Az Egyesült Államok külügyminisztériuma gratulált Örményországnak és Azerbajdzsánnak a békemegállapodásról szóló tárgyalások befejezéséhez, áll a külügyminisztérium közleményében.
A békemegállapodás lehetőséget biztosít Örményország és Azerbajdzsán számára, hogy egy évtizedes konfliktuson lapozzanak át „Trump elnöknek a békésebb világról alkotott víziójával összhangban”.
„Eljött az idő, hogy elkötelezzük magunkat a béke mellett, aláírjuk és ratifikáljuk a szerződést, és bevezetjük a jólét új korszakát a dél-kaukázusi nép számára” – tette hozzá a külügyminisztérium.
Azerbajdzsán elnöke az Euronewsnak azt mondta, hogy az még kevés, ha fegyverszünet születik Ukrajnában, mert a harcok bármikor kiújulhatnak – pont úgy, ahogy ez Hegyi-Karabahban történt.
Új világrend van születőben Azerbajdzsán elnöke szerint. Ilham Alijev az Euronewsnak azt mondta, hogy a változás egyértelmű, de a következő években nem fog beköszönteni a nemzetközi stabilitás korszaka.
Riporterünk először is azt kérdezte Alijevtől, hogy mit gondol a világ különböző pontjain és a régióban megfigyelhető átalakulásról.
„Nos, az természetesen fontos, hogy megvédjük a régiót a körülöttünk lévő válságoktól. Sajnos a dél-kaukázusi térség évtizedekig konfrontáció és ellenségeskedés helyszíne volt. Most viszonylag nyugodt a helyzet, ezért arra kell koncentrálnunk, hogy nyitott, befogadó biztonsági mechanizmusokat alakítsunk ki. Így pedig kiküszöböljük az újabb katonai konfrontáció veszélyét, és megpróbáljunk jó szomszédként együtt élni, ahogyan azt a Szovjetunió idején tettük. Igen, akkoriban nem voltunk független országok. Nem mi irányítottuk a jövőnket, és nagymértékben függöttünk a szovjet hatalmi központtól. De legalább aktív interakció volt a dél-kaukázusi köztársaságok között. Ezt a tapasztalatot észben kell tartanunk” – válaszolta Azerbajdzsán elnöke.
Alijev nem volt optimista a tartós béke koncepcióját illetően. Alijev egyáltalán nem optimista azt illetően, hogy tartós béke köszönt-e a világra, és az ukrajnai fegyverszünet tartósságában sem bízik.
„Én inkább realista vagyok. Nem hiszem, hogy az elkövetkező hónapokban vagy akár az elkövetkező években elérjük a stabilitást. És ha Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusról beszélünk, még ha a háború le is zárul, ez nem garancia arra, hogy nem fog újra kitörni. Volt egy majd’ 30 évig tartó időszak, amikor érvényben volt egy tűzszüneti megállapodás Azerbajdzsán és Örményország között, 1994 tavaszától kezdődően. De ettől még nem ért véget a háború, csak átalakult. A háború igazán csak akkor ér véget, ha születik egy békemegállapodás. Még most, majdnem öt évvel a második karabahi háború után sincs békeszerződésünk Örményországgal. Igen, volt egy nyugodt időszakunk, ameddig nem voltak áldozatok. A mai helyzetben ez a jó. De amíg nem írjuk alá a békeszerződést, addig nincs meg a stabilitás” – magyarázta Alijev.
Örményország és Azerbajdzsán megállapodott csütörtökön a kettejük között kötendő békeszerződés szövegéről, amellyel lezárulhat a hegyi-karabahi terület hovatartozása miatt több mint három évtizede húzódó, több háborúba torkolló konfliktus a két kaukázusi ország között – közölte egybehangzóan a bakui és a jereváni külügyminisztérium.
„A szöveggel kapcsolatos munka befejeződött” – jelentette be a sajtónak Jeyhun Bayramov azerbajdzsáni külügyminiszter. Majd közölte, hogy „Örményország elfogadta Azerbajdzsán javaslatait a még lezáratlan kérdésekben.”
Örményország a maga részéről szintén megerősítette, hogy megegyeztek a békeszerződés szövegéről. „A békeszerződés készen áll az aláírásra” – írta a külügyminisztérium, hozzátéve, hogy Örményország kész konzultációt kezdeni Azerbajdzsánnal az aláírás időpontjáról és helyéről. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kijelentette, hogy a békemegállapodás aláírása után nem telepítenek külföldi katonai erőket a közös határra.
Az orosz békefenntartók tavaly májusban fejezték be a kivonulást Hegyi-Karabahból, viszont még mindig vannak orosz katonák Örményországban, az Azerbajdzsánnal közös határ mentén. Az Európai Uniónak megfigyelő missziója van Örményországban, és ennek a megbízatását 2027 februárjáig meghosszabbította.
Nikol Pasinján és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök 2022 áprilisában egy európai uniós közvetítéssel tartott brüsszeli találkozón állapodott meg abban, hogy tárgyalásokat kezdenek a békeszerződésről, és kétoldalú bizottságot hoznak létre a közös határ kijelölésére. Mint ismert, Baku 2023 szeptemberében egy villámhadjáratban visszafoglalta a többségében örmények lakta, nemzetközi jogilag hozzátartozó, de tőle több évtizede egyoldalúan elszakadt hegyi-karabahi területet, melynek következtében az ott élő több mint 100 ezer örmény túlnyomó része az anyaországba menekült.
Azóta Jereván és Baku egyaránt többször kifejezte készségét arra, hogy békeszerződéssel zárják le a konfliktust. Az örmény-azerbajdzsáni határ csaknem ezer kilométernyi szakasza a hegyi-karabahi enklávé hovatartozása körül kirobbant fegyveres konfliktus miatt a Szovjetunió bukása óta máig nincs hivatalosan kijelölve.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kijelentette pénteken, hogy jórészt készen van az Örményország és Azerbajdzsán közötti békeszerződés, de továbbra is vannak vitás kérdések.
A két kaukázusi ország két háborút vívott egymással – az egyiket az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején, a másikat 2020-ban – az eredetileg többségében örmények lakta Hegyi-Karabah azerbajdzsáni beékelődés ellenőrzéséért. Baku 2023-ban villámoffenzívával teljesen elfoglalta a területet. A két ország többször is közölte, hogy békeszerződést akar kötni, de a tárgyalások Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió közvetítése ellenére nem értek célt.
Nikol Pasinján pénteki sajtótájékoztatóján közölte, hogy a 17 pontos békeszerződés két pontjában kell még megállapodni.
Az egyik pont arra vonatkozik, hogy nem vonultatják fel harmadik ország semmilyen haderejét a közös határon. A miniszterelnök hozzátette: Jereván azt javasolta, hogy az intézkedést azokon a határszakaszokon léptessék életbe, amelyeken már megtörtént a határvonal kijelölése.
A közös határ kijelölése a karabahi konfliktus mellett szintén évtizedek óta feszültség és vita forrása, és utóbbi a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) is folyik.
A miniszterelnök azt is közölte, hogy állandó eszmecserét folytatnak Bakuval az örmény foglyokkal kapcsolatban.
Jereván szerint Azerbajdzsánban továbbra is foglyok tucatjait tartják őrizetben, polgári személyeket és katonákat egyaránt, akiket az örmény határon, illetve Hegyi-Karabahban fogtak el. Közöttük van a volt karabahi „elnök”, Ruben Vardanján és más magas rangú vezetők is. Baku nemrég bejelentette, hogy bíróság elé állítják a volt karabahi vezetés 16 tagját.
Pasinján közölte, hogy országa diverzifikálni akarja külgazdasági kapcsolatait és csökkenteni függését Oroszországtól és az Eurázsiai Gazdasági Uniótól. Kormánya döntést hozott az európai piacokra irányuló export fejlesztéséről – tette hozzá.
Az örmény kormány január 9-én döntött az Európai Uniós csatlakozási folyamat megindításáról, a parlament februári ülésszakán tárgyalja a vonatkozó törvényjavaslatot.
Az Egyesült Államokkal fenntartott viszonnyal kapcsolatosan Pasinján leszögezte, hogy tekintetbe veszik partnereik érdekeit és aggodalmait. Nem fegyveres emberek érkezésére, hanem konzultációra számítanak – jegyezte meg.
A miniszterelnök azt is közölte: meg akarják változtatni az ország himnuszát és címerét. Alen Szimonján parlamenti elnök csütörtökön nyújtotta be az ezzel kapcsolatos javaslatot, arra hivatkozva, hogy az új változat jobban képviseli az örmény államot és kultúrát. A változtatásra több alkalommal tettek már javaslatot, Pasinján korábban többször is megjegyezte, hogy a címerben szereplő Ararát hegy valójában Törökországban található.
Január 1-től Azerbajdzsán korlátozza a vízum nélkül beutazó orosz állampolgárok tartózkodását – írja a Caliber.Az.
A miniszteri kabinet rendelete szerint Azerbajdzsán 2025-ben 90 napos tartózkodási korlátozást vezet be az országba vízum nélkül belépő orosz állampolgárok számára.
Korábban az azeri külügyminisztérium közölte, hogy Baku módosítja az orosz állampolgárok ideiglenes azerbajdzsáni tartózkodására vonatkozó szabályokat.
A Kreml tájékoztatása szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton elismerte, hogy az orosz légvédelem éppen aktív volt abban az időszakban, amikor az azerbajdzsáni utasszállító repülőgép sikertelenül próbált leszállni a grozniji repülőtéren.
Putyin az eset kapcsán telefonon beszélt Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel, akitől bocsánatot kért a tragikus incidens miatt.
A beszélgetésben az orosz elnök azt mondta:
az azerbajdzsáni gép többször is megkísérelte a leszállást Groznijban. Ezzel egy időben Groznij, Mozdok és Vlagyikavkaz éppen ukrán harci drónok támadása alatt állt, és az orosz légvédelem elhárította ezeket a támadásokat
– állt a Kreml közleményében.
Az Azerbaijan Airlines (AZAL) légitársaság Bakuból Groznijba tartó gépe a kazahsztáni Aktau város közelében zuhant le szerdán. A gépen 62 utas és ötfős legénység volt, a balesetet 29 ember élte túl, részben súlyos sérülésekkel, a halálos áldozatok száma 38.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A Kreml tájékoztatása szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton elismerte, hogy az orosz légvédelem éppen aktív volt abban az időszakban, amikor az azerbajdzsáni utasszállító repülőgép sikertelenül próbált leszállni a grozniji repülőtéren.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1735461300
[modified] => 1735410453
)
[title] => Putyin bocsánatot kért az azerbajdzsáni géppel történt „tragikus incidensért”, de közvetlenül nem vállalta a felelősséget a katasztrófáért
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=136546&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 136546
[uk] => 136541
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 136440
[image] => Array
(
[id] => 136440
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/photo-2024-12-25-10-37-03-3.jpg
[original_lng] => 293986
[original_w] => 1280
[original_h] => 960
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/photo-2024-12-25-10-37-03-3-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/photo-2024-12-25-10-37-03-3-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/photo-2024-12-25-10-37-03-3-768x576.jpg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/photo-2024-12-25-10-37-03-3-1024x768.jpg
[width] => 1024
[height] => 768
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/photo-2024-12-25-10-37-03-3.jpg
[width] => 1280
[height] => 960
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/photo-2024-12-25-10-37-03-3.jpg
[width] => 1280
[height] => 960
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/photo-2024-12-25-10-37-03-3.jpg
[width] => 1280
[height] => 960
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1735403254:5
[_thumbnail_id] => 136440
[_edit_last] => 5
[views_count] => 768
[_oembed_06d197c3497bfc2335fab510d2eeac05] =>
Repeated damage to Baltic Sea infrastructure signals a systemic threat, not mere accidents. #Estonia will take action to counter this threat, together with #Finland and other #NATO allies.
Az Európai Parlament csütörtökön elítélte a nem kielégítő azerbajdzsáni emberi jogi helyzetet, és felszólította az EU-t, hogy vessen véget a gázfüggőségnek Bakutól.
Az azerbajdzsáni emberi jogok folyamatos megsértése miatt, és attól tartva, hogy az Azerbajdzsánból az EU-ba irányuló gázimport növekedését a bakui orosz gázimport kompenzálhatja, az Európai Parlament képviselői az EU függőségének megszüntetését kérik az azerbajdzsáni gáztól.
„Az Európai Parlament felszólítja az EU-t, hogy vessen véget az Azerbajdzsánból származó gázexporttól való függőségnek” – áll az elfogadott szövegben.
A képviselők azt is kérik az Európai Bizottságtól, hogy függessze fel az EU és Azerbajdzsán közötti 2022-es stratégiai energiaügyi partnerségről szóló egyetértési megállapodást.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Parlament csütörtökön elítélte a nem kielégítő azerbajdzsáni emberi jogi helyzetet, és felszólította az EU-t, hogy vessen véget a gázfüggőségnek Bakutól.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1729940940
[modified] => 1729872206
)
[title] => Az Európai Parlament azt követeli, hogy állítsák le az EU függését az azerbajdzsáni gáztól
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=130521&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 130521
[uk] => 130437
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 130438
[image] => Array
(
[id] => 130438
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/692b44f-223007625-the-european-parliament-5-1600x900-1.jpg
[original_lng] => 128442
[original_w] => 1600
[original_h] => 900
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/692b44f-223007625-the-european-parliament-5-1600x900-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/692b44f-223007625-the-european-parliament-5-1600x900-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/692b44f-223007625-the-european-parliament-5-1600x900-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/692b44f-223007625-the-european-parliament-5-1600x900-1-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/692b44f-223007625-the-european-parliament-5-1600x900-1-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/692b44f-223007625-the-european-parliament-5-1600x900-1.jpg
[width] => 1600
[height] => 900
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/692b44f-223007625-the-european-parliament-5-1600x900-1.jpg
[width] => 1600
[height] => 900
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1729861406:5
[_thumbnail_id] => 130438
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1415
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_dfbd26d5aaea5d0dff5c218b59586d3b] =>
A Szovjetuniótól való függetlenedés óta, az 1990-es években a korábbi választásokat nem tekintették teljesen szabadnak vagy tisztességesnek.
Az országot kormányzó Új Azerbajdzsán Párt szűk győzelmet aratott a vasárnapi előrehozott választáson.
Az exit pollok szerint Ilham Aliyev elnök pártja az azerbajdzsáni parlament 125-ből 68-at szerzett a Milli Majlisból, ami némileg elmaradt a korábbi 69-hez képest. A többi helyet kis kormánypárti pártok vagy függetlenek kapták.
Mintegy 990 jelölt versengett a 125 parlamenti helyért.
A szavazás volt az első azóta, hogy a dél-kaukázusi ország tavaly villámtámadásba kezdett, hogy visszaszerezze az egykori szakadár terület, Hegyi-Karabah teljes uralmát.
A Szovjetuniótól való függetlenedés óta, az 1990-es években lezajlott korábbi választásokat nem tekintették teljesen szabadnak vagy tisztességesnek, és a Milli Mejlisre adott szavazás várhatóan nem hoz jelentős változásokat az Alijev pártja által uralt testületben.
Aliyev apja, Haidar 1993-tól 2003-ban bekövetkezett haláláig uralkodott Azerbajdzsánban, majd Ilham vette át az irányítást. Mindketten kemény kézzel kormányoztak, elfojtva a nézeteltéréseket, miközben a Kaszpi-tenger partján fekvő csaknem 10 millió lakosú ország gazdag olaj- és földgázkészleteiből gazdagodott.
Azerbajdzsán alkotmánya szerint a választást idén novemberben kellett volna megtartani. Ennek ellenére Alijev két hónappal előrébb tolta a dátumot, hogy elkerülje a COP29 ENSZ klímatárgyalások ütközését, amelyekre a fővárosban, Bakuban kerül sor.
Mintegy 50 szervezetet jelöltek ki független megfigyelőnek – közölte az azerbajdzsáni nemzeti választási bizottság. Az EBESZ, mint a legnagyobb megfigyelő szervezet, a tervek szerint később hétfőn ismerteti előzetes értékelését.
Három évtized után először szavaztak Hegyi-Karabahban is, ami azt jelképezi, hogy Azerbajdzsán megújította az ellenőrzést a térség felett.
Azerbajdzsán hivatalosan is kérte felvételét a BRICS-országok csoportjába – jelentette be kedden Ayhan Hajizadeh azeri külügyi szóvivő.
„Azerbajdzsán hivatalos kérvényt terjesztett elő, hogy csatlakozhasson a BRICS-hez” – fogalmazott. A csoportot jelenleg Brazília, Oroszország, India, Kína, a Dél-afrikai Köztársaság, Irán, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Etiópia alkotja. Baku csatlakozási szándéka már megfogalmazódott a Kína és Azerbajdzsán stratégiai együttműködéséről szóló közös nyilatkozatban, amelyet a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) július elején tartott kazahsztáni csúcstalálkozóján fogadtak el.
Sahiba Gafarova, az azeri törvényhozás házelnöke július 11-én, a BRICS 10. parlamentáris fórumán Szentpéterváron szintén arról beszélt, hogy Azerbajdzsán teljes jogú tagja kíván lenni az országcsoportnak. Hétfőn Vlagyimir Putyin orosz államfő látogatott Bakuba, ahol Ilham Aliyev azeri elnök fogadta. Az orosz elnök meghívta azeri hivatali partnerét a FÁK és a BRICS országcsoportok októberi csúcstalálkozóira Moszkvába, illetve Kazanyba.
Az azerbajdzsáni határőrség átvette az irányítást négy település felett a Qazaxi körzetben, az Örményországgal határos területen, a korábban kötött megállapodás értelmében – jelentette pénteken a TASZSZ hírügynökség.
Örményország még áprilisban jelentette be, hogy lakatlan településeket fog átadni Azerbajdzsánnak, ami a két fél szerint mérföldkőnek számít a két ország kapcsolatának békés rendezésében.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök döntése tiltakozásokat szított az országban, mivel a Qazax régió régóta területi viták tárgyát képezi a két ország között.