A demokrata aktivista és színész szerint Harris „nagyon nehéz feladatot kapott”, mert „saját eredményeivel kellett szembeszállnia”.
A The Guardian arról ír, hogy George Clooney „hibának” tartja, hogy Kamala Harrist választották Joe Biden helyébe a 2024-es amerikai elnökválasztáson Donald Trump ellen, és hozzátette: nem bánja korábbi, a New York Timesban megjelent véleménycikkét, amelyben felszólította a demokratákat, hogy keressenek új elnökjelöltet.
A CBS Sunday Morning című műsorában a színész és aktivista, aki a Demokrata Párt jelentős pénzügyi támogatója, világgá kürtölte egykori vágyát: bárcsak a demokraták új előválasztást tartottak volna az elnökjelölt kiválasztására. Ehelyett Harris-t a párt küldöttei virtuális szavazással jelölték.
„Volt egy esélyünk” – mondta Clooney. „Ahogy a véleménycikkben is írtam, szerettem volna, ha előválasztást tartanak és gyorsan leteszteljük a lehetőséget. Szerintem hiba, hogy Kamala lett a jelölt, hogy saját eredményeivel kellett szembeszállnia. Nehéz ügy, ha a kampány célja, hogy azt mondd: »Nem én vagyok az a személy«. Nehéz feladat, ezért nagyon nehéz helyzetbe került. Őszintén szólva, szerintem hiba volt. De most itt tartunk.”
Az amerikai választás másnapja óta nem kérdés, ki a győztes. Donald Trump győzelmét azonban hivatalosan még nem jelenthették be, hiszen folyik a szavazatszámlálás, és érkeznek új eredmények. Nagy lépés: most kiderült, a hét csatatérállamból az utolsót, Arizonát is behúzta.
Hatalmasra nőtt Donald Trump előnye az amerikai elnökválasztáson Kamala Harrisszel szemben, ahogy a vége felé közeledik a szavazatok megszámlálása. A friss hírek szerint a volt elnök a hét csatatérállam közül Arizonát is megnyerte. Itt 2020-ban alulmaradt Joe Bidennel szemben.
A számlálás még mindig nem ért véget, de a számokból már kiolvasható, hogy az eredmény megfordulására már nincs igazán esély. Arizona behúzása 11 elektori szavazatot jelent a republikánus jelölt számára, 312-re növelve eredményét, Harris 226-ot nyert el eddig az összes 538-ból – írta a Washington Post.
Arizonát megnyerni republikánus jelöltnek egyébként korábban rutinfeladat volt, Biden előtt utoljára az 1940-es években nyert itt a Demokrata Párt, és 2020-ban is csak tízezer szavazattal maradtak felül, főképp az arizonai szavazók többségét adó Phoenixben előretörve, és annak ellenére hogy vidéken Trump növelte támogatottságát 2016-hoz képest (amikor már voltak előjelei, hogy később bajba kerülhet, mert a szokottnál kevésbé tudta megverni Hillary Clintont, szavazatokat vesztve Phoenixben és a közepes városokban, mint Tucson).
Csatatérállamok: megvan mind
Ezzel Trump győzött mind a hét csatatérállamban, a republikánus táborba vonva
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Donald Trumpgyőzelmét követően az amerikai elnökválasztáson az orosz külügyminisztérium közölte, hogy együtt fognak dolgozniaz új amerikai adminisztrációval, „keményen védve az orosz nemzeti érdekeket” és szem előtt tartva „a háborúban kitűzött összes cél elérését” – olvasható az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériumának szerdán közzétett közleményében, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Az orosz külügyminisztérium közölte, Trump győzelme az amerikaiak elégedetlenségét tükrözi Joe Biden kormányzásával és a Demokrata Párt választási programjával.
Kijelentették, hogy Trump a demokraták által ellene indított „propagandakampány” ellenére győzelmet aratott, de ez „nem törli el az Egyesült Államok társadalmának mély megosztottságát”.
Az Oroszországi Föderációnak ugyanakkor „nincs illúziója” a megválasztott amerikai elnökkel kapcsolatban, akit „Oroszországban nagyon jól ismernek”.
„Az USA-ban uralkodó politikai elit pártállástól függetlenül ragaszkodik az oroszellenes hozzáálláshoz és „Moszkva megfékezésének” irányvonalhoz. Ezt nem befolyásolja az USA belpolitikai barométerének ingadozása, legyen szó Trump és támogatói értelmezésében „Amerika az első”, vagy a demokraták szabályain alapuló világrendről”, áll a közleményben.
„Oroszország akkor fog együtt dolgozni az új adminisztrációval, amikor azt beiktatják a Fehér Házban, keményen fogja védeni az orosz nemzeti érdekeket, és a különleges katonai művelet összes céljának elérésére fog összpontosítani. Feltételeink változatlanok, Washingtonban jól ismerik őket” – tette hozzá az orosz külügyminisztérium.
Donald Trump republikánus elnökjelölt győzött Pennsylvania, Georgia és Észak-Karolina államban is, ezzel megnyerte az amerikai elnökválasztást.
Még javában folyik a szavazatok számlálása az Egyesült Államokban, de magyar idő szerint 7:20 körül egyértelművé vált, hogy
DONALD TRUMP A VÁLASZTÁS GYŐZTESE.
Az amerikai választást az elektori szavazatok döntik el, így hiába van, ahol még csak most kezdték a számlálást, a döntő a billegő államok eredménye.
90% fölötti feldolgozottság mellett
Donald Trump megnyerte, Georgiát, Észak-Karolinát és Pennsylvaniát, ezzel megszerezte a győzelemhez szükséges 270 elektori szavazatot.
Legfrissebben Pennsylvania államot húzta be Trump, ezzel még csak 267 elektort szerzett, de Alaszkát biztosan el fogja vinni, így a 270 könnyedén meglesz.
Érdemes széljegyzeten megjegyezni: jelenleg az összes billegő államban vezet Donald Trump republikánus jelölt, így könnyen lehet, hogy a végleges eredmény nagyobb lesz, mint 270 elektor.
A következő a helyzet a DecisionDesk adatai szerint:
Michiganben 71% feldolgozottság mellett 50,3% Trump.
Wisconsinban 90% feldolgozottság mellett 51,2%-on áll Trump.
Arizonában 56% feldolgozottság mellett 50%-on áll.
Nevadában 69% feldolgozottság mellett 49%-on áll Trump (egyéb jelöltek miatt így is vezet).
Michiganben, Arizonában, Nevadában még fordíthat Kamala Harris, de Wisconsint szinte biztosan elviszi Donald Trump.
A hivatalos eredményhirdetés még napokat vehet igénybe, de valamilyen váratlan esemény híján (pl. újraszámolás, bizonyíték átfogó anomáliáról, csalásról stb)
DONALD TRUMP LESZ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK 47. ELNÖKE.
A következő elnök 2025. január 20-án kerül beiktatásra a Fehér Házba.
Amerikai elnökválasztás 2024: az idei elnökválasztáson a republikánus Donald Trump és a demokrata Kamala Harris küzd meg az Egyesült Államok elnöki székéért.
Az eredményváró műsorunkat itt nézheti:
Frissítve:
Donald Trump győzelmi beszéde: Jön Amerika aranykora!
Trump beszédet intézett a tömeghez az eredményvárón: „Sok ember azt mondta nekem, hogy Isten okkal kímélte meg az életemet! S ez az ok az volt, hogy megmentsem az országot, és helyreállítsam Amerika nagyságát.”
Donald Trump beszédet mondott, miután a Fox News szerint megszerezte a 270 elektort Wisconsin állam megnyerésével.
„Mindenkinek megszeretném köszönni! Ez egy olyan mozgalom, amilyet még nem látott a világ!”
– kezdte Donald Trump.
„Segíteni fogunk az országnak meggyógyulni! Helyrerakjuk a határt!”
– jelentette ki.
„Ez egy olyan poltikai győzelem, amilyet nem látott az ország!”
Trump kijelentette, hogy minden egyes állampolgárért fog harcolni és jön Amerika aranykora.
Donald Trump szerint precedens nélküli mandátumot kaptak a republikánusok az országtól. Megköszönte Melania Trumpnak és a gyermekeinek a segítséget.
Vance beszéde
Trump elsőként akart gratulálni JD Vance-nek az Egyesült Államok következő alelnökének is.
„Ő egy temperamentumos csávó” – jelentette ki Trump Vance-ről, majd átadta neki a szót.
„Tanúi vagyunk minden idők legnagyobb politikai visszatérésének!”
– jelentette ki Vance. Hozzátette: jön a gazdasági megújulás, majd visszaadta a szót Trumpnak.
Trump megdicsérte a kampány csapatot, köztük Elon Muskot.
„Ő egy nagyszerű csávó! Sokat kampányoltunk Pennsylvaniában!” – mondta Muskról.
„Isten okkal kímélte meg az életemet”
A politikus sorban dicsérte meg a különböző támogatóit.
„Erre a napra örökké úgy fognak emlékezni, mint a napra, mikor az amerikai emberek visszanyerték az irányítást az országuk felett!”
– jelentette ki Trump.
Hozzátette: ilyen republikánus koalíciót, még nem látott Amerika.
„Sok ember azt mondta nekem, hogy Isten okkal kímélte meg az életemet! S ez az ok az volt, hogy megmentsem az országot, és helyreállítsam Amerika nagyságát”
– mondta Trump, és hozzátette: betartják az ígéretek.
Mindenkitől azt kérte, hogy csatlakozzon: ”a siker össze fogja hozni az embereket.”
„Isten áldjon bennetek! Isten áldja Amerikát!” – zárta Trump
Az Egyesült Államok regisztrált választóinak 48 százaléka teljes mértékben vagy nagy mértékben bízik a szavazatszámlálásban az országos jelentőségű választásokon, miközben 26-26 százalék csupán kis mértékben vagy egyáltalán nem gondolja, hogy becsületesen zajlik a szavazatok összesítése – derül ki az AP-NORC pénteken nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásából.
Az Egyesült Államokban országos jelentőségű választás az elnökválasztás, valamint a kongresszusi választás, amelyeket idén november 5-én tartanak.
Az október 11-14. között készített felmérés szerint a regisztrált demokrata szavazók körében a bizalom szintje jóval magasabb, ők 71 százalékban megbízhatónak tartják a szavazatok összesítését, csak kevesebb mint egytizedük (8 százalék) nem bízik az eljárásban. A republikánus választópolgárok csaknem felének (44 százalék) kicsi a bizalma, vagy egyáltalán nem bízik abban, hogy a voksszámlálás becsületesen történik, és kevesebb mint egynegyedük gondolja úgy, hogy az összesítés megbízható.
A párthoz nem tartozó, független regisztrált választók 37 százaléka megbízik, 36 százaléka pedig nem bízik a szavazatok összesítésében az Egyesült Államok országos választásán.
A felmérés szerint a helyi vagy szövetségi állami szintű választások szavazatösszesítésébe vetett bizalom szintje magasabb, mint az országos választásokat illető bizalom.
A héten megjelent egy másik, szintén a választásokra vonatkozó társadalomkutatás eredménye is, amelyből az derült ki, hogy az amerikai választópolgárok csaknem negyede (23 százaléka) nem mond igazat arról, hogy miként szavaz.
Az október 22-24. között készült Axios/Harris felmérés szerint generációnként jelentős eltérések vannak abban, hogy ki mondja el a valóságot politikai választásáról.
A Z generáció tagjai, az 1995-2009 között születettek 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már „hazudott” arról, kire voksolt.
A millenniumi generáció, másként Y generáció tagjai (az 1981 és 1995 közötti születésűek) több mint harmada (38 százaléka) ismerte el, hogy valótlanságot állított választási magatartása kapcsán. Az 1965 és 1980 között született X generációhoz tartozók 17 százaléka nem ismeri be, hogy kire szavaz, míg a második világháború utáni, úgynevezett baby-boom generáció körében csupán 6 százalék azok aránya, akik hazudnak arról, hogy kire adják voksukat.
A felmérésben megkérdezettek harmada (33 százalék) nyilatkozott úgy, hogy valamely családtagjához fűződő viszonya politikai véleménykülönbség miatt „nem közeli”. Ez az arány a Z és a millenniumi generáció tagjainak körében 44 és 47 százalék.
Mint ismert, az Egyesült Államokban az egyes tagállamok elektorokat választanak, és az elnöki tisztségről a végső döntést azok hozzák majd meg. Mivel a legtöbb tagállamban a többséget szerző párt az állam összes elektorát elnyeri, előfordulhat – és már többször elő is fordult –, hogy nem a legtöbb népi szavazatot kapó elnökjelölt nyer. Az igazi kérdés tehát az, hogy a két jelölt az elektorok szempontjából hogyan áll.
A New York Times által közölt mai (november 1.) adatok szerint Kamala Harris az összes szavazókat tekintve egy százalékkal vezet Trump előtt, az elnyert elektorok versenyében viszont a legvalószínűbb, hogy Trump 287 elektort nyer, Harris 251-et. Mivel a két jelölt közötti különbség számos tagállamban hibahatáron belül van, a lap modellezte azt is, ha azokban az államokban, ahol a különbség 1 százaléknál kisebb, inkább Harris vagy inkább Trump felé billen a mérleg. Első esetben Harris nyerne 276-262-re, a másodikban Trump nyerne 312-226-ra.
Hozzá kell tennünk, hogy a közvélemény-kutatás soha nem azt mutatja meg, hogy az emberek a jövőben hogyan fognak szavazni, hanem azt, hogy a megkérdezés pillanatában hogyan szavaztak volna. A kettő között nagy eltérés azonban, különösen ilyen rövid távon, aligha várható.
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
„Bárki bármit akar, bárki győz az Egyesült Államokban, vagy bármeddig is maradjon Putyin Oroszország vezetője…”
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Ukrajna nem fog területi engedményeket tenni, függetlenül az amerikai választások eredményétől vagy az Egyesült Államok további támogatásának mértékétől – számolt be az Ukrainska Pravda. Zelenszkij a KBS dél-koreai műsorszolgáltatónak adott interjújában beszélt erről.
„Egy új amerikai elnök erősítheti, vagy csökkentheti az Ukrajnának nyújtott támogatást. A támogatás csökkentése több lehetőséget adna Oroszországnak arra, hogy megszálljon minket, és korlátozná a képességünket, hogy megnyerjük a háborút. Ez tény” – mondta az ukrán államfő.
Zelenszkij kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy egy esetleges Donald Trump győzelem esetén az Egyesült Államok nyomást gyakorolhat Ukrajnára.
„Trump kijelentette – tekintettel arra, hogy a tettek embere, – hogy gyorsan véget akar vetni a háborúnak, és ehhez valamilyen modellt akar találni. Ha azonban Trump győz és arra akarja kényszeríteni Ukrajnát, hogy feladja a területeit és alkut kössön Oroszországgal, ezt nem tartom megvalósíthatónak. Bárki bármit akar, bárki győz az Egyesült Államokban, vagy bármeddig is maradjon Putyin Oroszország vezetője – ez egyszerűen lehetetlen” – hangsúlyozta Zelenszkij, aki hozzátette, hogy „Ukrajnának semmiképpen sincs alkotmányos joga arra, hogy lemondjon törvényes állami területeiről. Jogilag ez egyszerűen lehetetlen, bármit is képzel Putyin”.
Kukásautóra ült a Republikánus Párt elnökjelöltje, Donald Trump hogy így hívja fel a figyelmet a jelenlegi elnök fél országot sértő megjegyzésére.
„250 millió ember nem szemét. Meg tudnám mondani, hogy mi az igazi szemét, de ezt mi nem fogjuk kimondani” ‒ így reagált a republikánus elnökjelölt Joe Biden megnyilvánulására. A regnáló elnök ugyanis szemétnek nevezte Donald Trump támogatóit.
Több hírportál is rámutatott, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnökének kijelentése a legrosszabbkor jött Kamala Harrisnek. A demokraták elnökjelöltje ugyanis pont az összefogást hangoztatja kampányában. Donald Trump szerint az amerikai elnök most kimondta, mit is gondolnak igazából az emberekről Kamala Harrissel.
Minimálisra, 3 százalékpontra csökkent Kamala Harris előnye Donald Trumppal szemben az amerikai elnöki posztért vívott harcban.
Kamala Harris demokrata alelnök csupán három százalékponttal (46-43) vezet a republikánus elnökjelölt Donald Trump ellen, ami azt jelenti, csökkent Harris előnye, miután az előző, szeptember 20. környéki közvélemény-kutatás még 6 százalékos előnyt mutatott. Valószínűsíthetően az utóbbi időben a gazdasági kérdésekről Trump üzenetei több szavazónak voltak szimpatikusak, mint Harris megnyilvánulásai.
Ugyanakkor az is tény, hogy a Reuters/Ipsos közvéleménykutatás hibahatára 3 százalék körül van.
A válaszadók a gazdaságot értékelték az ország legfőbb problémájának, és mintegy 44 százalékuk szerint Trump befogadhatóbban közelíti meg a megélhetési költségek területét.
A legtöbb megkérdezett szerint a „rezsi” kérdésköre lesz a legfontosabb, mellyel a következő elnöknek foglalkoznia kell, és csak kis részük szerint kell kiemelten kezelni a munkaerőpiacot, valamint az adórendszer átalakítását. Ugyanakkor a választók ezen ponton úgy vélik, Harris inkább alkalmas a gazdag és átlagos amerikaiak közötti szakadék megszüntetésére.
A bevándorlás is fókuszban
Trump retorikájában hagyományosan központi elem a bevándorlás kérdése: a szavazók 53 százaléka egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy az országban illegálisan tartózkodó bevándorlók veszélyt jelentenek a közbiztonságra, 41 százalékuk viszont nem. A választók a Reuters/Ipsos májusi közvélemény-kutatásában még jobban megosztottak a voltak ebben a kérdésben. Trump egész évben folyamatosan hívja fel a figyelmet a bevándorlók által az országban illegálisan elkövetett bűncselekményekre – úgy tűnik, sikeresen.
Tény, hogy mióta versenybe szállt a nyáron, Harris folyamatosan magasabb támogatottságot élvez, mint Trump – legalábbis a Reuters/Ipsos közös kutatása szerint.
A szavazók a legutóbbi közvélemény-kutatás során jobban bíztak Harris mentális egészségében: 55 százalékuk értett egyet azzal az állítással, hogy „szellemileg éles és képes megbirkózni a kihívásokkal”, miközben 46 százalékuk mondta ugyanezt Trumpról.
Megfigyelők szerint szinte biztos, hogy a hét csatatér-állam szavazatain múlik majd a végeredmény – nem is csoda, hogy mindkét jelölt jóformán el sem mozdul ezekről a területekről. A bizonytalanságot tovább fokozza, hogy sok eredmény hibahatáron belül van.
