parlamentben.
Az amnesztia ellen két hete zajlanak tüntetések a PSOE madridi székházánál. A hatóságok tájékoztatása szerint csütörtök este négyezren tiltakoztak, akik közül többen ismét összetűzésbe kerültek a hatóságokkal. Közülük hét embert állítottak elő. A mentősök hét könnyű sérültet láttak el a helyszínen, köztük egy rendőrt.
A Kínai Kommunista Párt megszavazta Li Csiang kínai miniszterelnök kinevezését, és a Hszi Csin-ping kínai elnök közeli bizalmasának tartott politikust rögtön be is iktatták hivatalába.
A kínai döntéshozatalt ismerve abban a legkisebb meglepetés sem volt, hogy a nagyjából 3000, előre kiválasztott képviselő túlnyomó többsége a 63 éves, közismert kínai politikusra szavazott a KKP évente megrendezett egyhetes pekingi népgyűlésén.
Li Csiang a korábbi sanghaji párttitkárt, Li Kecsiangot váltja a miniszterelnöki poszton, aki 2013 és 2023 között kétszer is betöltötte a kormányfői hivatalt.
Li Csiang karrierje túlnyomó részét a hatalmas ország gazdag keleti partján töltötte, ahol állítólag komoly gazdasági tapasztalatokat szerzett, és barátságos, szoros viszonyt ápol a magánvállalkozásokkal. Elődjével szemben az új kormányfőt a hivatalban lévő kínai elnök közeli bizalmasának tartják.
Kína és a KKP vezetőjeként Hszi Csin-ping a tavaly októberi pártkongresszuson már sikeresen eltörölte az életkorral és hivatali mandátummal kapcsolatos korábbi korlátozásokat, ezzel megerősítette és bebetonozta politikai hatalmát a világ második legnagyobb gazdasága élén.
[type] => post
[excerpt] => A Kínai Kommunista Párt megszavazta Li Csiang kínai miniszterelnök kinevezését, és a Hszi Csin-ping kínai elnök közeli bizalmasának tartott politikust rögtön be is iktatták hivatalába.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1678570260
[modified] => 1678563809
)
[title] => Nem húzzák az időt Kínában, már a miniszterelnököt is beiktatták
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=73047&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 73047
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 73048
[image] => Array
(
[id] => 73048
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/kinai.jpg
[original_lng] => 76588
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/kinai-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/kinai-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/kinai-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/kinai.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/kinai.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/kinai.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/kinai.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1678556610:12
[_thumbnail_id] => 73048
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1507
[_oembed_8452e625c30412af790318e2c5549d05] =>
XI JINPING meets LUKASHENKO: "Our friendship is strong, unbreakable. In the context of instability and turbulence of the international situation, China is firmly committed to continuing joint efforts with Belarus to strengthen political mutual trust and practical cooperation in… https://t.co/cnY9JSrmZ8pic.twitter.com/4oV5ykDRUU
Biden on ABC on China's peace plan: "I've seen nothing [that] would indicate there's something that would be beneficial to anyone other than Russia ... the idea that China is gonna be negotiating the outcome of a war that's a totally unjust war for Ukraine is just not rational" pic.twitter.com/inp3cOWbkZ
I had a long and meaningful phone call with ?? President Xi Jinping. I believe that this call, as well as the appointment of Ukraine's ambassador to China, will give a powerful impetus to the development of our bilateral relations.
CIA Director William Burns made a secret trip to China last month in a bid to keep lines of communication open, as security relations between the two global powers grow increasingly acrimonious https://t.co/lgy6zYEcCE
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
A baloldali politikus harmadik ciklusát kezdi meg Brazília elnökekét. Elődje, az októberi választáson elszenvedett vereségét el nem ismerő Jail Bolsonaro nem vett részt a beiktatáson, mert elhagyta az országot.
Luiz Inacio Lula da Silva letette az esküt Brazília új elnökeként – immár harmadszor tölti be az ország legmagasabb tisztségét. A széles körben Lula néven ismert veterán baloldali politikus 2003-2010 között már vezette az országot, és az októberi választáson legyőzte le most Jair Bolsonarót.
A ceremóniát szigorú biztonsági intézkedésekkel várták, mivel attól tartottak, hogy Bolsonaro hívei megzavarják azt, ám végül komolyabb incidens nem történt. Ez talán annak is köszönhető volt, hogy maga Bolsonaro nem vett részt az eseményen, mivel már napokkal korábban elhagyta Brazíliát.
A Lula beiktatásáról szóló BBC-hír emlékeztet, hogy látványos a Bolsonaro-kormány által jegyzett eddigi iránnyal való szakítás a politikában, hiszen például Brazília egyik legismertebb éghajlatvédelmi aktivistáját nevezték ki környezetvédelmi és éghajlatvédelmi miniszternek, feladata pedig, hogy megvalósítsa Lula ígéretét, hogy 2030-ra az erdőirtást teljesen leállítják az Amazonas vidékén.
?? | 8 de Enero: Manifestantes de derecha irrumpen en el edificio del Congreso de Brasil en una masiva protesta reclamando que frenen las medidas dictatoriales de Lula.pic.twitter.com/IZXNyMgsP8
