Az amerikai beavatkozás az iráni nukleáris programot évtizedekre vetette vissza, „nem engedhetjük meg”, hogy Irán atomfegyverrel rendelkezzen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Hágában szerdán.
A hágai NATO-csúcstalálkozóra érkezve Donald Trump újságíróknak nyilatkozva kijelentette: az amerikai beavatkozás az iráni nukleáris létesítmények teljes elpusztításával járt. Az iráni nukleáris központot „brutális támadás érte”. Azt nagyon nehéz lesz újjáépíteni. A teljes infrastruktúra összedőlt, köszönhetően a nagyszerű amerikai pilótáknak – mondta. Az iráni nukleáris központot „brutális támadás érte”. Azt nagyon nehéz lesz újjáépíteni. A teljes infrastruktúra összedőlt, köszönhetően a nagyszerű amerikai pilótáknak – mondta.
„Ha nem tettük volna meg, a felek még mindig háborúznának” – fogalmazott az amerikai elnök, hozzátéve, Irán azt mondta, hogy elég, és Izrael is ezt mondta, „nagyon okosan”. Az amerikai beavatkozás „véget vetett a háborúnak”.
Ha Irán újra nukleáris létesítmények építésébe kezdene, Amerika „biztosan” újra csapást mérne – jelentette ki Trump majd úgy fogalmazott: „nem hiszem, hogy újra megpróbálják, szerintem elegük van”.
Szavai szerint az amerikai beavatkozás Iránban pozitív üzenetet hordoz a palesztin-izraeli konfliktus vonatkozásában is, ugyanis – mint kiemelte – segíteni fog a túszok kiszabadításában Gázából.
Kérdésre válaszolva Donald Trump azt mondta, Amerika teljes mértékben a szövetség, valamint az Észak-Atlanti Szerződés kollektív védelemről szóló 5-ös cikke mellett áll.
Emlékeztetett, évekkel ezelőtt a védelmi kiadások emelését szorgalmazta, amivel kapcsolatban azt mondta: a kölcsönös teherviselés a szövetség védelmi paktumának sarokkövét jelenti. Közölte „jelentős előrelépést ért el” az orosz–ukrán háború kérdésében, mivel – mint kiemelte – „sokat” beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Nagyon kedves volt, még segítségét is felajánlotta Iránnal kapcsolatban – mondta Trump, majd közölte: „azt mondtam neki, hogy nincs szükségem segítségre Iránban, segíts inkább Oroszországgal kapcsolatban”.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter megerősítette: már nem találhatók meg a térképen az iráni atomlétesítmények.
Az amerikai bombák eltörölték azokat a Föld színéről. „A bolygó 12 legerősebb bombáját dobtuk le ezekre a helyekre. Nem lehet atomfegyvert gyártani speciális létesítmények nélkül” – fogalmazott.
Moszkva határozottan elítéli az Irán nukleáris létesítményei elleni amerikai támadásokat, ez a felelőtlen döntés súlyosan sérti az ENSZ Alapokmányát – hangoztatta az orosz külügyminisztérium vasárnap kiadott nyilatkozatában.
„Oroszország határozottan elítéli az Egyesült Államok által június 22-én hajnalban Irán több nukleáris létesítménye ellen elkövetett támadásokat, amelyek az Izrael által az Iszlám Köztársaság ellen elkövetett támadások után hajtottak végre” – áll a dokumentumban.
Az orosz diplomáciai tárca hangsúlyozta, hogy „a felelőtlen döntés, amelyet a szuverén állam területének rakéta- és bombatámadásnak való alávetéséről hoztak meg, bármilyen indokkal is támasszák alá, durván megsérti a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányát és a Biztonsági Tanács határozatait, amely (testület) korábban egyértelműen elfogadhatatlannak minősítette az efféle cselekményeket”.
„Különösen aggasztó, hogy a támadást olyan ország hajtotta végre, amely állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának” – áll az állásfoglalásban.
„Az agresszió befejezésére szólítunk fel, valamint az erőfeszítések fokozására annak érdekében, hogy a helyzet visszaálljon a politikai és diplomáciai keretek közé” – hangsúlyozták a külügyi állásfoglalásban, külön rámutatva, hogy a támadásokra „az ENSZ Biztonsági Tanácsának is reagálnia kell”, valamint hogy „kollektíven el kell utasítani az Egyesült Államok és Izrael konfrontatív lépéseit”.
„Az adott akció következményeit, köztük a radiológiaiakat, még ki kell értékelni. De már most nyilvánvaló, hogy veszélyes eszkaláció vette kezdetét, amely a regionális és globális biztonság további aláaknázásával járhat. Jelentősen megnőtt a kockázata, hogy kiterjed a közel-keleti konfliktus, amelyet már így is számos válság sújtott” – fogalmazott az orosz diplomáciai tárca.
A nyilatkozatban kifejezésre juttatták, hogy Moszkvában különös aggodalmat kelt „az a kár, amelyet az iráni nukleáris létesítmények elleni támadások okoztak a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésen alapuló globális rendszernek”.
„Az Iránra mért csapások hatalmas kárt okoztak a NPT (az atomsorompó-egyezmény) tekintélyének és az azon alapuló Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzési és monitoring rendszerének” – tette hozzá az orosz külügyminisztérium.
„Az ügynökség vezetésétől mielőbbi professzionális és egyértelmű reakciót várunk, amely kerüli a homályos kifejezéseket és a politikai egyenlő távolságtartás mögé bújást. A NAÜ főigazgatójának objektív jelentésére van szükség, ahhoz, hogy ezt meg lehessen vizsgálni. Az ügynökség rendkívüli ülésén kell megvizsgálni a legrövidebb időn belül” – hangsúlyozták az orosz közleményben.
Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója közölte, hogy az orosz állami atomenergetikai vállalat készen áll az iráni atomprogrammal kapcsolatos technikai kérdések megoldására, ha a felek nemzetközi szinten megállapodásra jutnak.
Németország, Olaszország és Kanada miniszterelnöke a tárgyalóasztalhoz szólította Iránt azt követően, hogy az Egyesült Államok vasárnapra virradóra légicsapásokat intézett ottani nukleáris létesítményekre.
Friedrich Merz német kancellár felszólította Teheránt, hogy haladéktalanul bocsátkozzon tárgyalásokba az Egyesült Államokkal és Izraellel a jelen konfliktus diplomáciai rendezése végett – ismertette vasárnap Stefan Kornelius német kormányszóvivő. A biztonsági kabinet ülését követően a szóvivő elmondta, hogy Berlin helyzetértékelése szerint az iráni nukleáris program jelentős részére hatással volt az amerikai támadás.
Hozzátette: a pontos kárelemzés csak később lesz lehetséges.
Kornelius hangsúlyozta, hogy Merz szorosan egyeztetni fog uniós és amerikai partnereivel a további lépésekről. A kancellár a tervek szerint elsőként Emmanuel Macron francia elnökkel és Keir Starmer brit miniszterelnökkel tanácskozik.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szintén diplomáciai megoldást sürgetett.
„Olaszország továbbra is azért fog síkra szállni, hogy a feleket a tárgyalóasztalhoz hozhassa” – írta az X-en. Az olasz külügyminisztérium azt is közölte, hogy mindent el fognak követni annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb kimenekítsék a térségből azokat az olasz állampolgárokat, akik ezt kívánják
Antonio Tajani olasz külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy az amerikai csapásokat követően „valóban sikerül feszültségmentesíteni a helyzetet és tárgyalóasztalhoz ültetni Iránt”. Hozzátette, hogy az olasz főváros térségében megerősítették „a kényes amerikai célpontok” ellenőrzését, valamint az amerikai nagykövet védelmét szolgáló intézkedéseket.
Mark Carney kanadai kormányfő szintén tárgyalásokat szorgalmazott egy diplomáciai megoldás érdekében. „Bár az éjszaka végrehajtott amerikai katonai művelet célja az volt, hogy enyhítse a veszélyt, a közel-keleti helyzet továbbra is rendkívül ingatag. (…) Kanada felszólítja a feleket, hogy haladéktalanul térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, és találjanak diplomáciai megoldást a válság lezárására” – fűzte hozzá.
A kínai külügyi tárca állásfoglalásában leszögezte, hogy az amerikai támadások „súlyosan sértik az ENSZ alapokmányának, valamint a nemzetközi jog céljait és elveit”, illetve jelentősen növelik a feszültséget a Közel-Keleten.
Peking felszólította a feleket, különös tekintettel Izraelt a harci cselekmények leállítására, a civil lakosság védelmére és a párbeszéd előtti út megnyitására. Kína, közösen a nemzetközi közösséggel kész felelősséget vállalni a béke és stabilitás helyreállításának céljából a régióban – tette hozzá a minisztérium.
Narendra Modi indiai miniszterelnök Maszúd Peszeskján iráni elnökkel folytatott vasárnapi telefonbeszélgetésében mély aggodalmának adott hangot a helyzet elmérgesedése miatt a Közel-Keleten. Modi, aki minderről az X-en számolt be, közölte, hogy „megismételtük felhívásunkat az azonnali feszültségmentesítésre, a párbeszédre és a diplomáciára mint előrevezető útra, valamint a béke, a biztonság és a stabilitás mielőbbi helyreállítására a térségben”.
Az Arab Liga „az erőszak véget nem érő spiráljának” veszélyére figyelmeztetett állásfoglalásában.
A regionális együttműködési szervezet hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok beavatkozása „csak tovább mélyíti a feszültséget”, rontva a térség biztonsági helyzetén.
Az Irán szövetségesei közé tartozó, libanoni Hezbollah radikális síita szervezet az amerikai támadást úgy kommentálta: „Az iráni fél mindössze védekezik és megvannak ehhez a képességei”.
A jemeni húszik „brutális és gyáva agresszióként” elítélték az amerikai támadást, amelyet az iráni szuverenitás „égbekiáltó megsértésének”, valamint „a nemzetközi jog egyértelmű megsértésének” minősítettek.
Szaúd-Arábia, Irán regionális riválisa, mély aggodalmát fejezte ki a fejlemények miatt és diplomáciai rendezést szorgalmazott.
Bahrein hatóságai azt tanácsolták a közalkalmazottaknak, hogy dolgozzanak otthonról. A polgárokat pedig arra kérték, hogy csak akkor használják az utakat, ha szükséges, hogy ne akadályozzák a mentőszolgálatokat. Kuvaitban is aktiválták a vészhelyzeti terveket, például előkészítették a bunkereket a kormányzati negyedben.
Omán, amely a közelmúltban közvetítőként működött közre az Egyesült Államok és Irán között, az amerikai támadásokat „jogtalan agressziónak” minősítette, amely a konfliktus eszkalálódásának kockázatával jár. Hangsúlyozta egyben Irán legitim jogát egy békés célú nukleáris programra.
Egyiptom külügyminisztériuma közleményében rendkívüli aggodalmát fejezte ki, mondván, hogy a legutóbbi iráni események a regionális és a nemzetközi békét egyaránt veszélyeztetik. A további lépések káoszba sodorhatják a régiót – figyelmeztetett a kairói tárca.
Irán szomszédja, Irak hangsúlyozta, hogy a háborúk csak pusztítást hagynak maguk után. Jordánia pedig közös erőfeszítéseket sürgetett az eszkaláció megállítására.
Irán sürgős diplomáciai egyeztetésre készül Oroszországgal azután, hogy az Egyesült Államok légicsapásokat mért iráni nukleáris létesítményekre. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter Moszkvába utazott, hogy hétfőn személyesen tárgyaljon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az iráni–izraeli konfliktus eszkalációjának veszélye a Közel-Kelet egészét fenyegeti.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter vasárnap jelentette be, hogy a Moszkvában személyesen egyeztet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A sürgős találkozó nem sokkal azután valósul meg, hogy az Egyesült Államok légicsapásokat hajtott végre három iráni nukleáris létesítmény ellen – közölte a Politico.
Az iráni külügyminiszter Isztambulban tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: „Ma délután Moszkvába utazom, holnap reggel találkozóm lesz Putyin elnökkel.”
Kiemelte, hogy Irán minden lényeges kérdésben egyeztet Oroszországgal. Moszkvát „baráti országnak” és Teherán „stratégia partnerének” is nevezte.
A Politico emlékeztetett arra, hogy Oroszország évek óta Irán egyik legfontosabb szövetségese, különösen katonai és energetikai téren. Teherán drónokat szállított Moszkvának az ukrajnai háború alatt, cserébe pedig orosz segítséget kapott a nukleáris programjához.
Érdekesség, hogy miközben Vlagyimir Putyin egyszerre ápolt jó viszonyt Iránnal és Izraellel is. Az orosz elnök nemrég arról is beszélt, hogy többször elmondta a zsidó államnak: nincs bizonyíték arra, hogy Irán atomfegyverek megszerzésére törekszik.
Az Azernews azeri híroldal beszámolója szerint elmúlt két-három hónapban Irán folyamatosan tájékoztatta Oroszországot és Kínát az Egyesült Államokkal folytatott közvetett tárgyalások fejleményeiről. Abbász Aragcsi Oroszország globális befolyását is kiemelte, ugyanis Moszkva az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként meghatározó szerepet tölt be a nemzetközi diplomáciában.
Az iráni külügyminiszter a nyugati hatalmak iránti bizalmatlanságnak is hangot adott. „Soha nem bíztunk a nyugati országokban, és ma még több okuk van a bizalmatlanságra” – fogalmazott. A nemzetközi közösséget arra kérte, hogy várják meg Irán válaszát, mielőtt bármilyen új diplomáciai lépésbe kezdenének.
Moszkva óva intette Washingtont az iráni támadástól
„Különösen szeretnénk óva inteni Washingtont a helyzetbe való katonai beavatkozástól, ami rendkívül veszélyes lépés lenne, valóban kiszámíthatatlan negatív következményekkel” – mondta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Dmitrij Peszkov csütörtökön arra is kitért, hogy még nagyobb aggodalommal fogja figyelni a közel-keleti konfliktust, ha az Egyesült Államok beavatkozik. Az orosz elnök sajtótitkára azzal indokolta az aggályokat, hogy a Közel-Kelet egy Oroszországhoz földrajzilag közel fekvő régió, amelyben olyan országok találhatók, amelyekkel Moszkva régóta fennálló és meglehetősen fejlett kapcsolatokat ápol.
A Kreml szóvivője azt is kijelentette, hogy Moszkva „nagyon negatívan reagálna” arra, ha Izrael amerikai segítséggel megölné Ali Hámeneit, Irán legfőbb politikai és vallási vezetőjét. Dmitrij Peszkov szerint Hámenei kiiktatása szélsőséges hangulatot szítana Iránban, amellyel kinyithatják „Pandora szelencéjét.”
Az amerikai légicsapásokat Kína is „határozottan elítélte.” A pekingi külügyminisztérium szerint Donald Trump katonai lépései súlyosan sértik az ENSZ Alapokmányát – írja Sky News.
A nemzetközi közösség továbbra is feszülten várja, hogy Irán miként reagál az amerikai támadásokra, valamint hogy Moszkva milyen szerepet vállal a kialakult válság kezelésében. A hirado.hu folyamatosan frissülő, aktuális hírekkel követi az izraeli–iráni konfliktus alakulását.
Ukrajna támogatja az Egyesült Államok Irán nukleáris létesítményeire mért csapásait, mert Irán nukleáris fegyverprogramját le kell állítani, és azt reméli, hogy a nyugati országok hasonló határozottságot mutatnak majd az orosz rezsimmel való szembenállás során is – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Külügyminisztérium közleményére hivatkozva.
A jelentés szerint a nyilatkozat leszögezte: „Ukrajna meg van győződve arról, hogy az iráni atomprogramot be kell fejezni, hogy az soha többé ne veszélyeztesse sem a közel-keleti országokat, sem más államokat.” A közlemény szerint az iráni nukleáris program megállítására irányuló évekig tartó békés erőfeszítések kudarcot vallottak. Irán politikája – az ajatollah-rezsim agresszív fellépése és ellenséges hozzáállása számos más nemzettel, köztük Izraellel szemben – vezetett a jelenlegi eszkalációhoz a Közel-Keleten.
„Irán bűnrészes az Ukrajna elleni agresszióban. Az iráni rezsim katonai segítséget nyújt Oroszországnak, elsősorban pilóta nélküli repülőgépeket és technológiákat szállít, amelyeket Oroszország szisztematikusan használ emberek megölésére és a kritikus infrastruktúra megsemmisítésére”
– emlékeztetett a minisztérium.
A Külügyminisztérium hozzátette, hogy az amerikai és izraeli csapások meggyőző jelzést küldenek Iránnak arról, hogy Teherán jelenlegi politikája elfogadhatatlan, és felszólította Teheránt, hogy hagyja abba az Oroszországnak nyújtott segítségnyújtást, mielőtt túl késő lenne. Egyúttal azt a reményét fejezte ki, hogy ugyanezt az elszántságot mutatják majd az orosz rezsim elleni küzdelemben is.
„Az Ukrajna elleni orosz agresszió megszüntetése elszántságot, irányítást és fokozott nyomást igényel azokkal szemben, akik nem tanúsítanak konstruktivitást a béke elérése érdekében. Ez elsősorban az orosz olajbevételeket és a katonai költségvetést célzó szankciókat, az Oroszországra nehezedő nyomást, valamint Ukrajna védelmi képességeinek megerősítését foglalja magában”
– mutatott rá a Külügyminisztérium.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna támogatja az Egyesült Államok Irán nukleáris létesítményeire mért csapásait, mert Irán nukleáris fegyverprogramját le kell állítani, és azt reméli, hogy a nyugati országok hasonló határozottságot mutatnak majd az orosz rezsimmel való szemb...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1750622400
[modified] => 1750622195
)
[title] => Ukrajna támogatja az USA Irán elleni csapásait, és ugyanilyen határozottságot vár el a Nyugattól Oroszországgal szemben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=154599&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 154599
[uk] => 154602
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 154600
[image] => Array
(
[id] => 154600
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/ukran-kulugy.jpg
[original_lng] => 67995
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/ukran-kulugy-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/ukran-kulugy-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/ukran-kulugy.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/ukran-kulugy.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/ukran-kulugy.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/ukran-kulugy.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/ukran-kulugy.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1750617650:8
[_thumbnail_id] => 154600
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2131
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 153792081002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 17
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Sürgős
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1057919
[1] => 576
[2] => 1067123
)
[tags_name] => Array
(
[0] => amerikai támadás
[1] => Irak
[2] => ukrán támogatás
)
)
[5] => Array
(
[id] => 154560
[content] =>
Donald Trump amerikai elnök vasárnap hajnalban bejelentette, hogy az Egyesült Államok sikeres támadást hajtott végre Irán három legfontosabb nukleáris létesítménye ellen: Fordo, Natanz és Iszfahán ellen. A lépés Izrael oldalán történő közvetlen katonai belépést jelent a közel-keleti konfliktusba, miután Irán és Izrael között több mint egy hete tartó nyílt katonai összecsapások zajlanak.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap hajnalban megerősítette, hogy az Egyesült Államok légicsapásokat hajtott végre Irán három fő nukleáris létesítménye ellen: a mélyen a föld alatt fekvő Fordo, valamint a natanzi és az iszfaháni helyszínek ellen. A támadások az izraeli hadműveletekhez kapcsolódtak, amelyeket az iráni nukleáris program megsemmisítésére indítottak – írja többek között a The Times Of Israel.
A döntés, miszerint az Egyesült Államok közvetlenül is belép a konfliktusba, több mint egy hetes izraeli csapássorozat után született meg, amely Irán légi- és rakétavédelmi rendszereinek, valamint atomlétesítményeinek célzott pusztítását tűzte ki célul. Irán válaszul rakétazáporokat zúdított Izraelre, több tucat ballisztikus rakétával támadva.
Trump a Truth Social felületén azt írta: „Egy teljes bombateher hullott Fordóra.”
Az amerikai elnök kiemelte, hogy ez az egyik legnehezebben megsemmisíthető, föld alatti létesítmény, amely kulcsszerepet játszik az iráni nukleáris programban.
Hozzátette, hogy az összes amerikai repülőgép biztonságban elhagyta az iráni légteret. „Gratulálok nagyszerű amerikai harcosainknak. Nincs még egy ilyen hadsereg a világon” – írta. Később hozzátette: „Eljött az ideje a békének.”
A hadművelet részletei
A Fehér Házból vasárnap éjszaka sugárzott televíziós beszédében Trump részletesebben is beszámolt a hadműveletről. Mellette állt alelnöke, JD Vance, külügyminisztere Marco Rubio, valamint a védelmi miniszter Pete Hegseth.
„Célunk Irán nukleáris dúsítási kapacitásának megsemmisítése, és a világ legveszélyesebb állami terrortámogatója által jelentett nukleáris fenyegetés megszüntetése volt” – mondta. „Ma éjjel jelenthetem, hogy a csapások katonailag elsöprő sikert hoztak.”
Egy izraeli tisztségviselő az Axios híroldalnak elmondta, hogy a támadásban B-2-es lopakodó bombázókat vetettek be, amelyek képesek szállítani a GBU-57-es „bunkerromboló” bombát. Ez a bomba 30 000 fontos tömegével akár 60 méter mélyre is képes behatolni a földbe, és egymást követő robbantásokkal tovább tudja mélyíteni a pusztítást.
Fordóra összesen hat ilyen bombát dobtak le – állította Sean Hannity a Fox News műsorában, Trumpra hivatkozva.
A Natanz és Iszfahán létesítményeit amerikai tengeralattjárókról kilőtt, összesen 30 darab Tomahawk típusú rakétával semmisítették meg az amerikai fél szerint.
Donald Trump amerikai elnök azt fontolgatja, hogy Izraelhez csatlakozva csapást mér az iráni nukleáris létesítményekre, köztük a Fordóban találhatóra – idézi az ügyre rálátó forrásokat az Axios.
A források szerint ezt vitatták meg a mai ülésen, de Trump legközelebbi tanácsadói között nincs teljes egyetértés az amerikai részvétellel kapcsolatban.
Trump közzétett egy sor bejegyzést a Truth Social közösségi oldalán a közel-keleti konfliktusról. Többek között „feltétel nélküli megadást” követel Irántól.
„Most már teljes és totális ellenőrzésünk alatt tartjuk Irán égboltját. Irán jó megfigyelőrendszerekkel és egyéb védelmi felszerelésekkel rendelkezett, és azokból sok is volt, de ezek nem vehetik fel a versenyt az amerikai fegyverekkel. Senki sem csinálja jobban, mint a jó öreg USA” – tette hozzá.
Following a good call with @POTUS, we have agreed to meet in Scotland on Sunday to discuss transatlantic trade relations, and how we can keep them strong.
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
