Pásztor Bálintot, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnökét bízta meg a pártelnöki teendők végzésével a párt tanácsa Pásztor István pártelnök halálát követően – közölte a VMSZ sajtószolgálata hétfőn.
Pásztor István, aki 16 éven át vezette a legnagyobb délvidéki magyar pártot, október 30-án, 67 évesen, rövid, súlyos betegség után hunyt el.
Pásztor István fia, Pásztor Bálint a VMSZ alelnöke, köztársasági parlamenti frakcióvezetője, valamint a szabadkai városi képviselő-testület elnöke. A politikus a VMSZ következő tisztújító közgyűléséig marad a párt megbízott elnöke.
A VMSZ tájékoztatása szerint „ebben a nehéz időszakban, tekintettel a köztársasági parlamenti választások kiírására, a VMSZ nem maradhat vezető nélkül”, a VMSZ tanácsa pedig Pásztor Bálintban „látja annak biztosítékát, hogy folytathassa a megkezdett munkát, hogy tovább tudja vinni azt a hatalmas politikai örökséget, amelyet Pásztor István hagyott rájuk”.
Szerbiában december 17-én tartanak előrehozott parlamenti választást. A Vajdasági Magyar Szövetség ezzel kapcsolatban azt üzente: a párt egységes, és „mindenkit az a cél vezérel, hogy december 17-én olyan választási eredmény szülessen, amelyre Pásztor István elnök úr büszke lenne”.
Megerősítette hétfőn alelnöki tisztségében Németh Zsoltot, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE), a fideszes képviselő 2016 óta tölti be ezt a pozíciót. Németh Zsolt az MTI-nek adott nyilatkozatában azt is közölte, hogy a közgyűlés szakbizottságai újraalakultak, a politikai bizottság elnöki tisztségét a következő egy évben szintén ő tölti be. A PACE elnökének ismét Tiny Kox holland szocialista politikust választották.
Németh Zsolt elmondta továbbá, hogy 18 év után idén május 15–16-án tartják meg a negyedik ET-csúcstalálkozót, miután a közelmúltban a szervezet az ukrajnai háborúra tekintettel újabb tanácskozást szorgalmazott.
My Website
Mint mondta, a találkozó legfontosabb témája az lesz, milyen módon tud az Európa Tanács szerepet vállalni a háború okozta problémák rendezésben a megváltozott nemzetközi környezetben, és hogyan tud jobban alkalmazkodni az „összeurópai valósághoz”. Hozzátette, hogy fontos arról is tanácskozni, hogy az ET milyen munkamegosztásban működjön együtt az Európai Unióval, különösen a nemzeti kisebbségek védelme terén, ahol „a demokratikus biztonság megteremtése közös feladat”.
A képviselő felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna uniós csatlakozási folyamata terén nagy hangsúlyt kell helyezni a kisebbségvédelmi normák teljesítésére, ezeket a tagfelvételhez szükséges koppenhágai kritériumok is előírják. Hangsúlyozta, hogy egy olyan ország, amely nem biztosítja a kisebbségi jogok védelmét, nem válhat EU-taggá.
Azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy nemzetközi különbíróságokat kellene létrehozni az orosz rezsim háborús bűneinek feltárására, Németh Zsolt kijelentette: Magyarország a háború kezdete óta azon az állásponton van, hogy a háborús bűnök nem maradhatnak megtorlatlanul, jogtechnikai kérdés, hogy erre milyen intézményi keretben kerül sor.
Marc Angel luxemburgi szocialista képviselőt választotta szerdán új alelnökének az Európai Parlament a decemberben kirobbant korrupciós ügy miatt leváltott Eva Kaili megüresedett helyére.
Az új alelnököt az EP-képviselők 307 szavazattal választották meg az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
Az alelnökjelöltek között szerepelt Annalisa Tardino, az Identitás és Demokrácia (ID) pártcsalád olasz EP-képviselője, aki 185 szavazatot kapott, valamint Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő, aki 98 szavazatot kapott.
Eva Kailit, az EP szocialista alelnökét, valamint három társát december 9-én tartóztatták le a belga hatóságok egy korrupciós ügyben indított nyomozás részeként. A rendőrség közlése szerint csaknem 1,5 millió eurót foglaltak le a brüsszeli régióban az ügyben végrehajtott házkutatások során. A vád ellenük: bűnszervezethez tartozás, pénzmosás és korrupció.
Az Európai Ügyészség főügyésze december 15-én kérte Eva Kaili mentelmi jogának felfüggesztését.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke hétfőn, a testület strasbourgi plenáris ülésén jelentette be hivatalosan azt a január 2-án közzétett tájékoztatást, amely szerint a belga igazságügyi hatóságok két további szocialista EP-képviselő, a belga Marc Tarabella és az olasz Andrea Cozzolino mentelmi jogának felfüggesztését kérték az ügyhöz kapcsolódóan. Közölte, a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló kérelem az EP jogi bizottsága (JURI) elé kerül, hogy javaslatot tegyen a szükséges határozat elfogadására. Ügyükben a végső döntést várhatóan az EP következő, február 13-án kezdődő plenáris ülésen hozzák meg.
Németh Zsoltot, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnökét választotta egyik alelnökének a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése hétfőn.
Az MTI-t tájékoztatva Németh Zsolt kiemelte: megválasztása azért fontos Magyarország számára, mert hamarosan, május 21-től fél évre Magyarország veszi át az Európa Tanács Miniszteri bizottságának elnökségi tisztségét. A közgyűlés magyar delegációjának vezetője elmondta, mától egy éven keresztül fogja betölteni a közgyűlés monitoring bizottságának alelnöki tisztségét is. Arról is tájékoztatott, hogy a közgyűlés a hét folyamán a nemzeti kisebbségekért felelős albizottságának elnökévé választhatja Kovács Elvira vajdasági politikust.
Németh Zsolt a parlamenti közgyűlés hétfői, nemzeti kisebbségeket érintő vitáival összefüggésben sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Bizottság elutasította a jogalkotási eljárás megindítását a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme érdekében benyújtott, Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés ügyében.
„Az Európai Unió nem vonhatja ki magát saját szerepének betöltése, valamint a kisebbségvédelmi szerepvállalás alól” – fogalmazott. Véleménye szerint az Európa Tanács és az Európai Unió közötti együttműködésnek jelentős szerepe lehet abban, hogy megoldást lehessen találni a „megrekedt helyzetre”. Arra, hogy az Európai Bizottság mintegy 1,2 millió ember, valamint az Európai Parlament akaratát vette semmibe – emelte ki.
A kárpátaljai magyarokat érintve Németh Zsolt kijelentette: Ukrajna az emberi jogi egyezményekbe foglalt alapvető kötelezettségeit is figyelmen kívül hagyja. Magyarország nem pusztán a nemezi kisebbségek nyelvhasználatának és az oktatáshoz fűződő jogainak biztosítását várja Ukrajnától, hanem azt is, hogy garantálja a kisebbségekhez tartozók megfélemlítésétől való mentességét is – húzta alá. „Nem tud a nemzetközi közösség segíteni Ukrajnán, ha a kisebbségi jogokat lábbal tiporja” – tette hozzá a Németh Zsolt.