Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn Lengyelországba érkezett, ahol részt vesz Auschwitz felszabadításának a 80. évfordulója alkalmából tartott rendezvényeken és kétoldalú találkozókat is tart – jelentette be Szerhij Nyikiforov elnöki sajtótitkár újságíróknak, számolt be az rbc.ua hírportál.
Nyikiforov elmondása szerint az államfő látogatásának programjában kétoldalú találkozók is szerepelnek, mindenekelőtt Antonio Costával, az Európai Tanács elnökével, és Emmanuel Macron francia elnökkel.
Minden év január 27-én tartják a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapját. Az Auschwitz-Birkenau (Auschwitz) koncentrációs tábor felszabadításának 80. évfordulója alkalmából megemlékező eseményeket tartanak ma Lengyelországban. Az eseményen számos ország vezetői, valamint egy 50 fős egykori auschwitzi fogolycsoport is részt vesz.
A haláltábor felszabadításának 80. évfordulója alkalmából rendezett fő ünnepség helyi idő szerint 16 órakor kezdődik (kijevi idő szerint 17 órakor). Azon mindenekelőtt Franciaország, Olaszország, Ausztria, Csehország, Bulgária, Németország, Észtország, Finnország, Lettország, Szlovákia, Szlovénia, Svájc, Magyarország és Moldova elnöke vesz részt.
III. Károly, Nagy-Britannia királya is jelen lesz az emlékünnepségeken. Az amerikai delegációt Steve Witkoff, az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja vezeti majd.
Auschwitz a zsidókon, a szintiken, a romákon és a lengyeleken elkövetett népirtást, a Németország által előidézett civilizációs csődöt jelképezi – jelentette ki Bärbel Bas német parlamenti házelnök pénteken az egykori auschwitzi haláltáborban, a roma holokauszt emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen.
A túlélők, Malgorzata Kidawa-Blonska lengyel szenátusi elnök, Dani Dajan, a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt-emlékmúzeum igazgatója, valamint több roma és zsidó szervezet részvételével megtartott rendezvényen Bärbel Bas közölte: Auschwitz „a legnagyobb bűntettet szimbolizálja, amelyet emberek valaha is elkövettek más emberek ellen”.
Jelképezi „a Németország által előidézett civilizációs csődöt”, az európai zsidók kiirtásának szándékát, a szintiken és romákon elkövetett népirtást – folytatta a házelnök.
Felidézte: Auschwitz „elválaszthatatlanul összefügg az először Lengyelország ellen irányuló német megsemmisítő háborúval”, hiszen lengyelek tízezreit gyilkolták meg ott.
Amennyiben ma „csírájában akarjuk elfojtani a gonoszságot, meg kell értenünk, hogy az (…) már akkor (a második világháború idején) is az egyszerű megoldások utáni vágyakozásból eredt, a demokrácia megvetésén alapult”, azon a meggyőződésen, hogy „a kirekesztés végül is nem minket érint” – fogalmazott Bas.
Malgorzata Kidawa-Blonska azt mondta, hogy a holokauszt azért volt lehetséges, mert Európában hiányzott a „szolidaritás ösztöne”.
Ha okulni akarunk a történtekből, akkor ma „gyakorlati szolidaritást kell mutatnunk minden, a háború, a gyűlölet és a birodalmi őrület ideológiájának áldozatául eső nemzettel” – jelentette ki Kidawa-Blońska.
A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg arról, hogy 1944. augusztus 2-án éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban a németek felszámolták az úgynevezett cigánycsaládtábort (Zigeunerfamilienlager), néhány óra alatt meggyilkolva több mint 4 ezer romát a gázkamrákban.
