Zelenszkij legnagyobb kihívója szerint a háború tovább fog folytatódni. Valerij Zaluzsnij arról írt, hogy Ukrajnának a NATO-csatlakozás és a nukleáris fegyverek nyújthatnak megfelelő biztonsági garanciákat.
Hosszú cikkel jelentkezett Ukrajna londoni nagykövete, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik legnagyobb riválisa. Valerij Zaluzsnij a Telegraph hasábjain megjelent cikkében arról ír, hogy a háború folytatódni fog, hacsak Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz és nem kap nukleáris fegyvereket.
Az ukrajnai konfliktus 12 éve tart, a 2014-es krími inváziótól kezdve. Oroszország politikai célja kétségtelen: Ukrajna független államként való megszüntetése. Ennek megértése kell, hogy képezze az államiságunk megőrzését célzó stratégia kidolgozásának alapját – írta a cikkben Zaluzsnij, aki szerint egy elsietett béke egyértelműen Ukrajna megszűnését eredményezné.
Rendkívül nehéz helyzetben vagyunk, ahol egy elsietett békekötés csak pusztító vereséghez és a függetlenség elvesztéséhez vezethet – írta a nagykövet.
Ukrajna fegyveres erőinek korábbi főparancsnoka szerint, amikor Oroszország megindította támadását két stratégia volt elképzelhető. Hála az ukrán emberek hősiességének azonban az első, – azaz az ország gyors elfoglalása – meghiúsult. Így Oroszország a felőrlés taktikáját választotta.
A 2024-es és 2025-ös események – a frontvonalon elért kisebb eredmények ellenére – azt mutatják, hogy egy ilyen stratégia abszolút hatékony Oroszország politikai céljainak elérésére irányuló erőfeszítéseiben – írta Zaluzsnij.
A diplomata szerint amíg Oroszország nem éri el politikai céljait, addig a háború nem fog befejeződni, még akkor sem ha Vlagyimir Putyin orosz elnök végül megszerzi Donyeck egészét. Oroszország olyan feltételeket igyekszik teremteni, amelyek lehetővé teszik Ukrajna összeomlását katonai, gazdasági és politikai fronton egyszerre – fogalmazott. Ennek Zaluzsnij szerint egy megoldása van, a megfelelő biztonsági garanciák nyújtása Ukrajna számára.
Az ilyen biztonsági garanciák magukban foglalhatják Ukrajna NATO-csatlakozását, nukleáris fegyverek telepítését ukrán területen, vagy egy nagy szövetséges katonai kontingens telepítését, amely képes szembeszállni Oroszországgal – hangsúlyozta.
Zaluzsnij ugyanakkor arra nem tért ki, hogy ezt hogyan képzelni, főleg annak fényében, hogy Oroszország már több alkalommal jelezte, hogy Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz vörös vonalnak tekinti.
Az észak-koreai vezető, Kim Dzsongun utasította, hogy minden erőforrást a nukleáris program fenntartására kell fordítani, hogy „megerősítsék az atomfegyveres pajzsot és kardot” az ország védelme érdekében.
Erről a Reuters számolt be az észak-koreai állami médiára hivatkozva.
Kim találkozott az atomfegyver-fejlesztéssel foglalkozó észak-koreai kutatóintézetek kulcsfontosságú tisztviselőivel és tudósaival.
A találkozón kijelentette, hogy a nukleáris válaszstratégia további fejlesztése az ország legfontosabb prioritása.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump elmondta, hogy a Kreml vezetőjével, Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetése során felvetette az atomfegyver-mentesítés kérdését. Szerinte Moszkva „készen áll erre”, és véleménye szerint Kína is csatlakozhatna.
Erről Trump a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón számolt be – írja a CNN.
Az egyik dolog, amit Oroszországgal és Kínával próbálunk elérni, az a denuklearizáció, és ez nagyon fontos. Ezt tárgyaltam Putyin elnökkel, bár nem csak erről volt szó. Úgy gondolom, a leszerelés nagy ügy. Oroszország kész rá, és úgy vélem, Kína is kész lesz. Nem engedhetjük, hogy elterjedjen az atomfegyver. Meg kell állítani
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Vlagyimir Putyin orosz diktátor ismét nukleáris fegyverrel fenyegette meg Ukrajnát, kijelentve, hogy Oroszországot „provokálni próbálták” – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a diktátornak az Oroszország. Kreml. Putyin. 25 év című propagandafilmben tett kijelentésére utalva.
A jelentés szerint Putyin elmondta: „Provokálni akartak minket, hogy hibákat kövessünk el. Nos, nem volt szükség az ön által említett fegyverek (nukleáris fegyverek – a szerk.) bevetésére, és remélem, nem is lesz rá szükség.”
A diktátor ugyanakkor arról biztosított, hogy Oroszország „elegendő erővel és erőforrással rendelkezik ahhoz, hogy a 2022-ben elkezdetteket logikusan, az Oroszországi Föderáció számára szükséges eredménnyel véghez vigye”.
Oroszország a teljes körű invázió kezdete óta többször atomfegyverekkel fenyegette Ukrajnát.
Moszkva továbbra is fenntartja magának a jogot, hogy a nyugati országok agressziója esetén atomfegyvert használjon. Nemcsak a támadó országok, hanem a támadást, például a területük használatával támogatók is nukleáris válaszra számíthatnak – erről Szergej Sojgu, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának titkára beszélt a TASS-nak adott interjújában. Azt is hangsúlyozta, hogy szorosan figyelemmel kísérik az európai országok katonai felkészülését.
Az Oroszországi Föderáció Nemzetbiztonsági Stratégiája is kimondja, ha külföldi államok olyan barátságtalan cselekményeket követnek el, amelyek veszélyeztetik az Oroszországi Föderáció szuverenitását és területi integritását, akkor jogosnak tartjuk az ilyen cselekmények visszaszorításához és megismétlődésének megakadályozásához szükséges intézkedéseket – tette hozzá.
A nukleáris elrettentés „olyan államokkal és katonai koalíciókkal kapcsolatban valósul meg, amelyek Oroszországot potenciális ellenségnek tekintik, és tömegpusztító fegyverekkel rendelkeznek, vagy pedig az általános felszereltségük kimagasló”.
Ezenkívül az ilyen intézkedések azokra az államokra is vonatkoznak, amelyek területüket és forrásaikat biztosítják az Oroszországi Föderáció elleni agresszió előkészítéséhez és végrehajtásához.
„Oroszország és Fehéroroszország egységes védelmi terének integritását, a közös védelmi fellépést az Oroszországi Föderáció és a Fehérorosz Köztársaság között 2024 decemberében elfogadott, a biztonsági garanciákról szóló szerződés rögzíti. Ezt a két ország biztonsági tanácsának közös részvételével dolgozták ki – hangsúlyozta.
A NATO-t aggasztja annak veszélye, hogy Oroszország a közeljövőben atomfegyvert telepít a világűrbe – mondta Mark Rutte, a szervezet főtitkára a Welt am Sonntag című német lapnak adott interjúban, amelyet a vasárnapi újság már szombaton hozzáférhetővé tett.
A NATO tudja, hogy Oroszország gondolkodik atomfegyver telepítésén az űrbe – mondta a főtitkár. Az ország űrbéli képességei ugyanis idejétmúltak és nem összehasonlíthatók a Nyugatéval, ezt a hátrányt azonban csökkenteni tudná atomfegyverek telepítésével – tette hozzá.
Olyan fegyverekről van szó, amelyeket nem földi célpontokra, hanem műholdakra irányítanának – jegyezte meg.
Műholdak megsemmisítése azonban kaotikus helyzetet teremtene a Földön, miután már sok földi rendszer működése épül ezen eszközökre – emlékeztetett.
Óva intette Oroszországot attól, hogy megsértse a világűr békés használatát lehetővé tévő, 1967-es ENSZ-egyezményt (UNOOSA). Az egyezményt a világ legtöbb országa ratifikálta, köztük az Egyesült Államok és Oroszország (a Szovjetunió) – írja a Yahoo.
Az űrverseny az utóbbi években hevesebb, intenzívebb és kiszámíthatatlanabb lett, és nemcsak a polgári, kereskedelmi területen, hanem a katonain is, ami az egész világ biztonságát befolyásolja – jelentette ki a főtitkár.
⚡️🇷🇺🇺🇸 Narychkine (le directeur du Service russe de renseignement extérieur) a évoqué une conversation téléphonique avec le directeur de la CIA.
Selon lui, les parties ont convenu de maintenir la possibilité de discuter rapidement des questions d'actualité à tout moment. Le chef… pic.twitter.com/XsOT8nMEKR
— Camille Moscow 🇷🇺 🌿 ☦️ (@camille_moscow) June 29, 2025
Kim Dzsongun észak-koreai vezető a hét végén kijelentette, hogy országára nézve veszélyt jelent az Amerikai Egyesült Államok biztonsági partnerségének fokozása Dél-Koreával és Japánnal, ezért ígéretet tett Phenjan atomfegyver-programjának a gyorsítására – derült ki a KCNA észak-koreai állami hírügynökség közleményéből.
A KCNA szerint Kim Dzsongun új terveket említett egy mindent elrettentő erő, így az atomfegyverzet gyors fejlesztésére, és egyértelművé tette, hogy a nukleáris erők fejlesztése politikájának megingathatatlan része.
A Koreai Néphadsereg megalapításának évfordulója alkalmából tartott szombati beszédében Kim Dzsongun arról beszélt, hogy az amerikai–japán–dél-koreai biztonsági együttműködés megingatja a katonai egyensúlyt a Koreai-félszigeten, és súlyos kihívás állama biztonsága szempontjából.
Messze még Amerika és Észak-Korea megbékélése
A nyilatkozattal Kim Dzsongun azt is jelezte, hogy rövid időn belül nem várható a diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele Washingtonnal. Donald Trump amerikai elnök pénteken azt mondta, hogy második elnöksége idején jó kapcsolatokat kíván fenntartani az észak-koreai vezetővel. Úgy fogalmazott, hogy „nagyon nagy érték mindenkinek, hogy jól kijövök vele”. Donald Trump egyben Észak-Koreát tekintve célként jelölte meg a teljes nukleáris leszerelést.
Trump 2018 és 2019 között háromszor találkozott Kim Dzsongunnal, hogy megvitassák Észak-Korea nukleáris programjának lezárását. Az egyeztetések végül is zátonyra futottak, egyebek között azért, mert az amerikai elnök elutasította Kim Dzsongunnak azt az ajánlatát, hogy felszámolja fő nukleáris komplexumát, cserébe a szankciók széles körű enyhítéséért.
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter szerint Oroszország fontolgatta a nukleáris fegyverek alkalmazását Ukrajnában, ám Kína lebeszélte erről – számolt be az Index az Ukrajinszka Pravda nyomán.
Blinken szerint az Egyesült Államok „nagyon aggódott” amiatt, hogy Putyin fontolóra vette a nukleáris opciót.
Még ha a valószínűség 5 százalékról 15 százalékra is emelkedett, amikor nukleáris fegyverekről van szó, nincs ennél komolyabb dolog, okunk van azt hinni, hogy Kína elkötelezte magát Oroszország mellett, és azt mondta: »Ne csináld ezt!«
– fogalmazott.
Hozzáteszi, hogy hasonló dinamika játszódhatott le akkor is, amikor az USA közölte Kínával, hogy Putyin atomfegyverek indítását tervezi az űrbe. Elmondta, hogy Putyin stratégiai vereséget szenvedett, a NATO pedig nagyobb és jobban felszerelt, mint valaha.
Elutasítja azokat a felvetéseket is, amelyek szerint a Biden-kormányzat lassú volt a fegyverek biztosításában, mondván, hogy számos tényezőt figyelembe kellett vennie, például azt, hogy Ukrajna képes-e működtetni és karbantartani a rendszereket.
Today, Federal Chancellor Olaf Scholz is in Ukraine, marking the first bilateral visit by a German Chancellor in more than two years. We are deeply grateful to Germany for all the assistance it has provided. Germany stands as a European leader in supporting Ukraine, helping us… pic.twitter.com/NoTDQLqVuc
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 2, 2024
Mark Rutte NATO-főtitkár kijelentette, minden okunk megvan azt állítani, hogy Észak-Korea nukleáris technológiákat szerez be, számolt be az AFP.
Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette: „Nem tervezek titkosszolgálati információkat nyilvánosságra hozni, de általánosságban elmondhatom, hogy nem szabad naivnak lennünk. És most elmondom, hogy véleményünk szerint minden okunk megvan arra, hogy azt mondjuk, hogy nukleáris és rakétatechnológiák érkeznek Észak-Koreába”.
Hangsúlyozta: egy ilyen helyzet azzal a kockázattal jár, hogy Észak-Korea nemcsak Európára, hanem az Egyesült Államokra és Kanadára, és természetesen a régióra, így Dél-Koreára és Japánra is veszélyt jelent.
Oroszország és Észak-Korea jelentősen megerősítette katonai kapcsolatait az elmúlt hónapokban, ami felveti a kérdést, hogy vajon érkeznek-e Észak-Koreába az orosz haditechnikai technológiák. Ez év júniusában Észak-Korea és Oroszország átfogó stratégiai partnerségről írt alá megállapodást.
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelme után Joe Biden jelenlegi elnök kormánya Ukrajna támogatására összpontosít, mindenekelőtt annak érdekében, hogy visszaadják az atomfegyvereket Ukrajnának – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a The New York Times című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai újság azt írta, hogy az Egyesült Államok jelenleg a maximális támogatási összeget próbálja kicsikarni Ukrajnának. Konkrétan még az atomfegyverek Ukrajnának történő visszaadására is javaslatot tettek. Joe Biden már engedélyezte Ukrajnának, hogy ATACMS rakétákat használjon az orosz területek elleni csapásokhoz. Azt is megerősítették, hogy Ukrajna amerikai taposóaknákat kap.
A Biden-adminisztráció igyekszik maximális összegű segélyt nyújtani Ukrajnának Trump hivatalba lépése előtt. Ukrajna 7 milliárd dollárt kap fegyverek és lőszerek formájában a Pentagon raktáraiból, és hozzávetőleg 2,1 milliárd dollárt különítenek el további fegyverek megrendelésére az amerikai védelmi vállalatoktól.
A Pentagon bejelentette, hogy feloldották azt a tilalmat, hogy amerikai zsoldosokat telepítsenek Ukrajnába, hogy segítsék az ukrán fegyveres erőket a leszállított fegyverrendszerek szervizelésében és javításában. Mind az F-16-os vadászgépek javításáról, mind a Patriot légvédelmi rendszerekről van szó. Ezek a szakemberek messze lesznek a frontvonaltól, és nem vesznek részt csatákban. A zsoldosokkal kötött szerződéseket a tervek szerint még azelőtt aláírják, hogy Biden távozik hivatalából.
Az amerikai lap emlékeztetett arra, hogy Ukrajna biztonsági garanciaként szeretne meghívást kapni a NATO-ba. Biden elnöksége alatt azonban ez nem érkezett meg, és Trump elnöksége alatt nem valószínű, hogy megérkezik. Ezért számos amerikai tisztviselő felvetette, hogy Biden visszaadhatná Ukrajnának a Szovjetunió összeomlása után lefoglalt nukleáris fegyvereket. „Ez azonnali és hatalmas visszatartó erő lenne. De egy ilyen lépés nehéz lenne, és súlyos következményekkel járna” – írta a The New York Times.
Tragic news of a devastating Jeju Air accident at Muan International Airport in Muan County, Republic of Korea, claiming so many lives. Each life lost is an immeasurable tragedy.
On behalf of the Ukrainian people and myself, I extend heartfelt condolences to the bereaved…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 29, 2024
