Az ENSZ főtitkára elutasította Putyin felhívását, hogy Ukrajnában ideiglenes adminisztrációt vezessenek be. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár kijelentette, hogy Ukrajnának „legitim kormánya van, amelyet tiszteletben kell tartani” – közölte Michelle Nichols, a Reuters újságírója az X platformon március 28-án, pénteken.
„Ukrajnának legitim kormánya van, amelyet tiszteletben kell tartani”, mondta Antonio Guterres ENSZ-főtitkár pénteken, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök javasolta valamilyen ideiglenes adminisztráció bevezetését Ukrajnában az új választások megtartásáig”, számolt be Nichols.
Washington is elutasította a Kreml javaslatát, hogy az ENSZ égisze alatt külső közigazgatást hozzanak létre Ukrajnában, most pedig a szervezet vezetője is ezt nyilatkozta.
Az ukrán kormány legitim, ezt pedig tiszteletben kell tartani – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár pénteken, reagálva Vlagyimir Putyin orosz elnök azon felvetésére, hogy ideiglenes kormányzást kellene bevezetni Ukrajnában a világszervezet és néhány ország égisze alatt.
Guterres pénteken határozottan reagált az orosz elnök javaslatára, miszerint Ukrajnában ideiglenes kormányzást kellene bevezetni. Putyin felvetése szerint a világszervezet és néhány más ország segítségével irányítanák az ukrán területeket, amit Guterres elutasított, hangsúlyozva, hogy Ukrajnának van egy legitim, nemzetközi szinten elismert kormánya, amelyet minden érintett félnek tiszteletben kell tartania.
Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő az X-en tett bejegyzésében – ugyancsak Putyin szavaira reagálva – tett egy ellenjavaslatot, amely szerint Oroszország kerüljön ideiglenesen az ENSZ irányítása alá „kezdve Vorkutától”.
A kényszermunkatáborokkal viccelődnek az ukránok
Vorkuta egy város Oroszország északnyugati részén, a Komi Köztársaságban, az Északi-sarkkörtől nem messze.
Arról ismert, hogy a szovjet időkben helyt adott az egyik legrettegettebb büntetőtelepnek, amelyben több tízezer politikai foglyot és kényszermunkást dolgoztattak embertelen körülmények között.
Hozzátette, hogy szerinte Oroszország lakosainak bármely más kormányzás hasznosabb lenne, mint Putyiné, aki „dollármilliárdokat költ bűnös háborújára Ukrajna ellen”.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár felszólította az Egyesült Államokat, hogy fontolja meg további kivételek lehetőségét a külföldi segélyek 90 napos szüneteltetése alól. Ez szükséges a kritikus fejlesztési és humanitárius segítségnyújtási tevékenységek folyamatos végrehajtásának biztosításához, számolt be a Reuters.
Guterres szóvivője, Stephane Dujarric elmondta, hogy az Egyesült Államok az egyik legnagyobb adományozója az ENSZ jótékony humanitárius segítségnyújtásának, és hogy a világszervezet megpróbálja tisztázni ennek a szünetnek a következményeit.
„Rendkívül hálásak vagyunk azért a nagylelkűségért, amelyet az Egyesült Államok mindig is tanúsított. Együtt akarunk dolgozni, hogy felmérjük, meghalljuk és kezeljük az új amerikai kormányzat aggodalmait, miközben garantáljuk, hogy a legsebezhetőbbek továbbra is védelemben részesüljenek”, mondta Dujarric.
A szóvivő hozzátette, hogy a főtitkár további kivételek mérlegelésére szólít fel, hogy biztosítsák a kritikus fejlesztési és humanitárius segítségnyújtás folyamatos eljuttatását a világ legsebezhetőbb közösségei számára, amelyek élete és megélhetése függ ettől a támogatástól.
„Guterres várakozással tekint az új amerikai kormányzattal való együttműködés elé, hogy „az igen szükséges fejlesztési támogatások terén azoknak, akik a fejlődő világ előtt álló legnehezebb kihívásokkal küzdenek”, mondta Dujarric.
Segély- és emberi jogi csoportok is aggodalmukat fejezték ki Trump rendeletével kapcsolatban.
„Minden új kormánynak joga van felülvizsgálni a meglévő külföldi segélyeket, de az alapvető segítségnyújtás folytatása kritikus fontosságú az ilyen felülvizsgálat során”, mondta Sarah Yager, a Human Rights Watch washingtoni igazgatója.
Nyilatkozatában megjegyezte, hogy az amerikai segélyek támogatják az orvosi programokat, az aknamentesítést, az emberi jogi jogvédők és más kiszolgáltatott közösségek védelmét, „és most mindegyikük veszélyben van fenntartható finanszírozás nélkül”.
Tammy Bruce, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője a segélyek felülvizsgálatával kapcsolatos kérdésre válaszolva a Fox Newsnak hétfőn elmondta:
„Arról van szó, hogy tudomásul vesszük, hogy mit csináltunk, és hogy kell-e valamit változtatni, és hogyan tudunk a legjobban előrelépni a jövőben… Nem fognak kihasználni minket.”
António Guterres úgy látja, bár a világunk gyorsan fejlődik, de ma is szembesülünk olyan problémákkal, mint korábban. Felidézte, hogy tavaly is egymás után robbantak ki konfliktusok, de szerencsére az új évre sikerült tűzszünetet is elérni. Libanonban pedig két év után lett végre kormány. De emellett vannak állandósult válságok, mint Ukrajna vagy Szudán.
A fejlődő országok is gondban vannak, különösen az afrikai államok szembesülnek két számjegyű inflációval. Guterres szerint elmondható, hogy egzisztenciális kihívás előtt állunk, kicsit hasonlóan a hidegháborúhoz, amikor a nukleáris fenyegetéstől féltünk. Manapság emellett még ott van a klímaválság és a mesterséges intelligencia esetleges elszabadulása.
A tengerszint emelkedni fog, ezt nem tudjuk megállítani, hiszen ez a fosszilis energiahordozók használatából ered. A mérések kezdete óta 2024 volt a legmelegebb év, és a globális melegedés meghaladta a másfél fokot, ami soha nem volt ilyen magas az ipari forradalom kezdete óta.
A megújuló energia előállítása végül kiszorítja majd a fosszilis energiahordozókat. Éppen ezért most kell összefogni, hogy 2025 mérföldkő legyen a klímaválság megoldásában.
Elszabaduló mesterséges intelligencia
A főtitkár úgy vélte, hogy a mesterséges intelligencia (MI) esetében a globális összefogás elengedhetetlen, mert máskülönben a MI könnyen elszabadulhat, és nem fogja segíteni az emberiséget. Ennek érdekében minden nemzetnek meg kell hoznia a saját MI-szabályozóit.
A MI legyen egy lehetőség, hogy a digitális kor minden vívmányát – az internettől a leggyorsabb mobilhálózatokig – valamennyi közösséghez el lehessen juttatni – sürgette António Guterres.
Hogyan látja, mi vár a Közel-Keletre 2025-ben?
Ezt követően kérdeztek a főtitkártól, és az első témakör a Közel-Keletre vonatkozott. Szerinte a Gázában elért tűzszünet sokoldalú, színfalak mögötti egyeztetéseknek volt köszönhető. De mi lesz most Gázában? További izraeli annexió következik Ciszjordániában és a Gázai övezetben, vagy esetleg életet lehelnek a Palesztin Hatóságba, és elkezdődnek a kétállami megoldást szorgalmazó érdemi tárgyalások?
Kérdés volt, hogy tartós lesz-e a tűzszünet. António Guterres szerint a helyzet eddig biztató, mert amint életbe lépett a tűzszünet, segélyszállítmányok százai jutottak be az elpusztított területre.
Szíria az igazi nagy kérdés – folytatta a világszervezet első embere. Mi fog történni azokkal a szervezetekkel, amelyek részt vettek ugyan a fegyveres harcokban, de nem integráns részei az új damaszkuszi vezetésnek? Bízunk benne, hogy olyan kormány jön létre, amely az összes Szíriában élő kisebbséget képviseli, és az állam nem fog darabjaira hullani radikális szélsőségesek hatására – tette hozzá a főtitkár.
Guterres szerint az irániak pedig megértették, hogy nem fognak tudni mindenáron nukleáris fegyverhez jutni. Ugyanakkor el kell fogadniuk a mára kialakult új biztonsági architektúrát országuk körül.
Reformok kellenek az ENSZ-ben
Példaként a Biztonsági Tanácsot említette, amelynek öt állandó tagja közül 3 európai, viszont a világot már nem Európa jelenti csak. Ezt mindenképpen át kell gondolni, ez a működés ma már így korszerűtlen – ismerte el António Guterres.
António Guterres ENSZ-főtitkár „mély aggodalmát” fejezte ki Izrael szerdán indított nagyszabású ciszjordániai hadművelete miatt. Twitter-üzenetében elítélte az akciót, amely gyermekek életét is veszélyezteti, és felszólította a műveletek azonnali leállítására.
Az ENSZ-főtitkár felszólította Izraelt a civilek védelmére, és sürgette, hogy a hadsereg tanúsítson „maximális önmérsékletet”.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter találkozott Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral.
„Mai találkozónkon megköszöntem Antonio Guterres ENSZ-főtitkárnak, hogy az ENSZ részt vesz a békeformuláról szóló vitában, és hangsúlyoztam az ukrajnai béke előmozdítására irányuló erőfeszítések folytatásának fontosságát. Azt is megvitattuk, hogy miként bővíthetjük a Békeformula támogatásának földrajzi területét a svájci globális békecsúcsra való felkészülés során” – írta Kuleba az X-en (Twitter).
A felek tárgyaltak az oroszok által az ukrán civilek ellen elkövetett erőszakos cselekedetek és a foglyok szabadon bocsátásának problémáinak megoldásáról is.
„Kiemeltem azt is, hogy sürgősen minden rendelkezésre álló eszközt be kell vetni, és ha szükséges, újakat kell kidolgozni az orosz csapatok által Ukrajnában elkövetett szexuális erőszak problémájának megoldására, valamint az orosz fogságban lévő civilek szabadon bocsátására. A főtitkár biztosított arról, hogy figyelemmel fogja kísérni ezt a kérdést” – jegyezte meg a külügyminiszter.
Dmitro Kuleba február 23-án munkalátogatást tett az ENSZ New York-i központjában. Az ukrán diplomácia vezetője részt vett az ENSZ-közgyűlés az ideiglenesen megszállt ukrajnai területek helyzetéről szóló vitájában.
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
Izraeli külügyminisztere kedden kijelentette, hogy António Guterresnek le kell mondania az ENSZ főtitkári posztjáról, számolt be a Politico.
A bejelentés azt követően hangzott el, hogy Izrael megvádolta az ENSZ Palesztina Menekülteket Segítő és Munkaügyi Ügynökségének (UNRWA) 12 munkatársát azzal, hogy közük van a Hamász október 7-i erőszakos támadásához.
„Természetesen, mint az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára, felelős. Guterresnek le kell mondania, vagy az ENSZ-nek kell leváltania” – mondta Katz az Axel Springernek adott interjújában.
Izrael hónapok óta vitatkozik az ENSZ-szel, miután Guterres októberben kijelentette, hogy a Hamász támadása „nem légüres térben történt”, és azzal vádolta Izraelt, hogy „56 évnyi fullasztó megszállást hajt végre”.
Miután az ENSZ Nemzetközi Bírósága megrovásban részesítette Izraelt a Gáza övezet hosszan tartó megtorló bombázása miatt, de nem szólított fel a tűzszünetre, Izrael az ENSZ egy tucatnyi munkatársát vádolta meg a Hamász támadásában való részvétellel.
Az Egyesült Államok, Németország és Olaszország, valamint más országok válaszul felfüggesztették a szervezet finanszírozását.
„Az országok helyesen cselekedtek, annak ellenére, hogy ez egy humanitárius szervezet volt” – mondta Katz.
A segélyszervezet tagadja, hogy szándékosan segített volna a Hamasznak vagy bármely más militáns csoportnak. Közölte, hogy alaposan kivizsgálja a vádakat, és felelősségre vonja a személyzetet. Az ENSZ ezt követően elbocsátotta a kilenc megvádolt munkatársát.
„Az alkalmazottak feltételezett aljas tetteinek következményekkel kell járniuk. Gáza kétmillió civiljének napi túlélése az ENSZ-ügynökség kritikus segítségétől függ” – mondta Guterres vasárnapi nyilatkozatában.
Az Egyesült Nemzetek Közel-Kelet Palesztinai Menekültjeit Segítő és Munkaügyi Ügynöksége iskolákat, egészségügyi klinikákat és segélyprogramokat működtet a gázai övezetben, Ciszjordániában, Szíriában, Libanonban és Jordániában található menekülttáborokban. Csak a Gázai övezetben 13 000 alkalmazott dolgozik.
Madame la Première ministre, chère @Elisabeth_Borne, votre travail au service de notre Nation a été chaque jour exemplaire. Vous avez mis en œuvre notre projet avec le courage, l’engagement et la détermination des femmes d’État. De tout cœur, merci. pic.twitter.com/G26ifKfKzj
Wir haben lange und redlich verhandelt. In wesentlichen Punkten ist mit der SPÖ keine Einigung möglich. Die Volkspartei steht zu ihren Versprechen: Wir werden leistungs- und wirtschaftsfeindlichen Maßnahmen oder neuen Steuern nicht zustimmen. Daher beenden wir die Verhandlungen… pic.twitter.com/evKgQbtTwq
Mindenkinek el kell ismernie a palesztinok jogát saját államuk megalapítására, ennek a jognak a megtagadása elfogadhatatlan – jelentette ki az ENSZ főtitkára szombaton az el nem kötelezett országok ugandai csúcstalálkozóján a Gázai övezeti háborúra utalva.
António Guterres hozzáfűzte: ennek a jognak a megtagadása beláthatatlanul hosszú időre nyújt el egy olyan konfliktust, amely komolyan fenyegeti az egész világ békéjét és biztonságát, súlyosbítja a világ megosztottságát, szítja a szélsőségességet.
Az Egyesült Államok, Izrael fő szövetségese és fő támogatója a Hamász palesztin iszlamista szervezet elleni háborújában szintén támogatja és támogatta korábban is a kétállami megoldás megvalósítását, vagyis hogy Izrael mellett alakuljon meg egy palesztin állam.
Ezt Joe Biden amerikai elnök újra elmondta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, amikor pénteken telefonon beszéltek egymással, hozzátéve, hogy a palesztin állam létrejötte része a közel-keleti tartós békéről és Izrael tartós biztonságáról szóló elképzelésének.
Netanjahu viszont ismét elutasította a kétállami megoldást, és azt is, hogy Izrael csökkentse a Hamász elleni katonai műveleteinek intenzitását. John Kirby, a washingtoni Fehér Ház nemzetbiztonsági koordinátora a telefonbeszélgetés után újságíróknak azt mondta: „nyilvánvalóan másképp látjuk a kérdést, de az elnök még mindig hisz a palesztin állam megvalósíthatóságában, még ha az nagyon nehéz lesz is”.
Netanjahu hivatala is beszámolt szombaton a telefonbeszélgetésről, és úgy fogalmazott, hogy „a miniszterelnök biztonsági okokra hivatkozva elutasította a palesztinok önállóságát a Gázai övezetben, a terület felett Izraelnek kell ellenőrzést gyakorolnia”.
Csütörtökön Netanjahu arról beszélt, hogy Izraelnek Ciszjordániát is teljesen katonai ellenőrzése alatt kell tartania biztonsága érdekében, tehát ennélfogva is kizárandó a palesztin szuverenitás.
A Hamász is visszautasította szombaton az amerikai elnök szavait, egyik tisztségviselőjük, Izzat ar-Risik azt mondta: „szemfényvesztés, amit az elnök mond, és a palesztinok nem dőlnek be neki”.
Biden „teljes mértékben partner a népirtó háborúban, népünk semmi jót nem vár tőle” – tette hozzá.
A Hamász és Izrael közötti tűzszünet meghosszabbítása „a remény és emberiesség felvillanása” – jelentette ki hétfőn António Guterres ENSZ-főtitkár, egyben figyelmeztetett, hogy mindez nem enged elég időt a Gázai övezet humanitárius szükségleteinek fedezésére.
A gázai övezeti konfliktusban közvetítő Katar a nap folyamán közölte, hogy Izrael és a Hamász megállapodott a fegyvernyugvás két nappal való meghosszabbításában, valamint további túszok, illetve foglyok elengedésében.
„Erős reményeket fűzök ahhoz, hogy mindez lehetővé teszi számunkra, hogy még több humanitárius segélyt juttassunk el a Gázai övezet sokat szenvedő lakosságához, tudván, hogy a pótlólagos idővel is lehetetlen lesz a népesség drámai szükségleteit kielégíteni” – mondta Guterres újságíróknak.
Az ENSZ a rafahi határátkelőn juttat be humanitárius szállítmányokat a Gázai övezetbe Egyiptom felől, ugyanakkor sürgeti az izraeli ellenőrzés alatt álló Kerem Salom-i határátkelő megnyitását is.
„Őszintén remélem, hogy lehetséges lesz további határátkelőket megnyitni, mert ezzel elősegítenék a segélyek elosztását és az ellenőrzését is izraeli részről. Ezért reményteli vagyok, hogy ez meg fog történni” – tette hozzá.
Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő a nap folyamán arról beszélt, a tárgyalásoknak arra kell irányulniuk, hogy az átmeneti tűzszünetet teljes körű humanitárius fegyvernyugvássá tudják átváltoztatni. „Az ENSZ minden lehetséges módon támogatni fogja ezeket az erőfeszítéseket” – mondta.
Az ENSZ-szóvivő közölte, hogy Guterres ismételten a Hamász által fogva tartott túszok haladéktalan és feltételek nélküli szabadon engedését sürgette.
Dujarric megjegyezte, hogy a világszervezet a tűzszünet négy napja során fokozta a hetekig elszigetelt Gázai övezetbe irányuló humanitárius segélyszállítmányait.
„Ez a segítség azonban vajmi keveset ér az otthonából elmenekült 1,7 millió ember hatalmas szükségletei tükrében. A humanitárius katasztrófa a Gázai övezetben napról napra súlyosbodik” – fűzte hozzá.
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
To increase the volume of humanitarian aid entering Gaza and following additional related discussions with the U.N. and international organizations, a local, tactical pause of military activity for humanitarian purposes will take place from 08:00 until 19:00 every day until… pic.twitter.com/QLXNFZsTYZ
To increase the volume of humanitarian aid entering Gaza and following additional related discussions with the U.N. and international organizations, a local, tactical pause of military activity for humanitarian purposes will take place from 08:00 until 19:00 every day until… pic.twitter.com/QLXNFZsTYZ
António Guterres ENSZ-főtitkár nem alkalmas a világszervezet vezetésére, mert nem tett eleget, hogy elítélje a Hamász terrorszervezet Izrael elleni támadását, valamint túl közel áll Iránhoz – jelentette ki Eli Kohen izraeli külügyminiszter kedden Genfben.
„Guterres nem érdemli meg, hogy az ENSZ vezetője legyen […] Úgy gondolom, hogy mint minden szabad nemzetnek, Guterresnek is illene kimondania világosan és hangosan: Gázát fel kell szabadítani a Hamásztól, amely mindenki szerint rosszabb, mint az Iszlám Állam. Ő miért nem képes kimondani ezt?” – fogalmazott az izraeli diplomácia vezetője a világszervezet genfi központjában, ahol a Gázai övezetben fogva tartott izraeli túszok hozzátartozóival, valamint az Egészségügyi Világszervezet és a Nemzetközi Vöröskereszt vezetőivel találkozott.
Az izraeli vezetés a gázai fegyveres konfliktus október 7-i kezdete óta többször illette éles kritikával az ENSZ főtitkárát. Legutóbb vasárnap Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő bírálta Guterrest, aki szerinte kizárólag Izraelt hibáztatja ahelyett, hogy a Hamásztól követelné az emberi jogok betartását.
Guterres reagálásában visszautasította Netanjahu szavait, és azt állította, hogy ő a válság kezdete óta elítélte a Hamászt, de azt hangoztatta, hogy a terrorszervezetet el kell választani a palesztin emberektől, és megjegyezte, hogy a palesztinoknak is vannak sérelmei az „56 éve tartó megszállás” miatt.
Az ENSZ dolgozói hétfőn egyperces gyászszünettel emlékeztek meg világszerte a gázai fegyveres konfliktusban eddig meghalt, több mint száz munkatársukról.
Israel’s ambassador to the UN, Gilad Erdan, delivered a speech in which he totally torched Russia. He not only announced that Israel is going to provide an early warning systems against missiles for Ukraine but also called Ukraine an “ally”. He also equates Russia… https://t.co/sA3a6DnKrrpic.twitter.com/HbrvawXxr8
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.