Donald Trump amerikai elnök elismerte, hogy a Kreml befolyást gyakorol adminisztrációja és csapata egyes képviselőire, ami szerinte az amerikai tisztviselők azon szándékával magyarázható, hogy véget vessenek az orosz–ukrán háborúnak – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az amerikai elnöknek a kabinetjével folytatott megbeszélése után tett nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Trump válaszolt a média képviselőinek arra a megkeresésére, hogy kommentálják Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentéseit a Time magazinnak adott interjújában, ahol azt állította, hogy Oroszországnak sikerült információkkal befolyásolnia a Fehér Ház csapatában egyes személyeket. Az amerikai elnök ezt nem tagadta, sőt megjegyezte, hogy ez megtörténhetett, és az az Oroszország és Ukrajna közötti béke megteremtésére irányuló erőfeszítésekkel hozható összefüggésbe.
„Nos, valószínűleg befolyásolták őket ennek a kérdésnek a rendezésében, mert Ukrajna azt akarja, hogy rendezzék, szerintem nekik is rendezniük kellene, Oroszország is azt akarja, hogy rendezzék” – mondta Trump. Megismételte azt az elképzelést, hogy ha az Ovális Irodában ült volna, „soha nem történt volna meg az oroszok nagyszabású inváziója Ukrajna ellen”.
Az amerikai elnök azt is hozzátette, hogy nagyra értékeli Marco Rubio külügyminiszter, az orosz hatóságokkal tárgyaló Steve Witkoff közel-keleti különmegbízott és Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó munkáját. „Marco nagyszerű munkát végez, Steve Witkoff pedig hihetetlen… Michael Waltz… Nagyszerű embereink csapata dolgozik ezen a témán. És a munkanapjuk jelentős részét azzal töltik, hogy megoldjanak valamit, ami valóban hatással van ránk anyagilag, mert annyi pénzt adtunk oda” – emlékeztetett Donald Trump.
Oroszországnak sikerült néhány embert befolyásolnia Donald Trump amerikai elnök fehér házi csapatában – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök a Time című amerikai magazinnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy a hírszerzési adatok megosztásának felfüggesztése után Vlagyimir Putyin diktátor azt mondta Trumpnak, hogy az ukrán katonákat orosz megszállók vették körül Kurszk térségében. Hazugság volt, de a Fehér Ház elnöke ezt csak tovább erősítette – tette hozzá.
Az ukrán elnök hozzátette: az amerikai tisztviselők akkor is szót fogadtak Putyinnak, ha saját hírszerzésük ellentmondott a diktátornak. „Úgy gondolom, hogy Oroszországnak sikerült befolyásolnia néhány embert a Fehér Ház csapatában információk segítségével… Az volt a jelzésük az amerikaiaknak, hogy az ukránok nem akarják befejezni a háborút, és tenni kell valamit, hogy kényszerítsék őket” – állította Volodimir Zelenszkij.
Last night in Kyiv, tragically, three people were killed by Russian drones, including a father and his five-year-old daughter. Just a day earlier in Zaporizhzhia, a Russian strike took the lives of an entire family—a mother, a father, and their daughter. My condolences to all the… pic.twitter.com/hB6R5yn9gV
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) March 23, 2025
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy megvannak az eszközei Vlagyimir Putyin orosz diktátor befolyásolására, de jelenleg nem akarja használni őket – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a CNN amerikai tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Trump elmondta, hogy Putyin ígéretes nyilatkozatot tett az Ukrajnával kötendő tűzszünet kapcsán. Ugyanakkor kijelentette, hogy szívesen találkozna Putyinnal a háború befejezése érdekében. Azt is mondta, hogy ha Oroszország nem egyezik bele a tűzszünetbe, az „nagyon kiábrándító pillanat lenne az egész világ számára”.
„Tehát a végleges megállapodás sok részletét már megvitatták. Most meglátjuk, hogy Oroszország beleegyezik-e, és ha nem, akkor ez nagyon kiábrándító pillanat lesz az egész világ számára” – mondta el az amerikai elnök.
Arra a kérdésre, hogy vannak-e olyan „befolyásoló eszközei”, amelyeket az Egyesült Államok alkalmazhat Putyinnal szemben, például szankciókat, az elnök azt mondta, hogy vannak eszközök, de nem akar ezekről beszélni. „Van befolyásom, de most nem akarok erről beszélni, mert most tárgyalunk velük, és a mai nyilatkozataiból ítélve, úgy gondolom, hogy azok elég pozitívak voltak” – tette hozzá Donald Trump.
Az amerikai kongresszus vezetői figyelmeztettek, hogy Peking megpróbálhatja kihasználni Elon Musk befolyását, hogy enyhítse Donald Trump politikáját Kínával kapcsolatban. A hírt a Reuters közölte.
A bizottság elnöke, a republikánus John Moolenaar és helyettese, a demokratikus Rajah Krishnamurthy azt mondták, hogy Kína célja, hogy az amerikai üzleti vezetőket, köztük Muskot, akinek kereskedelmi érdekeltségeik vannak Kínában, felhasználja a Washingtonnal folytatott tárgyalásokhoz.
Ami Elon Muskot illeti, úgy vélem, hogy a Kínai Kommunista Párt megpróbál kihasználni bármely lehetőséget
– mondta Moolenaar.
Elmondta, hogy a Kongresszus megpróbálja megakadályozni, hogy Peking Muskon vagy más amerikai üzletembereken keresztül tárgyaljon a Fehér Házzal.
2017-ben Donald Trump akkori amerikai elnök tanácsot kért Vlagyimir Putyin orosz elnöktől Ukrajnával kapcsolatban, akinek sikerült a jelenlegi republikánus elnökjelölt véleményét a maga javára billenteni – írja a The New York Times.
A lap értesülése szerint Donald Trump 2017. január 28-án, az elnöksége alatt Putyinnal folytatott első telefonbeszélgetésekor a volt amerikai elnök elsőként vetette fel Ukrajna kérdését, és kérte ki Putyin véleményét.
Az orosz elnök ezt kihasználta. Hosszú monológba kezdett az ukrajnai korrupcióról. Trump visszafogottan válaszolt, nem értett egyet Putyinnal, és bár nem is védte Ukrajnát, elismerte, hogy Oroszország és Ukrajna vitája akadályozza a Moszkvával való kapcsolatok javítására irányuló célját – hangsúlyozta a lap.
Ugyanezen a napon Angela Merkel német kancellár más nézőpontot próbált közvetíteni Ukrajnával kapcsolatban Trumpnak, mondván, mennyire fontos továbbra is támogatni Ukrajnát, és mennyire szükséges az orosz agresszió elrettentése Ukrajnában.
Egy, a beszélgetésen jelen lévő forrás szerint azonban Trump figyelmen kívül hagyta a Merkel álláspontját, és rövidre zárta a beszélgetést. „Köszönöm szépen, viszlát” – mondta Trump a német exkancellárnak.
A lap arról írt, hogy Putyin javaslatára, aki azt állította, hogy Ukrajna megpróbálta segíteni Hillary Clintont a választásokon, Trump összeesküvés-elméletet kezdett hirdetni arról, hogy Ukrajna beavatkozott az amerikai választásokba. Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel 2017 májusában tartott találkozóján pedig Trump megvitatta az Ukrajna és Clinton közötti kapcsolatot, és kérdésekkel bombázta Lavrovot az ukrán tisztviselők és az amerikai demokraták közötti kapcsolatokról.
Ahogy Trump elégedetlensége egyre nőtt Ukrajnával szemben, néhány tanácsadója megpróbálta meggyőzni arról, hogy Oroszország, és nem Ukrajna avatkozott be a 2016-os választásokba, de Trump láthatóan nem hallgatott rájuk.
A Putyinnal 2017 júliusában Hamburgban tartott találkozón Trump, aki előző nap egy beszédében azt mondta, hogy Oroszországnak „fel kell hagynia destabilizáló tevékenységével Ukrajnában”, ismét engedett az orosz elnök manipulációinak.
Megjegyezték azt is, hogy Putyin érveket hozott fel amellett, hogy kötelessége megvédeni a kelet-ukrajnai orosz ajkú lakosokat az „etnikai tisztogatástól”. Ugyanakkor párhuzamot vont Theodore Roosevelt 1904-es elnökkel és Amerika latin-amerikai országok belügyeibe való beavatkozásával.
Fiona Hill, Trump Nemzetbiztonsági Tanácsának egyik vezető munkatársa szerint Putyin valószínűleg azért említette Rooseveltet a találkozón, „mert tudta, hogy Trump megszállottja az egykori erőskezű elnöknek”.
Az Egyesült Államok tovább növeli Tajvan támogatását a kínai nyomás ellensúlyozása érdekében – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy Washington hétfőn közölte:egy a Tajpejjel fenntartott kapcsolatok erősítését és támogatását célul kitűző új gazdasági együttműködést kezdeményez a Pekinggel szemben ellenséges, vitatott helyzetű szigetországgal.
A Reuters hírügynökség elemzőkre hivatkozva megjegyzi: a Tajvan felé tett újabb amerikai gesztusra egy olyan időszakban került sor, amikor a szigetország folyamatosan növekvő fenyegetéssel kénytelen szembenézni Kína részéről, a Washington és Peking közötti kétoldalú kapcsolatok pedig az elmúlt évtizedek legmélyebb pontjára süllyedtek. Donald Trump amerikai elnök ráadásul már teljes erőbedobással kampányol novemberi újraválasztásáért, kampánystratégiájában pedig rendkívül hangsúlyos szerepet kap a Kínával szembeni kemény fellépés. David Stilwell, az amerikai külügyminisztérium Kelet-Ázsiáért felelős diplomatája a mostani lépéssel kapcsolatban a konzervatív Heritage Alapítvány virtuális konferenciáján úgy fogalmazott: „ez nem tekinthető Washington politikai irányváltásának, sokkal inkább csak egy „jelentős kiigazításnak” az Egyesült Államok által hosszú ideje követett Egy Kína-elvet illetően.
Az amerikai külpolitika márpedig ezúttal nem állt meg egy bilaterális fórum felállításánál. Ahogy a The Financial Times brit gazdasági lap írja, az Egyesült Államok most feloldotta a titkosítását néhány olyan dokumentumnak, amelyek részletes információkat nyújtanak a Washington által Tajvannak nyújtott biztonsági garanciákról. Szakértők szerint a Trump-adminisztráció ezzel leginkább azt kívánja ellensúlyozni, hogy Kína az utóbbi időben egyre nagyobb hajlandóságot mutat arra, hogy katonai erő alkalmazásával fenyegesse a szigetországot. A Ronald Reagan egykori amerikai elnök által 1982-ben jegyzett, „hat biztosítékként” emlegetett dokumentum részleteinek nyilvánosságra hozatalára egyébként azt követően került sor, hogy védelmi szakértők és Tajvannak az amerikai kongresszuson belüli támogatói azt követelték, Washington mutasson egyértelmű elköteleződést a szigetország megmentésére vonatkozóan, amennyiben Kína megtámadná azt.
A kínai kommunista párt szócsöve, a Global Times című portál eközben, a washingtoni lépésekkel egy időben a Tajvani-szorosban tapasztalható amerikai lépéseket mélyen elítélő elemzést tett közzé. A cikk címe szerint „Az Egyesült Államok a pisztoly elsőként való elsütésére akarja kényszeríteni Kínát Tajvan felett”.
Noha Washington hivatalosan az 1970-es évek óta Pekinget ismeri el a kínai nép egyetlen képviselőjeként, Tajvannal is régóta tart fenn diplomáciai kapcsolatokat. Utóbbiak intenzitása ugyanakkor jelentősen rányomja a bélyegét a három ország közötti, konfliktusoktól terhelt viszonyra, amelyen további sebet ejtett az Egyesült Államok és Kína között az elmúlt években elfajult kereskedelmi háború is.