A német külügyminiszter szerint az orosz elnök belerángatja Ázsiát az Ukrajna elleni háborúba azzal, hogy kínai gyártmányú drónokat és észak-koreai katonákat is bevet a konfliktusban.
„A kínai üzemekben gyártott drónok és az Észak-Koreából érkező katonák támadást intéznek a béke ellen Európa szívében, és ezzel megsértik Európa alapvető biztonsági érdekeit” – jelentette ki Annalena Baerbock hétfőn Pekingben, miután mintegy háromórás megbeszélést folytatott Vang Ji kínai külügyminiszterrel.
A német tárcavezető hangsúlyozta, hogy az ENSZ Biztonság Tanácsa állandó tagjainak – köztük tehát Kínának is – felelőssége van abban, hogy ne szítsa tovább a konfliktusokat.
Baerbock szerint nem állhat Kína érdekében az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök belesodorja Ázsiát a háborúba. Egyúttal leszögezte azt is: következményekkel jár az, hogy Kína saját gyártású drónokat bocsát az orosz hadsereg rendelkezésére.
„Egyértelművé tettük, hogy ez új dimenziót nyit” – fogalmazott a német külügyminiszter, kiemelve, hogy Európa és Ázsia biztonsága elválaszthatatlanul összekapcsolódik, ezért még akkor is egyeztetniük kell egymással, ha nézetkülönbségeik vannak.
A két külügyminiszter tanácskozása utáni sajtótájékoztatón Annalena Baerbock egyedül jelent meg. A német-kínai kapcsolatokat illetően azt mondta: közösek a két ország érdekei, ezeket azonban csak úgy tudják képviselni, ha közben minden fél betartja a szabályokat.
During her visit to Syria's Damascus, German foreign minister Annalena Baerbock did not receive a handshake from de facto leader Ahmad al-Sharaa: "Even when I arrived, it was clear to me that there would obviously be no ordinary handshakes here." pic.twitter.com/42a2lRL5AY
Japánt aggodalommal tölti el az Észak-Korea felől érkező, a térséget érintő növekvő katonai fenyegetés.
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kimenetele meghatározhatja Ázsia jövőjét – jelentette be Fumio Kisida japán miniszterelnök január 14-én, washingtoni látogatása során, számolt be a BBC.
Ugyanakkor rámutatott a háború tanulságaira, amelyeket Európa és az ázsiai-csendes-óceáni térség országai levonhatnak. Mégpedig azt, hogy egy ország biztonsága sokakat érint, és megemlítette az Észak-Korea részéről növekvő fenyegetettséget.
„A Japánban és körülötte kialakult helyzet egyre súlyosabbá válik a Kelet-kínai-tengeren és a Dél-kínai-tengeren, a fennálló állapot egyoldalú, erőszakos megváltoztatására tett kísérletek, valamint Észak-Korea növekvő nukleáris és rakétaaktivitása miatt” – mondta a japán kormányfő.
Kisida azt követően érkezett Washingtonba, hogy Japán bejelentette: eltörli katonai költségvetését Észak-Korea miatt, amely rakétákat lő ki japán városok és Kína irányába, ami katonai nyomást gyakorlását jelenti Tajvanra.
After a nine hour long trip by train, we arrived in Kyiv. Looking forward to productive meetings with Ukrainian leaders to discuss ways to strengthen security and stability in the region and helping people on the ground. #ItsAboutPeople#OSCE2023pic.twitter.com/bpUw5lCZ5s
Joe Biden amerikai elnöknek megvan a saját kapcsolata Kínával – mondta a Fehér Ház sajtófőnöke, Jen Psaki pénteken, amikor az orosz és kínai vezetők találkozásáról kérdezték.
Anthony Blinken külügyminiszter ázsiai útjai viszont arról árulkodnak, hogy továbbra is Kína jelenti a prioritást az Egyesült Államok számára.
Psaki azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok jelenleg a partnereivel való együttműködésre koncentrál az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatban – írja a Reuters.
A Fehér Ház állítása ellenére nagyon is úgy tűnik, hogy az amerikai vezetés továbbra is elsősorban Kínára figyel: Anthony Blinken külügyminiszter ugyanis hamarosan a délkelet-ázsiai szövetségeseivel találkozik, köztük a QUAD-országok külügyminisztereivel is – írja szintén a Reuters. Szakértők szerint az orosz-ukrán konfliktus ellenére az USA első számú célja továbbra is a kínai befolyás növekedésének visszaszorítása.
Blinek hétfőn utazik, előbb Ausztráliába (február 9-12.), ahol a többi QUAD-országgal egyeztet (India, Japán és Ausztrália). Blinken ezután a csendes-óceáni szigetek vezetőivel is egyeztet Fijin, majd Hawaiira utazik, ahol a japán és dél-koreai külügyminiszterekkel egyeztet Észak-Korea ügyében.
A külügyminisztérium tájékoztatása szerint a miniszter látogatásának a célja, hogy támogassa a szövetségeseket a csendes-óceáni térség békéjének fenntartásában, és ápolja a partneri kapcsolatokat.
Eközben Kína és Oroszország átfogó stratégiai partnerséget hirdetett az Egyesült Államok befolyásának ellensúlyozására.
China's foreign minister Wang Yi tells #MSC2022 that the sovereignty, independence & territorial integrity of every country should be safeguarded. "Ukraine is no exception," he says pic.twitter.com/23ByTHcnVj
Congratulations to @KatalinNovakMP, Hungary's first female president. You have made history, and I am confident our partnership will achieve results in the years to come. I look forward to working together to advance our shared values and strengthen Allied unity.
— Secretary Antony Blinken (@SecBlinken) May 10, 2022
Не пропонуйте нам припинення вогню — це неможливо без тотального виведення військ РФ. Українське суспільство не цікавить новий «Мінськ» і повернення війни через кілька років. Поки ?? не готова повністю звільнити наші землі, наша переговорна платформа — зброя, санкції та гроші.
XI JINPING meets LUKASHENKO: "Our friendship is strong, unbreakable. In the context of instability and turbulence of the international situation, China is firmly committed to continuing joint efforts with Belarus to strengthen political mutual trust and practical cooperation in… https://t.co/cnY9JSrmZ8pic.twitter.com/4oV5ykDRUU
Biden on ABC on China's peace plan: "I've seen nothing [that] would indicate there's something that would be beneficial to anyone other than Russia ... the idea that China is gonna be negotiating the outcome of a war that's a totally unjust war for Ukraine is just not rational" pic.twitter.com/inp3cOWbkZ
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
Látványos fegyverkezés indult meg a csendes-óceáni régióban az elmúlt években, amely már nemcsak az olyan nagyhatalmak szintjén érhető tetten, mint az Egyesült Államok vagy Kína, hanem más térségbeli országok esetében is. A folyamatot elsősorban Kína befolyásának utóbbi években látott erősödése és az Észak-Korea által jelentett állandó fenyegetés is indokolja. A Reuters elemzése szerint azonban szakértők aggódnak, hogy egy új fegyverkezési verseny csak rombolja a kontinens biztonságát és szélsőséges esetben háborúhoz is vezethet.
Ami a nagyhatalmakat illeti, Kína például nemrég megkezdte a 4000–5000 kilométeres hatótávolságú, „Guamgyilkosként” is emlegetett DF–26-os ballisztikus rakéták tömeggyártását, ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok pedig olyan fegyverek fejlesztésébe kezdett, mellyel ellensúlyozni tudja az új kínai technológiákat és biztosítani tudja uralmát a csendes-óceáni térség felett.
A két óriás mellett a kontinens más részein is fegyverkezési törekvések figyelhetők meg, elsősorban Kína utóbbi években tapasztalt előretörésének visszaszorítása, illetve az Egyesült Államoktól való egyoldalú függés enyhítése céljából. Ezen ambíciók az utóbbi időben újfajta katonai rakétarendszerek fejlesztésében is megjelentek.
Szakértők azonban aggódnak, hogy a fegyverkezés fokozódása és potensebb fegyverfajták, mint a ballisztikus rakéták térnyerése csak bizalmatlanságot szül az egyes országok között, amely szélsőséges esetben háborút is előidézhet.
Elemzők különösen azon ballisztikus rakétáktól tartanak, amelyek nukleáris robbanófejeket szállítanak. Ilyenekkel jelenleg három ország, az Egyesült Államok, Kína és Észak-Korea rendelkezik a régióban. Érdemes azonban számba venni azokat az országokat is, amelyek az utóbbi időben kezdtek még nagyobb figyelmet fordítani a fegyverkezésre.
Egy pacifista ország újra fegyverkezésbe kezd?
Japán ma már a világ egyik legpacifistább állama, amely főleg a második világháborús szerepvállalásából adódik. A japán alkotmányban jelenleg is szerepel az a passzus, amely kimondja, hogy Japán lemond azon jogáról, hogy hadseregét támadó célokra használja más országok ellen.
Az utóbbi években azonban változás állt be a japán vezetés hozzáállásában, amely egyrészt Észak-Korea fenyegető közelségével, másrészt pedig Kína növekvő katonai erejével és geopolitikai befolyásával magyarázható.
Japán, Abe Sindzó miniszterelnöksége alatt kezdett el plusz forrásokat allokálni védelmi célokra, ennek jegyében pedig a japán vezetés elkötelezte magát, hogy éves GDP-jének legalább 1 százalékát ilyen kiadások fedezésére fordítja, de ez a szám növekedhet is a jövőben.
Emellett Japán a jövőben aktívabban léphet fel a nemzetközi porondon is. A japán miniszterelnök-helyettes, Aszó Taró például a múlt hónapban kijelentette, hogy Japánnak és az Egyesült Államoknak meg kell védenie Tajvant egy esetleges kínai támadás esetén. Japán ennek megfelelően az utóbbi években szorosabbra fűzte viszonyát a vitatott jogállású szigettel, a japán védelmi erők így több Amerikával közös hadgyakorlatban is részt vehetnek majd.
Az Egyesült Államoknak azonban nem lenne ellenére egy katonailag erősebb Japán, ahol még most is 54 ezer amerikai katona állomásozik. Az Egyesült Államok ráadásul a következő években a még nem rendszerbe állt hiperszonikus rakétáit is Okinavára tervezi telepíteni.
Amerika ellenlábasain kívül azonban Amerika szövetségesei közül sem mindenki nézi jó szemmel a japán fegyverkezési törekvéseket, Dél-Koreára ez különösen igaz. Az Egyesült Államoknak tehát a jövőben ügyelnie kell arra is, hogy a japán haderő-fejlesztés ne keltsen feszültséget a szövetségesek között.
A helyzet fokozódik a Koreai-félszigeten
Dél-Korea is kiemelt helyet foglal el az ázsiai fegyverkezésben, amely már csak azért sem meglepő, mert északi szomszédja állandó veszélyt jelent rá nézve. Éppen ezért a koreai háború óta az Egyesült Államok is számottevő jelenléttel bír a térségben.
Dél-Korea rendelkezik továbbá a világ egyik legfejlettebb haderejével és hadiiparával, a ballisztikus rakéták fejlesztése azonban egészen a közelmúltig korlátok közé volt szorítva az országban. Természetesen nem azért, mert Dél-Koreának nem állt rendelkezésre a megfelelő technológia rakétaprogramjának fejlesztésére, a valódi ok az Egyesült Államok ellenállása volt.
Amerika ugyanis attól tartott, hogy egy ellenőrzés nélküli rakétaprogram hosszú távon konfliktushoz vezetne az egymással hagyományosan fagyos viszonyban lévő Japán és Dél-Korea között.
Végül egyezség született Dél-Korea és az Egyesült Államok között: az ázsiai ország csak olyan rakétákat fejleszthetett, amelyek hatótávolsága nem haladta meg a 180 kilométert, cserébe Amerika ellátta Dél-Koreát a legmodernebb haditechnikával.
Ahogy azonban Észak-Korea komolyabb fegyverkezésbe kezdett, az amerikaiak fokozatosan enyhítettek a korlátozásokon, így először 300 kilométerre, majd 800 kilométerre bővítették a felső határértéket, 2017-ben pedig végleg eltörölték.
Az utolsó korlátozások feloldásáról idén májusban állapodott meg Joe Biden amerikai és Mun Dzsein dél-koreai elnök. Ebben pedig kiemelt szerepe volt Kína közelmúltban tanúsított asszertív magatartásának, amellyel szemben a Biden vezette Amerika intenzíven gyűjti szövetségeseit. Ennek megfelelően a dél-koreai rakéták hatótávolsága már egészen Kínáig ér.
Az elefánt a szobában
Tajvan státusza már évek óta szűnni nem akaró konfliktus tárgya. A sziget ugyanis a kínai polgárháború vége óta önálló politikai berendezkedéssel rendelkezik. Kína azonban a mai napig saját területeként kezeli Tajvant és nem titkolt célja, hogy a jövőben egyesítse a szigetet az anyaországgal, akár katonai úton is.
Az utóbbi hónapokban tapasztalt kínai villongásokkal párhuzamosan, illetve bizonyára azok hatására is látványos közeledés volt megfigyelhető Tajvan és régi szövetségese, az egyesült államok között.
Az Egyesült Államok ugyan hivataloson sosem ismerte el Tajvant önálló államként, viszont az 1979 óta érvényben lévő Taiwan Relations Act kimondja, hogy Amerikának gondoskodnia kell Tajvan megfelelő védelmi képességeinek meglétéről. Nem is meglepő, hogy az Egyesült Államok évek óta Tajvan legfontosabb fegyverszállítója is egyben. A szorosabb együttműködést mutatja az is, hogy tavaly októberben összesen 4,2 milliárd dolláros fegyverüzletről állapodtak meg a szigettel, illetve Tajvan bejelentette, hogy nagy hatótávolságú manőverezhető robotrepülőgépeket tervez vásárolni az Egyesült Államoktól.
Tajvan egyébként eddig még nem jelezte nyilvánosan, hogy rendelkezik ballisztikus rakétaprogrammal, decemberben azonban az Egyesült Államok jóváhagyta a sziget kérését, amely egy tucat amerikai rövidtávú ballisztikus rakéta megvásárlására irányult.
Tajvan ezeket felhasználva már megkezdte olyan nagyobb hatótávú rakéták kifejlesztését, amelyek Pekinget is elérhetik. A tajvani kormány szerint azonban kifejezetten defenzív célokat szolgál a program.
This morning, the President and Vice President met with their national security team and senior officials to hear updates on the draw down of our civilian personnel in Afghanistan, evacuations of SIV applicants and other Afghan allies, and the ongoing security situation in Kabul. pic.twitter.com/U7IpK3Hyj8
Following my contacts w/ @JosepBorrellF, Mr. Mora's visit & his talks w/ Mr. Bagheri were another opportunity to focus on initiatives to resolve the remaining issues.
A good and reliable outcome is within reach if US makes its decision & adheres to its commitments.#ViennaTalks
— H.Amirabdollahian امیرعبداللهیان (@Amirabdolahian) May 13, 2022
Putin’s first super yacht (Olympia) was also gifted by Abramovich. Another whistleblower D.Skarga told BBC that the yacht was paid for by Abramovich ($35m) and transferred to an offshore firm; the running costs were paid by the state budget https://t.co/y5VMjLU1Nnpic.twitter.com/W9MqLbtUJ8
HIMARS have arrived to Ukraine. Thank you to my ?? colleague and friend @SecDef Lloyd J. Austin III for these powerful tools! Summer will be hot for russian occupiers. And the last one for some of them. pic.twitter.com/BTmwadthpp
The Air Force is sending F-22 Raptor jets to Poland in support of NATO’s air shielding mission, U.S. Air Forces in Europe-Air Forces Africa said.https://t.co/NFkOEF8zuo
— Stars and Stripes (@starsandstripes) July 27, 2022
It is with great satisfaction that I welcome the announcement by ?? @StateDept on the complete lifting of the U.S. arms embargo on Cyprus??. This is a landmark decision, reflecting the burgeoning strategic relationship between the two countries, including in the area of security.
?????We are strengthening the Lithuanian Armed Forces with HIMARS system! Lithuania signed a contract with the US to buy 8 launchers with different types of missiles. HIMARS is compatible with other @LTU_Army capabilities, making it easier to integrate it into our defence plans. pic.twitter.com/uowoDWm7eT
Had a phone call with @SecDef Lloyd J. Austin III Grateful for another package of security assistance, especially for the new capabilities to defend our skies from russia's brutal attacks. ?? PATRIOTic soldiers will master these systems quickly.They proved their skills many times pic.twitter.com/fB9zo32q3q
??Ukrainian peace summit to be held on February 24 at the #UN headquarters in #NewYork
The summit will discuss #Ukraine's security, food and energy security, as well as the de-occupation of Ukrainian territories. pic.twitter.com/iyfJ5MaQnw
On the ninth anniversary of Russia’s invasion of Ukraine and seizure of Crimea, we reaffirm our support for Ukraine as it defends its sovereignty, territorial integrity, and independence. Crimea is Ukraine. https://t.co/jiqvaR6QZD
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Az Egyesült Államok gyorsan ütemben veszíti befolyását Ázsiában – derül ki az ausztrál Lowe intézet tanulmányából. Eddig még az amerikaiak állnak az első helyen, de Kína már a sarkukban van. Ha viszont a Fehér Ház jelenlegi vezetője, Donald Trump egy újabb ciklusra elnök marad, akkor lehetséges, hogy Peking a következő tanulmányig megelőzi Washingtont.
Az ausztrál Lowe intézete nemrégiben átfogó tanulmányt végzett nevezetesen arról, hogy melyik ország rendelkezik a legnagyobb befolyással Ázsiában. A szakértők összetett számláló-rendszert hoztak létre, amely gazdasági, politikai és kulturális szempontokat vett figyelembe. Valamennyi országot három kategóriába sorolták: „nagyhatalmak”, „nagy” és „átlag” államok.
A tanulmány eredményei szerint az Egyesült Államok továbbra is az első helyet foglalja el a régióban. Őket Kína, a „regionális nagyhatalom” követi. Harmadik helyen Japán jelenik meg a listán. India átkerült az „átlag” államok kategóriájába Oroszországgal, Ausztráliával, Dél-Koreával, Szingapúrral, Thaifölddel és Malajziával együtt.
Az eredmény sok szempontból nem változott a Lowe intézet korábbi tanulmánya óta, csak annyiban, hogy Ausztrália megelőzte Dél-Koreát. De a legfontosabbat, első pillantásra, észre sem vesszük. A helyzet az, hogy az Egyesült Államok jelenlegi előnye Kínával szemben kétszeresére csökkent.
És mindez Donald Trump, a koronavírus járvánnyal kapcsolatos viselkedésének köszönhetően alakult ki. Például eleinte cáfolta a betegség létezését, majd ő is megfertőződött, így sokak bizalmát vesztette el. Az amerikai gazdaság megsínylette a jelenlegi válságot, amely előrejelzések szerint csak 2024-re áll helyre. Ezen negatív hatása van annak is, hogy Donald Trump „bármilyen nemű lelkiismeret furdalás nélkül” hajlamos sokoldalú megállapodásokból kiválni, kereskedelmi háborút indítani, mint például Kínával szemben.
Kína diplomáciai okokból nem tudott több pontot szerezni, mivel a koronavírus-járvány időszakában nagyon zárt külpolitikát folytatott. Ellenben Peking gyorsan megbirkózott a koronavírussal, felhasználva minden eszközt, ami egy uralmi rendszerben rendelkezésre áll. Az olyan demokratikus országoknak, mint India és az Egyesült Államok, erre nem volt ilyen lehetőségük. Ugyanakkor a kínai gazdaság is megszenvedte a járványt.
Ezen a héten az amerikai elnök és indiai miniszterelnök aláírták a geo-adatok és műhold-információk, katonai célokból való cseréjéről szóló szerződést. Ennek eredményeként az indiai rakéták sokkal pontosabb találhatják el a célpontokat, ami egyfajta fenyegetésnek is tekinthető. Ezt a megállapodást szinte kapkodva dolgozták ki, mivel nem lehet tudni, ki nyeri a november 3-i választásokat az Egyesült Államokban.
