Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter jogsértésekről beszélt, ezért támogatja, hogy szankciókat vezessenek be Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke ellen.
„Boszniában, ami a Szerb Köztársaságot illeti, egyértelmű alkotmányos jogsértéseket látunk, ezért vizsgáljuk a szankciók lehetőségét a felelősökkel szemben” – mondta Meinl-Reisinger a Kuriernak.
Még februárban első fokon egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltotta Milorad Dodikot a boszniai szövetségi bíróság, a nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt. Dodik akkor úgy védekezett, hogy szerinte a vádhatóság politikai nyomás hatására állította össze az ellene felhozott vádakat.
Két nappal később a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje február 27-én megszavazta a Banja Luka-i igazságügyi szervek elszakadását a szövetségiektől. Az ekkor hozott törvényeket a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság március elején hatályon kívül helyezte.
Az országban tovább élesedett a feszültség amiatt, hogy Dodik kijelentette, Bosznia-Hercegovina nem létezik: „Nem létezik többé az a Bosznia-Hercegovina, amelyet elképzeltek, a boszniai szerb parlament új törvényeket fog hozni, például a szövetségi ügyészség és a bíróság nem tevékenykedhet többé a boszniai Szerb Köztársaság területén” – mondta.
Március 12-én a bosznia-hercegovinai szövetségi ügyészség szerdán arra utasította az ország rendvédelmi szerveit, hogy állítsák elő Milorad Dodikot, valamint további két vezető boszniai szerb politikust, mert többszöri felkérés után sem voltak hajlandók megjelenni az ügyészség meghallgatásán. Ezt a parancsot pár nappal később a határrendészet is megkapta.
Az Osztrák Néppárt (ÖVP), az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) megegyezésre jutott a hárompárti koalíció megalakításáról – jelentették be a pártok csütörtök reggel az osztrák APA hírügynökségnek.
A leendő koalíciós partnerek 11 órakor mutatják be kormányprogramjukat a parlamentben. A tervek szerint hét év alatt konszolidálják a költségvetést, emellett jelentős szigorítások lesznek a menekültügyi törvények terén és könnyíteni tervezik a bérlők terheit is.
A megállapodás alapjául az APA rendelkezésére bocsátott több mint 200 oldalas „Most helyesen cselekedni Ausztriáért” programtervezet szolgál.
A tervezet hangsúlyosan a „konszenzust és pragmatizmust” helyezi előtérbe. Az alkalmazott megfogalmazás szerint Ausztria számára „a legnagyobb előrelépést mindig is a konszenzus, az együttműködés és a bizalom hozta meg”.
A dokumentum utal az ÖVP és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) közötti sikertelen tárgyalásokra is. „Míg mások megtagadják az együttműködést és kibújnak a felelősség alól, mi konszenzust és cselekvőképességet teremtünk. Most nem pártpolitikai érdekekről van szó, hanem mindannyiunkról, Ausztriáról, kilencmillió emberről az országban”.
A programtervezet szigorú menekültügyi intézkedéseket fogalmaz meg. A családegyesítést „azonnal” leállítják – legalább ideiglenesen –, és napirendre tűzik a kiskorúak fejkendőviselési tilalmát is.
A program a bérleti jogot érintő intézkedéseket is tartalmaz, például a határozott idejű bérleti szerződések minimális időtartamát öt évre emelik.
A koalíciós partnerek folytatnák az osztrák fegyveres erők fejlesztését, valamint részvételét a Sky Shield együttműködésben.
Tekintettel a „jelenlegi gazdasági kihívásokra”, az új szövetségi kormány hét év alatt tervezi végrehajtani a költségvetés uniós szabályok szerinti konszolidálást a túlzottdeficit-eljárás elkerülése érdekében. A költségvetési terv – amint azt már bejelentették – 2025-re több mint 6,3 milliárd eurós, 2026-ra pedig 8,7 milliárd eurós intézkedéscsomagot irányoz elő.
A miniszteri posztok kiosztásáról a dokumentum nem tesz említést, azt a pártok közötti egyeztetések során tervezik véglegesíteni az elkövetkező napokban.
Az új szövetségi kormány beiktatásának lehetséges időpontja továbbra is a jövő hétfő. Ennek előfeltétele, hogy a pártbizottságok zöld utat adjanak a koalíciós paktumnak. A koalíciós megállapodás elfogadásához kétharmados többségre van szükség.
Az új koalíció megemelni tervezi a bankadót, hogy ezzel „méltányos hozzájárulást” biztosítsanak a költségvetési hiány betöméséhez. Az illetéket 2025-ben és 2026-ban 500 millió euróra emelik, majd ezt követően 200 millió euró körüli összegre csökkentik a csütörtökön közzétett kormányprogram szerint. A bankok 2023-ban valamivel több mint 150 millió eurót fizettek „stabilitási illeték” formájában.
A tőke hatékony allokációja érdekében intézkedéseket terveznek a tőkepiacok megerősítésére. „Fontos, hogy mindenki hozzáférjen a pénzügyi szolgáltatásokhoz és a tőkepiachoz. Ezért elengedhetetlen a tisztességes szabályozás, az átlátható szabályok és az erős, független pénzügyi felügyelet” – áll a programban. A program nem említi az értékpapírokra kivetett tőkenyereségadó eltörlését, ahogyan azt az előző kormányzat tervezte.
A kormány elkötelezi magát az átfogó pénzügyi oktatás erősítése mellett is a háztartások költségvetése, a megtakarítások, a biztosítások és a különböző befektetési eszközök tekintetében.
A szélsőségek és a terrorizmus elleni fellépés keretében a koalíciós partnerek elkötelezik magukat a politikai iszlám elleni küzdelem mellett. További büntetőjogi rendelkezéseket terveznek a vallási indíttatású szélsőségek ellen. Az intézkedéscsomag célja fellépni az online radikalizálódás ellen a digitális platformok európai szintű szabályozásának és ellenőrzésének megerősítésével.
A kormány emellett nemzetközi mintára nemzeti cselekvési tervet kíván kidolgozni a szélsőjobboldali fenyegetés ellen. Ennek keretében évente jelentés készül majd a szélsőjobboldali veszélyről. Nyilvánosan hozzáférhető lista készül majd szélsőséges szervezetekről. Az erőszak általános megelőzése érdekében betiltják bizonyos típusú kések birtoklását közterületen.
A leendő kormány fontos feladatának tekinti az infláció elleni küzdelmet, ennek érdekében megfontolja az árfelügyelet bevezetését azokon a területeken, ahol nem a szabad piacgazdaság elvei érvényesülnek.
A 2024 őszén tartott választásokon a Herbert Kickl vezette, jobboldali Osztrák Szabadságpárt szerezte a legtöbb szavazatot, de az államfő végül nem Kicklt bízta meg kormányalakítással, hanem a néppártot vezető Karl Nehammert.
Az ÖVP, az SPÖ és a NEOS első koalíciós tárgyalásai kudarccal végződtek, és ezt követően a köztársasági elnök az FPÖ vezetőjét kérte fel, hogy alakítson kormányt, de az Osztrák Szabadságpártnak nem sikerült megállapodnia a néppárttal a kormányalakításról, és ez után kezdett ismét koalíciós egyeztetéseket az ÖVP, az SPÖ és a NEOS.
Kickl meglepetésének adott hangot a kormányprogram bemutatásával kapcsolatban. Mint fogalmazott: amíg nincs kormány, nem lehet kormányprogramról beszélni. Kickl szerint egyáltalán nem biztos, hogy a NEOS küldöttgyűlése vasárnap elfogadja a megállapodást.
Werner Kogler, a Zöldek vezetője üdvözölte, hogy több hónapnyi huzavona után megszületett a koalíciós megállapodás, amellyel elhárult a közvetlen veszély, hogy szélsőjobboldali, Európa-ellenes, szabadságkorlátozó FPÖ-kancellár kerüljön a kormány élére. Kogler azt mondta, a Zöldek alaposan tanulmányozni fogják a programot és kritikusak lesznek a kormány munkáját illetően.
Az orosz agresszor elleni háborúban Ukrajnának nyújtott támogatás jeléül Ausztrália február 24-én jelentős szankciócsomagot jelentett be az Oroszországi Föderációval kapcsolatban álló személyek és szervezetek ellen, olvasható Anthony Albanese, az ország miniszterelnökének honlapján, számolt be az Ukrinform.
„Ausztrália az első naptól kezdve egyértelművé tette, hogy Oroszországnak és azoknak, akik segítik illegális invázióját, következményekkel kell számolniuk. A mai napon az ausztrál kormány további célirányos pénzügyi szankciókat és utazási tilalmat vetett ki 70 személyre, valamint pénzügyi szankciókat 79 szervezetre”, áll a közleményben.
Megjegyzendő, hogy ez Ausztrália legnagyobb szankciócsomagja 2022 februárja óta.
Ezek az új szankciók olyan személyeket céloznak meg, akik támogatják az orosz illegális kormányzást Kelet-Ukrajnában és a Krím félszigeten, „beleértve az úgynevezett minisztereket, bírákat és ügyészeket”, valamint azokat a személyeket, akik a szexuális erőszakért és az ukrán gyermekek kényszerű evakuálásáért felelősek.
A szankciók az Oroszország és Észak-Korea közötti katonai együttműködés elmélyítésében részt vevő személyeket és szervezeteket is megcélozzák, beleértve az észak-koreai csapatok a harctéren való bevetését. A szankciók az orosz védelmi, szállítási és pénzügyi szektorban működő szervezeteket is célba vették, valamint azokat, „akik dezinformációt terjesztenek, hogy aláássák Ukrajna és a világ kormányainak támogatását”.
Válaszul Oroszország teljes körű Ukrajna inváziójára, Ausztrália összesen több mint 1400 szankciót vezetett be. Az ausztrál kormány ezért határozott intézkedéseket hozott annak biztosítására, hogy az ausztrálok véletlenül se támogassák az orosz hadigazdaságot.
„A mai napon megszigorítottuk az Oroszországgal szembeni kereskedelmi korlátozásokat, megtiltva számukra a kereskedelmi drónok és alkatrészek szállítását, beleértve az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását is”, áll a közleményben.
A kormány emlékeztetett arra, hogy Ausztrália több mint 1,5 milliárd dollárt különített el Ukrajna védelmének segítésére, ezen belül több mint 1,3 milliárd dollár katonai támogatást létfontosságú harctéri felszerelés és az ukrán erők kiképzése formájában.
Ausztrália ismét felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul fejezze be a háborút, és maradéktalanul tegyen eleget nemzetközi jogi kötelezettségeinek, beleértve a civilek védelmét és a hadifoglyokkal való bánásmódot.
[type] => post
[excerpt] => Az orosz agresszor elleni háborúban Ukrajnának nyújtott támogatás jeléül Ausztrália február 24-én jelentős szankciócsomagot jelentett be az Oroszországi Föderációval kapcsolatban álló személyek és szervezetek ellen, olvasható Anthony Albanese, az ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1740498540
[modified] => 1740472445
)
[title] => Ausztrália az elmúlt három év legnagyobb szankciócsomagját jelentette be Oroszország ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142378&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 142378
[uk] => 142218
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 142219
[image] => Array
(
[id] => 142219
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-250.png
[original_lng] => 276139
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-250-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-250-300x171.png
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-250.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-250.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-250.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-250.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-250.png
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740465246:12
[_thumbnail_id] => 142219
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1034
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 474
[1] => 124
[2] => 192
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Ausztria
[1] => Oroszország
[2] => szankciók
)
)
[3] => Array
(
[id] => 141332
[content] =>
Ismét tárgyal egymással Ausztriában a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) a kormányalakításról – erősítette meg mindkét párt hétfőn, írja az MTI.
„Megbeszélések folynak arról, hogy lehetséges-e egyáltalán az együttműködés, illetve egy kormányalakítási megállapodás megkötése” – ismertette az ÖVP.
Az ÖVP és az SPÖ közösen az osztrák parlamentben mindössze egy mandátumnyi többséggel rendelkezik. A Zöldek és a liberális NEOS is jelezték azonban, hogy bizonyos kérdésekben támogatnának egy ilyen kétpárti koalíciót a törvényhozásban.
Michael Ludwig, Bécs szociáldemokrata polgármestere hétfőn a megbeszélések mielőbbi sikeres lezárását sürgette. „Fontos, hogy a két párt egymásra találjon” – fogalmazott. Mint mondta, kívánatosnak tartaná további pártok bevonását is tekintettel az szűk parlamenti többségre.
Ugyan a szeptember 29-i osztrák parlamenti választásokon az FPÖ szerezte a legtöbb szavazatot, de először az ÖVP kísérelte meg a kormányalakítást az SPÖ-vel és a NEOS liberális párttal, de azok a tárgyalások január elején kudarcba fulladtak. Ezt követően az FPÖ kapott kormányalakítási megbízást, de az ÖVP-vel folytatott egyeztetések szintén zsákutcába jutottak február 12-én.
Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter pénteken letette a hivatali esküt Ausztria új ügyvivő kancellárjaként, az ország vezetésére korábban kinevezett Karl Nehammer konzervatív politikus múlt heti lemondása után.
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) által vezetett kormány ügyvivői minőségben látja el az ország irányítását a szeptemberi parlamenti választások óta.
Bár a választáson az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szerezte meg a legtöbb szavazatot, Alexander Van der Bellen államfő először Karl Nehammer addigi kancellárt bízta meg újra kormányalakítással. Tavaly ősszel még minden osztrák politikai párt határozottan állította: nem akar koalíciót kötni az általuk szélsőjobboldalinak tartott FPÖ-vel.
Nehammer is kategorikusan kijelentette, hogy nem fog a szabadságpárt vezetőjével együtt kormányozni. A kancellár lemondása azonban új helyzetet teremtett, az FPÖ megbízást kapott a kormányalakításra, és a koalíciós egyeztetéseket meg is kezdik az ÖVP-vel.
Alexander Schallenberget Nehammer távozása után nevezték ki ügyvivő kancellárnak.
Ausztriában Alexander Schallenberg volt külügyminisztert nevezik ki ügyvivő kancellárnak, aki a múlt hét végén lemondott Karl Nehammer helyét veszi át – jelentette be szerdán az osztrák államfői hivatal, tájékoztatott az MTI.
Nehammer azt követően mondott le az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöki tisztségéről és a kancellári posztról, hogy kudarcba fulladtak a koalíciós tárgyalások az ÖVP, a szociáldemokraták (SPÖ) és a NEOS liberális párt között. Hivatalosan pénteken távozik a kancellári tisztségből.
Schallenberg az új kormány megalakításáig lesz hivatalban ügyvivő kancellárként. Hétfőn Herbert Kickl, a szeptember végi választásokon győztes jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke kapott megbízást arra, hogy kezdjen tárgyalásokat az ÖVP-vel egy közös kormány megalakításáról.
Bár a választáson az FPÖ szerezte meg a legtöbb szavazatot, Alexander Van der Bellen osztrák államfő először Karl Nehammert bízta meg a kormányalakítással.
Tavaly ősszel még minden osztrák politikai párt határozottan állította: nem akar koalíciót kötni az általuk szélsőjobboldalinak tartott FPÖ-vel.
Nehammer kategorikusan kijelentette, hogy nem fog a párt vezetőjével együtt kormányozni. A kancellár lemondása azonban új helyzetet teremtett, és az ÖVP újonnan kinevezett ügyvivő vezetője, Christian Stocker jelezte, hogy pártja kész egyeztetéseket kezdeni az FPÖ-vel egy esetleges koalícióról. Herbert Kickl kedden közölte: kormányalakítási tárgyalásokra hívta az Osztrák Néppártot.
Ez a második eset, hogy Alexander Schallenberget ügyvivő kancellárnak nevezik ki. Kevesebb mint két hónapig már betöltötte ezt a tisztséget 2021 végén, amikor Sebastian Kurz kényszerült távozni a kancellári székből az ellene irányuló korrupciós vizsgálatok hatására.
Alexander Van der Bellen osztrák köztársasági elnök hétfőn fogadja Herbert Kicklt, az Osztrák Szabadságpárt elnökét, hogy az új helyzetet megvitassa vele.
Az Osztrák Néppárt (ÖVP) bejelentette, hogy készen áll kormánykoalíciós tárgyalás kötni az Osztrák Szabadságpárttal (ÖFP) – írja az Euronews. Az ÖVP újonnan kinevezett ügyvezető elnöke, Christian Stocker arról is beszélt, hogy elfogadja az Osztrák Szabadságpárt esetleges felkérését, miután ezt az ÖVP elnöksége is egyhangúlag támogatta.
A Néppárt Christian Stocker korábbi főtitkárt jelölte ügyvivő vezetőjének vasárnap, miután az előző nap az addigi pártelnök és kancellár, Karl Nehammer benyújtotta lemondását mindkét tisztségéről a koalíciós tárgyalások összeomlása nyomán. Stocker új tisztségében adott első nyilatkozatában közölte, hogy az ÖVP kész a tárgyalásokra az FPÖ-vel.
Ausztriában a kormányalakítási tárgyalások szombaton szakadtak meg az ÖVP és a szociáldemokraták (SPÖ) között, miután a NEOS liberális párt pénteken meglepetésszerűen kilépett a hárompárti koalíciós egyeztetésekből. A tárgyalások azóta húzódnak, hogy Alexander Van der Bellen államfő októberben megbízta Karl Nehammer kancellárt egy új kormány összeállításával. A döntés azután született, hogy az összes többi párt elutasította a jobboldali Osztrák Szabadságpárttal való együttműködést, amely szeptemberben először nyert országos választásokat.
A szeptember 29-i választásokon az Osztrák Szabadságpárt a szavazatok 28,8 százalékát kapta. A második helyen az Osztrák Néppárt végzett a szavazatok 26,3 százalékával, a harmadik pedig az Osztrák Szociáldemokrata Párt lett a voksok 21,2 százalékával. Van der Bellen nem zárta ki, hogy Kicklt bízza meg kormányalakítással. Mint mondta, beszélgetésre hívta az FPÖ elnökét, hogy ezzel lehetőséget biztosítson a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és az FPÖ esetleges együttműködésének. Van der Bellen hangsúlyozta, Nehammer arról számolt be neki, hogy „az ÖVP-n belül elcsitultak a Kickllel való együttműködést elutasító hangok”. Az államfő szerint ezzel „egy új, eddig nem létező út nyílhat”.
„A Kickl-kormány-ellenes hangok lényegesen halkabbak lettek” – Van der Bellen pedig ezzel magyarázta, hogy megbeszéléseket kíván folytatni az Osztrák Szabadságpárt elnökével. Az államfő a jövő héten nevezi meg, hogy kit nevez ki Nehammer utódjának az ügyvezető kancellári tisztségben.
Nationalrat liefert Kickl aus Verdacht der Falschaussage und der NS-Wiederbetätigung. Statements von FPÖ-Nationalratspräsident Rosenkranz sorgen bei ÖVP für Aufregung. https://t.co/ry9OeKCHfc
A 64 éves Christian Stocker néppárti főtitkár veheti át átmenetileg a pártelnöki tisztséget. Ausztria kormányválságban van, miután a kancellár lemondott, az előrehozott választás lehetőségét sem lehet kizárni.
Az osztrák kormányzó konzervatívok vezetősége vasárnap válságtanácskozást tartott, hogy megválasszák Karl Nehammer kancellár utódját, aki szombaton bejelentette lemondását, miután a radikális jobboldal nélküli kormánykoalíció megalakítására tett kísérletek kudarcba fulladtak.
Több mint két órával a tanácskozás kezdete után több osztrák médium arról számolt be, hogy a 64 éves Christian Stocker néppárti (ÖVP) főtitkár átmenetileg átveszi a pártelnöki tisztséget. A párt részéről azonnali kommentár nem érkezett a Reuters megkeresésére.
Nem könnyű a helyzet. Úgy vélem, most mindent meg kell tennünk, hogy elkerüljük a nemzeti válságba való csúszást − mondta Markus Wallner, Ausztria kilenc tartománya közül a legnyugatibb, Vorarlberg kormányzója a kancellári hivatalban tartott ÖVP-vezetői értekezlet előtt vasárnap reggel újságíróknak. Wallner kijelentette, hogy ellenzi az előrehozott választást, mivel az hónapokkal késleltetné az új kormány felállítását. Ennek lehetőségét azonban nem lehet kizárni, a stabil politikai többség eléréséért ugyanis lehet, hogy elengedhetetlen lesz egy újabb voks, ebből pedig minden jel szerint a szabadságpárt (FPÖ) jönne ki a legjobban.
A friss mérések ugyanis azt mutatják, az ő népszerűségük nőtt a legnagyobbat a szeptemberi választás óta, amelyet egyébként 29 százalékos részarányukkal meg is nyertek a 26,3 százalékot elérő néppárt és a 21 százalékos szociáldemokraták előtt.
Az osztrák kormányválság előzménye, hogy Nehammer kancellár a választási kampányban és azt követően is ragaszkodott ahhoz, hogy pártja nem kormányozna Kickllel, az FPÖ elnökével, mert az biztonsági kockázatot jelent az ország számára, ugyanakkor azt mondta, hogy Kickl pártjának nagy része megbízható. Nehammer utódja valószínűleg nyitottabb lesz a koalícióra az FPÖ-vel, amely formálisan Orbán Viktor miniszterelnök pártjával áll szövetségben.
Az ÖVP és az FPÖ számos kérdésben közel áll egymáshoz, például mind a két párt kemény álláspontot képvisel a bevándorlással kapcsolatban, olyannyira, hogy az FPÖ már azzal is vádolta az ÖVP-t, hogy az ellopta az terveit. A két párt 2017 végétől 2019-ig kormányzott is már együtt, amikor egy, az FPÖ akkori vezetőjét érintő botrány miatt összeomlott a koalíciójuk. Tartományi szinten kilenc tartományból ötben kormányoznak együtt, köztük a mérsékelt ÖVP-s Wallner által vezetett Vorarlbergben.
Az országos dinamika azonban most már más, mint volt pár éve, mert ha most szövetségre lépnének, az ÖVP először lenne kisebbségi partner az FPÖ mellett, ami az ÖVP vezetői pozícióját nehézzé és sokak számára nemkívánatossá teszi.
Ausztriában meghiúsultak a hárompárti kormány megalakításáról szóló tárgyalások, mert a leendő koalíciós partnerek közül a legkisebb, a liberális NEOS pénteken visszalépett a tárgyalásoktól.
A tárgyalások azóta húzódtak, hogy Alexander Van der Bellen államfő októberben megbízta Karl Nehammer konzervatív kancellárt egy új kormány összeállításával. A döntés azután született, hogy az összes többi párt elutasította a jobboldali Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) való együttműködést, amely szeptemberben először nyert országos választásokat.
Nehammer a saját pártjából, vagyis az ÖVP-ből, a balközép SPÖ-ből és a liberális NEOS-ból próbált koalíciót létrehozni. Az ÖVP és az SPÖ korábban együtt kormányoztak Ausztriában, de a szeptemberben megválasztott parlamentben a 183 képviselői helyből együttesen csupán 92 mandátumuk van, ami nem jelentene stabil többséget, ezért a két párt a NEOS bevonását határozta el.
Beate Meinl-Reisinger, a NEOS vezetője azonban azt mondta egy pénteken sebtében összehívott sajtótájékoztatón: pártja „nem folytatja” a tárgyalásokat arról, hogy partner legyen egy új kormányban. Mint mondta, nem sikerült előrelépést elérni, és nem sikerült megállapodásra jutni az „alapvető reformokról”. Szerinte a konzervatív Néppárttal és a szociáldemokratákkal folytatott tárgyalásokból „hiányzott az ambíció”.
Hozzátette azonban, hogy pártja továbbra is hajlandó támogatni a parlamentben a tárgyalásokon már elfogadott projekteket, utalva annak lehetőségére, hogy az SPÖ és az ÖVP kétpárti koalíciót alakíthat, még akkor is, ha csak egymandátumos többséggel rendelkeznek az alsóházban.
Este már az ÖVP szóvivője bejelentette, hogy pártja és az SPÖ megállapodott a tárgyalások folytatásában, és ebbe továbbra sem vonják be az FPÖ-t.
Ezt Alexander Van der Bellen államfő is megerősítette: Karl „Nehammer és Andreas Babler (SPÖ-vezető) személyesen közölték ma velem, hogy folytatják a koalíciós tárgyalásokat. És ebben nem lehet késedelem. Egyértelmű helyzetet akarok!” – szögezte le az elnök tévés nyilatkozatában.
A közvélemény-kutatási eredmények szerint az euroszkeptikus FPÖ támogatottsága csak nőtt azóta, hogy a szeptember 29-i választásokon megszerezte a szavazatok 29 százalékát. A párt a koalíciós tárgyalásokat nem demokratikus, „vesztesek koalíciójának” létrehozására irányuló kísérletnek minősítette.
Nem húznák az időt Ausztriában: két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására.
Ausztriában máris megindultak az első eljárások a menedékjogok visszavonására. A Szövetségi Menekültügyi és Bevándorlási Hivataltól (BFA) érkező leveleket egyelőre olyan szíriaiaknak küldték ki, akik kevesebb mint öt éve élnek az országban.
Egy internetes profiljelentés szerint a menekülteket első körben felszólítják a hatóságok, hogy indokolják, a megváltozott körülmények ellenére miért tartják magukat védelemre érdemesnek.
Körülbelül 40 ezren készülhetnek arra, hogy alapos indok híján megvonják tőlük a védelmi státuszt a nyugati szomszédos országban.
Gyors „tisztogatást” terveznek
A szíriai rezsim megdöntésével nem kell többé politikai üldözéstől tartaniuk – fogalmaznak a hivatalos levélben, amelyben arra szólítják az érintetteket: ha maradni akarnak Ausztriában, bizonyítsák, hogy el tudják látni magukat, gyermeket nevelnek, akit iskolába járatnak, illetve jól beilleszkednek.
A szabályok szerint, ha a menedékjog indokai alapvetően megváltoznak, és nincs más ok, a hivatalos védelmi státusz öt éven belül visszavonható, erre alapoznak az új belpolitikai tervekben.
A bevándorlási hivatal gyors döntéshozatalt ígér – idézi a Kurier.
A kancellár határozott, a hivatal óvatos
December elején Karl Nehammer osztrák kancellár már utasította a szintén néppárti Gerhard Karner belügyminisztert, hogy függessze fel az összes folyamatban lévő szíriai menedékkérelmet, és vizsgálja felül az összes menedékjogot.
„Az számít, milyen előrelépést tesznek a jelenlegi uralkodók Szíriában, de a kurdok helyzete érzékeny” – fogalmazott Nehammer.
Gernot Maier, a BFA igazgatója azonban nem sokkal később világossá tette, hogy a „nagyon ingatag helyzet” miatt egyelőre nem lehet végső döntést hozni a Szíriába való visszatérésről, amit megerősített a menedékjogi eljárásokról másodfokon döntő Szövetségi Közigazgatási Bíróság is.
Közös kitoloncolási stratégia jöhet
A mostani levelekben önkéntes hazatérést is szorgalmaznak Szíriába, amely gyakorlatot az osztrák belügyminiszter szerint más országok is követni fognak.
„Ezek még nem tömeges deportálások” – fogalmazott, megjegyezve: nem várhatják hátradőlve, hogy mások tegyenek valamit.
Tavaly mintegy 100 önkéntes hazatérőt jegyeztek Ausztriában, idén eddig 70-et, de a várakozások szerint ez a szám jelentősen növekedni fog.
A tervek szerint rajtuk kívül első körben azokat fogják kiutasítani, akik valamilyen bűnt követtek el vagy nem hajlandók dolgozni, illetve nem képesek beilleszkedni az osztrák társadalomba.
A legtöbb szíriait olyan országok fogadták be az elmúlt öt évben, mint Ausztria, Svédország, Németország – utóbbival például már korábban is közös charterjáratokkal szervezték meg a kitoloncolásokat.
Az osztrákok szerint azonban már közös EU-s kitoloncolási stratégia kell, amelyre az Európai Bizottság egyelőre nem adott tanácsot, mondván, hogy ez a tagállamok felelőssége.
