Donald Trump jelentős változásokat tervez az amerikai katonai jelenlétben Európában, amelyek részeként akár 35 000 katonát is kivonhat Németországból, és Magyarországra telepítheti őket. A lépés összhangban áll Trump NATO-val kapcsolatos bírálataival és a védelmi kiadások újraelosztására vonatkozó elképzeléseivel.
A Telegraph értesülései szerint, melyről a hirado.hu számolt be, Trump akár 35 000 katonát is kivonhat Németországból, mivel egyes amerikai források szerint Trump elégedetlen Európa védelmi hozzáállásával, és úgy érzi, hogy a kontinens „háború felé sodródik”.
Trump különösen Magyarországra összpontosíthat, a magyar–amerikai kapcsolatok az utóbbi időben szorosabbá váltak, különösen védelmi és gazdasági téren.
Az amerikai csapatmozgások a NATO-n belüli védelmi kiadásokhoz is kapcsolódnak. Trump többször bírálta a NATO-tagállamokat, mert nem teljesítik a 2%-os GDP-arányos védelmi kiadást. A csütörtöki nyilatkozatában kijelentette:
Ha nem fizettek, nem fogunk védelmet nyújtani számotokra.
Ez a hozzáállás jelentős változást hozhat a NATO jövőbeli stratégiájában, és átrendezheti az európai katonai erőviszonyokat.
A potenciális csapatáthelyezés a lap szerint Magyarország számára gazdasági és geopolitikai előnyökkel is járhat. Az amerikai katonai jelenlét növekedése hozzájárulhat az ország biztonsági infrastruktúrájának fejlesztéséhez és új beruházásokat hozhat magával. Ugyanakkor kérdéses, hogy ez milyen hatással lenne az EU és Magyarország kapcsolatára, különösen az orosz politikával kapcsolatos nézeteltérések tükrében.
A német kormány az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet fordít a védelmi kiadások növelésére, többek között új haditechnikai fejlesztések és modernizációs projektek formájában. Ugyanakkor, ha Trump valóban kivonja az amerikai csapatokat, az komoly stratégiai űrt hagyhat maga után, amelyet Berlinnek és az EU-nak saját forrásokból kellene pótolnia.
JD Vance alelnök szerint az amerikai adófizetőknek egyre kevésbé van türelmük finanszírozni a német védelmet.
Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem vállalhat egyoldalú felelősséget Európa biztonságáért, és a kontinens országainak nagyobb részt kellene vállalniuk saját védelmük biztosításában.
Európa már saját katonai képességeinek erősítésére készül. Az Egyesült Királyság és Franciaország egy „hajlandó országok koalícióját” alakítaná Ukrajna támogatására. Az EU vezetői megerősítették, hogy Ukrajna védelme prioritás marad, és közös nyilatkozatban hangsúlyozták a hosszú távú támogatás szükségességét.
Egyes szakértők szerint Trump tervei jelentős hatással lehetnek az európai biztonsági struktúrára, és még nagyobb önállóságra kényszeríthetik az EU-t a védelmi politikában. Az európai vezetők között máris vita zajlik arról, hogyan lehetne egy közös európai haderőt létrehozni, amely függetlenítheti a kontinenst az amerikai katonai jelenléttől.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 26-i esti videoüzenetében bejelentette, hogy Olekszij Danyilovot, akinek felmentése a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkári posztjáról tegnap vált ismertté, más területre helyezik át – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
„Ma folytattam államunk közigazgatási rendszerének újraindítását. Vannak személycserék. Hálás vagyok Olekszij Danyilovnak az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkáraként végzett munkájáért. Más területre lesz áthelyezve. Erről majd később.
Olekszandr Litvinenkót neveztem ki az RNBO új titkárának, aki az Ukrán Külső Hírszerző Szolgálat irányításában szerzett tapasztalatait ötvözi majd a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács előtt álló feladatokkal. Oleh Ivascsenko lett a külső hírszerzés új vezetője, aki rendelkezik a megfelelő tapasztalattal. Összességében azt várom, hogy erősödnek államunk stratégiai képességei előre jelezni és befolyásolni azokat a folyamatokat, amelyektől országunk nemzetbiztonsága függ” – közölte Zelenszkij.
