A volt német kancellár, Angela Merkel kijelentette, hogy nem kíván részt venni az Ukrajnában zajló háború lezárását célzó, Oroszországgal folytatandó béketárgyalási folyamatban az Európai Unió képviseletében.
A beszámoló szerint Merkel úgy véli, hogy korábbi vezetőként nem ő a megfelelő személy egy ilyen közvetítői szerepre. Hozzátette: szerinte Vlagyimir Putyin elsősorban a jelenlegi európai vezetőket venné komolyan tárgyalópartnerként.
„Sajnálom, hogy véleményem szerint Európa nem használja ki eléggé diplomáciai potenciálját” – mondta Merkel egy hétfői berlini rendezvényen.
A volt kancellár egyúttal arra szólította fel az European Union vezetőit, hogy folytassanak közvetlen tárgyalásokat Oroszországgal, és hangsúlyozta a nyitott diplomáciai csatornák fenntartásának fontosságát.
„Katonai elrettentés és diplomáciai tevékenység együtt — szerintem ez a fontos” – fogalmazott.
Angela Merkel, Németország volt kancellárja elutasította azt az elképzelést, hogy közvetítsen az EU–Oroszország tárgyalásokon az ukrajnai háború lezárásáról, olvasható a Hasepost kiadvány anyagában.
Angela Merkel kijelentette, hogy nem tartja lehetségesnek a párbeszédet a Kremllel valódi politikai hatalom nélkül. Felszólalt a WDR Europaforum fórumon, ahol a közvetítőként való részvételének lehetőségéről beszélt.
Elmondása szerint a Krím annektálása és a 2014-es donbászi háború kezdete utáni tárgyalások Vlagyimir Putyinnal csak azért folytatódtak, mert ő és Francois Hollande francia elnök voltak a két ország vezetői.
Merkel azt is hangsúlyozta, hogy a volt politikusok közvetítőként való bevonásának ötlete megkérdőjelezhető.
Nyilatkozatainak hátterében Európában is folynak megbeszélések a Kremllel való kapcsolattartás lehetséges formátumáról. Korábban a média arról számolt be, hogy Merkelt tapasztalata miatt potenciális közvetítőnek tartják.
A többi jelölt mellett megnevezték Alexander Stubb finn elnököt és Mario Draghi volt olasz miniszterelnököt. A jelenleg szolgáló diplomaták, többek között a norvég és indiai jelöltsége is szóba került.
Az Európai Unió történetében először ítélik oda az újonnan alapított Európai Érdemrendet, amelyet az európai értékek – az emberi méltóság, a szabadság és a demokrácia – védelméért és előmozdításáért hoztak létre. A legmagasabb fokozat kitüntetettjei között szerepel Angela Merkel volt német kancellár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is.
Az Európai Unió idén először adja át az Európai Érdemrendet, amely az unió új, legmagasabb rangú kitüntetése. A díjjal olyan személyeket ismernek el, akik kiemelkedő módon járultak hozzá az európai integrációhoz, illetve az EU alapvető értékeinek – az emberi méltóság tiszteletének, a szabadságnak, a demokráciának, az egyenlőségnek és a jogállamiságnak – a védelméhez. A legmagasabb fokozat kitüntetettjei között van Angela Merkel egykori német kancellár, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint Lech Walesa volt lengyel államfő – írja a Die Welt.
A díjazottak nevét Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke jelentette be kedden, az Strasbourg-ban tartott eseményen. A kitüntetést azok kapják, akik nemcsak hisznek Európában, hanem aktívan hozzájárultak annak építéséhez – hangsúlyozta Metsola. A díjhoz nem jár pénzjutalom: az Európai Érdemrend elsősorban erkölcsi elismerésként szolgál.
A három kiemelt díjazott mellett további 17 európai személyiség is elismerésben részesül. A kitüntetettek között politikusok, tudósok, sportolók és kulturális szereplők egyaránt szerepelnek. Az érdemrend tiszteletbeli tagjai közé kerül például Pietro Parolin bíboros, a Vatikán államtitkára is.
Az Európai Unió külön kategóriában kíván elismerést adományozni Bono ír zenésznek, valamint José Andrés séfnek és humanitárius aktivistának, a World Central Kitchen segélyszervezet alapítójának. Az Európai Érdemrendet ünnepélyes ceremónia keretében adják át májusban, szintén Strasbourgban. A szervezők szerint a díj célja, hogy hosszú távon az európai közösség egyik legfontosabb elismerésévé váljon.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió történetében először ítélik oda az újonnan alapított Európai Érdemrendet, amelyet az európai értékek – az emberi méltóság, a szabadság és a demokrácia – védelméért és előmozdításáért hoztak létre.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1773218880
[modified] => 1773191406
)
[title] => Merkelnek és Zelenszkijnek adják az Európai Unió most kreált díját
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=180468&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 180468
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 180469
[image] => Array
(
[id] => 180469
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/merkel-zelenszkij.jpg
[original_lng] => 67049
[original_w] => 1199
[original_h] => 674
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/merkel-zelenszkij-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/merkel-zelenszkij-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/merkel-zelenszkij-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/merkel-zelenszkij-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/merkel-zelenszkij.jpg
[width] => 1199
[height] => 674
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/merkel-zelenszkij.jpg
[width] => 1199
[height] => 674
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/merkel-zelenszkij.jpg
[width] => 1199
[height] => 674
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1773184206:12
[_thumbnail_id] => 180469
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1703
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 745598664001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 11
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 210
[1] => 2021521
[2] => 154
[3] => 29768
[4] => 122
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Angela Merkel
[1] => Európai Érdemrend
[2] => Európai Unió
[3] => kitüntetés
[4] => Volodimir Zelenszkij
)
)
[3] => Array
(
[id] => 180211
[content] =>
Angela Merkel volt német kancellár arról beszélt egy hamburgi díszvacsorán, hogy Európa országai ne bízzák az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalásokat az Egyesült Államokra, ő már 2021-ben is szorgalmazta a Vlagyimir Putyinnal folytatott tárgyalásokat – közölte a dpa német közszolgálati média.
A volt német kancellár arról beszélt: „Európának minden eddiginél inkább saját kezébe kell vennie a sorsát”. Kifejezte azt a kívánságát, hogy Európa legyen képes cselekedni mind belső, mind külső téren, és hogy a világ egyetlen hangként érzékelje és vegye komolyan. Merkel hangsúlyozta: „Számomra ez messze túlmutat a biztonság kérdésén.” Az egységes Európa a demokrácia, a jogállamiság, az emberi méltóság, a jólét és a munkahelyek melletti kiállást jelenti, de magában foglalja a külső határok védelmét, a kulturális identitást és a közös alkotást is – folytatta.
A digitális szektorban az EU-nak szintén nagyobb függetlenséget kell elérnie – „mind a szoftver, mind a hardver terén” – tette hozzá.
Merkel kiemelte, hogy az ukrajnai konfliktusban azt szeretné, ha az Európai Unió „egyrészt katonai támogatóként lépne fel Ukrajna mellett az agresszor Oroszországgal szemben – ez fontos és nélkülözhetetlen –, másrészt diplomáciai erejét is latba vetné e támadó háború befejezése érdekében” Angela Merkel emlékeztetett, már 2021-ben is úgy gondolta, hogy a tárgyalásokat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel nem szabad kizárólag az Egyesült Államokra bízni.
„Itt Európa létfontosságú érdekeiről van szó” – mondta a volt kancellár. Csak a katonai és a diplomáciai erő együttesével érhető el az, amit Európa akar: „hogy Oroszország ne nyerje meg a háborút, és Ukrajna békében és szabadságban, szuverén államként rendelkezzen jövővel”.
Az EU függetlensége és autonómiája azonban csak akkor valósítható meg, ha rendelkezésre állnak a szükséges pénzügyi források.
„Ezért kulcsfontosságú a stabil és növekvő gazdaság, valamint a belső piac erősítése és a nem európai államokkal folytatott kereskedelem bővítése” – mondta Merkel, utalva az Indiával és a Mercosur-országokkal kötött közelmúltbeli megállapodásokra.
Angela Merkel figyelmeztetése a kibontakozó és egyre súlyosabb méreteket öltő energiaválság fényében figyelemre méltó, az iráni háború kirobbanását követően lezárták az európai energiaellátás szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szorost, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig nemrégiben bejelentette, hogy Oroszország nem várja meg az energiahordozók behozatali tilalmáról szóló 2027-es céldátumot, ehelyett már március 25-étől kezdődően Oroszország kivonulhat az európai energiapiacról Magyarország és Szlovákia kivételével.
White House Press Secretary Karoline Leavitt tells CBS News’ @NancyCordes that peace between Russia and Ukraine remains achievable, despite reports that Russia is providing intelligence on U.S. positions to Iran. Three sources, including a senior U.S. official with direct… pic.twitter.com/k3w9qkaod8
Ukrajna nem tud túlélni független országként az Egyesült Államok és a NATO támogatása nélkül – idézi Angela Merkel volt német kancellárt a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Merkel Donald Trump kapcsán nyilvánított véleményt: azt mondta, hogy szerinte Trump egy „különleges elnök,” aki szerinte valóban Amerika érdekeit akarja képviselni, de nem hisz „győztes-győztes szituációkban” és csak veszteseket és győzteseket lát.
Trump esetén felmerül az a lehetőség, hogy megvonja Ukrajna támogatását, Merkel szerint ez az ország végét jelentené.
„Csak az Egyesült Államok és a NATO keretrendszerével lehet biztosítani azt, hogy Putyin nem nyeri meg a háborút és Ukrajna független ország marad” – mondta Merkel.
Arról is beszélt, hogy a világháború után felállított világrend, biztonsági rendszerek és nemzetközi jogrend most már nem hatékony.
Az egykori német kancellár, aki 16 éven át vezette Németországot, megjelentette memoárjait, és mint mondja, sem az oroszoktól való energiafüggőség kialakítását, sem a megengedő migránspolitikát nem bánja. Mára azonban új korszak kezdődött, de megvan a kulcs Donald Trumphoz is.
Az ukrajnai háború valószínűleg hamarabb megkezdődik és sokkal véresebb is lett volna, amennyiben Kijev már 2008-ban rálép a NATO-tagság felé vezető útra. Hiszen teljesen egyértelmű, hogy ezt Putyin elnök nem hagyta volna szó nélkül, ahogy Ukrajna ma erre jóval felkészültebb, mint akkoriban – mondta el a BBC-nek adott nagyinterjújában Angela Merkel.
A volt német kancellár hozzátette: annak idején mindent megtett azért, hogy békés legyen az együttműködés Oroszországgal. A lap felidézi, hogy Angela Merkel hivatali ideje alatt vált Németország és energiaéhes ipara függővé Moszkvától, miután két, közvetlenül Oroszországhoz kapcsolódó gázvezetéket is épített. Ezt hívja Zelenszkij ukrán elnök a Kreml geopolitikai eszközének.
Németország egykori vezetője, akit valamikor a világ legbefolyásosabb nőjeként tartottak számon, úgy nyilatkozott: kettős célja volt a gázvezetékekkel, egyrészt a német üzleti érdekek kiszolgálása, másfelől a békés kapcsolatok fenntartása Oroszországgal. Vagyis Angela Merkel máig azt állítja: diplomáciai eszközökkel igyekezett megfékezni az Ukrajnát ért orosz támadásokat.
„Sajnálatos módon” új korszak kezdődött Európa és Oroszország kapcsolatában az ukrajnai teljes körű inváziót követően – összegezte a politikus, aki 16 éven át irányította Németországot. A német ipart aránytalanul nagy mértékben sújtották az orosz energiára vonatkozó szankciók, ezért kénytelenek voltak más források – például LNG – után nézni, ami jócskán megemelte a költségeket.
Nem kér bocsánatot egykori kancellári döntéseiért
A 70 éves volt kancellár nem csupán az orosz kapcsolatok és az energiapolitika területén igyekezett megvédeni politikai örökségét, hanem a bevándorlás kezelését illetően is. Emlékezetes: a 2015-ös migrációs válság idején, amikor megnyitotta Németország kapuit több mint egymillió menedékkérő előtt, Angela Merkel hivatali idején egyik legmeghatározóbb, egyben legmegosztóbb pillanata volt.
Míg például Barack Obama volt amerikai elnök bátor és erkölcsös vezetőként méltatta, a kritikusok többek között azzal vádolták, hogy a lépéssel életet lehelt az akkoriban még egyfajta szélsőséges margináliát jelentő bevándorlásellenes Alternatíva Németországért Pártba (AfD). A formációt a közvélemény-kutatások ma Németország második legnagyobb politikai erejeként azonosítják.
Angela Merkel elismeri: az AfD sokat lépett előre, ennek ellenére nem kér bocsánatot egykori kancellári döntéseiért. A felvetésekre reagálva, miszerint 2015-ös politikája más országokban, köztük Hollandiában, Lengyelországban és Franciaországban is hozzájárult a bevándorlásellenes szélsőjobboldali erők megerősödéséhez, elmondta: nem lehet őt egész Európáért felelőssé tenni.
Szerinte a szélsőjobboldal elleni küzdelem egyetlen módja az illegális migráció megállítása, vagyis Európa vezetői fektessenek többet az afrikai országok életszínvonalának növelésébe, hogy kevesebb embernek kelljen elhagynia az otthonát. Angela Merkel, aki nemrég jelentette meg Szabadság című memoárját, azt is üzente Európa ideges vezetőinek, hogy ezúttal, akivel szembenéznek: Trump 2.0
Az európai félelmek nem alaptalanok, hiszen az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnöke korábban büntető importvámok bevezetésével fenyegetett, miután januárban visszatér a Fehér Házba.
Angela Markel úgy véli, Donald Trump Európával, különösen Németországgal szembeni sérelmei nem változtak. Fő kifogásait a védelmi és a kereskedelmi hiányosságok jelentették.
Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a prioritásainkkal, és világosan bemutassuk azokat. Továbbá ne féljünk attól, hogy Donald Trump nagyon szókimondó tud lenni. Nagyon világosan fejezi ki magát, ám ha ezt megteszi, az azt jelenti, hogy kialakulhat egyfajta kölcsönös tisztelet. Eddig legalábbis én ezt tapasztaltam – adta meg a „használati utasítást” Angela Markel, aki azt is elmondta: habár háborúk dúlnak a Közel-Keleten és Kelet-Európában, Donald Trumpot láthatóan kevésbé érdekli az európai biztonság megerősítése.
Az egykori német vezető azonban ma már nem szívesen folyik bele a hétköznapi csatározásokba. A kérdésre válaszolva, hogy hiányzik-e neki a hatalom és a politika, gyorsan rávágta: „nem, egyáltalán nem”. Azonban amikor manapság a vezető politikusok, akikkel jóban van tanácsot kérnek tőle, szívesen segít, örömmel válaszol nekik.
[type] => post
[excerpt] => Az egykori német kancellár, aki 16 éven át vezette Németországot, megjelentette memoárjait, és mint mondja, sem az oroszoktól való energiafüggőség kialakítását, sem a megengedő migránspolitikát nem bánja. Mára azonban új korszak kezdődött, de megv...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1732646220
[modified] => 1732581678
)
[title] => Merkel szerint már korábban kitört volna a háború
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=133494&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 133494
[uk] => 133460
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 133461
[image] => Array
(
[id] => 133461
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-197.png
[original_lng] => 445707
[original_w] => 960
[original_h] => 500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-197-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-197-300x156.png
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-197-768x400.png
[width] => 768
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-197.png
[width] => 960
[height] => 500
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-197.png
[width] => 960
[height] => 500
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-197.png
[width] => 960
[height] => 500
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-197.png
[width] => 960
[height] => 500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1732574479:12
[_thumbnail_id] => 133461
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2699
[_algolia_sync] => 508371212000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 210
[1] => 734949
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Angela Merkel
[1] => háború kitörése
)
)
[6] => Array
(
[id] => 133335
[content] =>
Angela Merkel volt német kancellár úgy gondolja, hogy a nemzetközi sajtó és a politika is „bűnbakot” csinált belőle azokkal a vádakkal, hogy hivatali ideje alatt nemcsak függővé tette hazáját az orosz gáztól, hanem több alkalommal is megakadályozta, hogy Ukrajna az EU vagy a NATO tagja legyen.
A Der Spiegel német magazinnak adott interjújában Merkel kifejtette, hogy nem hajlandó felelősséget vállalni az orosz–ukrán háború kirobbanásáért.
Volodimir Zelenszkij több mint egy évvel ezelőtt sürgetett engem, hogy látogassak el Bucsába a szörnyű mészárlás után, nyilvánvalóan arra célozva, hogy az én kezemhez is vér tapad. Ezt én nem vagyok hajlandó elfogadni – jelentette ki a volt kancellár, bár hozzátette, hogy az ukrán elnököt „bátornak és elszántnak tartja”.
A német exvezető kifejtette, hogy Vlagyimir Putyinnak elnöksége kezdetén nem állt szándékában megtámadni Ukrajnát, és terve fokozatosan alakult ki az évek során, részben a Nyugat magatartása miatt. Merkel pedig úgy gondolja, hogy akik ezért a magatartásért felelősek, most vele akarják elvitetni a balhét.
Merkel több ügy miatt is célkeresztbe került
A politikus 16 éven át vezette Németországot, Európa legnagyobb gazdaságát, így sokan őt okolják az EU gyengeségéért, amely nyitva hagyta az ajtót az orosz invázió előtt. Kritikusai szerint
a volt kancellár 2008-ban a bukaresti NATO-csúcson megakadályozta az ukrán csatlakozás elindítását;
a német gazdaságot hozzáláncolta az orosz gázvezetékekhez;
hazája hadseregét pedig hagyta olyan mértékben leépülni, hogy néhány évvel ezelőtt a kontinens egyik legkevésbé támogatott hadseregévé váltak;
ezeken keresztül pedig Merkel Németországot és az Európai Uniót is meggyengítette.
A politikus azonban cáfolta ezeket a vádakat, mivel szerinte az ukránoknak nem volt helye a NATO-ban, és más országok is elfelejtettek félni az oroszoktól.
Különösen Lengyelországot és Ukrajnát kritizálta, amelyek szerinte vígan szállították a területükön keresztül az orosz energiát a busás tranzitpénzekért, és ez a kereskedelem csak akkor vált problémássá, amikor Kijev egy háború közepén találta magát.
In my phone call today with Russian Foreign Minister Sergey Lavrov, I reiterated @POTUS's message: the death and destruction must stop. The U.S. has presented a strong peace plan and we welcome the Prisoner of War exchange agreement reached in Istanbul. Let's not miss this huge…
Angela Merkel volt német kancellár azt tanácsolta, hogy ne „szűkítsük be túlságosan az elménket”, amikor megoldást keresünk Oroszország ukrajnai háborújának lezárására. A lipcsei könyvvásáron felszólaló Merkel nyílt vitára szólított fel Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezése érdekében – számolt be a Pravda.com.
Számomra fontos – és mindig is ez irányban tettem erőfeszítéseket –, hogy ne szűkítsem le a látókörünket. Amikor valaki, például Wolfgang Ischinger, a Müncheni Biztonsági Konferencia egykori elnöke azt mondja, el kell gondolkodnunk azon, hogy valamikor tárgyalnia kell, akkor ne sziszegjünk rá azonnal – mondta Merkel.
A volt kancellár megvédte Oroszországgal kapcsolatos politikáját is és azokat az energiapolitikai döntéseket, amelyek miatt Németország erősen függött az orosz gáztól.
„Inkább az Egyesült Királyságból és Norvégiából importáltam volna a gázt, ahogy szoktuk, illetve Hollandiából. De már nem volt elérhető. Számunkra az volt a kérdés: drágább LNG – ráadásul harmadával drágább – vagy olcsóbb orosz gáz” – világított rá döntésének hátterére.
A hibáinak beismerésére tett újságírói utalásra válaszolva hozzátette: „Hogy őszinte legyek, nem tudom, lesz-e békítő hatása, ha most olyat mondok, amire akkor nem gondoltam, s mindezt csak azért, hogy beismerjem a vélt hibát.”
Merkel a nap folyamán azt mondta, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy megakadályozza a Moszkva és Kijev közötti konfliktust. Hangsúlyozta azt is, hogy a minszki folyamat ésszerű lépés, amely segíthet a kelet-ukrajnai konfliktus megoldásában a 2014-es krími események után.
A politikus ugyanakkor megjegyezte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még a választási kampány során sem hitte, hogy a minszki megállapodásokat végre kell hajtani.
Merkel 2022 decemberében kijelentette, hogy a minszki megállapodások célja az volt, hogy Ukrajnának időt adjon az oroszországi konfrontáció során. Akkori elmondása szerint a minszki megállapodásban részt vevő összes ország megértette, hogy az ukrajnai konfliktust csak felfüggesztették, és maga a probléma nem oldódott meg.
I don't remember if the #UN Secretary General spoke about the inadmissibility of escalation when #Russia attacked Ukrainian ports in #Odesa and the #Danube. I don't remember if Mr. @antonioguterres came out with a statement against Russian terror of peaceful cities. Instead, when…
In my phone call today with Russian Foreign Minister Sergey Lavrov, I reiterated @POTUS's message: the death and destruction must stop. The U.S. has presented a strong peace plan and we welcome the Prisoner of War exchange agreement reached in Istanbul. Let's not miss this huge…
Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója vasárnap csúnyán nekiment Angela Merkel volt német kancellárnak a Kremllel folytatandó béketárgyalásokra való felszólítása és a hivatali ideje alatt Oroszországgal fenntartott baráti kapcsolatokról tett kijelentései miatt – adta hírül az rbc.ua hírportál Podoljak Twitter-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint az elnöki hivatalvezetői tanácsadó Merkelt olyan perszónának nevezte, aki „teljes függőségbe hozta Európát az orosz energiahordozóktól”. Egyúttal megkérdőjelezte a kijelentését, miszerint a német vezető állítólag „mindent megtett annak érdekében, hogy Oroszország ne kezdjen háborút”. „És ezért kapott olcsó orosz gázt. Fikció. Végül is a háború mégsem kezdődött el, ugye?” – tette fel a költői kérdést Podoljak. Ezt követően ismét Merkelhez fordulva kérdezte, hogy miről egyeztessen Ukrajna a nemzetközi háborús bűnösökkel folytatott tárgyalásokon, amelyek megkezdését a volt német kancellár olyan kitartóan javasolja.
„Egy kérdés: miről szóljanak tárgyalások? Megint az Oroszországból érkező olcsó gázról? De feltétlenül szükség van-e erre? Ukrajna elpusztított területei és több százezer ártatlan ukrán élet árán? És ami a legfontosabb – kivel tárgyaljunk? Hivatalosan elismert nemzetközi háborús bűnösökkel? Vajon 430 napos brutális háború után lehet ilyen mélyen megvetni a szabadságot, ilyen nyíltan figyelmen kívül hagyni az orosz tömeggyilkosságokat, és ilyen nyíltan gyűlölni Ukrajna önvédelemhez való jogát?” – tette fel a kérdést Mihajlo Podoljak. Végezetül azt tanácsolta Merkelnek, hogy „hagyjon fel az önigazolással és az agresszor bátorításával”, ha „nem tudja kijavítani a múlt hibáit”.
Nem merült fel, hogy Angela Merkel részt vegyen az orosz–ukrán béketárgyalások előkészítésében és a tárgyalásokon sem, ezt maga a volt német kancellár mondta el az olasz Sette című lapnak. Merkel arról is beszélt, hogy fogalma sincs, hogyan végződik majd a konfliktus.
Valószínűleg a tárgyalóasztaloknál. Normális esetben ez történik, ám az biztos, hogy ez nem lesz egyszerű és barátságos megbeszélés – mondta Merkel, aki szerint anno, amikor ő volt hatalmon Németországban (2005 és 2021 között), akkor jól kezelték a két országot, illetve a közöttük lévő feszültséget.
„Meg kellett akadályoznunk a háborút. Mindent erre tettünk fel. Az, hogy végül nem sikerült, nem azt jelenti, hogy valamit rosszul csináltunk” – mondta a volt politikus.
Merkel december 7-én a Die Zeit című lapnak úgy nyilatkozott, hogy a 2014–2015-ben meghozott minszki egyezségek időt adtak Ukrajnának, hogy erősebbé váljon, de a konfliktus csak befagyott, nem oldódott meg. Szerinte, ha akkor robbant volna ki hasonló háború, akkor a NATO biztosan nem tudott volna olyan szinten segíteni az ukránoknak, mint most.
Only a year ago, nobody would have believed that #UAarmy would be armed with Stingers. Lithuania became the first country who sent us these MANPADS. So, can anyone now say that it would be impossible to get warships…? ????? pic.twitter.com/wMHSLzK1vJ
نائب رئيس مجلس الوزراء ووزير الدولة لشؤون الدفاع يلتقي أمين مجلس الأمن القومي والدفاع الأوكراني ورئيس أركان القوات المسلحة الأوكرانية pic.twitter.com/sILAyYp0bf
