Kína jóváhagyta tíz új nukleáris reaktor építését, megerősítve, hogy az atomenergia továbbra is kulcsszerepet játszik az ország tiszta energiára való átállásában – jelentette a Bloomberg április 28-án.
Ez már a negyedik egymást követő év, amikor Peking legalább tíz új reaktort engedélyez. Jelenleg 30 reaktor van építés alatt az országban, ami közel a felét teszi ki a világ teljes épülő kapacitásának. Kína célja, hogy az évtized végére megelőzze az Egyesült Államokat, és a világ legnagyobb atomenergia-termelőjévé váljon.
A tíz új reaktor becsült költsége 200 milliárd jüan (kb. 27 milliárd USD). A bejelentés után a kínai energiavállalatok részvényei emelkedtek: a CGN Power papírjai például 4,1%-kal drágultak a hongkongi tőzsdén.
Kína nukleáris kapacitása 2025 végére elérheti a 65 gigawattot, szemben a 2023-as 60 gigawattal. 2040-re ez az érték elérheti a 200 gigawattot, amely az ország teljes áramtermelésének mintegy 10%-át adhatja majd.
A bolgár kormány bejelentette, hogy nem ad el Ukrajnának két orosz reaktort, amelyeket a Hmelnickij Atomerőműben terveztek használni – nyilatkozta Atanas Zafirov, az ország miniszterelnökhelyettese és a Bolgár Szocialista Párt elnöke, közölte a Jevropejszka Pravda a Forbes bolgár kiadására hivatkozva.
Zafirov arról számolt be, hogy ezt a döntést a kormány összes partnere támogatta, köztük Bojko Boriszov, a GERB vezetője.
Bulgária miniszterelnökhelyettese kifejtette, hogy az országnak fejlesztenie kell az atomenergiát, különös tekintettel a világszerte növekvő villamos energia árakra.
A svéd kormány bejelentette, hogy megemeli az országban engedélyezett atomreaktorok számának felső határát, és egyszerűsíti az új reaktorok engedélyeztetésének folyamatát, számolt be a Jevropejszka Pravda az AFP-re hivatkozva.
„Az éghajlatváltozás megköveteli a villamosenergia-termelés megduplázását a következő 20 évben” – mondta Romina Purmokhtari klímaminiszter.
Hozzátette: a 2030 és 2050 közötti időszakban tíz hagyományos atomreaktort kell üzembe helyezni.
Purmokhtari elmondta, hogy a kormány a törvényjavaslatot dolgozza ki, amely eltörli az országban érvényben lévő 10 maximális reaktorszám felső határát, valamint azt a követelményt, hogy az új reaktorokat ugyanazon a helyen kell építeni, ahol a meglévők vannak.
Elmondása szerint ezek a korlátozások „gátolják az atomenergia modern szemléletét”.
Purmokhtari közölte, hogy már elkészült a törvénytervezet, amelyet ősszel tárgyal majd a parlament.
A skandináv ország 1980-ban egy nem kötelező erejű népszavazáson megszavazta az atomenergia fokozatos megszüntetését.
Azóta Svédország 12 reaktora közül hatot leállítottak, és a megmaradt három atomerőműben az országban jelenleg felhasznált villamos energia mintegy 30%-át állítják elő.
Svédország ugyanakkor igyekszik életképes alternatív energiaforrásokat találni az atomenergia helyettesítésére, mivel a megújuló energiaforrások még nem képesek teljes mértékben kielégíteni igényeit.
2016-ban a széles politikai többség beleegyezett abba, hogy a jövőben továbbra is használja az atomenergiát, megnyitva az utat az új reaktorok építése előtt a hasznos élettartamuk végéhez érkezett elöregedett reaktorok helyett.
A reaktorokat az 1970-es és 1980-as években nyitották meg. Legtöbbjük élettartama körülbelül 40 év, és korszerűsítésre szorulnak.
Az előző kormányt vezető svéd szociáldemokraták hagyományosan ellenezték az új reaktorok építését, míg a jobbközép támogatta.
Ulf Kristersson miniszterelnök jobboldali koalíciós kormánya közvetlenül 2022-es hatalomra kerülését követően bejelentette, hogy új reaktorok építésére törekszik.
Svédország energiapolitikájában is változást jelentett be, célja a 100%-ban „megújuló” energia helyett a 100%-ban „fosszilis mentes” energia.