Jelenleg négy régióban feszülnek egymásnak az Egyesült Államok, Oroszország és Kína vezette szövetségi rendszerek. Amennyiben súlyos eszkaláció következik be bármely térségben, abban az esetben kitörhet a harmadik világháború, amely szükségszerűen atomháború lenne.
Négy lehetséges régióban törhet ki a harmadik világháború – írja a Daily Mailre hivatkozva a Híradó. A lap emlékeztet, egy nagy kiterjedésű globális konfliktus, egy harmadik világháború szükségszerűen atomháború lenne.
A második világháború vége – amikor 1945. augusztus 6-án és augusztus 9-én atombombát dobtak Hiroshimára és Nagaszakira –, valamint a szovjet atomfegyver 1949-es kifejlesztése óta a világ vezető atomhatalmai a kölcsönös megsemmisítés elvének (MAD-doktrína) alapján elrettentési politikát folytatnak, hogy megelőzzék egy következő pusztító háború kitörését.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az egyes nagyhatalmak időről időre ne intézzenek egymás irányába nukleáris fenyegetéseket, a Daily Mail ennek ürügyén szedte össze azokat a konfliktus zónákat és válsággócokat, amelyeknek eszkalálódása – ahogy fogalmaznak – nukleáris armageddonhoz vezetne:
1. Az ukrajnai háború
Amióta 2022. február 24-én az orosz hadsereg „különleges katonai hadművelet” végrehajtásába kezdett, más szóval megtámadta Ukrajnát, számos alkalommal lehetett hallani és olvasni azokról a vörös vonalakról, amelyek átlépése egy Oroszország és a NATO közötti katonai konfliktushoz vezetne. Az elmúlt hetekben a lassan harmadik évében járó konfliktus eszkalációt elősegítő lépései odavezettek, hogy mind Oroszország, mind az Egyesült Államok módosították az atomfegyverek bevetésére vonatkozó doktrínájukat. Az Arms Control Association elemzése szerint 5 580 nukleáris robbanófejjel rendelkezik az orosz állam, ezeknek egy része taktikai, másik része nagyvárosok megsemmisítésére alkalmas stratégiai célokat szolgál, egy részük pedig leszerelés előtt áll.
2. A koreai háború kiújulása
Észak-Korea keményen dolgozik atomarzenáljának bővítésén, valamint a Japán-tengeren és a Szöul melletti öbölben végrehajtott, különböző ballisztikus rakétatesztekkel és nukleáris fenyegetésekkel provokálja Dél-Koreát, a két országrészt a vasfüggönyhöz hasonló, megerősített demilitarizált övezet választja el egymástól, amelynek kiterjedését az 1953-as fegyvernyugvást követően határozták meg. A kommunista állam érvelése szerint azatomfegyverekre épp az Egyesült Államok jelentette nukleáris fenyegetés miatt van szükség, nyugati szakértők szerint azonban Észak-Korea készül teljes körű támadásra, többek között ezért írta alá még idén júliusban Joe Biden amerikai elnök és Jun Szogjol dél-koreai elnök a közös nukleáris elrettentési iránymutatást annak érdekében, hogy hatékonyabban védekezzenek Észak-Koreával szemben. Az Egyesült Államok a koreai háború óta folyamatosan állomásoztat csapatokat Dél-Koreában.
Az Egyesült Államok annak ellenére, hogy az első nagyhatalom, amely kifejlesztette és háborús konfliktusban bevetette az atombombát, „csak” a második helyen áll a legnagyobb atomarzenálok tekintetében. Az Arms Control Association szerin jelenleg 5748 atomfegyverrel az Egyesült Államok rendelkezik a legnagyobb atomarzenállal, hasonlóan az orosz rendszerhez, itt is megkülönböztethető a taktikai, a stratégiai és leszerelés előtt álló fegyver.
3. Kína és Tajvan
Hadgyakorlatot tartott és teljes blokád alá vonta Tajvant a kínai hadiflotta, miután Tajpej a múlt héten kijelentette – ahogy fogalmaztak –, ellenállnak minden pekingi támadásnak. A gyakorlat nagy félelmet váltott ki egy lehetséges inváziótól, amely szinte bizonyosan magába foglalná a nukleáris fenyegetést is.
4. A közel-keleti konfliktusok
Folyamatos a készültség Iránban, mióta a perzsa állam rakétatámadást mért Izraelre a múlt héten. Ugyanezen a héten 39 iráni törvényhozó felszólította Irán nemzetbiztonsági tanácsát, hogy vizsgálja felül az ország védelmi doktrínáját, és fontolja meg nukleáris fegyverek alkalmazását, ha Izrael célba veszi az iszlám köztársaság atomlétesítményeit. A képviselők azzal érveltek, hogy Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hámenei akár a nukleáris fegyverek vallási tilalmát is felülvizsgálhatja a megváltozott körülményekre hivatkozva.
Teherán felgyorsította nukleáris tevékenységét, mióta Donald Trump volt amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kilépett az iráni atomszerződésből, és szankciókat vezetett be az ország ellen. Irán fontos szövetségese Oroszországnak és Kínának, Izrael pedig – a politikai viták ellenére – az Egyesült Államokkal és a nyugati szövetségi rendszerekkel, köztük a NATO-val és az Európai Unióval ápol szoros kapcsolatokat.
[type] => post
[excerpt] => elenleg négy régióban feszülnek egymásnak az Egyesült Államok, Oroszország és Kína vezette szövetségi rendszerek. Amennyiben súlyos eszkaláció következik be bármely térségben, abban az esetben kitörhet a harmadik világháború, amely szükségszerűen ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1729276140
[modified] => 1729258874
)
[title] => Az atomháború a világ több pontján is kirobbanhat
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=129819&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 129819
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 129820
[image] => Array
(
[id] => 129820
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay.jpg
[original_lng] => 198977
[original_w] => 1000
[original_h] => 524
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay-300x157.jpg
[width] => 300
[height] => 157
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay-768x402.jpg
[width] => 768
[height] => 402
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay.jpg
[width] => 1000
[height] => 524
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay.jpg
[width] => 1000
[height] => 524
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay.jpg
[width] => 1000
[height] => 524
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay.jpg
[width] => 1000
[height] => 524
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1729248074:12
[_thumbnail_id] => 129820
[_edit_last] => 12
[views_count] => 729
[_algolia_sync] => 508369312000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 49
[4] => 33
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Hírek
[4] => Ukrajna
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 105828
[1] => 5293
[2] => 291432
)
[tags_name] => Array
(
[0] => atomháború
[1] => elemzés
[2] => harmadik világháború
)
)
[1] => Array
(
[id] => 110713
[content] =>
Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov hétfőn kijelentette, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország Ukrajnának nyújtott támogatása nagy stratégiai kockázatokat szít, amelyek növelték a világ legnagyobb nukleáris hatalmai közötti közvetlen konfrontáció kockázatát.
Oroszország külügyminisztere elmondta, hogy az Egyesült Államok és a NATO megszállottja annak a gondolatnak, hogy „stratégiai vereséget” mérjenek Oroszországra, és az ilyen konfrontációnak olyan kockázatai vannak, amelyek a nukleáris veszély fokozódásához vezethetnek.
A nyugatiak veszélyesen a nukleáris hatalmak közötti közvetlen katonai összecsapás szélén állnak, ami katasztrofális következményekkel jár – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Az Egyesült Államok és szövetségesei azt állítják, hogy segítenek Ukrajnának megvédeni magát az orosz agresszióval szemben, és hogy Oroszország az, aki súlyosbítja a kelet–nyugati feszültséget, többek között azzal, hogy ismételten figyelmeztet a nukleáris konfliktus veszélyére – írja a Reuters. „Komoly stratégiai kockázatokat látunk ebben, ami a nukleáris veszély szintjének növekedéséhez vezet” – mondta a külügyminiszter.
A Kínával és Oroszországgal való kommunikáció megromlása „stratégiai konfliktussá” vezethet.
Nagy-Britanniában úgy vélik, mivel megszakadt a kommunikáció Kínával és Oroszországgal, fennáll a veszélye annak, hogy a Nyugat egy nukleáris konfliktusba kényszerül ezekkel az országokkal – jelentette ki Stephen Lovegrove brit nemzetbiztonsági tanácsadó egy washingtoni beszédében, számolt be a Jevropejszjapravda.
Lovegrove úgy véli, hogy a nem hivatalos kommunikációs csatornák lerombolása oda vezetett, hogy megnőtt a valószínűsége annak, hogy a jelenleg kialakult helyzet egy előre nem látható háborús helyzethez vezethet. Véleménye szerint a Kínával és Oroszországgal való kommunikáció megromlása a helyzet nagyon gyorsan egy „stratégiai konfliktussá” eszkalálódhat.
„A hidegháború alatt a két tömb – a Szovjetunió és a NATO – végül (bár nem riasztó jelzések nélkül) el tudta érni a doktrína közös felfogását. Jelenleg ez a megértés hiányzik. Moszkvának és Pekingnek átláthatatlan a nézőpontja, Phenjanról vagy Teheránról nem is beszélve”– mondta.
„A hidegháború idején számos tárgyalás és kétoldalú megbeszélés tette lehetővé számunkra, hogy megértsük, milyen a szovjet doktrína, mire képesek, és ez egy kölcsönös megértés volt. Ez bizalmat adott mindkét államunknak, hogy nem fogunk kudarcot vallani, ha elkerüljük az atomháborút” – tette hozzá a nemzetbiztonsági tanácsadó.
„Ma nincs közös nevezőnk azokkal, akik a jövőben megfenyegethetnek bennünket, ez többek között Kínára vonatkozik. Nagy-Britannia pedig határozottan támogat egy olyan fontos lépést, amit Biden elnök által javasolt: a Kínával folytatandó tárgyalások” – mondta Lovegrove.
Bár méltatta a Fehér Ház azon döntését, hogy újrakezdi az együttműködést Kínával, hangsúlyozta a technológiai fejlődés kockázatait.
„Nagyon aggódunk Kína nukleáris modernizációs programja miatt, amely nemcsak az ország arzenáljában lévő nukleáris fegyverek számát, hanem a nukleáris fegyverrendszerek típusait is növelheti” – mondta a tanácsadó.
A megnövekedett kockázatok ellenére Lovegrove közölte, a meglévő biztonsági architektúra nagy része továbbra is „létfontosságú, mint például a vegyifegyver alkalmazására és a biológiai és mérgező fegyverek tilalmára vonatkozó Egyezmények, valamint a nukleáris fegyverek terjesztésének megakadályozásáról szóló szerződés. Ugyanakkor hozzátette: a valóság az, hogy „a korszerű államok nem tudják ellátni hadseregüket, ezért egy modern, fegyverzetellenőrzési rendszert kell létrehozni”.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a védelmi minisztérium egykori állandó titkára elmondta: több mint 150 napja annak, hogy Putyin törvénytelen háborút indított, és kimondhatatlan szenvedést hozott Ukrajna ártatlan népének.
„Attól tartok, hogy a konfliktus Oroszország szándékos és meggondolatlan lépéseit demonstrálja, amelyek célja a globális biztonsági architektúra aláásása. Ez a terv magában foglalta a Krím illegális annektálását, vegyi és radiológiai fegyverek alkalmazását Nagy-Britannia területén, valamint számos jogsértést, ami a közepes hatótávolságú rakétákról szóló szerződés kudarcához vezetett” – jegyezte meg Lovegrove.
Egyben hozzátette, a világközösség a jövőben is felelősségre fogja vonni Oroszországot destabilizáló lépéseiért.
??️ "Si l'Ukraine ne parvient pas à défendre son indépendance, nous n'aurons pas le choix, nous serons obligés de rentrer dans le conflit", déclare Jan Emeryk Rościszewski, ambassadeur de Pologne en France
