Miután a szíriai rezsim összeomlott, elindult a „vadászat” Bassár el-Aszad családjának és rokonainak külföldön lévő vagyonaira. Erről Andrew Tabler, a Fehér Ház egykori tisztviselője számolt be a The Wall Street Journal-nak, aki nyomon követte a volt szíriai vezető családtagjainak vagyonát.
Az információk szerint a család külföldi vagyonai között szerepelnek svájci bankszámlák, dubaji ingatlanok és bécsi üzletek. „Mindig volt B tervük, jól felkészültek a száműzetésre” – mondta Tabler.
A legnagyobb vagyonok, ahogy a lap megjegyzi, a Mohammed Makhlouf fiának, Rami Makhlouf-nak a nevéhez kötődnek. Közéjük tartozik ingatlan Romániában, 18 bankszámla a HSBC Cayman-szigeteki és Brit Virgin-szigeteki fiókjaiban, dubaji ingatlanok és egy privát repülőgép, összesen 43 millió dollár értékben.
December 8-i megbuktatása óta hétfőn először fordult a nyilvánossághoz Bassár el-Aszad volt szíriai vezető, aki a szíriai elnöki hivatal Telegram-csatornáján számolt be moszkvai keltezésű írásos közleményében az orosz fővárosba történt távozását megelőző órákról.
Közölte, hogy nem tervezte elhagyni országát, de miután december 8-án reggel a hmeimimi orosz légitámaszpontra távozott a felkelők által körülzárt Damaszkuszból, az oroszok menekítették Moszkvába, minthogy a bázis súlyos dróntámadás célpontja lett.
Az elnököt a Hajat Tahrír as-Sám iszlamista szervezet vezette felkelők űzték el a hatalomból, miután villámoffenzívával végigsöpörtek az országon, véget vetve az „Aszad-klán” ötvenéves uralmának.
„Az események alatt egy percig sem gondoltam lemondásra vagy menedékkérésre” – állította Aszad a közleményben. Közlése szerint egészen december 8-ika, vasárnap hajnalig a szíriai fővárosban maradt, és ellátta a feladatait.
„Ahogy a »terrorista erők« beszivárogtak Damaszkuszba, orosz szövetségeseinkkel Latakiába indultam, hogy onnan felügyeljem a harci műveleteket” – írta. A hmeimimi légibázisra érkezve azonban „világossá vált, hogy erőink minden frontvonalról teljesen elvonultak, és a hadsereg utolsó állásai is elestek”.
A Kreml december 9-én jelentette be: Vlagyimir Putyin elnök úgy döntött, menedéket nyújt Moszkvában Aszadnak, akinek a támogatására 2015-ben légierőt vonultatott fel a lázadókkal szemben Szíriában.
⚡️Slovak Prime Minister Robert Fico has come to see putin in the kremlin.
The topic of their conversation is likely to be the agreement on the transportation of Russian gas through Ukraine to Europe, which expires at the end of December.
Az Aszad-rezsim megdöntése után eljött az idő Szíria egységére. Törökország erőfeszítéseket tesz a béke megteremtésére a szomszédos országban, és kész együttműködni az új vezetéssel.
Ugyanakkor a Kurdisztáni Munkáspárttal kapcsolatos erők nem tekinthetők legitim félnek Szíriában – mondta Hakan Fidan török külügyminiszter.
„Törökország nagy jelentőséget tulajdonít Szíria szuverenitásának és területi integritásának. A szíriai nép megváltoztatja országa jövőjét. Szíriaiak milliói, akiknek el kellett hagyniuk országukat, most visszatérhetnek az országukba” – mondta Hakan Fidan.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Törökország a szomszédos országokkal együtt mindent megtesz Szíria újjáépítéséért, és együttműködik az új vezetéssel.
Az ellenzéki erők különböző csoportokból állnak, de közöttük van egy koordinációs mechanizmus, az egység és a szolidaritás fontos az új szíriai közigazgatás kialakításának folyamatában.
„Ugyanakkor aggódunk az ISIS és más terrorszervezetek miatt. Nem akarjuk, hogy kihasználják ezt a helyzetet. Tárgyalunk amerikai barátainkkal, tudják, hogy jogunk van megvédeni magunkat minden olyan fenyegetés ellen, amely ezektől a terrorszervezetektől származhat. A Kurdisztáni Munkáspárt bármely terjeszkedése nem tekinthető legitim félnek Szíriában, és nem lehet tárgyaló fél” – mondta Fidan.
December 8-án, vasárnap a szíriai ellenzék Egyesült erői bejelentették az ország fővárosának, Damaszkusznak a felszabadítását és Bassár el-Aszad elnök szökését a városból.
A jelentések szerint Aszad egy repülőgépen hagyta el Damaszkuszt ismeretlen helyre. Mohammed Ghazi al-Jalali szír miniszterelnök kijelentette, nem tudja, hol van most Aszad.
During her visit to Syria's Damascus, German foreign minister Annalena Baerbock did not receive a handshake from de facto leader Ahmad al-Sharaa: "Even when I arrived, it was clear to me that there would obviously be no ordinary handshakes here." pic.twitter.com/42a2lRL5AY
Bassár el-Aszad lemondott elnöki hivatalról, és elhagyta Szíriát – közölte az orosz külügyminisztérium vasárnap a Telegramon.
„Bassár el-Aszad a Szíriai Arab Köztársaság területén zajló fegyveres konfliktus számos résztvevőjével folytatott tárgyalások eredményeként úgy döntött, hogy távozik az elnöki posztról, és elhagyja az országot, utasítást adva a hatalom békés átadására. Oroszország nem vett részt ezeken a tárgyalásokon” – állt a tárca közleményében.
Bassár el-Aszad szíriai elnök elmenekült Damaszkuszból. Mohammed Gázi al-Dzsaláli szíriai miniszterelnök vasárnap reggel bejelentette, hogy kész támogatni a kormányzat fenntartását, és kész együttműködni a szíriai nép által választott bármilyen vezetéssel.
A volt szíriai elnök Moszkvában tartózkodik, és már meg is kapta a menedékjogot Oroszországban. Ezt közölte egybehangzóan a TASZSZ és a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség egy Kreml-beli forrásra hivatkozva.
„Aszad és családtagjai Moszkvába érkeztek. Oroszország humanitárius megfontolások alapján menedékjogot adott nekik” – mondta a TASZSZ-nak a tisztségviselő, majd hozzátette, Moszkva mindig is a politikai rendezés pártján állt és szükségesnek tartja, hogy az ENSZ égisze alatt újrainduljanak a tárgyalások a szíriai helyzet rendezéséről.
„Orosz hivatalos személyek kapcsolatban állnak a szíriai fegyveres ellenzék képviselőivel, amelynek vezetői garantálták az orosz katonai bázisok és diplomáciai létesítmények biztonságát Szíria területén” – hangsúlyozta a Kreml-forrás.
Bassár el-Aszad szíriai elnök ismeretlen helyre távozott Damaszkuszból – jelentette vasárnapra virradóra az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja a szíriai hadsereg tisztjeire hivatkozva.
Mohammed Gázi al-Dzsaláli szíriai miniszterelnök vasárnap reggel bejelentette, hogy kész támogatni a kormányzat fenntartását, és kész együttműködni a szíriai nép által választott bármilyen vezetéssel, illetve az ellenzékkel is, miután az államfő elhagyta a fővárost, amelynek területére behatoltak a felkelők. A kormányfő egyben hangsúlyozta, hogy kész haladéktalanul átadni a hatalmat „egy megválasztott vezetésnek”.
A lakosságot a fejlemények tükrében együttműködsre intette és felszólította, hogy tartózkodjanak a közvagyon megrongálásától. Mint mondta, Szíriából a szomszédaival barátságos viszonyt ápoló „rendes állam” lehet. Dzsaláli közölte azt is, hogy nem érdekelt politikai tisztségben, vagy más kiváltságokban. „Úgy hisszük, hogy Szíria a szíriaiaké” – tette hozzá. Dzsaláli korábban távközlési miniszter volt, szeptemberben nevezték ki kormányfőnek. Dzsaláli egyebek között európai uniós szankciók hatálya alatt áll, amelyeket a szíriai nép erőszakos elnyomása miatt rendeltek el vele szemben.
A szíriai hadsereg vasárnap kora reggel közölte, hogy folytatja a terrorista csoportok elleni katonai műveleteket Hama, Homsz és Deraa tartományokban, ahol az utóbbi napokban villámoffenzívát indítottak a Hajat Tahrír as-Sám (HTS) nevű dzsihadista csoport és a vele szövetséges szervezetek. Hozzátette, hogy Szíria nagyszabású összeesküvés célpontja és éberségre intette az állampolgárokat az ország szuverenitása és stabilitása megőrzése végett. Ugyanakkor nem sokkal korábban a Reuters brit és a dpa német hírügynökség katonai forrásokból úgy értesült, hogy a szíriai hadsereg főparancsnoksága arról tájékoztatta a tiszti kart, hogy Aszad 24 éves uralmának vége.
Szemtanúk beszámolói szerint Damaszkusz főterén ezrek gyűltek össze zászlókat lengetve és azt skandálva, hogy „szabadság”. A közösségi médiában megjelent felvételek tanúsága szerint a szíriai fővárosban éneklő emberek másztak fel páncélosokra, többen táncoltak és isten áldását kérték Szíriára.
A szomszédos Törökországban, ahol több mint három millió szíriai menekült él, szintén ünneplő szíriaiakat lehetett látni az éjszaka során készült felvételeken. Többen tűzijátékot is gyújtottak. A lázadócsoportok időközben a közösségi médiában bejelentették Aszad elnök kormányának megdöntését és Damaszkusz „felszabadítását”. „Aszad, a zsarnok elmenekült” – áll a felkelők közleményében. „Ez az a pillanat, amelyre a menekültek és a rabok oly sokat vártak, a hazatérés és szabadság pillanata évtizedek elnyomása és szenvedése nyomán” – közölték. A világszerte élő szíriai polgárháborús menekültek millióihoz intézve üzenetüket hozzátették: „a szabad Szíria vár rátok”.
A felkelők egyben bejelentették a rabok elengedését a Damaszkusz határában található hírhedt Szednaja katonai börtönből. Ahmed as-Sharáa, a felkelők egyik vezére közölte, hogy megtiltották a lakosoknak, hogy a középületek közelébe menjenek hozzátéve, hogy az intézmények a hivatalos átadásig „a volt miniszterelnök” felügyelete alatt állnak.
A Fehér Ház helyi idő szerint szombaton közölte, hogy Joe Biden amerikai elnök és csapata figyelemmel kísérik a rendkívüli eseményeket Szíriában, és kapcsolatban állnak a regionális partnerekkel. Hadi al-Bahra, az egyik legfőbb szíriai ellenzéki csoport vezetője az al-Dzsazíra Mubasír hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a felkelők találkozni fognak arab és európai országok, valamint az ENSZ képviselőivel, hogy Szíria további sorsáról egyeztessenek.
During her visit to Syria's Damascus, German foreign minister Annalena Baerbock did not receive a handshake from de facto leader Ahmad al-Sharaa: "Even when I arrived, it was clear to me that there would obviously be no ordinary handshakes here." pic.twitter.com/42a2lRL5AY
Bassár el-Aszad szíriai elnök vasárnap az Egyesült Arab Emírségekbe látogatott, ahol egyebek között a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt Mohamed bin Zájid Ál Nahajan államelnökkel.
Az emírségek hírügynöksége szerint Mohamed bin Zájid Ál Nahajan a repülőtéren fogadta Aszadot és feleségét, Aszmát. A szíriai elnököt hitvesével közösen később katonai tiszteletadás mellett fogadták a fővárosban, Abu-Dzabiban található elnöki palotában. Mohamed bin Zájid Ál Nahajan később Twitter-oldalán arról írt, hogy „pozitív és konstruktív megbeszélést folytattak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről”. Hozzátette: megvitatták a szíriai, illetve térségbéli helyzet stabilizálására irányuló együttműködés javításának a kilátásait is.
A polgárháború 2011-es kitöréséhez vezető tüntetések vérbe fojtása nyomán a damaszkuszi vezetés nagyban elszigetelődött az arab világon belül. Az Arab Liga 2011-ben felfüggesztette Szíria tagságát, több arab ország pedig hazahívta nagykövetét Damaszkuszból. Aszad ugyanakkor a február 6-i – több ezer halálos áldozatot követelő – földrengést követően valamelyest oldani tudta ezt a helyzetet, köszönhetően az arab államok segítőkészségének.
A természeti katasztrófa nyomán az emírségek külügyminisztere Damaszkuszba látogatott. Az Arab-öböl menti ország ezen felül segélyszállítmányok tucatjait indította Szíriába. Az Egyesült Arab Emírségek már hosszabb ideje a kapcsolatok rendezésére törekszik. Aszad 2022 márciusában látogatott utoljára Abu-Dzabiba. A szíriai vezető a polgárháború kezdete óta csak ritkán hagyta el országát, és akkor is csak szövetségeseit – Oroszországot és Iránt – látogatta meg.
The White House is making plans for Ukrainian President Volodymyr Zelensky to meet with President Biden in Washington on Wednesday https://t.co/4qBESgNG1s
CIA Director William Burns made a secret trip to China last month in a bid to keep lines of communication open, as security relations between the two global powers grow increasingly acrimonious https://t.co/lgy6zYEcCE
Russian President Vladimir Putin has accepted an invitation from his newly re-elected Turkish counterpart Recep Tayyip Erdoğan to visit Turkey.https://t.co/ky7t82NkaX
Провів виїзну Ставку. Ситуація на фронті, перебіг наших наступальних та оборонних дій, дані розвідки. Як і завжди, пильна увага до забезпечення військ боєприпасами. Результативність використання наявних систем ППО та підсилення повітряного… pic.twitter.com/xA4HHUJvdi
Április 2-án orosz jogvédő aktivisták közzétették a „Tíz szörnyű év. Az emberi jogok és a humanitárius törvények megsértése a szíriai háborúban” című jelentésüket.
A tanulmány szíriai menekültekkel készült interjúkon alapul, akik kínzásokról, gyilkosságokról, vegyi fegyverekről beszélnek, valamint a Kreml szerepéről Bassár el-Aszad, szíriai elnök támogatásában.
„Oroszországban sokak számára a szíriai háború a terrorizmus és radikális iszlamista mozgalom elleni harcnak tűnik – magyarázták a jogvédők. – A jelentés célja, hogy mindenki megértse, ez nem így van. Az Aszad ellen harcoló erők messze nem mindegyike van kapcsolatban radikális és terrorista csoportokkal, Szíriában millió szenvedő civil van, akik soha sem vettek kezükbe fegyvert.”
A jogvédők több mint 150 interjút készítettek szíriai menekültekkel Törökországban, Libanonban, Jordániában, Németországban, Belgiumban, Hollandiában és Oroszországban. Személyesen beszéltek a bűncselekmények és a jogsértések áldozataival, valamint újságírókkal, fotósokkal, orvosokkal, a társadalom képviselőivel, akik elhagyni kényszerültek Szíriát, megkérdezték Szíria és a szíriai konfliktus nemzetközi szakértőit.
Maga a jelentés három részből áll:
Az emberi jogok megsértése
„A jogsértések már a 2011-es tiltakozások során megtörténtek, amikor a szíriai biztonsági erők fegyvert vetettek be a békés tüntetők ellen” – áll a jelentésben.
Egyetlen emberi jogi szervezetnek sem sikerült megállapítania, pontosan hányan vesztették életüket a szíriai börtönökben. A jogvédők becslései szerint azonban mintegy 88 000 civil halt bele a kínzásokba, kivégezve az állam felügyelete alatt álló börtönökben, több tízezren egész egyszerűen eltűntek.
A jelentés számos tanúvallomást tartalmaz részletes leírással a börtönbeli zaklatásokról, kínzásokról, nemi erőszakokról, az ellenzék és az őket támogató civilek meggyilkolásáról.
Meghatározni a börtönökben elkövetett kínzások és gyilkosságok mértékét 2014-ben sikerült, amikor egy főállású katonai kriminológus-fotós elmenekült az országból és több mint 50 ezer fotót vitt magával.
A jogvédők a konfliktus mindkét résztvevőjét felelősnek nevezték az emberi jogok megsértéséért, de a megkérdezett menekültek Aszad elnök rezsimjét teszik felelőssé, akit állandó jelleggel támogat Oroszország. A legtöbb válaszadó Oroszországban „nem megmentőt, hanem pusztító külső erőt lát, akinek katonai és politikai beavatkozása segített egy bűnözőnek az ország élén maradni” – hangsúlyozza az emberi jogi aktivisták jelentése.
Tiltott háborús módszerek alkalmazása
„Szemtanúk és nemzetközi megfigyelők szerint Oroszország 2015-ös katonai beavatkozása drámai módon megváltoztatta a konfliktus menetét, a mérleg nyelve Aszad elnök felé dőlt” – olvasható a nyilatkozatban.
Az emberi jogi aktivisták által megkérdezett szemtanúk szerint a támadások rendszertelenek voltak. A legtöbb esetben a katonai létesítménytől távol eső lakóövezetekre mértek csapásokat. Az Amnesty International információi szerint 2011 és 2014 között több mint 200 000 civil halt meg a lövöldözések során.
A jelentés kitér a tiltott fegyvertípusok használatára is: zarin és klór – a szíriai kormány csapatai, iprit – fegyveres harcosok, gyújtófegyverek – az Egyesült Államok koalíciós erőinek műveletei során, hordóbombák és robbanófejek – a szíriai fegyveres erők és a szíriai-orosz koalíciós erők által. A jogvédők megjegyezték, hogy nem tudták leellenőrizni az említett tényeket, de „számos szemtanú vallomását gyűjtöttek be”.
Menekültek
A szíriai háború során emberek milliói vesztették el otthonukat, lakóhelyüket elhagyni kényszerülőkké és menekültekké váltak. A jogvédők adatai szerint a legtöbb menekültet Törökország fogadta be – több mint 3,6 millió személyt, több mint egy millióan menekültek Libanonba, 790 ezer ember Németország fogadott be, közel 700 ezret – Jordánia.
Oroszország, mint a háború egyik kulcsfontosságú résztvevője, a konfliktus ideje során nem volt hajlandó megadni a menekült státuszt a szíriaiaknak. „Kilenc év alatt 4,5 ezer ember kapott ideiglenes menedékjogot, és 2020. október 1-jei adatok szerint csupán két szíriai menekült maradt Oroszországban, 370-en kaptak ideiglenes menedékjogot.”
„Ezt nem lehet másként nevezni, mint annak, hogy az orosz állami intézmények céltudatosan elviselhetetlen feltételeket teremtenek a szíriai polgárok számára a menedékjogot illetően” – vélik az orosz jogvédő aktivisták.
„A jelentés nem tartalmaz semmi olyasmit, amit a világközösség számára ismeretlen lenne. A jelentés célja, hogy megismertesse az orosz társadalmat Oroszország szerepéről a szíriai háborúban mint egyik harcoló féllel” , közölte a bemutatón Oleg Orlov, a Memorial jogvédő központ „Forró pontok” projektjének vezetője. „Az igazság helyreállítása nélkül a hosszú távú béke Szíriában csak szuronyokra épülhet. Reméljük, ez a jelentés segít olvasóinknak levonni a következtetéseket: szeretnék-e, hogy hazájuk legyen a szurony szerepében… Tekintettel Oroszország kulcsfontosságú szerepére az Aszad-rezsim hatalmon maradásában felszólítjuk az orosz kormányt, hogy használja ki befolyását a szíriai vezetésre, hogy vessen véget az önkényes letartóztatásoknak, börtönbeli kínzásoknak, leszámoló gyilkosságoknak és minden olyan cselekedetnek, amelyek megalázóak és sértik az emberi méltóságot” – áll az orosz jogvédők jelentésében, akik nem féltek a nyilvánosság előtt felszólalni a jelenlegi orosz hatalom ellen.
During her visit to Syria's Damascus, German foreign minister Annalena Baerbock did not receive a handshake from de facto leader Ahmad al-Sharaa: "Even when I arrived, it was clear to me that there would obviously be no ordinary handshakes here." pic.twitter.com/42a2lRL5AY
