Észt politikusok kijelentették, hogy Volodimir Zelenszkij elnök állítása Oroszország felkészüléséről a balti országok elleni támadásra, nem felelnek meg a valóságnak, és nehezítik a szövetségesek közötti együttműködést – számolt be hétfőn az Ukrajinszka Pravda hírportál az ERR észt médiumra hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij egy vasárnapi televíziós interjúban azt állította, hogy Oroszország nem azért blokkolja az internetet, hogy elnyomja a kormányt ért kritikákat, hanem hogy megakadályozza az elégedetlenséget, amelyet egy tervezett nagyszabású mozgósítás okozhat. Az ukrán elnök szerint a mozgósítás célja egy hatalmas támadás Ukrajna vagy a balti államok ellen.
Zelenszkij kétségét fejezte ki, amikor arról kérdezték, hogy a NATO életbe lépteti-e az 5. cikkelyt a kollektív védelemről a balti államok elleni támadás esetén. Margus Tsahkna észt külügyminiszter az ERR-nek elmondta, hogy Ukrajna a 2022-es totális háború kezdete óta többször is jelezte, hogy lehet, hogy nem ők lesznek az egyetlenek, akiket Oroszország megtámad. Sőt, a balti államokat is kifejezetten említette.
Tsahkna szerint egy szövetséges ilyen kijelentései semmilyen módon nem használnak az együttműködésnek. Mint hozzátette, Zelenszkij szavaiban semmi igazság nincs. „Az ilyen kijelentések semmiképp nem felelnek meg a hírszerzési információinknak és fenyegetettség-értékelésünknek. Nem látjuk, hogy Oroszország csapatokat összpontosítana, vagy bármilyen módon katonailag felkészülne a NATO vagy a balti országok elleni támadásra – épp ellenkezőleg. Oroszország nincs túl erős pozícióban az ukrán fronton, valamint gazdaságilag sem” – jegyezte meg.
A miniszter szerint szó sincs a NATO 5. cikkelyének megsértéséről. „Természetesen nem erősíti az a tény, hogy Trump amerikai elnök kritikusan viszonyul az európai szövetségesekhez a NATO kontextusában. De ez nem jelenti azt, hogy a NATO nem tud reagálni. A NATO mindenképpen reagálni fog, ha egyik vagy másik tagállamot megtámadnak, ebben nincs kétség” – mondta Margus Tsahkna, hangsúlyozva, hogy Észtország a szövetségen kívül saját védelmi képességekkel is rendelkezik.
Lettország, Litvánia és Észtország védelmi miniszterei a légvédelem megerősítésének felgyorsítására szólítottak fel. A pilóta nélküli repülőgépek lezuhanásával kapcsolatos közelmúltbeli incidensek megerősítették, hogy beruházásokra van szükség ezen országok légvédelmi rendszereibe, írta az Ukrinform a lett védelmi minisztérium honlapjára hivatkozva.
„Lettország, Észtország és Litvánia határozott intézkedéseket tesz, prioritásként kezelve légvédelmünk fejlesztését. Az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni agresszív háborúja által okozott közelmúltbeli incidensek azonban rámutatnak a többrétegű légvédelem további megerősítésének fontosságára” – áll a jelentésben.
A miniszterek megjegyezték, ezen a héten több külföldi drón is berepült a NATO légterébe a balti országokban, és „csapást mértek földünkre/területünkre”. Szerencsére civilek nem sérültek meg, és az infrastruktúrában keletkezett károk is minimálisak voltak. Nagyra értékeljük a NATO légtér-járőrözésben részt vevő szövetségesek professzionalizmusát, amely segít fenntartani légterünk biztonságát – jegyezték meg a tisztviselők.
„Míg a nyomozás továbbra is az összes releváns részletet és körülményt vizsgálja, továbbra is rendíthetetlenül támogatjuk Ukrajna védelmi műveleteit az Oroszországi Föderáció ellen, valamint Ukrajna jogos önvédelemhez való jogát” – áll a közleményben.
Hozzátették, hogy az elmúlt napok eseményei rávilágítanak a felkészültség folyamatos javításának és a védelmi képességekbe való befektetések szükségességére. A balti országok már most is bruttó hazai termékük legalább 5%-át fektetik be védelembe, prioritásként kezelve a légvédelmi képességeket, a drónrendszereket és az ellenintézkedéseket, valamint az akusztikus érzékelők fejlesztését.
„Ezek az incidensek ismét rávilágítanak az Európai Védelmi Projektek Közös Érdekű Kezdeményezés keretében elérhető uniós finanszírozás iránti kérelmünk relevanciájára. Hangsúlyozzuk az uniós védelmi finanszírozás jelentős növelésének és célzott elosztásának szükségességét hosszú távon, különösen a blokk keleti határának megerősítése érdekében olyan kezdeményezéseken keresztül, mint a Keleti Szárny Ellenőrzése és az Európai Drónvédelmi Kezdeményezés” – hangsúlyozták a diplomaták.
A balti államok „nagyon elégedetlenek” azzal, hogy az Egyesült Királyság nem hívta meg vezetőiket az Ukrajnával foglalkozó csúcstalálkozóra. Lettországot, Litvániát és Észtországot kizárták – adta hírül az Sky News.
„Tényleg nagyon elégedetlenek vagyunk a balti vezetők meghívásának elutasításával” – mondta egy forrás.
A forrás elmondta, hogy a meghívottak között szerepel Norvégia, Finnország, Svédország és Lengyelország vezetője, megjegyezve, hogy mind Helsinki, mind Varsó nyilvánosan kizárta annak lehetőségét, hogy csapatokkal járuljon hozzá egy ukrajnai nemzetközi biztonsági erőhöz.
A forrás szerint a balti államoknak „van egy tervük… de őket nem hívták meg”.
„Mindhárom balti állam Ukrajna legnagyobb támogatói közé tartozik a GDP százalékos arányát és képességeit tekintve” – mondta a forrás.
Azt is megjegyezték, hogy „minden döntés közvetlenül érinti a biztonságunkat”.
„Mintha egy újabb paktum lenne Európa megosztására, vagy magától értetődőnek tartanának minket. Ez szégyenletes” – idézte a lap a forrást.
[type] => post
[excerpt] => A balti államok „nagyon elégedetlenek” azzal, hogy az Egyesült Királyság nem hívta meg vezetőiket az Ukrajnával foglalkozó csúcstalálkozóra. Lettországot, Litvániát és Észtországot kizárták – adta hírül az Sky News.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1740854820
[modified] => 1740850148
)
[title] => A balti országok elégedetlenek, hogy nem hívták meg őket az ukrajnai csúcstalálkozóra
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142879&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 142879
[uk] => 142865
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 142867
[image] => Array
(
[id] => 142867
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/332371-1705682111-3722-large-new-960x380-0.webp
[original_lng] => 46808
[original_w] => 960
[original_h] => 480
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/332371-1705682111-3722-large-new-960x380-0-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/332371-1705682111-3722-large-new-960x380-0-300x150.webp
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/332371-1705682111-3722-large-new-960x380-0-768x384.webp
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/332371-1705682111-3722-large-new-960x380-0.webp
[width] => 960
[height] => 480
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/332371-1705682111-3722-large-new-960x380-0.webp
[width] => 960
[height] => 480
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/332371-1705682111-3722-large-new-960x380-0.webp
[width] => 960
[height] => 480
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/332371-1705682111-3722-large-new-960x380-0.webp
[width] => 960
[height] => 480
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740842949:12
[_thumbnail_id] => 142867
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3279
[_algolia_sync] => 1202975437001
[_oembed_45a006720b693e06930c715afa888c3d] =>
[_oembed_time_45a006720b693e06930c715afa888c3d] => 1744903183
[_oembed_3d764bc4d3f3fa37d284d4e134c16814] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 41032
[1] => 2498
[2] => 865534
)
[tags_name] => Array
(
[0] => balti országok
[1] => Nagy-Britannia
[2] => ukrajnai csúcstalálkozó
)
)
[3] => Array
(
[id] => 121177
[content] =>
A Balti-tenger térségére vonatkozó, tengeri aknákkal kapcsolatos együttműködésben állapodott meg kilenc NATO-tagállam – Németország, Dánia, Finnország, Norvégia, Lengyelország, Svédország, Észtország, Lettország és Litvánia – kedden Washingtonban az észak-atlanti szervezet csúcstalálkozója előtt.
A résztvevők szándéknyilatkozatot írtak alá „az elrettentő fegyverként” szolgáló tengeri aknák közös beszerzéséről, illetve kölcsönös karbantartásáról.
„Nagyon hatékony módját jelentik egy agresszor elrettentésének, illetve rendkívül jelentős képességet képviselnek egy esetleges orosz agresszió tekintetében” – hangsúlyozta Boris Pistorius német védelmi miniszter az érintett államok találkozóján arra utalva, hogy a Balti-tenger térsége lehetséges gócpontja lehet egy konfliktusnak Oroszországgal. „A beszerzés elrettentés” – húzta alá a tárcavezető.
„Nemrég láthattuk, hogy Oroszország miként próbálja kiterjeszteni területi vizeit Kalinyingrád körül. Mindannyian kétségbevonhatatlanul világossá tettük, hogy nem fogjuk engedni az ilyen törekvéseket” – tette hozzá Pistorius egy májusi incidensre utalva, amelynek során Észtország orosz határőröket vádolt navigációs bóják eltávolításával a Narva határfolyó észt részéről.
A tájékoztatás szerint az együttműködés résztvevői egy finn gyártmányú tengeri aknarendszert terveznek beszerezni.
Ukraine “will get this assistance before anyone else gets it,” President Joe Biden says during his speech at an event celebrating NATO’s 75th anniversary https://t.co/ooMMovHLyDpic.twitter.com/8woal5uNn3
Donald Tusk lengyel miniszterelnök észt, lett és litván kollégájával együtt felhívással fordult az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökéhez, kérve az EU Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös külső határai megerősítésének támogatását.
A négy miniszterelnök a PAP lengyel hírügynökség által megszerzett, az EU csütörtökön kezdődő csúcstalálkozója előtt elküldött levelében azzal érvelt, hogy az Európai Unió Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határa mentén kiépítendő védelmi infrastruktúra hatékony eszköz lenne az uniót onnan fenyegető katonai és egyéb hibrid támadásokkal szemben.
A négy miniszterelnök szerint a közösen indítványozott projekt kivitelezéséhez – tekintettel annak méreteire és költségére – különleges támogatásra van szükség az EU-tól mind politikai, mind pénzügyi téren.
Lengyelország a közelmúltban új védelmi program bevezetéséről döntött Keleti Pajzs néven, a Fehéroroszország felől érkező hibrid támadások, illetve az orosz-ukrán háború miatt, Észtország, Lettország és Litvánia hasonló okokból megállapodtak egy úgynevezett Balti Védelmi Vonal kiépítéséről.
A négy miniszterelnök szerint az Európai Uniónak többet kellene költenie védelemre, és össze kellene hangolnia kezdeményezéseit a NATO-val. A négy ország várhatóan felveti az ügyet a jelenlegi EU-csúcson.
Informujemy, że trwają rozmowy ze stroną ukraińską na temat przekazania samolotów MIG-29. Przekazywanie samolotów związane jest z osiąganiem przez nie docelowych resursów eksploatacyjnych oraz brakiem perspektywy ich dalszej modernizacji w Siłach Zbrojnych RP. Informujemy… pic.twitter.com/35obeH37rP
A balti országok győznek egy orosz támadás esetén, de a balti városok úgy fognak kinézni, mint Bahmut és Avgyijvka, amelyeket az oroszok csapatok elpusztítottak – jelentette ki vasárnap Dmitro Kuleba külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál a Delfi című litván kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője biztos abban, hogy ha Oroszország megtámadja a balti országokat, tapasztalataik és képességeik szerint fognak védekezni, de a NATO-nak több napra lesz szüksége a válaszadáshoz. „A végén, azt hiszem, a NATO győzni fog. De nézzék meg Bahmutot, nézzék meg Avgyijivkát – így fognak kinézni a balti országok az intenzív harcok után. Így fognak kinézni a városaik. Nem lesz gyönyörű Vilnius” – figyelmeztetett.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Oroszországgal való konfliktus elkerülésének legolcsóbb és legbiztonságosabb módja az orosz agresszió ellen harcoló ukránok támogatása. „Litvánia megérti ezt, ezért aktívan támogatja Ukrajnát. Mások úgy tesznek, mintha elkerülnék” – mutatott rá Dmitro Kuleba.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A balti országok győznek egy orosz támadás esetén, de a balti városok úgy fognak kinézni, mint Bahmut és Avgyijvka, amelyeket az oroszok csapatok elpusztítottak – jelentette ki vasárnap Dmitro Kuleba.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1710081660
[modified] => 1710069791
)
[title] => A balti országok legyőzik Oroszországot, ha megtámadja őket, de úgy fognak kinézni, mint Bahmut és Avgyijivka – Kuleba
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=106243&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 106243
[uk] => 106249
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 106244
[image] => Array
(
[id] => 106244
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kukeba.jpg
[original_lng] => 26184
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kukeba-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kukeba-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kukeba.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kukeba.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kukeba.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kukeba.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kukeba.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1710065775:2
[_thumbnail_id] => 106244
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4282
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_a9ee624a5b6d982ef41d7d64c8639f62] =>
[_oembed_time_a9ee624a5b6d982ef41d7d64c8639f62] => 1712301133
[_oembed_d14eeb640bb23bfb425c6e22f893ff67] =>
I received a report from Commander-in-Chief Syrskyi on the current situation at the frontline, with particular focus on the Pokrovsk, Kurakhove, and Lyman directions. In the Donetsk region, the situation remains difficult, but our combat brigades are holding their positions and…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 25, 2024
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
A NATO határozottan kiáll északkelet-európai szövetségesei védelmében, amelyek fenyegetve érzik magukat Oroszország részéről – jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök az Észt Köztársaságban lévő NATO légibázison tett látogatása során, számolt be az Ukrinform tudósítója.
„Az üzenet, amelyet ma innen közvetítünk, teljesen egyértelmű: a NATO kész megvédeni a Szövetség területének minden centiméterét” – közölte az elnök. Biztosított arról, hogy az észak-atlanti blokk a balti államok védelmében áll.
Steinmeier arra szólított fel, hogy ne vonjanak le elhamarkodott következtetéseket a Fekete-tenger felett történt incidenssel kapcsolatban.
„Ami az (amerikai – szerk.) drón balesetét illeti, meg kell várnunk a nyomozás eredményét. Egyelőre nem tudjuk, hogy véletlen ütközésről vagy szándékos cselekedetről van-e szó” – mondta az államfő, hangsúlyozva, hogy szorosan figyelemmel kell kísérni az események alakulását.
Steinmeier kétnapos észtországi látogatását az Emari légibázis látogatásával kezdte, és megbeszélést folytatott a NATO balti légirendészeti missziójában részt vevő Bundeswehr katonáival és a brit Királyi Légierő katonáival, akik német kollégáikkal együtt járőröznek a légtérben a gyors reagálású csoport tagjaiként.
Később Tallinnban a szövetségi elnök politikai megbeszélést folytatott Alar Karis észt elnökkel és Kaja Kallas miniszterelnökkel.
A Királyi Légierő március 6-án csatlakozott a jelenleg Németország által vezetett Air Policing Baltics misszióhoz. Jelenleg egy Luftwaffe Eurofighter és a Királyi Légierő egy gépe folyamatosan készültségben van az észak-észtországi Emari légibázison. A riasztás bejelentését követően legkésőbb 15 perc múlva kell felszállniuk. Ilyen jelzéseket különösen akkor jelentenek be, ha ismeretlen, transzponderjel vagy rádiókommunikáció nélküli repülőgépek jelennek meg a balti légtérben. Az ilyen ismeretlen repülőgépek általában oroszok.
Nagy-Britannia májusban veszi át a NATO-misszió vezetését.
A német légierő tavaly augusztus óta tartózkodik Észtországban, szeptemberben az Eurofighter vadászgépekből álló spanyol kontingens támogatta őket.
Szeptember 19-én életbe lépett a schengeni vízummal rendelkező orosz állampolgárok Észtországba, Lettországba, Litvániába és Lengyelországba való beutazási tilalma.
A hírt a Jevropejszka pravda közölte az észt külügyminisztérium közleményére hivatkozva.
Az oroszok nem léphetnek be ezen államok területére, függetlenül attól, hogy melyik ország adta ki a schengeni vízumot.
A tilalom az érvényes schengeni vízummal rendelkező orosz állampolgárokra vonatkozik, akik turizmus, üzlet, tranzit és sporteseményeken való részvétel céljából utaznak az adott országba.
Vannak azonban kivételek, a diplomáciai testület képviselői, valamint Oroszország azon állampolgárai, akiknek rokonai vannak ezekben az országokban, továbbra is beléphetnek az országokba.
A rövid távú tanulmányi vízummal rendelkező hallgatóknak és munkavállalási vízummal rendelkező személyeknek továbbra is van lehetőségük Észtországba utazni. Utóbbival kapcsolatban fontos, hogy hivatalosan alkalmazzák őket.
Humanitárius okokból is be lehet lépni: temetésre, súlyos betegségek kezelésére stb.
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
6 bilionów 220 mld 609 mln zł - na tyle oszacowany został koszt, jaki poniosła Polska w wyniku agresji i okupacji niemieckiej w latach 1939-1945. #RaportStratWojennych został przedstawiony 1 września w Zamku Królewskim w Warszawie. ??
? Deputy FM @arekmularczyk during today's press conference on Poland's request to United Nations Secretary-General @antonioguterres and ?? representatives to support the efforts to compensate for losses caused by German aggression and occupation in 1939-1945 pic.twitter.com/L78SWt4KaF
— Ministry of Foreign Affairs ?? (@PolandMFA) January 3, 2023
Do Polski?? dostarczone zostały drony MQ-9A Reaper klasy MALE (Medium Altitude Long Endurance), wyleasingowane od USA?? w ramach pilnej potrzeby operacyjnej. Będą one służyć w ??Siłach Powietrznych, prowadząc rozpoznanie m. in. na naszej wschodniej granicy. pic.twitter.com/eWunUzxhmG
??️ "Si l'Ukraine ne parvient pas à défendre son indépendance, nous n'aurons pas le choix, nous serons obligés de rentrer dans le conflit", déclare Jan Emeryk Rościszewski, ambassadeur de Pologne en France
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
Az ENSZ-nek speciális missziót kell létrehoznia Ukrajna ideiglenesen megszállt területei lakosságának az Oroszországi Föderációba való tömeges deportálása tényeinek kivizsgálására – jelentette ki Andrejs Pildegovičs, Lettország állandó képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén a három balti ország nevében, számolt be az Ukrinform tudósítója.
„Az ukrán katonák Olenyivkában történt tömeges meggyilkolásával kapcsolatos tényfeltáró küldetéshez hasonlóan felszólítjuk az ENSZ-t, hogy hozzon létre egy tényfeltáró missziót az ukrán állampolgárok deportálásának dokumentálására” – mondta Pildegovičs.
A diplomata kihangsúlyozta, hogy Oroszország Ukrajna polgári lakossága elleni háborúja „az orosz agresszió kezdete óta tudatos és következetes, amelynek célja az ukrán nép ellenállásának és szellemiségének megtörése”. Elmondása szerint miután Ukrajnát nem sikerült legyőzni a harctéren, az orosz csapatok az ukrán civil lakosság terrorizálásával próbálják elérni céljaikat.
Pildegovičs hozzátette, hogy állami, nem állami és nemzetközi szervezetek megbízható jelentései szerint a megszállók több mint 1,7 millió ukránt deportáltak erőszakkal az Oroszországi Föderációba, köztük több mint 240 ezer gyermeket.
„Az orosz erők mintegy 20 úgynevezett szűrőtábort illetve központot hoztak létre Ukrajna ideiglenesen megszállt területein” – tette hozzá a lett diplomata.
Lesznek azért kivételek. Az orosz és a fehérorosz határra vonatkozik a döntés. Lettország, Észtország és Litvánia elvben megállapodott az orosz állampolgárok beutazásának korlátázásáról az orosz és a fehérorosz határon – jelentette be Edgars Rinkevics lett külügyminiszter.
Rinkevics tudatta, hogy a döntést hivatalosan a három ország kormánya jelenti majd be, és a beutazási tilalom alól kivételt képeznek majd a humanitárius vagy családi okból érkezők, a teherautó-sofőrök és a diplomaták.
Ylva Johansson uniós belügyi biztos kedden Brüsszelben bejelentette, hogy az Európai Bizottság javasolja a schengeni vízumok könnyített kiadását lehetővé tevő EU-orosz megállapodás teljes felfüggesztését.
Sajtótájékoztatóján elmondta, hogy
az utóbbi hetekben és hónapokban jelentősen nőtt a schengeni vízummal Lettország határát átlépő orosz állampolgárok száma, és ez már kezd közbiztonsági üggyé válni, illetve morális és politikai jellegű kérdéseket is felvet. Az ukrajnai háború február végi kezdete után leállították az EU és Oroszország közötti közvetlen légi járatokat, így orosz állampolgároknak csak korlátozott lehetőségeik vannak, hogy beutazzanak az EU területére.
Augusztus végén az Európai Unió öt, Oroszországgal határos tagországa – Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Finnország – jelezte, hogy egyénileg megakadályozhatják az orosz turisták belépését a területükre, ha az EU nem vezet be uniós szintű tilalmat. Finnország múlt héten már szigorította is a turistavízumok kiadásának gyakorlatát az orosz állampolgárok részére. Szeptember 1-jétől a finn hatóságok a korábbi mintegy ezer helyett mindössze napi száz interjúidőpontot ajánlanak fel azoknak az oroszoknak, akik turistavízumot szeretnének igényelni.
Nyitóképünk: tüntető elégeti orosz útlevelét az Ukrajnát ért orosz támadás elleni tiltakozásul a vilniusi orosz nagykövetség előtt 2022. február 24-én.
