Vlagyimir Putyin orosz elnök és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő a Kremlben találkozott – számolt be a BelTa fehérorosz hírügynökség.
Az ügynökség információ szerint Oroszország és Fehéroroszország új együttműködési területeket nyit meg, például a repülőgépgyártás területén.
Putyin május 9-én is Oroszországban várja a fehérorosz elnököt.
Az orosz elnök a találkozó kapcsán arról beszélt, hogy „Oroszországot és Fehéroroszországot történelmi kötelékek kötik össze, és kapcsolatuk sok más ország számára is példaértékű” – jelentette ki Putyin. „Gazdasági téren mindkét ország a lehető legjobban fejlődik, minden nehézség ellenére” – tette hozzá.
A csütörtökön és pénteken Vlagyimir Putyin elnök tárgyalni fog Trump megbízottjaival az ukrajnai tűzszünetről. Lukasenka ezzel kapcsolatban kijelentette: „Az amerikai javaslat az ukrajnai ideiglenes tűzszünetre nem trükk.”
Lukasenka azt mondta: Oroszország nincs nyomás alatt, mert Washington Kijevet helyezi nyomás alá.
„Oroszországnak »nagy lapjai« vannak az ukrajnai szituációval kapcsolatban” – tette hozzá a vezető.
Az amerikai kormányzat megállapodást kötött Alekszandr Lukasenkával a belarusz politikai foglyok szabadon bocsátásáról. Az Egyesült Államok enyhítené a belarusz bankokkal és a kálium műtrágya exportjával szembeni szankciókat.
Donald Trump kormánya azt tervezi, hogy nagyszabású megállapodást köt Alekszandr Lukasenkával a belarusz politikai foglyok szabadon bocsátásáról. Amerikai sajtóinformációk szerint a nyugati diplomatákkal Vilniusban tartott zártkörű találkozón árulta el a részleteket erről Christopher Smith amerikai külügyminiszter-helyettes.
Azt követően, hogy február 12-én Donald Trump felhívta Vlagyimir Putyint, és bejelentette, hogy tárgyalásokat kezdenek az orosz-ukrán háború befejezéséről, öt év után először érkezett Minszkbe az amerikai külügyminisztérium képviselője.
Christopher Smith tárgyalásokat folytatott Alekszandr Lukasenkával és a belarusz KGB vezetőjével, amelyek eredményeként három foglyot, köztük egy amerikai állampolgárt szabadon engedtek.
Ez is része a trumpi békének?
A The New York Times értesülései szerint Smith egy vilniusi diplomatákkal tartott találkozón „különleges műveletnek” nevezete a három fogoly szabadon bocsátását, ami Trump békepolitikájának sikerét mutatja. Az amerikai diplomata szerint egy „nagy alkunak” kellene lennie a következő lépésnek, amelyben Lukasenka számos politikai foglyot, köztük prominens ellenzékieket is szabadon engedne.
Cserébe az Egyesült Államok enyhítené a belarusz bankokkal és a kálium műtrágya exportjával szembeni szankciókat, amelynek egyik legnagyobb termelője Belorusz.
A laphoz eljutott bennfentes információk szerint Smith biztosítékokat kapott Lukasenkától, hogy a belarusz állam kész enyhíteni a másképp gondolkodók elnyomásán. A belarusz elnök az elmúlt hónapokban több ellenzéki politikust kiengedett a börtönből, hogy kedvezzen a nyugatnak, de emberjogi csoportok emlékeztettek arra, hogy Lukasenka emberei tiltakozók tízezreit vették őrizetbe, és az ellenzék összes vezetőjét bebörtönözték vagy száműzetésbe kényszerítették. A Vjaszna (Tavasz) emberi jogi szervezet szerint jelenleg 1226 politikai fogoly raboskodik Beloruszban.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma még nem adott ki hivatalos tájékoztatást a Lukasenkával folytatott tárgyalásokról.
Kegyelmet adott tizenöt bebörtönzött fogolynak Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető – jelentette a helyi állami sajtó pénteken, két nappal az elnökválasztás előtt.
A Belta fehérorosz hírügynökség jelentése szerint az elnöki kegyelem szélsőséges tevékenységek, illetve kábítószer-kereskedelem miatt elítélt rabokra vonatkozik.
Fehéroroszországban január 26-án tartanak elnökválasztást, amelyen Aljakszandr Lukasenka újra indul. A harminc éve hatalmon lévő Lukasenka az utóbbi hónapokban több alkalommal kegyelmezett meg a hatalom legitimitását megkérdőjelező fogvatartottaknak: augusztusban 30-an, szeptemberben 67-en, novemberben 63-an, decemberben 29-en, múlt héten pedig 23-an nyerték vissza szabadságukat.
Az országban politikai okokból bebörtönzött politikusok, újságírók és emberi jogi aktivisták számát a Vjaszna (Tavasz) fehérorosz emberi jogi szervezet mintegy 1300-ra teszi. A vasárnapi voksolás nyomán a 70 éves Lukasenka szinte bizonyosan megszerzi hetedik elnöki ciklusát is.
A legutóbbi, 2020-as elnökválasztáson a szavazatok 80 százalékának megszerzésével hirdették ki győztesnek a hivatalban levő államfőt. Az ellenzék nem ismerte el a hivatalos eredményt, és több hónapig tartó tömegtüntetések kezdődtek, amelyeket a hatóságok erőszakkal elfojtottak, és ezreket őrizetbe vettek. Hivatali ideje ugyan 2025 augusztusában járna le, de az elnökválasztást előrehozták januárra.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök 23 politikai foglyot részesített kegyelemben, akiket „szélsőségességért” ítéltek el – jelentette be szombaton az államfő sajtószolgálata, melyről az MTI számolt be.
A közlemény szerint valamennyi érintett kegyelmi kérvényt írt alá, elismerték bűnösségüket és megbánták tettüket. Szabadon bocsátásuk után a belügyminisztérium „ellenőrzi jogkövető magatartásukat”.
Az elnöki kegyelemben három nő és húsz férfi részesült, közülük 13-an 50 év fölöttiek, 14-en krónikus betegségben szenvednek és 12-nek gyereke van.
A közlemény szerint „a döntést a humanizmus elvei alapján hozták meg, a kegyelemben részesülteknek lehetőségük van visszatérni a normális életbe”
Fehéroroszországban január 26-án tartanak elnökválasztást, amelyen Aljakszandr Lukasenka újra indul. A Fehéroroszországban harminc éve hatalmon lévő Lukasenka az utóbbi hónapokban több alkalommal kegyelmezett meg a hatalom legitimitását megkérdőjelező fogvatartottaknak: augusztusban 30-an, szeptemberben 67-en, novemberben 63-an, decemberben pedig 29-en nyerték vissza szabadságukat.
Az országban politikai okokból bebörtönzött politikusok, újságírók és emberi jogi aktivisták számát a Vjaszna (Tavasz) fehérorosz emberi jogi szervezet mintegy 1300-ra teszi.
Aljakszandr Lukasenka, Belarusz elnöke január 26-án Kínába utazik, hogy erősítse a kapcsolatait Pekinnel – írta meg a Korrespondent, melyet az Index idéz.
Fehéroroszország január 26-tól február 9-ig parlamenti választásokat tartanak, így a lap szerint Lukasenka időzítése is sokatmondó. Mint írták, a belarusz elnöknek 2023 óta ez lesz a harmadik hivatalos útja Kínában.
Aljakszandr Lukasenka közel harminc éve, 1994 óta folyamatosan hatalmon van. A hatodik elnöki ciklusa a végéhez közeledik. A legutóbbi választást 2020-ban tartották Belaruszban. Lukasenka a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékát szerezte meg a voksolás első fordulójában. Az eredmények kihirdetése után az országban több hónapig nagyszabású tüntetések voltak, a résztvevők csalást emlegetve tiltakoztak.
Acabo de llegar a Ucrania. 3 años ya de guerra injusta e injustificable.
Tenemos que conseguir que éste sea el año de la paz. Una paz justa que garantice la soberanía y la libertad de los ucranianos. España les apoya en ello. pic.twitter.com/2lwcQQwD7F
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök szerdán üdvözölte Peter Pellegrini szlovák államfőt és Robert Fico miniszterelnököt Szlovákia nemzeti ünnepe alkalmából, és kijelentette, hogy Minszk kész a partneri és baráti kapcsolatokat fejleszteni Pozsonnyal – közölte a fehérorosz vezető sajtószolgálata.
„Összekötnek bennünket a fasizmus elleni hősies harc közös oldalai, a sikeres és gyümölcsöző kapcsolatok hosszú évei, az erős és szilárd üzleti, társadalmi és humanitárius érintkezések” – áll a Pellegrininek küldött üdvözlő üzenetben.
„Az európai térségben meglévő sztereotípiák és mesterséges korlátok ellenére országaink és népeink előtt nyitott minden út a jószándékú kölcsönös kapcsolatok előtt” – olvasható még az üzenetben.
Aljakszandr Lukasenka megerősítette, hogy számos területen kész fejleszteni a partneri és baráti viszonyt Szlovákiával, ezért javasolta, hogy diplomáciai úton egyeztessék a közeljövőben az együttműködés megújítására vonatkozó tervet a kereskedelem, a beruházások és az ipar területén.
Robert Ficónak küldött üzenetében a fehérorosz vezető hangsúlyozta: Minszk és Pozsony képes rá, és meg is kell győznie mindenkit, hogy a közvetlen párbeszéd mindig jobb, mint a konfrontáció.
Lukasenka meghívta a szlovák miniszterelnököt, hogy a második világháborúban aratott győzelem 50. évfordulója előtt, 2025 májusában, vagy bármilyen más időpontban látogasson el Minszkbe és a brjanszki erődbe.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök december 26-án, az Eurázsiai Gazdasági Unió csúcsa után arról beszélt, hogy a jövőben még több orosz Oresnyik-típusú ballisztikus rakétát telepíthet Oroszország Fehéroroszországba – számol be róla a TASZSZ.
Szerintem egyelőre tíz van, aztán meglátjuk. Ha az oroszok többet akarnak elhelyezni, akkor többet helyezünk el – fogalmazott Lukasenka újságírói kérdésre.
A fehérorosz elnök és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin még december 6-án egyezett meg, hogy a jövőben Oroszország több, Oresnyik rakéták kilövésére is alkalmas rendszert telepít Fehéroroszországba. Az orosz elnök akkor arról beszélt, ez valószínűleg 2025 második felében történhet meg.
Szakértők szerint az Oresnyik rakéta akár atomtöltetet is tud szállítani, hatótávolsága pedig 2500–5000 kilométer lehet.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a harmadik világháború elkerülhetőségéről, az információs háborúról és az ország politikai helyzetéről beszélt egyetemistáknak. Kijelentette, hogy Fehéroroszországban nincs diktatúra, és ha újabb tiltakozások lennének, kész lekapcsolni az internetet az egész országban. Szavai megosztó reakciókat váltottak ki.
Aljakszandr Lukasenka november 22-i, fehérorosz egyetemek hallgatóival folytatott beszélgetésének rövid kivonatát a Belta ügynökség anyagai alapján a Meduza hozta nyilvánosságra. A fehérorosz elnök kiemelte:
Az utóbbi időben sokat beszélünk arról, hogyha Isten úgy akarja, nem kezdődik el a harmadik világháború, de ennek a szörnyű eseménynek a küszöbén állunk.
De hála Istennek, az emberiség valahogy megtorpant, és nem merült bele a harmadik világháborúba. De információs háború zajlik, méghozzá sokáig. Fehéroroszországban nincs diktatúra, és nem is lehet, nincs szükségem diktatúrára.
Azonban ha megismétlődnek a tiltakozások Fehéroroszországban, mint a 2020-as választások után, akkor lekapcsolom az egész internetet az országban – zárta szavait.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök közkegyelemben részesített „szélsőségesség vádjával” elítélt 32 embert – jelentette szerdán a BelTA fehérorosz állami hírügynökség.
A kegyelemben részesülők közül nyolc nő és 24 férfi – idézte az elnöki hivatal közleményét a BelTA. Hozzátették, hogy a szabadon engedett emberek közül 17-nek krónikus betegsége van, és kilencen 50 éven felüliek, további részleteket azonban nem közöltek róluk.
A Fehéroroszországban harminc éve hatalmon lévő Lukasenka az utóbbi hónapokban több alkalommal kegyelmezett meg a hatalom legitimitását megkérdőjelező fogvatartottaknak: szeptemberben 67-en, augusztusban 30-an, november elején pedig 31-en nyerték vissza így a szabadságukat.
Az országban politikai okokból bebörtönzött politikusok, újságírók és emberi jogi aktivisták számát a Vjaszna (Tavasz) fehérorosz emberi jogi szervezet mintegy 1300-ra teszi.