A tálibok ellenzik az amerikaiak katonai jelenlétét. Nem fogják megengedni, hogy az Egyesült Államok visszaszerezze az irányítást egy kulcsfontosságú légibázis felett Afganisztánban, számolt be a BBC a tálib külügyminisztérium egyik alkalmazottja, Zakir Jalalra hivatkozva.
Zakir Jalal megjegyezte, hogy a tálibok hatalomra kerülése előtti tárgyalások során a tálibok teljes mértékben elutasították az amerikai jelenlét fenntartásának gondolatát Afganisztánban.
„A történelem során az afgánok nem fogadták el a katonai jelenlétet. Ezt a lehetőséget teljes mértékben elutasították a dohai tárgyalások és a megállapodás során, de az ajtó nyitva áll az együttműködés más formái előtt” – hangsúlyozta a külügyminisztérium képviselője.
Mit mondott Trump a légibázis visszaszerzéséről
Donald Trump amerikai elnök szeptember 18-án Keir Starmer brit miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az amerikaiak azért akarták elhagyni Afganisztánt, hogy megtarthassák a világ egyik legnagyobb légibázisát, Bagramot.
„Mi csak úgy odaadtuk nekik (a légibázist. – szerk.)… Egyébként megpróbálunk visszatérni oda. Ez lehet egy kis szenzációs hír…” – mondta az amerikai elnök.
Hozzátette azt is, hogy a légibázistól mindössze egy órányi autóútra van az a hely, ahol Kína atomfegyvereket gyárt.
Az Egyesült Államok katonatisztjei megfigyelőként vesznek részt Oroszország és Fehéroroszország közös Zapad–2025 hadgyakorlatán. Viktor Khrenin belarusz védelmi miniszter a delegációnak jelezte, hogy szabadon megtekinthetnek minden, számukra érdekes tevékenységet.
A hadgyakorlat pénteken kezdődött mindkét ország gyakorlóterein, a NATO-val fennálló feszültséggel párhuzamosan, csupán két nappal azután, hogy Lengyelország lelőtte a légterébe belépő orosz drónokat – emlékeztet a Reuters.
Az amerikai tisztek részvételét belarusz területen a minszki védelmi minisztérium váratlan eseményként mutatta be. A Reuters felvételein Bryan Shoupe alezredes, az amerikai légierő képviselője látható, amint Boriszov közelében tekinti meg a gyakorlatot.
A megfigyelők között az Egyesült Államokon kívül további NATO-tagállamok, Törökország és Magyarország is szerepelnek.
Az amerikai delegáció részvétele a legfrissebb jelzés Washington és Belarusszia kapcsolatának erősödésére.
A hadgyakorlat miatt Lengyelország lezárta határátkelőit
A hadgyakorlat miatt Lengyelország lezárta az összes belarusz határátkelőt, miután 19 orosz drón lépett be az ország légterébe, amelyeket azonnal semlegesítettek. Több drón Belarusszia felől érkezett, öt pedig egy lengyelországi NATO-támaszpont felé tartott. Az incidens nemzetközi botrányt váltott ki, és Lengyelország azonnali védelmi intézkedéseket vezetett be.
Számos európai ország tervezi csapatok telepítését Ukrajnába az Oroszország elleni háború befejezése után, amerikai katonák azonban nem fognak csatlakozni hozzájuk – jelentette ki kedden Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a Fox News amerikai tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint amikor Ukrajna biztonsági garanciáinak kilátásairól kérdezték, Trump azt válaszolta, hogy az európai országok „a korai szakaszban fogják biztosítani azokat”.
„(Ukrajna – a szerk.) nem lesz a NATO része, de vannak európai országaink, és már részt is vesznek benne, és néhányan közülük, Franciaország és Németország, Nagy-Britannia, csapatokat akarnak a helyszínen” – mondta Donald Trump.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Számos európai ország tervezi csapatok telepítését Ukrajnába az Oroszország elleni háború befejezése után, amerikai katonák azonban nem fognak csatlakozni hozzájuk – jelentette ki kedden Donald Trump. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1755627240 [modified] => 1755623543 ) [title] => Nem lesznek amerikai csapatok Ukrajnában, Európa fogja nyújtani a biztonsági garanciákat – Trump [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=160213&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 160213 [uk] => 160221 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 160214 [image] => Array ( [id] => 160214 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/trump-20.jpg [original_lng] => 36715 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/trump-20-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/trump-20-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/trump-20.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/trump-20.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/trump-20.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/trump-20.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/trump-20.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1755614180:8 [_thumbnail_id] => 160214 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1455 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 381485676000 [_oembed_64d58c6a291fb77a159d68eb466666b2] => [_oembed_time_64d58c6a291fb77a159d68eb466666b2] => 1762449417 [_oembed_7a87afa040d25c874c47cff4c1ba499a] => [_oembed_time_7a87afa040d25c874c47cff4c1ba499a] => 1762449417 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 2058 [2] => 41 [3] => 53452 [4] => 17 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Háború [4] => Sürgős [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 34267 [1] => 783 [2] => 106159 ) [tags_name] => Array ( [0] => amerikai katonák [1] => Donald Trump [2] => ukrán föld ) ) [3] => Array ( [id] => 158027 [content] =>
Az Egyesült Államok a Pentagon vezetésével Globális haderő-helyzetfelmérést (Global Force Posture Review) végez, amely az amerikai katonai jelenlét átfogó újraértékelését jelenti a világban, írta a Politico.
A felülvizsgálat célja az amerikai erők átcsoportosítása a változó globális prioritásoknak megfelelően, különösen az indo-csendes-óceáni térségben növekvő feszültségek és az Egyesült Államok tengerentúli kiadásainak csökkentésére irányuló nyomás miatt. A végleges jelentés várhatóan szeptemberben jelenik meg.
Ahogy Eileen Matle, a Német Külkapcsolati Tanács vezető biztonságpolitikai kutatója megjegyezte, a Globális Haderő Felülvizsgálat egyik valószínűsíthető eredménye az lenne, hogy körülbelül 20 000 amerikai katonát vonnának ki Európába, akiket 2022-ben, Joe Biden elnöksége alatt küldtek ki, miután Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajna ellen.
Ez továbbra is jelentős amerikai jelenlétet hagyna maga után – jegyzi meg, hozzátéve, hogy az amerikai katonák jelenlegi létszáma a kontinensen 90 000 és 100 000 között mozog.
Más adatok szerint azonban az állomány csökkentése sokkal erőteljesebb is lehet.
„Egy NATO-tisztviselő, aki névtelenül nyilatkozott a Politicónak elmondta, hogy akár 30%-os csapatcsökkentés is lehetséges Európában, ami nagyobb átcsoportosítást jelentene.”
Ugyanakkor, ahogy a Politico is írja, Németországnak van a legtöbb oka az összes európai ország közül arra, hogy komolyan vegye ezt a figyelmeztetést.
Németországban sokkal több amerikai katona állomásozik, mint bármely más európai országban: körülbelül 35 000 nagyjából 35 településen. Ide tartozik a ramsteini légibázis, az amerikai légi műveletek és a műholdas kommunikáció központi központja; a Grafenwohr a honvédség adatai szerint az Egyesült Államokon kívüli legnagyobb amerikai kiképzőtér, valamint a katonák kulcsfontosságú főhadiszállása.
Azonban, ahogy Eileen Matle megjegyezte, az amerikai jelenlét Európában Washington érdekeit is szolgálja.
„Az olyan bázisokat, mint a ramsteini, nemcsak európai védelemre használják – mondta a Politico magazinnak adott interjújában –, hanem a haderők Közel-Keletre és bizonyos mértékig Afrikába való tervezésére is.” Például Európa „fordulókapuként” szolgált az amerikai katonai felszerelések számára a világ más részei felé.
Az Egyesült Államok átcsoportosítja csapatait és felszereléseit a lengyel Jasienka repülőtérről, amely 2022 óta az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás fő logisztikai központja – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Egyesült Államok fegyveres erőinek európai és afrikai parancsnokságára hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai parancsnokság megjegyezte, hogy az ilyen „átmenet” egy szélesebb stratégia része, amelynek célja az Egyesült Államok katonai műveleteinek optimalizálása, a szövetségesek és partnerek támogatási szintjének javítása, valamint a hatékonyság növelése. A csapatok és felszerelések átcsoportosítására vonatkozó döntés több hónapos felmérés és tervezés eredménye, amelyet a lengyel házigazdákkal és a NATO-szövetségesekkel egyeztettek.
Ugyanakkor az amerikaiak leszögezték, hogy Lengyelország és a NATO vezetésével az optimalizált amerikai katonai jelenlét támogatásával folytatódik az Ukrajnának Jasienkán keresztül történő katonai támogatás. „Lengyelország és szövetségesei megbízható védelmi infrastruktúrát fognak fenntartani e kritikus fontosságú létesítmény körül” – áll a közleményben.
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
Donald Trump jelentős változásokat tervez az amerikai katonai jelenlétben Európában, amelyek részeként akár 35 000 katonát is kivonhat Németországból, és Magyarországra telepítheti őket. A lépés összhangban áll Trump NATO-val kapcsolatos bírálataival és a védelmi kiadások újraelosztására vonatkozó elképzeléseivel.
A Telegraph értesülései szerint, melyről a hirado.hu számolt be, Trump akár 35 000 katonát is kivonhat Németországból, mivel egyes amerikai források szerint Trump elégedetlen Európa védelmi hozzáállásával, és úgy érzi, hogy a kontinens „háború felé sodródik”.
Trump különösen Magyarországra összpontosíthat, a magyar–amerikai kapcsolatok az utóbbi időben szorosabbá váltak, különösen védelmi és gazdasági téren.
Az amerikai csapatmozgások a NATO-n belüli védelmi kiadásokhoz is kapcsolódnak. Trump többször bírálta a NATO-tagállamokat, mert nem teljesítik a 2%-os GDP-arányos védelmi kiadást. A csütörtöki nyilatkozatában kijelentette:
Ha nem fizettek, nem fogunk védelmet nyújtani számotokra.
Ez a hozzáállás jelentős változást hozhat a NATO jövőbeli stratégiájában, és átrendezheti az európai katonai erőviszonyokat.
A potenciális csapatáthelyezés a lap szerint Magyarország számára gazdasági és geopolitikai előnyökkel is járhat. Az amerikai katonai jelenlét növekedése hozzájárulhat az ország biztonsági infrastruktúrájának fejlesztéséhez és új beruházásokat hozhat magával. Ugyanakkor kérdéses, hogy ez milyen hatással lenne az EU és Magyarország kapcsolatára, különösen az orosz politikával kapcsolatos nézeteltérések tükrében.
A német kormány az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet fordít a védelmi kiadások növelésére, többek között új haditechnikai fejlesztések és modernizációs projektek formájában. Ugyanakkor, ha Trump valóban kivonja az amerikai csapatokat, az komoly stratégiai űrt hagyhat maga után, amelyet Berlinnek és az EU-nak saját forrásokból kellene pótolnia.
JD Vance alelnök szerint az amerikai adófizetőknek egyre kevésbé van türelmük finanszírozni a német védelmet.
Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem vállalhat egyoldalú felelősséget Európa biztonságáért, és a kontinens országainak nagyobb részt kellene vállalniuk saját védelmük biztosításában.
Európa már saját katonai képességeinek erősítésére készül. Az Egyesült Királyság és Franciaország egy „hajlandó országok koalícióját” alakítaná Ukrajna támogatására. Az EU vezetői megerősítették, hogy Ukrajna védelme prioritás marad, és közös nyilatkozatban hangsúlyozták a hosszú távú támogatás szükségességét.
Egyes szakértők szerint Trump tervei jelentős hatással lehetnek az európai biztonsági struktúrára, és még nagyobb önállóságra kényszeríthetik az EU-t a védelmi politikában. Az európai vezetők között máris vita zajlik arról, hogyan lehetne egy közös európai haderőt létrehozni, amely függetlenítheti a kontinenst az amerikai katonai jelenléttől.
Donald Trump kormánya további háromezer katonát és páncélozott járműveket vezényel a mexikói határra, miközben történelmi mélypontra, mindössze 8326 főre csökkent a februárban elfogott illegális bevándorlók száma.
Az amerikai védelmi minisztérium szombaton bejelentette, hogy Stryker páncélozott járművekkel felszerelt gépesített egységeket vezényelnek az Egyesült Államok déli határára. Pete Hegseth védelmi miniszter Donald Trump amerikai elnök utasítására rendelte el a mintegy háromezer katona telepítését, akik légi támogatással kiegészítve fogják biztosítani a Mexikóval közös, több mint 3100 kilométeres határszakaszt.
Az új erősítés csatlakozik a már szolgálatot teljesítő 9200 fős kontingenséghez, melynek tagjai részben a hadsereg központi állományából (4200 fő), részben a Nemzeti Gárda kötelékéből (5000 fő) kerülnek ki. A Pentagon közleménye szerint az egységek feladata „a déli határ biztosítása, valamint az Egyesült Államok szuverenitásának és területi integritásának fenntartása” lesz.
A katonai erősítés bejelentésével egy időben Trump elnök közösségi médián keresztül tette közzé, hogy februárban mindössze 8326 illegális határátlépőt tartóztattak fel a hatóságok, ami „történelmi mélypont”. Az elnök kiemelte, hogy az elfogott személyeket vagy eltávolították az országból, vagy büntetőeljárást indítottak ellenük, és emlékeztetett arra, hogy Joe Biden elnöksége alatt volt olyan hónap, amikor 300 ezer embert fogtak el a déli határon.
A mostani intézkedések Donald Trump január 20-i hivatalba lépésekor elrendelt veszélyhelyzet keretében valósulnak meg, amely lehetővé tette a katonaság nagyobb arányú bevetését a határvédelmi feladatokra.
Dánia kész engedélyezni, hogy az Egyesült Államok növelje jelenlétét Grönlandon – jelentette ki Mette Frederiksen miniszterelnök, aki igyekszik megfékezni a Trump-kormányzattal a világ legnagyobb szigetével kapcsolatban kiéleződő diplomáciai válságot.
Fredricksen hétfőn az Európai Unió vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozója előtt újságíróknak elmondta: egyetért abban, hogy a sarkvidék egyre fontosabb területté válik, és nagy szükség van arra, hogy a Nyugat együtt ellenőrizze ezt a területet. Ennek pedig az egyik legfontosabb helyszíne Grönland lenne.
Meg kell erősítenünk saját biztonságunkat, védelmet kell nyújtani az új kereskedelmi útvonalaknak és ki kell aknáznunk a természeti erőforrásokat, ebben pedig együtt akarunk működni az Egyesült Államokkal – idézte a Bloomberg a dán miniszterelnököt. Fredricksen azonban megismételte: a szigetország nem eladó.
Frederiksen megjegyzései a Koppenhága és Washington közötti patthelyzet közepette hangzottak el, miután Donald Trump elnök ragaszkodott ahhoz, hogy nemzetbiztonsági okokból át akarja venni az ellenőrzést Grönland felett.
A vezető igyekezett támogatást szerezni az európai szövetségesek körében, és nemrégiben találkozott francia, német és skandináv vezetőkkel, hogy megvitassák a helyzetet. A dán miniszterelnök szerint a terület szuverenitása a hétfői uniós ülésen is napirenden lesz.
Grönlandra fáj az USA foga
A szigetország a dán királyság önrendelkező területe, ami azt jelenti, hogy a legtöbb belpolitikai kérdésben a nuuki döntéshozók irányítanak. Azonban Dánia, amely az ásványkincsekben gazdag sarkvidéki sziget védelmi és biztonságpolitikáját felügyeli, mindössze 14,6 milliárd koronát – kevesebb mint 2 milliárd dollárt – fordít az óriási terület védelmére.
Trump emiatt keményen kritizálta a dán kormány – a legtöbb európai országhoz hasonlóan –, mivel azok NATO-tagként nem teljesítik a kötelezettségeiket, de elvárják, hogy az Egyesült Államok megvédje őket külső fenyegetésektől. Az amerikai elnök ezért a közelmúltban többször is kijelentette, hogy Grönlandnak az USA irányítása alatt a helye.
A területen már most is működik egy amerikai katonai bázis, amely az űr megfigyelésére és rakétafenyegetések észlelésére szolgál, az Egyesült Államok pedig várhatóan több támaszponttal és a meglévők képességeinek kibővítésével erősítené meg a térséget – saját hadiflottája mellett, amelynek így nagyobb mozgástere lenne a sarkvidéken.
A Egyesült Államok fegyveres erőinek mintegy 80 ezer katonája állomásozik az európai NATO-tagországok területén. Az amerikai kontingens európai jelenléte elsősorban az orosz katonai agressziót hivatott megakadályozni – erről írt Joe Biden amerikai elnök egy levélben.
Az elnök levelét – amelyet a képviselőház elnökének és a szenátus ideiglenes elnökének írt a háborús ügyekről, különösen az Egyesült Államok fegyveres csapatainak állapotáról – a Fehér Ház osztotta meg. A dokumentumban egyebek mellett a NATO-országokban állomásozó amerikai fegyveres erőkről is tájékoztatta Joe Biden a kongresszust.
A jelentés szerint „körülbelül 80 ezer amerikai katonai személyt vezényeltek vagy telepítettek” a NATO európai tagországaiba, „beleértve azokat [a csapatokat] is, amelyeket szövetségeseink megnyugtatására és a további orosz agresszió elrettentésére telepítettek” – áll a dokumentumban.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => A Egyesült Államok fegyveres erőinek mintegy 80 ezer katonája állomásozik az európai NATO-tagországok területén. Az amerikai kontingens európai jelenléte elsősorban az orosz katonai agressziót hivatott megakadályozni. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1733685960 [modified] => 1733643124 ) [title] => Már 80 ezer amerikai katonát vezényeltek Európába az orosz agresszió ellen [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=134640&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 134640 [uk] => 134769 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 134641 [image] => Array ( [id] => 134641 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/amerikai-katona.jpg [original_lng] => 117859 [original_w] => 730 [original_h] => 487 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/amerikai-katona-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/amerikai-katona-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/amerikai-katona.jpg [width] => 730 [height] => 487 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/amerikai-katona.jpg [width] => 730 [height] => 487 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/amerikai-katona.jpg [width] => 730 [height] => 487 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/amerikai-katona.jpg [width] => 730 [height] => 487 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/amerikai-katona.jpg [width] => 730 [height] => 487 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1733737772:8 [_thumbnail_id] => 134641 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 1861 [translation_required_done] => 1 [_oembed_ec0c3cc3373d959cfc534701f4ff9866] =>
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
Ha Oroszországnak nem lenne nukleáris fegyvere, a NATO csapatokat küldene Ukrajna területére, és segítene visszaverni az orosz terroristákat, mert Ukrajna stratégiai jelentőségű a szövetség számára – jelentette ki Rob Bauer tengernagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke a prágai védelmi csúcstalálkozón, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Bauer elmondta: „Teljesen biztos vagyok benne, hogy ha az oroszoknak nem lennének nukleáris fegyvereik, mi már Ukrajnában lennénk, és kiűznénk őket onnan. De nekik nukleáris fegyverük van. Ez a különbség az ukrajnai és az afganisztáni háború között.” Szerinte nem lehetetlen a szövetség erőinek bevonása az Oroszország elleni háborúba, ugyanakkor ebben az esetben a NATO „szövetségként kockáztat”, amivel kapcsolatban „politikai kérdések” merülnek fel.
„Már utólag mindenki azt mondja, hogy a vörös vonal nem vörös vonal volt, akkor miért nem adtuk át korábban azokat a fegyvereket? De ha a jövőben nézzük a problémát – amikor van kérdés és nem feltétlenül érted a következményeket –, akkor sokkal nehezebb” – magyarázta.
„Ukrajna nem hasonlítható össze Afganisztánnal, mivel „stratégiai jelentőséggel bír” a NATO számára. Emiatt az Egyesült Államok nem engedheti meg, hogy Vlagyimir Putyin diktátor győztesen kerüljön ki a háborúból” – szögezte le Rob Bauer.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Ha Oroszországnak nem lenne nukleáris fegyvere, a NATO csapatokat küldene Ukrajna területére, és segítene visszaverni az orosz terroristákat, mert Ukrajna stratégiai jelentőségű a szövetség számára – jelentette ki Rob Bauer. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1731528580 [modified] => 1731528581 ) [title] => A NATO már csapatokat küldött volna Ukrajnába, ha Oroszországnak nem lenne nukleáris fegyvere – Bauer [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=132312&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 132312 [uk] => 132315 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 132313 [image] => Array ( [id] => 132313 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bauer.jpg [original_lng] => 28742 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bauer-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bauer-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bauer.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bauer.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bauer.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bauer.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bauer.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1731521880:3 [views_count] => 2108 [_thumbnail_id] => 132313 [_edit_last] => 12 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_225c6effd79666c3925d0574caee2e14] =>
I’ve just spoken with the Estonian PM @KristenMichalPM about the Russian air space violation today. NATO’s response under Eastern Sentry was quick and decisive.
