A nemzetközi határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni, saját területére vonatkozó döntéseket csak Ukrajna hozhat – jelentették ki nyilatkozatban európai vezetők az Alaszkában szombat hajnalban befejeződött amerikai-orosz csúcstalálkozót követően.
A nyilatkozatban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Emmanuel Macron francia elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Friedrich Merz német kancellár, Keir Starmer brit kormányfő, Alexander Stubb finn államfő, Donald Tusk lengyel miniszterelnök, valamint António Costa, az Európai Tanács elnöke közölte: kora reggel Donald Trump amerikai elnök telefonon tájékoztatta őket a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott alaszkai csúcstalálkozóról.
A vezetők üdvözölték Trump elnök erőfeszítéseit az ukrajnai gyilkolás megállítására, a háború befejezésére, valamint – mint írták – az igazságos és tartós béke elérésére.
„Ahogy Trump elnök mondta: nincs megállapodás, amíg nincs mindenről megállapodás. A következő lépéseknek most Zelenszkij elnökkel folytatott további tárgyalásoknak kell lenniük” – fogalmaztak az amerikai elnök tájékoztatására hivatkozva.
Kijelentették: készen állnak arra is, hogy Trumppal és Zelenszkijjel együttműködve háromoldalú csúcstalálkozót szervezzenek európai támogatással.
„Egyértelmű számunkra, hogy Ukrajnának szilárd biztonsági garanciákkal kell rendelkeznie szuverenitásának és területi integritásának hatékony védelme érdekében. Üdvözöljük Trump elnök vonatkozó kijelentését, miszerint az Egyesült Államok kész biztonsági garanciákat adni Ukrajnának” –fogalmaztak, majd hozzátették: nem szabad korlátozni Ukrajna fegyveres erőit vagy együttműködését más országokkal. Oroszországnak nem lehet vétójoga Ukrajna EU-hoz és NATO-hoz vezető útjával kapcsolatban – húzták alá.
Közölték: továbbra is támogatják Ukrajnát, majd megerősítették: eltökéltek abban, hogy többet tegyenek Ukrajna erejének megőrzése, a harcok befejezése és az igazságos és tartós béke elérése érdekében.
„Amíg az öldöklés folytatódik Ukrajnában, készen állunk fenntartani a nyomást Oroszországra. Továbbra is erősítjük a szankciókat és a szélesebb körű intézkedéseket hozunk az orosz háborús gazdaság gyengítésére mindaddig, amíg nem sikerül igazságos és tartós békét elérni” – fogalmaztak a nyilatkozat aláírói, majd leszögezték: Ukrajna számíthat szolidaritásukra, miközben olyan béke elérésére törekednek, amely megvédi úgy Ukrajna, mint Európa biztonsági érdekeit.
Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő alaszkai találkozója nemcsak diplomáciai, hanem gazdasági és geopolitikai szempontból is jelentős. A sarkvidéki térség hatalmas olaj-, gáz- és ásványkincskészleteket rejt, ami a nagyhatalmi játszmáknak is fontos tényezője lett.
Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki találkozójának a helyszín szempontjából is kiemelkedő jelentősége lesz. Alaszka egykor az Orosz Birodalom része volt, amit 1867-ben az Egyesült Államok az orosz cártól vásárolt meg. A jeges északi állam számtalan emléket őrzött meg az orosz időkből, az ortodox templomokon át egészen a kulturális kapcsolatokig – írja az Euronews.
Alaszkát az „Észak őrzőjének” is nevezik, mert mindössze 88 kilométerre fekszik Oroszországtól, stratégiai szerepe pedig már a hidegháború alatt is kiemelkedő volt.
Az Északi-sark térsége a globális politikában és gazdaságban is kulcsfontosságú szerepet tölt be. A térség egyik legérzékenyebb pontja a Bering-szoros, amely az Egyesült Államokat és Oroszországot választja el egymástól, valamint az egyetlen átjáró a Csendes-óceán és a Jeges-tenger között.
Bár a klímaváltozás számtalan súlyos problémával jár, az olvadó Antarktisz stratégiai és gazdasági lehetőségeket is kínál, amit a világhatalmak is igyekeznek kiaknázni. A sarkvidéki jégtakaró gyors olvadása új kereskedelmi útvonalakat és jelentős természeti erőforrásokat – olajat, földgázt és ritkaföldfémeket – tesz elérhetővé.
A Makronóm Intézet korábbi elemzése szerint a sarkvidéki térség visszavonhatatlanul bevonódott a nagyhatalmi versengésbe, ugyanis olyan mennyiségű nyersanyaglelő forrásokkal rendelkezik, hogy a harmadik világháború is kirobbanhatna miatta.
Becslések szerint mintegy 90 milliárd hordónyi olaj és mintegy 50 ezer milliárd köbméter gáz található az Északi-sarkkörön belül, nem beszélve az elektromos átálláshoz nélkülözhetetlen kritikus ásványokról.
Az Északi-sarkvidék stratégiai jelentősége folyamatosan növekszik, hiszen a jégsapka és az alatta húzódó talapzat hivatalosan egyetlen államhoz sem tartozik, a környező nyolc ország – köztük az Egyesült Államok, Oroszország – egyre élesebb versenyt folytat a térség erőforrásaiért és hajózási útvonalaiért.
Elemzők szerint az alaszkai csúcstalálkozón egy orosz-amerikai sarkvidéki együttműködés is napirendre kerülhet. Korábban pedig már egy hallgatólagos amerikai–orosz alkut is sejtettek a háttérben, amelyben az Egyesült Államok Grönland, Oroszország pedig a Spitzbergák (norvég nevén Svalbard) felett szerezne befolyást.
A kínai terjeszkedést is figyelembe veheti Amerika
Az Egyesült Államoknak emellett Kína növekvő térnyerésére miatt is fontos megőrizni az érdekeltségeit. Kína 2018-ban „sarkközeli államként” határozta meg magát, azóta pedig egyre aktívabban vesz részt az északi-sarki együttműködésekben. Peking már évtizedek óta jelen van a térségben, mivel az olvadó jég által megnyíló hajózási útvonalak jelentősen csökkentenék az áruszállítás költségeit és idejét.
Előrejelzések szerint 2030-ra lehet először jégmentes nyár a Jeges-tengeren, 2050-re pedig ez lehet a leghatékonyabb északi-tengeri útvonal Ázsia és Európa között.
A nagyhatalmak a sarkvidéken egyaránt befolyást és erőforrásokat keresnek: az Egyesült Államok biztonsági és terjeszkedési célokkal (Kanada csatlakoztatása, Grönland megvásárlása), Kína orosz együttműködéssel, Oroszország pedig új kereskedelmi útvonalak és ásványkincsek kiaknázásával erősítené a pozícióját.
Trump Alaszkában természeti kincseit is felajánlhatja Putyinnak
Alaszka térségében számos energiaforrás található, köztük mintegy 3,4 milliárd hordó nyersolaj és jelentős földgázkészlet is. A The Telegraph értesülése szerint a Trump–Putyin találkozón gazdasági ösztönzők is napirendre kerülhetnek. Mint írták, Oroszország hozzáférést adhatna Alaszka és a Bering-szoros természeti kincseihez, ahol még kiaknázatlan olaj- és gázkészletek vannak.
Amerika további ösztönző erőként az orosz repülőgépipar elleni szankciók feloldását is fontolóra venné. Úgy tudják, hogy Scott Bessent, az amerikai pénzügyminiszter az előkészületekben is részt vesz, hogy feltérképezze a gazdasági engedményeket, amelyek elősegíthetik a tűzszüneti megállapodást. A lépések a nyugati országok számára is elfogadhatóbbak lehetnek, ha nem tűnnek Oroszország „jutalmazásának”.
