Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna először fejleszt saját ballisztikus fegyverrendszert, valamint úgynevezett deep strike – mélységi csapásmérő – képességeket. Elmondása szerint ezek már nem csupán kísérleti projektek, hanem működő rendszerek, amelyek korábban elérhetetlen távolságokra is képesek csapást mérni.
Az államfő az Ukrán Államiság Napja alkalmából tartott rendezvényen hangsúlyozta: az új fegyverek már bizonyították hatékonyságukat nagy távolságokon. Kiemelte, hogy a 2884 kilométeres hatótáv történelmi jelentőségű eredmény, és külön megköszönte azok munkáját, akik részt vettek a fejlesztésekben.
Zelenszkij szerint Ukrajna olyan célpontokat támad, amelyek szerinte az orosz háborús erőfeszítéseket támogatják, miközben Oroszország továbbra is lakóépületeket, templomokat és más civil létesítményeket támad ukrán területen.
Az elnök azt is közölte, hogy már nincs olyan koordináta „a gonosz területén”, amely elérhetetlen lenne az ukrán válaszcsapások számára. Állítása szerint naponta több száz ukrán drónt vetnek be, és ezek, valamint más támadások több orosz olajfinomítót, a „árnyékflotta” tartályhajóit és katonai infrastruktúrát is elértek.
A bejelentés újabb jele annak, hogy Kijev hosszabb hatótávolságú, hazai fejlesztésű fegyverrendszerek kiépítésére törekszik, amelyek stratégiai célpontok ellen is bevethetők lehetnek.
Andrij Szibiha külügyminiszter felszólította az EU-tagállamokat, hogy csatlakozzanak az antiballisztikus rakétakoalícióhoz, és szigorítsák meg a szankciókat, hogy békére kényszerítsék Oroszországot, számolt be az ukrán külügyi tárca.
„Nem csak Ukrajna támogatásáról van szó. A biztonságról és elrettentésről. Oroszországnak el kell veszítenie ballisztikus előnyét. A légtérért folytatott harc fogja meghatározni a háború menetét” – jegyezte meg a miniszter.
Szibiha felszólította az európai partnereket, hogy aktívan csatlakozzanak az Ukrajna vezette antiballisztikus koalícióhoz.
Egyben tájékoztatta az EU tagállamait a fronton kialakult helyzetről, a békeért folytatott erőfeszítések előrehaladásáról, Európa szerepéről ebben a folyamatban, valamint az ukrán védelmi ipar fejlesztéséről.
Szibiha külön felhívta a figyelmet az EU 21. szankciócsomagjára, az új kiberszankciók és az Oroszország elleni egyéb korlátozó intézkedések előkészítésére.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a szankciós nyomás fokozása kritikus fontosságú ahhoz, hogy Moszkvát a békekötésre kényszerítsék.
Vlagyimir Putyin orosz diktátornak már csak egyetlen előnye maradt, a ballisztika – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő hangsúlyozta, hogy Ukrajna előtt most egy lehetőség áll. „Ukrajna erősebbé vált mind a csatatéren, mind a levegőben. És mindenki látja ennek eredményeit. Természetesen, mindenekelőtt a katonáinknak köszönhetően, nagyon hálás vagyok nekik ezért. Lehetőséget adnak nekem arra, hogy megerősítsem a pozícióimat, ezért mondtam, hogy van egy lehetőség” – tette hozzá.
Az elnök megjegyezte, hogy az orosz diktátor pontosan fogadja az információkat, és úgy tudja, hogy az orosz hadseregnek jelenleg nincs előnye. „Van ballisztika, tényleg vannak ilyen abszolút tragikus és szörnyű csapások államunk civil lakosságára, de ez az egyetlen előnye, ami megmaradt neki. Nincs semmi más. Mindenki látja ezt” – hangsúlyozta.
Zelenszkij hozzátette, hogy a csúcstalálkozón beszélt Donald Trump amerikai elnökkel és más országok vezetőivel is. Szerinte mindenki egy dolgot jegyzett meg: Ukrajna erősebbé vált.
Ukrajna felgyorsítja saját ballisztikus rakétáinak és rakétavédelmi rendszereinek tesztelését és gyártását, az elkövetkező napokban a diplomáciai munka fő hangsúlya a városok védelmét szolgáló további légvédelmi eszközök felkutatása lesz – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő megjegyezte, hogy rendkívüli ellenőrzést végzett az ukrán védelmi ipari komplexum képességeit illetően. Az eredmények alapján egyértelmű lépéseket határoztak meg a rakétaprogram intenzívebbé tételére. „Hálás vagyok minden szakemberünknek, akik fejlesztik rakétaprogramunkat, és különösen a hatékony ukrán ballisztikai és antiballisztikus rendszerek gyártásán dolgoznak” – hangsúlyozta.
A saját fegyverek fejlesztése mellett a találkozón külön is megvitatták a nemzetközi partnerektől érkező légvédelmi utánpótlás ütemtervét és mennyiségét, amelyekre az ukrán hadseregnek nap mint nap szüksége van. Az elnök szerint a légtér védelmének biztosítása lesz az ukrán diplomaták fő feladata a közeljövőben. „A következő napokban minden diplomáciai munka, minden találkozó és tárgyalás kulcsfontosságú prioritása Ukrajna légvédelme” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Ukrajna saját ballisztikus rakétát fejleszt, amellyel Oroszország területét fogja támadni, ami alapvetően változtatja meg Ukrajna helyzetét a világban – jelentette ki Mihajlo Fedorov védelmi miniszter a TSZN tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszter megerősítette, hogy egy ukrán ballisztikus rakéta fog megjelenni és csapást mérni Oroszországot. Részleteket nem árult el. „Az ukrán ballisztika mindent meg fog változtatni ebben a háborúban. Alapvetően meg fogja változtatni Ukrajna státuszát a világban. Sokszor megváltoztattuk már, de ez egy teljesen más liga” – mondta.
Fedorov elmagyarázta, miért nem mond többet: nem akar elvárásokat kelteni, és nem akar semmit sugallni az ellenségnek. Ehelyett az elnökre hivatkozott. „Csak az elnökünket tudom idézni, hogy az ukrán ballisztika létezni fog, és csapást fog mérni Oroszországra” – mondta el a miniszter.
Ukrajna nagy részén továbbra sincsenek olyan légvédelmi rendszerek, amelyek képesek lennének elfogni az orosz ballisztikus rakétákat – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök a Tagesschau című német orgánumnak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy a légvédelemmel kapcsolatos korábbi kijelentései nem a partnerek kritikája volt, hanem a valós helyzetre való figyelemfelhívási kísérlet. „Nem fogom megmondani, hol találhatók a Patriot rendszereink. De országunk 80%-án nincsenek ilyen ballisztikus rakéták elleni rendszerek” – mondta. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna továbbra is keresi a lehetőségeket a légvédelem megerősítésére.
Az elnök hangsúlyozta, hogy még elegendő számú rendszer hiányában is Kijev a partnereivel együttműködve dolgozik a beszerzésük finanszírozásán. „Ha nem is kapunk rendszereket, a partnereinkkel közösen pénzt találtunk rájuk” – mondta. Az elmondása szerint személyesen tárgyalt Németország, Norvégia, az északi országok és Kanada képviselőivel.
Az elnök megjegyezte, hogy a légvédelmi rendszerek rendkívül drágák. „Rendszerenként 1,5 és 2 milliárd közötti összegbe kerülnek. Egy rakéta pedig két-három millióba” – magyarázta. Zelenszkij bejelentette, hogy beleegyezett, hogy további forrásokat különítsen el ezekre a szükségletekre.
Észak-Korea egy „azonosítatlan ballisztikus rakétát” lőtt ki a Japán-tenger felé pénteken a dél-koreai vezérkar (JCS) szerint, néhány nappal azután, hogy egy amerikai repülőgép-hordozó látogatást tett Dél-Koreában, írja a Reuters. A JCS szerint a kilövés délután 12:35-kor történt, valahol Taegwan megyében, ahol több fegyvergyár is található.
Japán védelmi minisztérium is közleményt adott ki az ügyben, azt írták, a japán parti őrség is észlelte a kilövést. Bejelentésük szerint a rakéta 12:45-kor csapódott a tengerbe, így számításaik szerint a repülési idő körülbelül 10 perc volt.
Észak-Korea egyelőre nem adott ki kommentárt az ügyben.
Ez a második ballisztikus rakétaindítás az elmúlt hónapban, azután, hogy Phenjan október 22-én bejelentette, hogy „hiperszonikus” rakétákat tesztelt.
Phenjan rakéták, lőszerek, sőt katonák kulcsfontosságú forrásává vált Oroszország ukrajnai háborúja számára. A szankciókat semmibe vevő két ország közötti szövetség egyre szorosabbá válik – derül ki egy 11 ország által készített jelentésből.
Tavaly Észak-Korea „legalább 100 ballisztikus rakétát szállított Oroszországnak, amelyeket aztán Ukrajnába indítottak, hogy elpusztítsák a polgári infrastruktúrát és terrorizálják az olyan lakott területeket, mint Kijev és Zaporizzsja” – idézi a Bloomberg a Multilaterális Szankciókat Megfigyelő Csoport jelentését, amelyet az Egyesült Államok és szövetségesei, köztük Japán, Dél-Korea, az Egyesült Királyság, Ausztrália és Kanada csütörtökön tettek közzé.
Az Észak-Korea elleni ENSZ-szankciók megsértését vizsgáló testület azt is megállapította, hogy Phenjan „2024 végén több mint 11 ezer katonát telepített Kelet-Oroszországba, akiket a távol-nyugati Kurszki területre szállítottak, ahol az orosz erőkkel együtt harci műveletekbe kezdtek Oroszország Ukrajna elleni háborújának támogatására”.
A katonák orosz egyenruhát viseltek, és orosz csapatok képezték ki őket, mielőtt harcba indultak volna – állítja a megfigyelőcsoport. Legalább két észak-koreai katonát élve fogott el Ukrajna.
A jelentést akkor hozták nyilvánosságra, amikor Donald Trump elnök egyre nagyobb frusztrációját fejezte ki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben, miután az elmúlt napokban a Kreml végrehajtotta a háború legnagyobb dróntámadásait. Az amerikai elnök szerint Putyin „a tűzzel játszik”, és jelezte, hogy fontolóra veszi újabb szankciók bevezetését Moszkvával szemben.
Az orosz és az észak-koreai vezető a háború kezdete óta meglátogatta egymást, tavaly pedig kölcsönös védelmi szerződést írtak alá. Áprilisban Phenjan először ismerte el, hogy katonákat vezényelt az oroszországi Kurszk régió egy részét elfoglaló ukrán csapatok kiűzéséhez – írja a Bloomberg.
A szorosabb kapcsolatok mindkét ország számára előnyösek voltak: Oroszország segített Észak-Koreának kikerülni az ENSZ-szankciókat, és katonai segítséget nyújtott Kim rezsimjének. A segítség egy része „fejlett elektronikai hadviselési rendszereket, köztük zavaró berendezéseket tartalmazott orosz teherszállító repülőgépek használatával” – áll a jelentésben.
Oroszország elutasította az ukrajnai tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatot, és folytatja mindennapi terrorját az ukránok ellen – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a vasárnap esti videoüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta: „Pénteken volt pontosan egy hónapja annak, hogy Oroszország elutasította a teljes és feltétel nélküli tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatot. Nem félnek. Ezért van a ballisztika. Ezért minden este száz csapásmérő drón indul, amelyek többsége Shahed, és pontosan a hétköznapi ukrán városok ellen.”
Az elnök kiemelte, hogy ezért folytatódnak az orosz rohamok a fronton. Szerinte az oroszok nem hagyják abba a támadást és a gyűlölet terjesztését állami propagandájukban. „Csak nyomással, csak határozott fellépéssel lehet ezen változtatni. Minden orosz ballisztikus rakéta, minden cirkálórakéta, minden orosz Shahed, minden siklóbomba nemcsak a mi népünket, közösségeinket támadja, hanem a diplomáciát, mindenki politikáját is, aki ennek az egésznek valóban véget akar vetni. Továbbra is mindent megteszünk az emberek és az életek védelme érdekében” – zárta szavait Volodimir Zelenszkij.
Az Ukrajna–NATO Tanács kedden ülésezik Oroszország Dnyipro elleni ballisztikus rakétatámadása kapcsán, a fórum elsősorban a partnerekkel való információcsere platformja – jelentette ki hétfőn Olha Sztefanisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes, igazságügyi miniszter egy rendezvények, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a16 nap aktivizmus az erőszak ellen nemzetközi kampány kezdetének szentelt szolidaritási esten elmondta: „Biztosan tudjuk, hogy a NATO-tól való elvárás a hagyományos aggodalom-kifejezés. De számunkra az Ukrajna–NATO Tanács egy olyan fórum, amely lehetővé teszi a szövetségesek gyors tájékoztatását, valamint operatív információk és helyzetértékelések fogadását, ami lehetővé teszi számunkra, hogy átfogó képet tudjunk alkotni.”
A kormányfő-helyettes megjegyezte, hogy a találkozón megvitatják a rakétatámadásokat, Ukrajna légvédelmének megerősítését, az ukrán dandárok felszerelését, valamint évente legalább 40 milliárd dollár támogatás kiutalását Kijevnek, amit a NATO washingtoni csúcstalálkozója garantált. „Most az új amerikai adminisztráció új ambiciózus napirendjével összefüggésben Európát minden eddiginél jobban kell mozgósítani. És a NATO-t is” – hangsúlyozta Olha Sztefanisina.
