Lemondták az Európai Parlament egy delegációjának kijevi látogatását, mert a küldöttség egyik tagja, egy AfD-s EP-képviselő az ukrán hatóságok szerint biztonsági kockázatot jelentett – írja a Politico.
Az EP Biztonsági és Védelmi Bizottságának tagjai hétfőn utaztak volna Ukrajnába. A delegáció tagja lett volna a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt egyik tagja is – a párt közismert oroszbarát nézeteiről.
Miután az ukrán hatóságok jelezték, hogy Hans Neuhoff biztonsági kockázatot jelent, az utat lemondták.
A német EP-képviselő az elmúlt években többször is utazott Oroszországba, többek között a múlt hónapban Szocsiba.
Korábban azt állította, hogy bármilyen béketervnek foglalkoznia kell a háborút kiváltó okokkal, és hogy Ukrajnát meg kell akadályozni a NATO-csatlakozásban. Ezek olyan narratívák, amelyeket a Kreml is előszeretettel hangoztat.
A Politicónak Neuhoff azt mondta, hogy ő „szigorúan semleges”.
Roberta Metsola EP-elnöknek írott levelében tagadta, hogy bármilyen kapcsolata lenne Moszkvával. Ugyanakkor megvédte azt a döntését, hogy a kijevi felszólítás ellenére nem lépett ki a delegációból, amivel az egész küldöttség kiutazását meghiúsította.
A még nem hivatalos végeredmény szerint a kereszténydemokrata CDU némi veszteséggel megőrizte vezető helyét a pártok rangsorában az észak-rajna-wesztfáliai önkormányzati választásokon, a második helyen a szociáldemokrata SPD végzett, az AfD pedig az eredményét megháromszorozva a harmadikon, míg a Zöldek jelentős veszteséggel a negyediken.
Az előzetes tartományi eredmények szerint a CDU a városi tanácsokban és a tartományi tanácsokban 33,3 százalékot ért el a 2020-as 34,3 százalék után. Az SPD 22,1 százalékot ért el 24,3 százalék után a tartományi választás vezetőjének közleménye szerint. Az AfD 14,5 százalékra tett szert 5,1 százalék után, a Zöldek 13,5 százalékot szereztek 20,0 százalék után. A Baloldali Párt 5,6 százalékot ért el a 2020-as 3,8 százalék, az FDP pedig 3,7 százalékot 5,6 százalék után.
A szavazásra jogosultak 56,8 százaléka adta le voksát a tartományi választáson, 4,9 százalékponttal többen a 2020-asnál.
A mostani választáson az AfD (Alternatíva Németországért) és a Baloldali Párt (Die Linke) növelte eredményét 9,4 és 1,8 százalékponttal. A többi párt támogatottsága csökkent: a CDU (Kereszténydemokrata Unió) 1 százalékponttal, az SPD (Németország Szociáldemokrata Pártja) 2,2 százalékponttal, a Zöldek (Grüne) 6,5 százalékponttal, az FDP (Német Szabaddemokrata Párt) pedig 1,9 százalékponttal.
A tartományi választási eredmények nagyrészt megegyeznek a pártok országos felmérési tendenciáival. A kormánypártok, a CDU/CSU és az SPD a szövetségi parlamenti választások eredményeihez képest vesztettek támogatottságukból, míg az AfD erősödött.
A helyi önkormányzatok mellett polgármestereket, főpolgármestereket és tartományi elnököket is választottak. Számos nagyvárosban, például Aachenben, Bonnban, Bochumban, Bielefeldben, Düsseldorfban, Dortmundban, Duisburgban, Essenben, Kölnben és Münsterben szeptember 28-án második fordulót tartanak a főpolgármesteri posztért.
A német szövetségi rendőrség vezetője szerint az Alternatíva Németországért (AfD) párt támogatása összeegyeztethetetlen a rendőri szolgálattal. A kijelentés újabb példája annak a politikai hadjáratnak, amely a jobboldali szuverenista erőket próbálja kiszorítani a közéletből, immár az állami intézményrendszerből is. Az AfD tagjai ellen régóta zajlik a politikai boszorkányüldözés.
Uli Grötsch, a Szociáldemokrata Párt (SPD) korábbi képviselője és jelenlegi szövetségi rendőrbiztos egyértelműen kijelentette: „Az AfD-tagság és a rendőri munka nem fér össze.” A rendőrségi vezető szerint már az is kizáró ok, ha valaki elköteleződést mutat a párt iránt, például indul helyhatósági vagy parlamenti választáson a jobboldali formáció színeiben. Grötsch szerint az ilyen személyek nem lehetnek a törvény őrei, függetlenül attól, hogy bármiféle törvénysértést elkövettek-e.
Az AfD ellen politikai boszorkányüldözés zajlik A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) döntése, amely szerint az AfD „szélsőjobboldali szervezetnek” minősül, és így megfigyelhető, éles bírálatokat váltott ki. Hans-Georg Maaßen, a BfV korábbi elnöke szerint a minősítés mögött politikai motiváció áll.
Mint hangsúlyozta, a hivatal az akkori baloldali belügyminiszter, Nancy Faeser közvetlen irányítása alatt állt, és a döntés időzítése, valamint tartalma „egyértelműen azt mutatja, hogy a titkosszolgálatot politikai ellenfelek ellehetetlenítésére használták fel”.
Maaßen szerint az AfD-ről készült, kiszivárgott jelentés szinte kizárólag nyilvános politikusi nyilatkozatokra hivatkozik, például a migráció témájában tett megjegyzésekre, ami szerinte azt mutatja, hogy „a kormány a társadalmilag széles körben osztott véleményeket is szélsőségességként kezeli”. A volt titkosszolgálati vezető úgy fogalmazott:
Ez világos példája annak, amikor a belső elhárítást a politikai riválisok elleni harcra fegyverként vetik be. Ez súlyosan rontja a hivatal hitelességét, és aláássa annak alkotmányos küldetését.
A német demokrácia forog kockán A botrány nemzetközi visszhangot is keltett. J. D. Vance amerikai alelnök az év elején a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián figyelmeztetett:
A demokrácia azon szent elven nyugszik, hogy a nép szava számít. Nincs helye tűzfalaknak: vagy tiszteletben tartjuk ezt az elvet, vagy nem.
Vance szerint a politikai elit az AfD elhallgattatásával valójában milliók véleményét nyilvánítja érvénytelennek, és ezzel veszélybe sodorja az egész demokratikus rendszert.
Az Alternatíva Németországért (AfD) párt hétfőn bírósági keresetet nyújtott be a kölni közigazgatási bíróságon a német alkotmányvédelmi hivatal (BfV) döntése ellen, amely a pártot hivatalosan is szélsőjobboldalinak minősítette. Amíg a bíróság dönt az AfD panaszáról, addig a német alkotmányvédelmi hivatal nem szélsőséges szervezetként tartja nyilván a pártot.
A német titkosszolgálat felfüggesztette az AfD szélsőséges szervezetként való besorolását – írja a Reuters. A felfüggesztés addig tart, amíg a kölni bíróság nem dönt a párt panaszáról, amit a német alkotmányvédelmi hivatal múlt heti döntése ellen nyújtottak be.
„Ez az első lépés a tényleges felmentésünk felé és a szélsőségesség vádjának megszüntetésére” – közölték Tino Chrupalla és Alice Weidel pártelnökök közös nyilatkozatukban.
Az alkotmányvédelmi hivatal három évig tartó, részletes vizsgálat után úgy ítélte meg, hogy az AfD etnikai alapú népfogalma sérti az emberi méltóságot, és szembemegy az alkotmányos renddel – írta a Bloomberg. A hivatal ezzel felhatalmazást kapott arra, hogy a pártot a demokráciát veszélyeztető szervezetként kezelje, így titkosszolgálati eszközöket, például lehallgatást, pénzügyi vizsgálatot és fedett megfigyelést alkalmazzon vele szemben.
Az AfD ezzel szemben azt állítja, hogy politikai indíttatású döntésről van szó, amely célja a versenytárs kizárása a politikai küzdőtérről.
Az Alternatíva Németországért (AfD) szélsőjobboldaliként való hivatalos minősítése példátlan nemzetközi viszályt robbantott ki. Marco Rubio amerikai külügyminiszter zsarnoki módszerekkel vádolja Berlint, J.D. Vance amerikai alelnök az AfD megsemmisítésére mozgásba lendülő német bürokráciát emleget, Elon Musk kormányzati ügynökségvezető pedig a demokrácia elleni extrém támadásként értelmezi a történteket. A német külügyminisztérium eközben a demokrácia védelmére hivatkozik a döntést illetően.
Az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio éles hangnemben kelt ki a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) döntése nyomán. Május 2‑án a BfV „bizonyítottan szélsőjobboldali” alkotmányellenes pártnak minősítette az Alternatíva Németországért (AfD) pártot, ezzel felhatalmazva a hatóságokat a széles körű titkosszolgálati eszközök alkalmazására.
Rubio külügyminiszter példátlanul kemény hangú üzenetet tett közzé: szerinte Berlin lényegében elnyomó gépezetet működtet, amely a demokratikus ellenzék megfigyelésére használja fel az államapparátust.
„Németország épp most adott extra hatalmat a titkosszolgálatának az ellenzék megfigyelésére. Ez nem demokrácia, hanem álcázott zsarnokság” – írta a külügyminiszter az X‑en.
Rubio a véleményét azzal is kiegészítette, hogy az AfD-vel szemben valójában a német kormányzó pártok eszméi a szélsőségesek. Úgy fogalmazott:
„Ami igazán szélsőséges, az nem a népszerű AfD – amely a második helyen végzett a legutóbbi választásokon –, hanem a rendszer halálos, nyitott határokat fenntartó bevándorlási politikája, amelyet az AfD ellenez. Németországnak helyes útra kellene térnie.”
A BfV minősítése az első lépés lehet Németország legnépszerűbb pártjának betiltása felé. A döntés feljogosítja a hatóságokat a lehallgatásokra, valamint fedett informátorok bevetésére és az AfD körüli pénzmozgások vizsgálatára.
A német külügy reagált, az amerikai vezetők pedig újabb elítélő nyilatkozatokat tettek közzé Rubio kirohanása nyomban külpolitikai konfliktussá dagadt: a német külügy a közösségi médiában reagált, leszögezve, hogy „ez a demokrácia” működése, és a végső szót független bíróságok mondják majd ki.
„Történelmünkből megtanultuk, hogy a jobboldali szélsőségességet meg kell állítani” – írták.
A botrányos döntés után a Fehér Ház legfőbb szereplői sem maradtak csendben. Az Egyesült Államok alelnöke, J.D. Vance a keletnémet elnyomáshoz hasonlította a történteket.
„Az AfD a legnépszerűbb párt Németországban, Kelet-Németországban pedig messze a legnépszerűbb. Most a bürokrácia megpróbálja elpusztítani őket. A Nyugat közös erővel bontotta le a berlini falat, de most újraépítik azt – nem a szovjetek vagy az oroszok, hanem a német rendszerpártok.”
A Szilícium-völgyből Elon Musk is csatlakozott a bírálókhoz, aki a „demokrácia elleni szélsőséges támadásként” nevezte a párt betiltását célzó intézkedéseket.
Az AfD társelnöke, Alice Weidel is reagált a kialakult helyzetre.
A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal egy „erősen átpolitizált ügynökség, amely az SPD és a CDU utasítására dolgozik”, és a döntés a politikai verseny kiiktatására szolgál. A párt alkotmányjogi panasszal és nemzetközi fórumokhoz fordulással készül válaszolni.
A Washington és Berlin között kialakuló nyilvános csörte a transzatlanti kapcsolatok egyre mélyülő töréseit jelzi.
Egyelőre megjósolhatatlan, hogyan reagál a német közvélemény: túlkapásként vagy jogos beavatkozásként értékeli-e a demokratikus intézményrendszer ilyen jellegű fellépését, de a közvélemény-kutatási adatokból mindez rövidesen kiderülhet.
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) péntek délelőtt bejelentette, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) pártot „bizonyítottan szélsőjobboldali” pártnak nyilvánítják vizsgálataik lezárása után. Az AfD éppen az elmúlt hetekben vált Németország legerősebb politikai pártjává.
A BfV egy mintegy 1000 oldalas belső jelentésre hivatkozik, amely alapján a minősítést meghozták. A dokumentum részletezi, hogy az AfD rendszeresen sérti az alaptörvény legfőbb értékeit, különösen az emberi méltóság, a jogállamiság és a demokratikus értékek elvét.
A döntés értelmében innentől az AfD-t a német demokráciát veszélyeztető szervezetként kezeli az állambiztonsági szolgálat.
A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal Nancy Faeser leköszönő szociáldemokrata (SPD) belügyminiszter felügyelete alá tartozik.
„Az AfD etnikai alapú népfogalma diszkriminálja a migrációs hátterű állampolgárokat, másodrendű németként kezelve őket.”– nyilatkozta Faeser. Mivel jár a minősítés? A BfV innentől sokkal szélesebb körben alkalmazhat titkos információgyűjtési eszközöket, beleértve fedett informátorok beépítését és a pénzmozgások vizsgálatát, valamint – a szükséges engedélyekkel – a telekommunikáció ellenőrzését.
A szélsőségesnek minősítés nem jár a párt feloszlatásával. A betiltást csak a Bundestag, a Bundesrat és a szövetségi kormány indíthatja a Szövetségi Alkotmánybíróságon keresztül. Az idei év elején már elbukott egy erre irányuló parlamenti kezdeményezés a kereszténydemokrata Marco Wanderwitz részéről.
Balszerencsés a döntés időzítése A februári előrehozott választáson az AfD 20,8 %-os eredménnyel a CDU/CSU mögött a második helyen végzett, és frakciót alakított. Azóta a felmérések szerint a párt több millió szavazót szerzett és 26 százalékos népszerűséggel Németország legtámogatottabb pártja lett.
A döntés időzítése miatt óhatatlanul fel fog merülni, hogy az alkotmányellenes minősítést politikai okok is motiválhatták. Egyelőre megjósolhatatlan, hogy a döntés elbizonytalanítja az AfD-hez pártolt szavazókat, vagy éppen ellenkezőleg azt az elitellenes érzést erősíti meg bennük, amely eddig is az AfD felemelkedésének egyik lenagyobb hajtóereje volt. A következő hónapok fogják megmutatni, hogy a demokratikus intézményrendszer fellépése, milyen irányba mozdítja el az AfD támogatottságát.
A döntés várhatóan széleskörű nemzetközi reakciókat fog kiváltani, a minősítés kapcsán pedig elhúzódó jogi csata kezdődhet a német bíróságokon, illetve a párt betiltását szorgalmazó kezdeményezések is új erőre kaphatnak.
Nem vehet részt a február közepén esedékes Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC), a világ egyik legnagyobb biztonságpolitikai eseményén két német párt, az AfD és a BSW – írja a Politico.
Christoph Heusgen, az MSC vezetője hétfőn megerősítette, hogy kizárták az Alternatíva Németországnak (AfD), illetve a sahra Wagenknecht Szövetsége (BSW) nevű pártokat az idei konferenciáról.
Heusgen a döntést azzal indokolta, hogy a két párt elutasítja a konferencia fő elvét, ami a „béke az erőn keresztül”. A döntő pont azonban az volt, hogy a két párt képviselői kivonultak az ülésteremből, mikor tavaly júniusban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet intézett a német Bundestaghoz.
Elhagyni a termet, mikor egy államfő beszél a parlamenthez, a párbeszéd ellentéte. Nem ilyen viselkedést szeretnénk látni ezen a konferencián – mondta Heusgen.
Az AfD szélsőjobboldali, a BSW szélsőbaloldali párt, de mindketten establishment-ellenes szólamokat hangoztatnak, kritizálják Németország NATO-tagságát és az Ukrajnának nyújtott fegyverszállítmányokat, valamint jó viszonyra törekednének Moszkvával.
A Müncheni Biztonsági Konferenciára hagyományosan az összes német pártot várják, de Heusgen szakított ezzel a hagyománnyal, mikor 2023-ban először zárta ki az AfD-t. Heusgen szerint az AfD meghívása szembemenne az MSC alapítója, Ewald-Heinrich von Kleist szellemével, aki részt vett a Hitler elleni 1944-es sikertelen puccskísérletben („Walküre hadművelet”).
Az idén február 14-e és 16-a között megrendezendő konferencián részt vesz Olaf Scholz kancellár, Friedrich Merz, a német parlamenti választások megnyerésére legesélyesebb CDU/CSU kancellárjelöltje, Robert Habeck gazdasági miniszter, a Zöldek kancellárjelöltje, illetve a liberális FDP elnöke, Christian Lindner. Szintén meghívást kap a radikális baloldali, NATO-kritikus párt, a Die Linke (Baloldal).
[type] => post
[excerpt] => Nem vehet részt a február közepén esedékes Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC), a világ egyik legnagyobb biztonságpolitikai eseményén két német párt, az AfD és a BSW – írja a Politico.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1738663680
[modified] => 1738695709
)
[title] => Kivonultak Zelenszkij beszédéről, nem vehetnek részt a világ egyik legnagyobb biztonságpolitikai eseményén
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=139727&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 139727
[uk] => 139916
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 139728
[image] => Array
(
[id] => 139728
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zelenszkij-munchen-730355.jpg
[original_lng] => 237100
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zelenszkij-munchen-730355-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zelenszkij-munchen-730355-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zelenszkij-munchen-730355-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zelenszkij-munchen-730355-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zelenszkij-munchen-730355-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zelenszkij-munchen-730355.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/zelenszkij-munchen-730355.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1738764616:2
[_thumbnail_id] => 139728
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2996
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 1202968113001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 747650
[1] => 843724
[2] => 549388
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Alternatíva Németországért (AfD)
[1] => Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC)
[2] => Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW)
)
)
[7] => Array
(
[id] => 137596
[content] =>
Hivatalosan is Alice Weidel pártelnököt választották meg kancellárjelöltnek az Alternatíva Németországért (AfD) küldöttei – tudta meg az MTI. A szászországi Riesában tartott rendezvényen egyhangú döntéssel választották meg Weidelt. Beszédében azt mondta,
az AfD-re van szükség ahhoz, hogy „Németországot újra erőssé, gazdaggá és biztonságossá tegyék”.
A szélsőjobboldali párt vezetője szerint az ország határait hermetikusan le kell zárni, és azt kell terjeszteni világszerte, hogy „a német határok áthatolhatatlanok”. Weidel beszólt a Kereszténydemokrata Uniónak (CDU) is. Szerinte a CDU egy „csaló párt”, mert az AfD programját másolja. Weidel arról is beszélt, hogy pártjával újra akarják indítani az Északi Áramlat 2-t, és lebontanák az összes szélerőművet.
Az MTI úgy tudja, hogy a pártkongresszus többórás késéssel indult, többen ugyanis nem tudtak bejutni a rendezvényre az AfD-ellenes tüntetők blokádjai miatt. Elon Musk is korábban Németország utolsó reménysugarának nevezte a szélsőjobboldali pártot. Az amerikai milliárdos csütörtökön interjút is készített Weidellel.
A Spiegel szerint a német szociáldemokraták (SPD) szombati pártkonferenciájukon megerősítették, hogy Olaf Scholz lesz a kancellárjelöltjük a február 23-i szövetségi választásokon. Scholz mindössze öt ellenszavazatot kapott párttársaitól. Még november végén, hosszas vita után döntött úgy a Német Szociáldemokrata Párt elnöksége, hogy Scholzot jelölnék kancellárnak.
Scholz jelölése azután vált egyértelművé, hogy Boris Pistorius védelmi miniszter bejelentette, nem kíván elindulni a kancellári posztért. Az ő személye azután került előtérbe, hogy a kormánykoalíció november eleji összeomlása után a pártban többen is Pistoriust emlegették Scholz lehetséges utódjaként.
Kígyót-békát kiáltottak Elon Muskra a német mainstream pártok, amiért kiállt az Afd mellett a Die Welt am Sonntagban publikált véleménycikkében.
Szombaton felmondott Eva Marie Koge az egyik legnagyobb német lap, a Die Welt véleményrovatának vezetője, amiért megjelent náluk Elon Musk írása, amelyben az amerikai üzletember közölte, Németországnak egyedüli esélye az AfD pedig véleménycikk alatt a Welt am Sonntag közzétette az újság kijelölt főszerkesztőjének Jan Philipp Burgardnak a válaszát, aki visszautasította Musk „megoldási javaslatát” – idézte fel a Mandiner.
A Reuters hírügynökség kérdésére Jan Philipp Burgard, az újság kijelölt főszerkesztője és Ulf Poschardt, a lapot január 1-től átvevő kiadója közölte, a demokrácia és az újságírás a véleménynyilvánítás szabadságára támaszkodik, és bizony bele kell férnie ebbe egymással ellentétes álláspontok ütköztetésének.
A német mainstream pártok tiltakozásba fogtak. Matthias Miersch, az SPD főtitkára élesen bírálta Muskot.
„Elfogadhatatlan, hogy külföldi milliárdosok megpróbálják befolyásolni politikai környezetünket, és olyan pártokat támogatnak, amelyek aláássák demokratikus értékeinket”– mondta Miersch.
Párttársa, Karl Leuterbach egészségügyi miniszter pedig azt írta az X-re: „az a tény, hogy manapság egyre könnyebben vásárolható meg a politikai hatalom, nagy károkat fog okozni a demokráciában”.
A zöldek is támadásba lendültek, Konstantin von Notz, a képviselőcsoportjuk alelnöke közölte az X-en, „az, hogy egy olyan nyugati oligarchának, mint Musk, platformot kínáljunk a demokrácia ellenségeinek és a jogállamiságot megvetőknek a népszerűsítésére, egyszerűen a múlté”.
A Handesblatt összefoglalójában olvasható az SPD-s és zöld kötődésű politikai elemző, Johannes Hillje véleménye is, aki szerint az újság téved, és még akkor sem szabadna közölnie Musk véleményét, ha ellenvéleményekkel ellensúlyozza, mert még az „sem csökkentené az AfD választási reklámozásának felbecsülhetetlen értékét”.
A kereszténydemokrata CDU frakcióvezető-helyettese, Jens Spahn is kifakadt, mondván az AfD „ki akar lépni a NATO-ból, újraaktiválja az Északi Áramlat 2-t”, és oroszbarát; s feltette a kérdést, vajon Amerikának ez áll-e érdekében?
A Német Újságírók Szövetségének (DJV) országos elnöke, Mika Beuster pedig felszólított minden szerkesztőséget, hogy ne hagyja magát felhasználni a szövetségi választási kampányban, és óvatosan kezelje a vendégszerzők írásait.
Úgy vélekedett, hogy „a német médiának nem szabad megengednie, hogy az autokraták és barátaik szócsőként használják fel őket”.
Kiszivárgott az AfD választási programjának utolsó tervezete: a szélsőjobboldali párt többek között kiléptetné Németországot az Európai Unióból és az euróövezetből, csaknem betiltanák az abortuszt, és visszavonnák az önrendelkezési törvényt.
Az Alternatíva Németországért (AfD) választási programjának utolsó tervezetében visszatér az Európa-ellenes irányvonalhoz, és kiléptetné Németországot az Európai Unióból és az euróövezetből – írja a Der Spiegel.
„Szükségesnek tartjuk, hogy Németország kilépjen az Európai Unióból és egy új európai közösséget hozzon létre” – olvasható a Der Spiegel birtokába került pártdokumentumban. Eszerint az EU-t egy „gazdasági és érdekcsoportosulással” kívánják felváltani, amelynek érdekében népszavazást is tartanának „az alaptörvény európai cikkelyeinek módosításáról”.
A párt ugyanakkor a jelentés szerint hangsúlyozza, hogy a kemény szakítás kontraproduktív lenne, ezért konszenzusos tárgyalásokat kellene folytatni „mind a régi uniós partnerállamokkal, mind az új érdekelt felekkel”.
A továbbiakban arról írtak, hogy Németországnak „ki kell lépnie az euróövezetből”, és stabil nemzeti valutát kell bevezetnie, „lehetőleg az euró megtartása mellett”. A párt szerint ez ugyancsak „nem történne átmeneti költségek nélkül”, azonban ez még mindig kevesebb lenne, mint „az euróövezetben maradás állandó költségei”.
Betiltanák az abortuszt
Az AfD tervezete további radikális programpontokat tartalmaz. Eszerint csaknem betiltanák az abortuszt, és csak kivételes esetekben, nemi erőszak vagy javallat esetén engedélyeznék. A párt szerint a Németországban évente bejelentett abortuszok száma túlságosan magas. Az AfD az abortusz előtti kötelező tanácsadást is át akarja alakítani.
A terhességi tanácsadás során az anyáknak ultrahangfelvételeket kell mutatni a gyermekről, hogy tisztában legyenek a gyermek fejlődési stádiumával – áll a tervezetben.
A párt a tervezetben a nemi identitással kapcsolatos álláspontját is megfogalmazza. Az AfD vissza akarja vonni a kormánykoalíció által elfogadott önrendelkezési törvényt, amely lehetővé teszi a transzneműek számára, hogy megváltoztassák nemüket és nevüket a személyi igazolványukban. Állítólagos „transzszektáról” és a gyermekek állítólagos „korai szexualizálásáról” is beszél a párt, serdülők nemváltoztatásához használt pubertásblokkolók használatát pedig ugyancsak betiltaná.
Új gazdaságpolitikát vezetnének be
Az AfD emellett olyan gazdaságpolitikára törekszik, amely „a piacgazdaságon, a nemzeti felelősségen és az európai országok közötti baráti együttműködésen” alapul. A párt számára ez kezdetben az euróövezetből való kilépést is magában foglalja, ugyanakkor az AfD meg akarja tartani a készpénzt mint „állampolgári jogot” is.
Hogy az AfD az eurózónából való kilépés után milyen valutát akar bevezetni, még nyitott kérdés. A Bitcoinról azonban dicsérő szavakkal nyilatkozik.
Az AfD több oldalt szentel tervezetében a biztonságpolitikának is. Eszerint Oroszországot olcsó gázszállítóként említi, amellyel újra kellene kezdeni a kereskedelmet, Ukrajnának pedig semleges államként kell küzdenie a jövőjéért „az EU-n és a NATO-n kívül”. Putyin Ukrajna elleni agressziós háborújáról egy szót sem ejtettek.
A kötelező katonai szolgálatról sem esik szó a tervezetben, pedig a párt elnöke, Tino Chrupalla nemrég még ezt követelte. Egészen a közelmúltig az AfD volt az egyetlen párt, amelyik az alapprogramjában ragaszkodott a kötelező katonai szolgálat visszaállításához.
A végleges programot az AfD januári országos pártkongresszusán tárgyalják és fogadják el.
