2017-ben Donald Trump akkori amerikai elnök tanácsot kért Vlagyimir Putyin orosz elnöktől Ukrajnával kapcsolatban, akinek sikerült a jelenlegi republikánus elnökjelölt véleményét a maga javára billenteni – írja a The New York Times.
A lap értesülése szerint Donald Trump 2017. január 28-án, az elnöksége alatt Putyinnal folytatott első telefonbeszélgetésekor a volt amerikai elnök elsőként vetette fel Ukrajna kérdését, és kérte ki Putyin véleményét.
Az orosz elnök ezt kihasználta. Hosszú monológba kezdett az ukrajnai korrupcióról. Trump visszafogottan válaszolt, nem értett egyet Putyinnal, és bár nem is védte Ukrajnát, elismerte, hogy Oroszország és Ukrajna vitája akadályozza a Moszkvával való kapcsolatok javítására irányuló célját – hangsúlyozta a lap.
Ugyanezen a napon Angela Merkel német kancellár más nézőpontot próbált közvetíteni Ukrajnával kapcsolatban Trumpnak, mondván, mennyire fontos továbbra is támogatni Ukrajnát, és mennyire szükséges az orosz agresszió elrettentése Ukrajnában.
Egy, a beszélgetésen jelen lévő forrás szerint azonban Trump figyelmen kívül hagyta a Merkel álláspontját, és rövidre zárta a beszélgetést. „Köszönöm szépen, viszlát” – mondta Trump a német exkancellárnak.
A lap arról írt, hogy Putyin javaslatára, aki azt állította, hogy Ukrajna megpróbálta segíteni Hillary Clintont a választásokon, Trump összeesküvés-elméletet kezdett hirdetni arról, hogy Ukrajna beavatkozott az amerikai választásokba. Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel 2017 májusában tartott találkozóján pedig Trump megvitatta az Ukrajna és Clinton közötti kapcsolatot, és kérdésekkel bombázta Lavrovot az ukrán tisztviselők és az amerikai demokraták közötti kapcsolatokról.
Ahogy Trump elégedetlensége egyre nőtt Ukrajnával szemben, néhány tanácsadója megpróbálta meggyőzni arról, hogy Oroszország, és nem Ukrajna avatkozott be a 2016-os választásokba, de Trump láthatóan nem hallgatott rájuk.
A Putyinnal 2017 júliusában Hamburgban tartott találkozón Trump, aki előző nap egy beszédében azt mondta, hogy Oroszországnak „fel kell hagynia destabilizáló tevékenységével Ukrajnában”, ismét engedett az orosz elnök manipulációinak.
Megjegyezték azt is, hogy Putyin érveket hozott fel amellett, hogy kötelessége megvédeni a kelet-ukrajnai orosz ajkú lakosokat az „etnikai tisztogatástól”. Ugyanakkor párhuzamot vont Theodore Roosevelt 1904-es elnökkel és Amerika latin-amerikai országok belügyeibe való beavatkozásával.
Fiona Hill, Trump Nemzetbiztonsági Tanácsának egyik vezető munkatársa szerint Putyin valószínűleg azért említette Rooseveltet a találkozón, „mert tudta, hogy Trump megszállottja az egykori erőskezű elnöknek”.
Az Egyesült Államok tovább növeli Tajvan támogatását a kínai nyomás ellensúlyozása érdekében – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy Washington hétfőn közölte:egy a Tajpejjel fenntartott kapcsolatok erősítését és támogatását célul kitűző új gazdasági együttműködést kezdeményez a Pekinggel szemben ellenséges, vitatott helyzetű szigetországgal.
A Reuters hírügynökség elemzőkre hivatkozva megjegyzi: a Tajvan felé tett újabb amerikai gesztusra egy olyan időszakban került sor, amikor a szigetország folyamatosan növekvő fenyegetéssel kénytelen szembenézni Kína részéről, a Washington és Peking közötti kétoldalú kapcsolatok pedig az elmúlt évtizedek legmélyebb pontjára süllyedtek. Donald Trump amerikai elnök ráadásul már teljes erőbedobással kampányol novemberi újraválasztásáért, kampánystratégiájában pedig rendkívül hangsúlyos szerepet kap a Kínával szembeni kemény fellépés. David Stilwell, az amerikai külügyminisztérium Kelet-Ázsiáért felelős diplomatája a mostani lépéssel kapcsolatban a konzervatív Heritage Alapítvány virtuális konferenciáján úgy fogalmazott: „ez nem tekinthető Washington politikai irányváltásának, sokkal inkább csak egy „jelentős kiigazításnak” az Egyesült Államok által hosszú ideje követett Egy Kína-elvet illetően.
Az amerikai külpolitika márpedig ezúttal nem állt meg egy bilaterális fórum felállításánál. Ahogy a The Financial Times brit gazdasági lap írja, az Egyesült Államok most feloldotta a titkosítását néhány olyan dokumentumnak, amelyek részletes információkat nyújtanak a Washington által Tajvannak nyújtott biztonsági garanciákról. Szakértők szerint a Trump-adminisztráció ezzel leginkább azt kívánja ellensúlyozni, hogy Kína az utóbbi időben egyre nagyobb hajlandóságot mutat arra, hogy katonai erő alkalmazásával fenyegesse a szigetországot. A Ronald Reagan egykori amerikai elnök által 1982-ben jegyzett, „hat biztosítékként” emlegetett dokumentum részleteinek nyilvánosságra hozatalára egyébként azt követően került sor, hogy védelmi szakértők és Tajvannak az amerikai kongresszuson belüli támogatói azt követelték, Washington mutasson egyértelmű elköteleződést a szigetország megmentésére vonatkozóan, amennyiben Kína megtámadná azt.
A kínai kommunista párt szócsöve, a Global Times című portál eközben, a washingtoni lépésekkel egy időben a Tajvani-szorosban tapasztalható amerikai lépéseket mélyen elítélő elemzést tett közzé. A cikk címe szerint „Az Egyesült Államok a pisztoly elsőként való elsütésére akarja kényszeríteni Kínát Tajvan felett”.
Noha Washington hivatalosan az 1970-es évek óta Pekinget ismeri el a kínai nép egyetlen képviselőjeként, Tajvannal is régóta tart fenn diplomáciai kapcsolatokat. Utóbbiak intenzitása ugyanakkor jelentősen rányomja a bélyegét a három ország közötti, konfliktusoktól terhelt viszonyra, amelyen további sebet ejtett az Egyesült Államok és Kína között az elmúlt években elfajult kereskedelmi háború is.
