Inga Ruginė litván miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy az országnak nincs oka pánikra egy esetleges orosz fenyegetés miatt – számolt be az rbc.ua hírportál a Delfi.lt kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Volodimir Zelenszkij elnök kijelentését követően, amelyek Oroszország balti országokat fenyegető potenciális kockázatairól szóltak, Észtország és Litvánia politikai vezetéséből is reakciót váltott ki. Több észt politikus túlzónak tartja az ilyen értékeléseket, és ezek bonyolíthatják a szövetségesek közötti párbeszédet.
Ruginé a szerdai sajtókonferenciáján a helyzettel kapcsolatban kijelentette, hogy jelenleg nincs ok a megfélemlítő retorikára. Szerinte, ha valódi fenyegetés jelei lennének, a nyilvános értékelésekhez való hozzáállás más lenne. A litván kormányfő hangsúlyozta, hogy Litvánia aktívan befektet a védelembe, és a NATO tagja, ami további biztonsági szintet biztosít az ország és a régió számára.
Ruginé ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Litvánia figyelembe veszi a potenciális feszültségzónákhoz való földrajzi közelségét, beleértve a szomszédságát Fehéroroszországgal, ahol időszakosan különféle hibrid hatásokat és provokációkat jegyeznek fel. Szerinte ezért különösen fontos a védelmi tervezés folyamatos fejlesztése és a stratégiák alkalmazkodása a jelenlegi kihívásokhoz.
Újabb súlyos fejlemény látott napvilágot a háborúban: a hírek szerint az ukrán drónok már nemcsak közvetlenül, hanem a Baltikumon keresztül is elérhetik célpontjaikat Oroszországban. Az ukrán drónok alkalmazása így új szintre léphet.
A beszámolók szerint Lettország, Litvánia és Észtország megnyithatta légterét az ukrán eszközök előtt, így azok akár északnyugat-oroszországi célpontokat is elérhetnek.
A jelentések szerint korábban is volt példa ilyen átrepülésekre, de ezek titokban és elszigetelten történtek, mivel a balti államok tartottak az esetleges orosz válaszlépésektől.
Az információk szerint az ukrán erők eddig főként saját területükről indították a drónokat, például a Csernyihivi régióból. Innen azonban rendkívül nehéz lett volna elérni az olyan távoli célpontokat, mint Szentpétervár vagy a Leningrádi terület.
Egy ilyen útvonal akár 850 kilométeres repülést is jelentene erősen védett orosz légtéren keresztül, amit szakértők szinte kivitelezhetetlennek tartanak.
A Baltikumon és Lengyelország területén át vezető alternatív útvonal viszont lehetővé teheti, hogy a drónok elkerüljék a legfontosabb orosz légvédelmi rendszereket, és elérjék a Finn-öböl térségét.
A hírek szerint az elmúlt napokban már történtek dróntámadások az északnyugat-oroszországi régiókban. Március 22-én Primorszk kikötőjét érte találat, majd március 25-én Uszty-Luga következett.
A támadásokat Alekszandr Drozgyenko, a Leningrádi terület kormányzója is megerősítette, aki tüzekről számolt be az érintett helyszíneken.
Az ukrán drónok új útvonalainak megnyitása komoly eszkalációt jelenthet, hiszen így a konfliktus egyre mélyebben érintheti Oroszország belső területeit is.
[type] => post
[excerpt] => Újabb súlyos fejlemény látott napvilágot a háborúban: a hírek szerint az ukrán drónok már nemcsak közvetlenül, hanem a Baltikumon keresztül is elérhetik célpontjaikat Oroszországban. Az ukrán drónok alkalmazása így új szintre léphet.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1774603620
[modified] => 1774560758
)
[title] => Három balti ország is engedélyezhette, hogy ukrán drónok a légterükön keresztül támadják Oroszországot
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=181907&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 181907
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 181908
[image] => Array
(
[id] => 181908
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/tamadas.webp
[original_lng] => 125590
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/tamadas-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/tamadas-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/tamadas-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/tamadas-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/tamadas.webp
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/tamadas.webp
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/tamadas.webp
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1774553563:12
[_thumbnail_id] => 181908
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 839
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 789428509002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 17
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Sürgős
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 6301
[1] => 43449
[2] => 2035115
[3] => 2035112
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Baltikum
[1] => engedély
[2] => légtérhasználat
[3] => ukrán dróntámadások
)
)
[2] => Array
(
[id] => 111809
[content] =>
Oroszországot vádolta Margus Tsahkna észt külügyminiszter csütörtökön a GPS-jeleknek a Baltikum térségében történő zavarásával, amely fennakadásokat okoz az ottani országok légi közlekedésébent.
Észtországban az utóbbi időben egyre gyakoribbak a GPS navigációs rendszer okozta fennakadások.
A balti ország hatóságai szerint a GPS-jeleket orosz területről zavarják, és a probléma egyre nagyobb lett az Ukrajna elleni orosz háború 2022. februári kezdete óta.
„Tudjuk, hogy Oroszország zavarja a GPS-jeleket az Ukrajna elleni támadás kezdete óta. Az elmúlt másfél évben ez a probléma igen súlyossá vált a térségben” – mondta a miniszter az észt televízióban egy csütörtöki rádiójelentés szerint.
Margus Tsahkna közölte: Észtországon kívül Lettország, Litvánia, Finnország, Norvégia, Svédország és Lengyelország is küzd a GPS-jelek zavarásával.
A miniszter szerint a GPS elleni támadás az életüket zavaró és minden nemzetközi megállapodást sértő hibrid akció része.
Egy egyezmény szerint, amelynek Oroszország is részese, senki sem zavarhatja a GPS-jeleket. Ugyanakkor számos bizonyíték van arra, hogy a zavarás Szentpétervár, Pszkov és Kalinyingrád térségéből érkezik – tette hozzá a külügyminiszter.
A múlt héten a Finnair finn légitársaságnak Észtország második legnagyobb városába, Tartuba tartó két járatát kellett átirányítani a GPS-jelek zavarása miatt.
A NATO jóváhagyta az Észtországot, Lettországot, Litvániát és Lengyelországot érintő, Törökország által sokáig ellenzett védelmi tervét – közölte szerdán Andrzej Duda lengyel elnök.
Duda az észak-lengyelországi Drawsko Pomorskiéban, a júniusban véget ért Defender-Europe 20 fedőnevű lengyel–amerikai hadgyakorlaton részt vevő katonákkal tartott találkozón jelentette be az észak-atlanti szövetség döntését.
„Hivatalos értesítés érkezett a NATO székhelyéről arról, hogy szövetségi szinten jóváhagyták a Lengyelország és a balti államok biztonságát és védelmi rendszerét erősítő, úgynevezett lépcsőzetes reagáló GRP-tervet (Graduated Response Plan) – jelentette ki Duda.
Hozzátette: a decemberi londoni NATO-csúcstalálkozón hozott döntések végleges katonai, úgymond technikai megerősítéséről van szó.
A lengyel nemzetbiztonsági hivatal (BBN) főnöke, Pawel Soloch Twitter-bejegyzésében úgy reagált, hogy a GRP-terv jóváhagyása a londoni csúcs mellett Andrzej Duda sikere, aki Recep Tayyip Erdogan török elnökkel tárgyalva „megtörte Törökország ellenkezését”.
A török vezetés korábban azon az állásponton volt, hogy Ankara nem támogatja a GRP-t, amíg a NATO nem fogadja el azt a török álláspontot, hogy a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű észak-szíriai kurd milícia biztonsági fenyegetést jelent Törökországra.
Ankara az YPG-t a Délkelet-Törökországban tevékeny, és nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított, szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szövetségesének tekinti.
A NATO keleti szárnyát érintő GRP-terv tartalma titkos.
The Air Force is sending F-22 Raptor jets to Poland in support of NATO’s air shielding mission, U.S. Air Forces in Europe-Air Forces Africa said.https://t.co/NFkOEF8zuo
— Stars and Stripes (@starsandstripes) July 27, 2022
The AWACS surveillance jets will fly missions to monitor Russian military activity near the Alliance’s borders and can detect aircraft and missiles hundreds of kilometres away, making them a key early warning capability for NATO
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
