Súlyos a helyzet Közel-Keleten, és Izraelnek immáron Iránra is figyelnie kell, akik hamarosan újabb csapásra készülhetnek. Napról napra egyre nagyobb az újabb eszkaláció esélye, mely az Egyesült Államokat is aggasztja.
Az USA hadserege bejelentette, B-52-es bombázókat, vadászgépeket, üzemanyagtöltő repülőgépeket és rombolókat telepít a Közel-Keletre. Teszi ezt a katonai eszközei átcsoportosítása részeként, miután az Abraham Lincoln repülőgép-hordozó hamarosan elhagyja a régiót.
A Reuters azt írja, a Pentagon tájékoztatása szerint a telepítésekre a következő hónapokban kerül sor, amivel egyúttal a flexibilitásukat kívánják demonstrálni, legyen szó a világ bármely pontjáról. Ennek kapcsán egy nagyon határozott üzenetet küldött Irán számára a Pentagon szóvivője.
Patrick Ryder kiemelte, amennyiben Irán és követői ezt a pillanatot arra használják ki, hogy az USA embereit vagy érdekeltségeiket vegyék célba a térségben, minden szükséges intézkedést meg fognak tenni annak érdekében, hogy megvédjék a népüket.
Ez igen komoly figyelmeztetés Irán számára, függetlenül attól, hogy az USA nem akar háborút velük. Az elmúlt évben az Izrael-Hamász háború kitörése óta az Egyesült Államok két repülőgép-hordozót is küldött a Közel-Keletre, melyek a térségben állomásoztak.
Az USA többek között arra is ígéretet tett, hogy megvédi Izraelt, bármilyen támadás is érje őket. Jelentős számban vannak amerikai katonák a Közel-Keleten, akik szintén folyamatos veszélyben érezhetik magukat, nemcsak Irán miatt.
Kína elítélte a Washington által korábban jóváhagyott döntést amerikai rakétarendszerek eladásáról Tajvannak.
A pekingi külügyminisztérium közleményében azt írta: „A föld-levegő rakétarendszerek Tajvannak történő eladása súlyosan sérti Kína szuverenitását és biztonsági érdekeit, súlyosan károsítja a kínai–amerikai kapcsolatokat, és veszélyezteti a békét és stabilitást” a Tajvani-szorosban. A dokumentum szerint Peking „minden szükséges intézkedést megtehet a nemzeti szuverenitás, a biztonság és a területi integritás határozott védelmére”.
Az 1,16 milliárd dolláros üzlet, amelyet még a kongresszusnak is jóvá kell hagynia, a külföldi katonai eladásokért felelős amerikai ügynökség szerint különböző légvédelmi rendszereket, köztük NASAMS-t és 123 rakétát tartalmaz.
Egy másik, pénteken bejelentett eladás radarrendszereket érint, összesen 828 millió dollár értékben. A berendezéseket közvetlenül az amerikai légierő készleteiből küldenék.
A tajvani védelmi minisztérium szombaton „őszinte háláját” fejezte ki az eladásért, amely segíthet a hadseregnek „védelmi képességeinek további javításában és a béke és stabilitás közös fenntartásában a (Tajvani-) szorosban”.
Az Egyesült Államok nem ismeri el Tajvant államként, és a Kínai Népköztársaságot tekinti az egyetlen legitim kormánynak, ennek ellenére jelentős katonai támogatást nyújt Tajpejnek.
Peking rendszeresen ellenzi a Tajvannak nyújtott amerikai támogatást, és azzal vádolja Washingtont, hogy beavatkozik az ország ügyeibe.
Kína Tajvant saját területe egy olyan részének tekinti, amelyet a kínai polgárháború 1949-es befejezése óta még nem sikerült újraegyesítenie a többi részével. Bár azt mondja, hogy a „békés újraegyesítést” támogatja, nem mondott le a katonai erő alkalmazásáról, és rendszeresen küld hadihajókat és vadászgépeket a sziget köré.
Az intézkedést azzal indokolják, hogy rendkívül magas a kockázata annak, hogy az orosz és a kínaiak egyidejűleg manipulálhatják ezeket a járműveket az USA-ban, ami káoszhoz vezetne.
Sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva az egyes kínai vagy orosz technológiákat alkalmazó intelligens járművek értékesítésének vagy behozatalának betiltását fogja javasolni rövidesen.
Az amerikai tisztviselők által bejelentett lépés része azon szélesebb körű erőfeszítésnek, mely a Kínából és Oroszországból származó beágyazott szoftverek és hardverek által jelentett potenciális veszélyek kezelésére, illetve megelőzésére irányul.
Gina Raimondo kereskedelmi miniszter kifejtette, egy februárban indított vizsgálat számos kockázatot azonosított, többek között a távoli hackelés, az adatgyűjtés lehetőségét, sőt annak a veszélye is felmerült, hogy a fentebb említett országok képesek irányítani, vagy akár teljesen működésképtelenné tenni az amerikai utakon közlekedő járműveket.
Raimondo hangsúlyozta a fenyegetés súlyosságát, megjegyezve, hogy szélsőséges esetben külföldi szereplők egyidejűleg manipulálhatják a járműveket az Egyesült Államokban, ami balesetekhez és útlezárásokhoz vezethet. A tilalom azonban nem érinti a jelenleg forgalomban lévő autókat. A kereskedelmi minisztérium szerint a szoftverre vonatkozó tilalom a 2027-es modellévre vonatkozó járművekre vonatkozik majd, míg a hardveres korlátozások 2030-ban lépnek életbe.
A CNN jelentése szerint erre válaszul Kína tagadta a vádakat, és azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy a nemzetbiztonságot használja ürügyként diszkriminatív intézkedésekre. A kínai külügyminisztérium szóvivője, Lin Jian felszólította az Egyesült Államokat, hogy tartsa tiszteletben a piaci elveket, és ne állítson tisztességtelen akadályokat a kínai vállalkozások elé, noha nem valószínű, hogy az amerikai kormány eleget fog tenni a kínai követelésnek.
[type] => post
[excerpt] => Az intézkedést azzal indokolják, hogy rendkívül magas a kockázata annak, hogy az orosz és a kínaiak egyidejűleg manipulálhatják ezeket a járműveket az USA-ban, ami káoszhoz vezetne.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1727183580
[modified] => 1727133018
)
[title] => Betiltják az orosz és kínai autókat az Egyesült Államokban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=127489&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 127489
[uk] => 127647
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 127490
[image] => Array
(
[id] => 127490
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/dongfeng-forthing-t5-evo-3.jpg
[original_lng] => 696006
[original_w] => 2500
[original_h] => 1087
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/dongfeng-forthing-t5-evo-3-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/dongfeng-forthing-t5-evo-3-300x130.jpg
[width] => 300
[height] => 130
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/dongfeng-forthing-t5-evo-3-768x334.jpg
[width] => 768
[height] => 334
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/dongfeng-forthing-t5-evo-3-1024x445.jpg
[width] => 1024
[height] => 445
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/dongfeng-forthing-t5-evo-3-1536x668.jpg
[width] => 1536
[height] => 668
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/dongfeng-forthing-t5-evo-3-2048x890.jpg
[width] => 2048
[height] => 890
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/dongfeng-forthing-t5-evo-3.jpg
[width] => 2500
[height] => 1087
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1727252337:2
[_thumbnail_id] => 127490
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 459
[translation_required_done] => 1
[_oembed_a24e10df87d7be12e678b06887e524a1] =>
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
[_oembed_time_46a5c8ce36a892cad6de98f76b27cd11] => 1727172784
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 15390
[1] => 633316
[2] => 332050
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Amerikai Egyesült Államok
[1] => kínai és orosz autók betiltása
[2] => nemzetbiztonsági fenyegetés
)
)
[3] => Array
(
[id] => 126769
[content] =>
A katolikus egyház fejét arról kérdezték egy sajtótájékoztatón, hogy mit tanácsol az amerikai választópolgároknak, kire szavazzanak az elnökválasztáson, amire Ferenc pápa úgy reagált: válasszák a kisebbik rosszat – írta az Index.
Ferenc pápa mindkét amerikai elnökjelöltet „életellenesnek” nevezte, és azt tanácsolta a katolikus szavazóknak, hogy a novemberi választáson igyekezzenek a „kisebbik rosszat” választani – írja a BBC.
Az Amerikai Egyesült Államokban mintegy 52 millió katolikus él, ami tekintélyes része a világ 1,4 milliárd katolikusának. A pápa szerint a migránsok elutasítása – utalva ezzel Trumpra – „súlyos” bűn, Kamala Harris abortuszról vallott álláspontját pedig „merénylethez” hasonlította. A pápa mindazonáltal arra biztatta az amerikaiakat, hogy menjenek el szavazni.
„Mindkettő az élet ellen van, legyen az, aki kiutasítja a migránsokat, vagy legyen az, aki megöli a csecsemőket – nyilatkozta a katolikus egyházfő 12 napos délkelet-ázsiai körútjának végén egy pénteki sajtótájékoztatón, ahol felkérték, adjon tanácson az amerikai katolikus szavazóknak.
A pápa nem nevesítette sem Kamala Harrist, sem Donald Trumpot.
„A kisebbik rosszat kell választani. Ki a kisebbik rossz? Az a hölgy vagy az az úr? Nem tudom. Mindenkinek lelkiismerete szerint kell cselekednie” – felelt a pápa az újságírói kérdésre.
Ferenc pápa korábban már bírálta Donald Trumpot, a 2016-os választások idején az elnökjelölt bevándorlóellenes megnyilvánulásai miatt azt mondta, „nem keresztény”. „A migránsokat kiutasítani, nem hagyni őket fejlődni, nem hagyni, hogy életük legyen, aljas dolog” – mondta akkor.
Az amerikai védelmi minisztérium csaknem 1,2 milliárd dolláros szerződést kötött a Raytheon céggel AMRAAM közepes hatótávolságú rakéták gyártására, amelyeket többek között Ukrajnának szállítanak – írja az Ukrinform.
Megjegyzik, hogy a munkálatokat az arizonai Tucsonban fogják végezni, és várhatóan 2028. december 31-ig befejeződnek.
„Ez a szerződés külföldi katonai eladásokat érint Bahrein, Bulgária, Kanada, Finnország, Németország, Magyarország, Olaszország, Japán, Norvégia, Svájc, Kanada, Ukrajna, Olaszország és az Egyesült Királyság számára” – közölte az amerikai védelmi minisztérium.
Szeptember 7-én az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta AIM–9X Sidewinder Block II típusú rakéták és kapcsolódó felszerelések eladását Hollandiának több mint 691 millió dollár értékben.
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szoros együttműködés fontosságát hangoztatta Kurt Campbell amerikai külügyminiszter-helyettes és Stefano Sannino, az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) főtitkára szerdán Brüsszelben.
Sannino közleménye szerint megbeszélésükön kiemelték, hogy minél intenzívebb közös munkára van szükség a közös célkitűzések megvalósításának, valamint a demokratikus értékek előmozdításának érdekében.
Az egyeztetés fő témája Kína, illetve az indiai-csendes óceáni térség helyzete volt. Ezzel kapcsolatban a külügyi illetékesek leszögezték: fontos nyitva hagyni a párbeszéd csatornáit Kínával a kereskedelmi versengés közepette is. Mindazonáltal aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Peking továbbra is több – tehát akár hadi – célra is felhasználható árut ad el Oroszországnak, és figyelmeztettek, hogy még mindig több kínai vállalat kerüli meg a Moszkvára kivetett szankciókat.
„Az orosz hadiipar Kína általi támogatása hozzájárul ahhoz, hogy Oroszország folytathassa Ukrajna elleni törvénytelen háborúját, amely az egész világ stabilitását fenyegeti”- szögezték le.
A felek egyúttal az emberi jogok tiszteletben tartására szólították fel a pekingi kormányt.
A közlemény szerint szót emeltek a Tajvani-szoros status quója és az indiai-csendes óceáni térség szabad hajózhatósága mellett is.
Ukrajnával kapcsolatban a kelet-európai ország megvédelmezése iránti elkötelezettségüket hangoztatták, és kiemelték, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok továbbra is ellátja Kijevet a szükséges katonai és humanitárius segítséggel, „ameddig csak szükséges”, illetve ismét felszólították Oroszországot, vonuljon vissza Ukrajna nemzetközileg elismert határai mögé és azonnal hagyjon fel harci cselekményeivel.
Megvitatták a gázai fegyveres konfliktust is. Tűzszünetre szólították fel a szemben álló feleket, egyetértettek abban, hogy továbbra is kiállnak Izrael biztonsághoz való joga mellett, továbbá sürgették a palesztin fegyveresek által Gázába hurcolt izraeli túszok szabadon bocsátását. Emellett a humanitárius segélyek mielőbbi Gázába juttatását szorgalmazták, és mindketten kiálltak az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldása mellett.
mti.hu
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szoros együttműködés fontosságát hangoztatta Kurt Campbell amerikai külügyminiszter-helyettes és Stefano Sannino, az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) főtitkára szerdán Brüsszelben.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1726171740
[modified] => 1726148179
)
[title] => Az EU és Washington közötti szoros együttműködés fontosságát hangoztatták a két fél vezető külügyi képviselői Brüsszelben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=126398&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 126398
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 126400
[image] => Array
(
[id] => 126400
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/union-europeenne.jpg
[original_lng] => 389952
[original_w] => 1280
[original_h] => 853
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/union-europeenne-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/union-europeenne-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/union-europeenne-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/union-europeenne-1024x682.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/union-europeenne.jpg
[width] => 1280
[height] => 853
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/union-europeenne.jpg
[width] => 1280
[height] => 853
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/union-europeenne.jpg
[width] => 1280
[height] => 853
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1726137794:4
[_thumbnail_id] => 126400
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 1025
[translation_required_done] => 1
[_oembed_96a0dfa2692b8f1544d72ee55ecf9417] =>
I look forward to serving America if the opportunity arises.
[_oembed_time_f90771d53e5d1c0f2f62319c3975f9a4] => 1729153765
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 15390
[1] => 736
[2] => 154
[3] => 519181
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Amerikai Egyesült Államok
[1] => együttműködés
[2] => Európai Unió
[3] => Európai Unió Külügyi Szolgálata (EEAS)
)
)
[6] => Array
(
[id] => 125455
[content] =>
Joe Biden szerint közel van a megállapodás a gázai tűzszünetről – az elnök erről szombaton beszélt egy magánprogram után a Delaware állambeli Rehoboth Beach-en, ahol szabadságát tölti.
Az elnök újságírók kérdésére ismét a háború végének szükségességéről beszélt, és óvott a korai következtetések levonásától az izraeli hadsereg által a Gázai övezetben talált holttestek személyazonosságát illetően. Megállapította, hogy sok a bizonytalanság az ügyben, és azt mondta, a nyilvános információval meg kell várni, amíg a családokat értesítik.
Az izraeli hadsereg feltételezése szerint elképzelhető, hogy a Hamász által tavaly október 7-én elhurcolt túszok holttesteire bukkantak.
„Úgy hiszem, hogy a küszöbén vagyunk a megállapodásnak” – fogalmazott Joe Biden a katari‒egyiptomi‒amerikai közvetítéssel zajló tűzszüneti tárgyalásokra vonatkozó kérdésre, és megjegyezte: „Itt az idő, hogy a háború véget érjen.”
Joe Biden elismerte, hogy nem teljesített jól az első TV-vitában, de közölte, hogy ettől még megfelel a feladatnak.
Biden kockázatot jelent az Egyesült Államok jövője és a demokrácia megerősítése szempontjából, mert nem ő az alkalmas jelölt arra, hogy a stabilitás mellett kellő lendületet adjon, miközben inog ez a két fontos pillér – érvel a New York Times. A lap olyan gyászba borult fekete tónusú fotót közöl Bidenről, amivel jelzi, hogy ő már a múlt. A cikk címe: Hogy jó szolgálatot tegyen a hazának, Bidennek ki kell szállnia a versenyből, vagyis visszalépésre szólítják fel a hivatalban lévő elnököt a jelöltségtől, miközben elismerik, hogy eddig sokat tett az amerikai nemzetért.
Joe Biden igyekezett eloszlatni a Donald Trump elleni tévévitában produkált bizonytalan szereplése miatti aggodalmakat. Az amerikai elnök egy észak-karolinai demokrata választási gyűlésen úgy fogalmazott: tudja, hogy már nem fiatal és nem vitázik olyan jól, mint egykor, de tudja, hogyan kell az elnöki munkát végezni. Támogatói előtt kijelentette, hogy nem indulna a második ciklusért, ha nem hinné, hogy megfelel a feladatnak, mivel a tét túl nagy.
Az elnök 18 perces beszédében Donald Trumpot hazugságokkal vádolta, valamint azzal, hogy elpusztítja a demokráciát és kampányát a bosszúra alapozza.
A csütörtöki tévévitát követően több Demokrata Párthoz közeli médium is komoly kritikát fogalmazott meg Joe Biden elnökjelölti vitában mutatott teljesítménye miatt. Olyan felvetések is elhangzottak, hogy a demokratáknak más elnökjelöltet kellene keresniük.
Trump szerint kompetens elnökre van szükség Donald Trump pénteken Virginia államban, Chesapeake-ben tartott választási gyűlést, első nyilvános szerepléseként a csütörtöki televíziós vitát követően. A republikánus elnökjelölt mintegy 60 perces beszédében az előző este történtekkel kapcsolatban kijelentette, a Joe Bidennel folytatott vitája rámutatott annak fontosságára, hogy az amerikaiak kompetens elnököt válasszanak meg.
A volt elnök megismételte az illegális bevándorlás megszüntetésére vonatkozó ígéretét, valamint azt, hogy ő a „békét az erő által” politikai elvet képviseli. Ismét hangoztatta, hogy ha ő a lenne az amerikai elnök, nem zajlana háború Ukrajnában, és nem jelentek volna meg orosz atom-tengeralattjárók sem Kubánál, az Egyesült Államok partvidéke közelében.
Észak-Karolina állam, ahol Joe Biden kampányolt, valamint Virginia állam is, ahol Donald Trump tartott választási gyűlést, billegő államnak számít a két elnökjelölt támogatottságát tekintve.
TV-vita 90 percben közönség nélkül Donald Trump és Joe Biden első 2024-es televíziós vitáját csütörtök este a CNN hírtelevízió stúdiójában tartották 90 percben, helyszíni közönség nélkül. A CNN megrendelésére készült közvéleménykutatás szerint a nézők 67 százaléka Donald Trumpot látta a vita győztesének.
A több országos televízió által sugárzott vitát a Nielsen összegzése szerint több mint 51 millió ember nézte meg. Ez a szám nem tartalmazza azokat, akik az eseményt az interneten keresztül követték. Donald Trump és Joe Biden 2020-as első televíziós vitájának nézőszáma 73 millió volt.
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
Az Egyesült Államok átirányít más országoknak ígért légvédelmi rakétákat, hogy felgyorsíthassa a szállításokat az ukrán haderő számára – közölte a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője csütörtökön. John Kirby szavai szerint Patriot rakéták százai juthatnak el így az ukrán haderőhöz.
A döntés indokaként azt hangoztatta, hogy Ukrajnának sürgősen és azonnal szüksége van a szóban forgó kiegészítő katonai képességekre az orosz légitámadásokkal szembeni védekezéshez.
A Nemzetbiztonsági Tanács vezető tisztségviselője úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államoknak nehéz, de elengedhetetlen döntést kellett hoznia, amikor átalakította a prioritási sorrendet a közeljövőre ütemezett eladásokat illetően más országok hadseregei számára. Azt nem közölte, hogy mely országoknak kell várniuk a megrendelt légvédelmi eszközökre, de megjegyezte, hogy a döntés nem érinti Tajvan szükségleteit a Kínával szembeni önvédelmi képességek fenntartásában.
John Kirby arról is beszámolt, hogy a szállítások átirányítása 16 hónapos időtartamra vonatkozik, és ez alatt az idő alatt Ukrajna elsőbbségi alapon jut az eszközökhöz, amint azok lekerülnek a gyártószalagról. Megállapítása szerint az így Ukrajnába jutó légvédelmi rakéták elegendő képességet jelentenek Ukrajna számára az említett időszakra.
A szállítások halasztása által érintett országok reakcióját a fehér házi illetékes „összességében megértőnek” írta le, hozzátéve, hogy „ők is tudják, milyen komoly szükséget szenved Ukrajna”.
A napokban az Egyesült Államok Szenátusa egyhangúlag megszavazta a dúsított urán Oroszországból történő behozatalának tilalmáról szóló törvénytervezetet, és aláírásra átadta azt Joe Biden elnöknek. A hírt a Bloomberg közölte.
A törvénytervezet szerint a törvény hatálybalépése után 90 nappal tilos a dúsított urán behozatala az Oroszországi Föderációból.
Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma szerint az ország a 90 atomreaktor üzemanyagaként felhasznált dúsított urán csaknem negyedét Oroszországtól kapja. Ez évente körülbelül 1 milliárd dollárt hoz az Oroszországi Föderációnak. Megjegyzendő, hogy ezen készletek cseréje nehéz feladatnak bizonyulhat, és a dúsított urán költségének körülbelül 20%-os növekedéséhez vezet.
A törvényjavaslatot decemberben fogadta el a képviselőház.
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
