A nyilatkozat azután hangzott el, hogy az Axios titkosított hírszerzési értesüléseket tett közzé, miszerint Kuba több mint 300 katonai drónt vásárolt Oroszországtól és Irántól. Bruno Rodriguez kubai külügyminiszter azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy „hamis vádakat” próbál gyártani a gazdasági szankciók és az esetleges katonai beavatkozás igazolására, számolt be Reuters hétfőn, május 18-án.
Rodriguez kijelentette, hogy „Kuba nem fenyegetőzik háborúval, és nem is törekszik rá”, hozzátéve, hogy az ország „az ENSZ Alapokmánya által elismert jogos önvédelemhez való jog keretében készül szembeszállni a külső agresszióval”.
Az Axios arról is beszámolt, hogy Havanna állítólag megvitatta annak lehetőségét, hogy drónokat használjanak az amerikai Guantanamo-öbölbeli haditengerészeti bázis, az amerikai hadihajók és a floridai Key Westben található légibázis megtámadására.
A Reuters megjegyezte, hogy nem tudja függetlenül megerősíteni az Axios információit.
A kiadvány adatai szerint Donald Trump kormányzata fenyegetésnek tekinti Kubát a dróntechnológia fejlődése és az iráni katonai tanácsadók havannai jelenléte miatt.
Egyre fokozódik a feszültség az országok között. A múlt héten az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának forrásai arról számoltak be, hogy vádat emelnek Raúl Castro volt elnök ellen a Brothers to the Rescue humanitárius szervezet két repülőgépének 1996-os lelövése ügyében.
A Reuters azt írta, hogy a 94 éves Castro elleni vádemelés jelentősen fokozhatja a Trump-adminisztráció Kubára nehezedő nyomását.
Donald Trump amerikai elnök úgy véli, hogy ha nem avatkozik közbe, Oroszország teljesen átvette volna az ellenőrzést Ukrajna felett – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az amerikai elnök Truth Social közösségi oldalán tett bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint Trump azt írta, hogy a legtöbb NATO-ország „nem fizette a számláit”, és GDP-jének mindössze 2%-át költötte védelemre, mielőtt ő lett az Egyesült Államok elnöke. Most a szövetséges országok „GDP-jük 5%-át fizetik” védelmi kiadásokra – tette hozzá.
„A közbeavatkozásom nélkül Oroszország most egész Ukrajnát birtokolná. Ne feledjük azt sem, hogy egymagam vetettem véget nyolc háborúnak, és Norvégia, a NATO tagja, ostobán úgy döntött, hogy nem ítél oda nekem Nobel-békedíjat. De ez nem számít! Az számít, hogy több millió életet mentettem meg” – dicsekedett az amerikai vezető.
Az amerikai elnök úgy véli, hogy Oroszország és Kína nem fél a NATO-tól az Egyesült Államok nélkül. Kétségeit fejezte ki afelől, hogy a szövetség az Egyesült Államokkal maradna-e, ha az országnak szüksége lenne rá. „Mindig a NATO mellett fogunk állni, még akkor is, ha ők nem állnak mellettünk” – tette hozzá Donald Trump.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump amerikai elnök úgy véli, hogy ha nem avatkozik közbe, Oroszország teljesen átvette volna az ellenőrzést Ukrajna felett.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1767867000
[modified] => 1767816552
)
[title] => Trump azzal dicsekedett, hogy a közbeavatkozása nélkül Oroszország elfoglalta volna egész Ukrajnát
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=174521&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 174521
[uk] => 174532
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 174522
[image] => Array
(
[id] => 174522
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/trump-1.jpg
[original_lng] => 42647
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/trump-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/trump-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/trump-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/trump-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/trump-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/trump-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/trump-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1767814392:3
[_thumbnail_id] => 174522
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1871
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 628231536002
[_oembed_3029a8f5574c1f583e6ab7123c4d2013] =>
Trump: PM Orban of Hungary. He has my complete and total endorsement. An incredible job on immigration, unlike some countries that have hurt themselves. You have my total and complete endorsement and I'm putting it out. I already did but putting it out again pic.twitter.com/8kdUE0Cstx
“We have mutually agreed that, while the Blockade will remain in full force and effect, Project Freedom (The Movement of Ships through the Strait of Hormuz) will be paused for a short period of time to see whether or not the Agreement can be finalized and signed…” - President… pic.twitter.com/R9SlC4w68g
A brit hadsereg tervezi, hogy részt vegyen az ukrajnai konfliktusban, illetve esetleges békefenntartó műveletekben az úgynevezett „önkéntes koalíció” keretében, teljes katonai képességeit felhasználva – írja a brit The Guardian.
„A katonai források szerint a brit hadsereg belép a háborúba, vagy részt vesz békefenntartó műveletekben a háború utáni Ukrajnában vagy más helyszíneken a szövetségesekkel együtt, és a teljes katonai spektrumát alkalmazni fogja, a vadászgépektől kezdve a gyalogságig” – áll a cikkben.
Luke Pollard, a brit védelmi államtitkár-helyettes szerint az ország fő feladata a NATO-szövetségesek támogatása, különösen a szövetség keleti szárnyának védelme.
„Az ország küldetése, hogy támogassa a NATO-szövetségeseket, és különösen biztosítsa keleti szárnyunk biztonságát” – mondta.
A nyilatkozat a brit hadseregbe érkező Ajax páncélozott harcjárművek első szállítmányával kapcsolatos. Ezeket a járműveket már nyolc éve szolgálatba kellett volna állítani. Pollard a dél-walesi Merthyr Tydfilben lévő Ajax gyárban elmondta, hogy az első 50, járművenként 10 millió font értékű harcjármű készen áll a NATO keleti szárnyán való telepítésre. Az Ajax-szerződés megvalósítása „sok, sok évet vett igénybe… és jelentősen le kell rövidítenünk ezt a folyamatot néhány hónapra” – tette hozzá.
Előző nap John Healey brit védelmi miniszter kijelentette, hogy az úgynevezett „önkéntes koalíció” bármikor készen áll beavatkozni az ukrajnai helyzetbe, amennyiben tűzszünet jön létre.
A dán külügyminiszter szerdán bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai irodájába, miután a közszolgálati televízió riportja szerint „beavatkozási kísérletek” történtek Grönlandon, a skandináv királyság autonóm területén – közölte a dán diplomácia.
A DR műsorszolgáltató meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról is tájékoztatott, hogy a dán kormány szerint legalább három, a Trump-adminisztrációhoz köthető amerikai állampolgár vett részt titkos befolyásoló műveletekben dán területen. Az érintett személyeket azonban az adásban nem nevezték meg – számolt be az MTI.
A tévét tájékoztató források szerint a befolyásolási kísérletek célja a Dániához fűződő viszony gyengítése a grönlandi társadalmon belül.
A DR szerint nem lehetett megállapítani, hogy a szóban forgó amerikaiak saját kezdeményezésükre vagy valaki más utasítására végzik-e tevékenységüket.
A (dán) királyság belügyeibe való bármiféle beavatkozási kísérlet természetesen elfogadhatatlan. Ennek fényében megkértem a külügyminisztériumot, hogy hívja be az amerikai ügyvivőt egy beszélgetésre
– idézte a dán műsorszolgáltató Lars Lokke Rasmussen külügyminiszter közleményét.
„Tudatában vagyunk annak, hogy külföldi tényezők továbbra is érdeklődést tanúsítanak Grönland és a Dán Királyságon belül elfoglalt pozíciója iránt. Így nem meglepő, ha külső kísérleteket tapasztalunk a királyság jövőjének befolyásolására az elkövetkező időkben” – fűzte hozzá a miniszter.
Az amerikai nagykövetség honlapja szerint a koppenhágai amerikai diplomáciai képviseletet jelenleg Mark Stroh ideiglenes ügyvivő vezeti.
Maia Sandu moldovai elnök azzal vádolta meg az Oroszországi Föderációt, hogy nagymértékű beavatkozást tervez a szeptemberre tervezett parlamenti választásokba.
Ezt az ország Legfelsőbb Biztonsági Tanácsának ülése után jelentette ki, számolt be a NewsMaker.
Sandu elmondása szerint a Kreml számos politikai projektet támogat azzal a céllal, hogy Moszkvához lojális jelölteket juttasson a parlamentbe. Ezeket a projekteket egyetlen központból koordinálják, és nagyrészt a moldovai oligarchához, Ilan Shorhoz köthető bűnözői rendszerek finanszírozzák.
Az elnökasszony által megnevezett veszélyek között szerepel:
nagymértékű megvesztegetése a választóknak és illegális külső finanszírozás (különösen körülbelül 100 millió eurót biztosítanak kriptovalutákon keresztül);
dezinformációs kampányok és a közvélemény manipulálása külföldről;
fizetett tüntetések szervezése;
választási és kritikus infrastruktúrák elleni kibertámadások;
az egyház felhasználása egy idegen állam érdekében;
online influenszerek és úgynevezett véleményvezérek bevonása az Európa-ellenes narratívák terjesztésében;
a szervezett bűnözés részvétele a helyzet destabilizálásában;
a szavazás szabotálása a diaszpórában;
hibrid befolyás a gagauziai és transznisztriai szavazókra;
a társadalom radikalizálódása az online szélsőséges propagandán keresztül.
„Ettől nem kell megijednünk, ennek mozgósítania kell bennünket”, hangsúlyozta Sandu. Hozzátette, hogy az állami intézmények tudják, hogyan kell cselekedni, és a közeljövőben összehangoltabban és professzionálisabban kellene együttműködniük a nemzeti érdekek védelme érdekében.
Az asszony hangsúlyozta, hogy az orosz beavatkozás komoly veszélyt jelent a közrendre, a nemzetbiztonságra és az ország szuverenitására, és veszélyeztetheti európai jövőjét is.
A Telegram alapítója, Pavel Durov szerint egy nyugati kormány arra kérte, hogy hallgattassa el a konzervatív hangokat Romániában a vasárnapi elnökválasztás második fordulója előtt. A hírbe hozott Franciaország kormánya cáfolta Durov szavait – írja a Reuters.
Durov vasárnap közzétett üzenetében nem nevezte meg konkrétan az érintett országot, de egy bagett emoji használatával Franciaországra utalt.
Egy nyugat-európai kormány… azzal a kéréssel fordult a Telegramhoz, hogy hallgattassuk el a konzervatív hangokat Romániában a mai elnökválasztás előtt. Határozottan visszautasítottam – írta a Telegram-alapító, hozzátéve, hogy a platform nem fogja korlátozni a román felhasználók szabadságát vagy blokkolni politikai csatornáikat.
A francia külügyminisztérium az X platformon közzétett válaszában kategorikusan tagadta a beavatkozás vádját, és teljesen megalapozatlan állításoknak nevezte a Telegramon és az X-en terjedő híreket.
A minisztérium felelősségteljes magatartásra és a román demokrácia tiszteletben tartására szólított fel mindenkit.
Az orosz származású, jelenleg Dubajban élő Durovot tavaly Franciaországban őrizetbe vették egy olyan nyomozás keretében, amely a Telegramhoz kapcsolódó gyermekpornográfiával, drogkereskedelemmel és csalárd tranzakciókkal volt kapcsolatos. Durov tagadta a vádakat, és idén márciusban visszatért Dubajba.
[type] => post
[excerpt] => A Telegram alapítója, Pavel Durov szerint egy nyugati kormány arra kérte, hogy hallgattassa el a konzervatív hangokat Romániában a vasárnapi elnökválasztás második fordulója előtt. A hírbe hozott Franciaország kormánya cáfolta Durov szavait – írja...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1747661160
[modified] => 1747646490
)
[title] => A Telegram alapítója szerint egy nyugati kormány bele akart avatkozni a román elnökválasztásba
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=151420&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 151420
[uk] => 151459
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 151421
[image] => Array
(
[id] => 151421
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/romania-elnokvalasztas-753263.jpg
[original_lng] => 496836
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/romania-elnokvalasztas-753263-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/romania-elnokvalasztas-753263-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/romania-elnokvalasztas-753263-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/romania-elnokvalasztas-753263-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/romania-elnokvalasztas-753263-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/romania-elnokvalasztas-753263.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/romania-elnokvalasztas-753263.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1747662141:2
[_thumbnail_id] => 151421
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2473
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 1019341688002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 37958
[1] => 589428
[2] => 747404
[3] => 32527
)
[tags_name] => Array
(
[0] => beavatkozás
[1] => Pavel Durov
[2] => román választások
[3] => Telegram
)
)
[6] => Array
(
[id] => 148350
[content] =>
Maia Sandu, Moldova elnöke figyelmeztetett, hogy Oroszország aktívan beavatkozik az ország belügyeibe azzal a céllal, hogy hatalmi váltást idézzen elő, és Moldovát felhasználja az Ukrajna elleni háborúban. Erről a jurnal.md által idézett interjújában beszélt.
Sandu szerint a Kreml célja, hogy Moszkva által ellenőrzött erőket juttasson be a moldovai parlamentbe, és így az országot saját érdekeinek rendelje alá.
Hangsúlyozta, hogy ezek az orosz lépések nemcsak Moldovára, hanem Ukrajna biztonságára is fenyegetést jelentenek.
A francia külkereskedelmi minisztérium elítéli az amerikai kormány beavatkozási kísérletét a vele szerződéses viszonyban lévő francia cégek személyzeti politikájába a tárca szombati közleménye szerint.
Ennek előzménye, hogy az Egyesült Államok párizsi nagykövetsége levélben felszólított több ilyen vállalatot: tegyenek eleget az új washingtoni kormány „diszkriminációellenes” törvényének, és számolják fel azokat a személyzeti programokat (sokszínűség, egyenjogúság és elfogadás – Diversity, Equity and Inclusion, röviden DEI), amelyeket az előző elnök, Joe Biden hivatali idejében kötelezővé tettek az Egyesült Államokban.
A szóban forgó francia cégeknek egy kérdőív kitöltésével kell igazolniuk a megfelelést, a kérdőív elküldésére öt napot kaptak. Ha valamely vállalat nem akarná kitölteni ezt, a nagykövetség azt kéri, hogy adjon részletes indoklást.
„Elfogadhatatlan az Egyesült Államok beavatkozása a francia cégek sokszínűségi politikájába, mint ahogy a büntetővámokkal fenyegetés is igazolhatatlan” – olvasható a francia külkereskedelmi minisztérium közleményében.
Az amerikai fejlesztéspolitikai felülvizsgálatának munkájába amerikai részről meghívták a magyar kormány képviselőjét – közölte Azbej Tristan, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára helyi idő szerint csütörtökön Washingtonban.
Az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár az MTI-nek adott interjúban elmondta, hogy új amerikai adminisztráció ígéretet tett arra, hogy leállítják azokat a támogatási programokat, amelyekkel az elmúlt években magyarországi belügyekbe próbáltak beavatkozni.
Azbej Tristan hétfőn kezdett washingtoni megbeszéléseinek összegzéseként elmondta, hogy első külföldi kormánydelegáció vezetőjeként tárgyalt Pete Maroccóval, az amerikai külügyminisztérium segélyezési politikáért felelős vezető tisztségviselőjével, akit Marco Rubio külügyminiszter az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) működésének felülvizsgálatával bízott meg, miután Donald Trump elnök a teljes amerikai segélyezéspolitika átalakítását tűzte ki célul.
Az államtitkár elmondása szerint a találkozón szóba került az, hogy az előző, Joe Biden elnök vezette adminisztráció idején 7,4 millió dollárral támogatták amerikai közpénzből a különböző magyar ellenzéki pártok kampányait.
„Pete Marocco részéről elhangzott az ígéret, hogy azonnali hatállyal véget vet azoknak a támogatási programoknak, amelyekkel megpróbáltak Magyarországon a belügyekbe beavatkozni, illetve a migrációt támogatni Magyarország vonatkozásában is” – fogalmazott Azbej Tristan.
My Website
Az amerikai fél kilátásba helyezte azt is, hogy az amerikai támogatáspolitika teljes újraértékelését követően felújítják azt a magyar–amerikai együttműködést, amely az iraki keresztények megsegítésére létezett az első Trump-adminisztráció idején. Azbej Tristan beszámolt arról, hogy amerikai tárgyalópartnere követendő példának említette a magyar kormány Hungary Helps Programját, amellyel az üldözött keresztények felé fordul.
A USAID évente mintegy 40 milliárd dollárból gazdálkodó szövetségi szervezetként került a külügyminisztérium fennhatósága alá, és előzetesen minden támogatási programjának működését felfüggesztették, kivétel a humanitárius sürgős segítségnyújtásra vonatkozó tevékenységet. Elon Musk, a Trump-adminisztráció kormányzati hatékonyságért felelős tagja a közelmúltban felvetette a teljes szervezet megszüntetésének szükségességét, mert – ahogy mondta – működése nem kijavítható.
Azbej Tristan tárgyalt Massad Boulosszal, Donald Trump elnök arab és közel-keleti ügyekért felelős főtanácsadójával is, valamint kongresszusi tagokkal, és elmondása szerint a tárgyalópartnerek köszönetet mondtak azért, hogy az elmúlt években Magyarország segélyprogramján keresztül képviselte az üldözött keresztények megsegítésének ügyét.
„Most, amikor a magyar–amerikai kapcsolatok aranykora előtt állunk, az üldözött keresztények megsegítése az egyik fontos közös témánk lesz” – fogalmazott a magyar kormánytag.
Azbej Tristan az elmúlt évekhez hasonlóan részt vett és felszólalt az éves Nemzetközi Vallásszabadság Csúcstalálkozón, amellyel kapcsolatban kiemelte, hogy azon idén beszédet mondott az amerikai alelnök, J.D. Vance, és arról beszélt, hogy „vége annak a kornak, amikor az Egyesült Államok az ateizmust terjeszti és támogatja szerte a világban”, és ezt követően „keresztényként keresztényeket, valamint más vallási közösségeket fog mostantól támogatni”.
Az államtitkár saját tapasztalatait illetően pedig azt mondta, hogy amerikai részről korábban a keresztények ügyével kapcsolatban közömbösséget vagy nyílt szembenállást, érzéketlenséget tapasztalt, a Biden-adminisztráció részéről pedig azt, hogy „mindenfajta magyar kezdeményezéssel kapcsolatban ellenállást, sőt kifejezetten ellenséges viselkedést” tanúsított.
Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár amerikai látogatása során találkozott az amerikai asszír keresztény és káld katolikus diaszpóra egyházi és társadalmi szervezeti vezetőivel, akik felajánlották, hogy saját kapcsolatrendszereiken keresztül is segítenek a magyar–amerikai kapcsolatok építésében.
For far too long, ideologues in Europe have led organized efforts to coerce American platforms to punish American viewpoints they oppose. The Trump Administration will no longer tolerate these egregious acts of extraterritorial censorship.
A moldovai külügyminisztérium tiltakozó jegyzéket adott át Oleg Ozerov chisinaui orosz nagykövetnek a választásokba való orosz beavatkozás és az orosz drónok miatt, amelyek roncsait néhány napja találták meg az ország régióiban – számolt be a Jevropejszka Pravda a moldovai külügyminisztérium közleményére hivatkozva.
Az ország külügyminisztériuma tiltakozását fejezte ki az orosz diplomatának az ellen, hogy „Oroszország illegálisan beavatkozik a moldovai választásokba és szavazásba azzal a céllal, hogy eltorzítsa azok eredményeit, aláássák és delegitimizálják a moldovai demokratikus folyamatot”.
„A Külügyminisztérium többször felszólította az orosz hatóságokat, hogy haladéktalanul hagyják abba ezeket az akciókat, és a jövőben tartózkodjanak mindenféle beavatkozástól Moldova belügyeibe”, hangsúlyozták a közleményben.
Ezen kívül Moldova november 10-én elítélte az ország légterének megsértését.
„Két orosz drónt észleltek Moldova területén. Hazánk illetékes intézményeinek információjuk van arról, hogy ezeket a drónokat valóban Oroszországból indították”, közölte a tárca.
Moldova hangsúlyozta, hogy „az ilyen agresszív inváziók súlyos jogsértésnek és barátságtalan gesztusnak minősülnek az Oroszországi Föderáció részéről, és veszélyeztetik a békés állampolgárok életét”.
[type] => post
[excerpt] => A moldovai külügyminisztérium tiltakozó jegyzéket adott át Oleg Ozerov chisinaui orosz nagykövetnek a választásokba való orosz beavatkozás és az orosz drónok miatt, amelyek roncsait néhány napja találták meg az ország régióiban.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1731519840
[modified] => 1731487880
)
[title] => Moldova elégedetlenségét fejezte ki Oroszországgal szemben a választásokba való beavatkozás és az orosz drónok miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=132265&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 132265
[uk] => 132217
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 132218
[image] => Array
(
[id] => 132218
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/01cb0e8c57ba77c9604449b8e88fcb51.webp
[original_lng] => 15306
[original_w] => 600
[original_h] => 300
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/01cb0e8c57ba77c9604449b8e88fcb51-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/01cb0e8c57ba77c9604449b8e88fcb51-300x150.webp
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/01cb0e8c57ba77c9604449b8e88fcb51.webp
[width] => 600
[height] => 300
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/01cb0e8c57ba77c9604449b8e88fcb51.webp
[width] => 600
[height] => 300
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/01cb0e8c57ba77c9604449b8e88fcb51.webp
[width] => 600
[height] => 300
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/01cb0e8c57ba77c9604449b8e88fcb51.webp
[width] => 600
[height] => 300
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/01cb0e8c57ba77c9604449b8e88fcb51.webp
[width] => 600
[height] => 300
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1731480680:12
[_thumbnail_id] => 132218
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3048
[_oembed_bd54c2af07f7080a8353bd4ec4e11571] =>
Dziś z udziałem 🇵🇱 amb. w Rosji K. Krajewskiego odbyła się ceremonia zamknięcia placówki konsularnej RP w Sankt Petersburgu.
To retorsja na decyzję polskiego MSZ o zamknięciu KG Rosji w Poznaniu, po stwierdzeniu rosyjskiego sabotażu w Polsce.
