Andrij Szibiha külügyminiszter felajánlotta az Európai Uniónak, hogy segít tárgyalni egy olyan megállapodásról, amely kölcsönösen leállítaná az orosz és ukrán repülőterek elleni légicsapásokat – számot be az rbc.ua hírportál a Politicocímű brüsszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Szibiha ezt az ötletet az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozóján fejtette ki. Szerinte Kijevnek „valószínűleg Európa új szerepére van szüksége” a béketárgyalásokon, mivel az Egyesült Államok égisze alatt zajló diplomáciai folyamat lelassult, és Vlagyimir Putyin orosz diktátor nem mutatott hajlandóságot egy szélesebb körű megállapodás megkötésére a háború lezárása érdekében.
„Talán megpróbálunk majd megoldani vagy elérni egy úgynevezett »repülőtéri fegyverszünetet«” – tette hozzá a külügyminiszter. Kijev terve szerint a feleknek tartózkodniuk kellene a repülőterek elleni csapásoktól. Kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország is érdeklődhet egy ilyen megállapodás iránt, mivel a nagyobb orosz repülőterek egyre inkább az ukrán nagy hatótávolságú támadások célpontjaivá válnak.
Szibiha azt javasolta, hogy az európai partnerek hozzanak létre egy külön platformot vagy egy speciális csoportot egy ilyen tűzszüneti formátum megvitatására. Elmondása szerint Volodimir Zelenszkij elnök már megvitatta ezt az ötletet néhány európai vezetővel.
A külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem kínálja Európát az USA helyettesítésére a tárgyalásokon. „Ennek egy kiegészítő iránynak kell lennie – nem helyettesítőnek, nem alternatívának” – magyarázta Andrij Szibiha, hozzátéve, hogy Európának „egy hangon” kell megszólalnia.
Donald Trump amerikai elnök csapatának képviselői, akik Moszkvába utaznak, állítólag tájékoztatni fogják Oroszországot arról, hogy az Egyesült Államok kész elismerni Oroszország de facto ellenőrzését Ukrajna megszállt területei felett egy lehetséges békemegállapodás részeként, számolt be a brit The Telegraph, írta a Jevropejszka Pravda.
A kiadvány információja szerint Trump utasította különleges képviselőjét, Steve Witkoffot és vejét, Jared Kushnert, hogy moszkvai látogatásuk során a közvetlenül ajánlják fel az orosz elnöknek a „békemegállapodás” részeként, hogy az USA kész elismerni az orosz ellenőrzést a Krím és Ukrajna más megszállt területei felett.
Ezt az ajánlatot állítólag sem a genfi tárgyalásokat követően, sem az európai szövetségesek fenntartásai után nem törölték el.
„Egyre egyértelműbbé válik, hogy az amerikaiakat nem érdekli az európai álláspont. Azt mondják, hogy az európaiak azt tehetnek, amit jónak látnak” – idéznek egy meg nem nevezett forrást.
A Kreml vezetője legutóbbi nyilatkozataiban kijelentette, hogy Oroszország számára a Krím, valamint a Luhanszki és Donyecki területek „oroszként” való jogi elismerése lesz az egyik kulcsfontosságú kérdés a Trump „béketervéről” szóló tárgyalásokon.
Putyin közölte, hogy Oroszország láthatóan kész rögzíteni, hogy „nincs szándékában megtámadni” Európát.
Számos forrás szerint az Egyesült Államok javaslata, miszerint elismeri az orosz ellenőrzést Ukrajna megszállt területei felett, „továbbra is a stratégia része maradt”, még azután is, hogy az amerikai és ukrán delegációk közötti genfi tárgyalásokon módosításokat eszközöltek. Ugyanakkor Ukrajnát nem fogják kényszeríteni annak elismerésére.
A The New York Times cikke arról a lehetőségről ír, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Steve Witkoff különleges elnöki megbízott szerdai találkozóján Oroszország jelzéseket adhatott le, arról hogy beéri az addig elfoglalt területekkel, amennyiben olyan biztonsági és politikai engedményeket kap, amelyekkel hosszú távon Moszkva befolyása alá vonhatja Ukrajnát. Amennyiben a feltételezés igaz, úgy Putyin már a jövő hétvégén megrendezendő orosz-amerikai csúcstalálkozón is megállapodást köthet Donald Trump amerikai elnökkel.
Vlagyimir Putyin már Donald Trump januári hivatalba lépése óta többször jelzést adott, hogy szívesen találkozna amerikai hivatali partnerével, hogy az amerikai-orosz kapcsolatok rendezéséről és az ukrajnai béke kérdéséről tárgyaljanak.
Az orosz fél azért is várt már régóta a találkozóra, mert ez az egyetlen útja, hogy céljait ne a frontvonalon kelljen kiharcolnia, hanem tárgyalóasztalnál érje el azokat – méghozzá Donald Trumppal szemben ülve.
A Kremlben úgy számolnak, hogy az amerikai elnök az egyetlen, aki képes lehet olyan politikai megállapodást tető alá hozni, amely kielégíti Oroszország stratégiai igényeit: Ukrajna távol tartását a NATO-tól, a nyugati katonai jelenlét kizárását az ország területéről, és hosszabb távon egy Moszkva-barát vezetés kialakítását Kijevben.
Augusztus 6-án a Trump-kormányzat különmegbízottja, Steve Witkoff Moszkvában tárgyalt Putyinnal, ami után a felek bejelentették: napokon belül sor kerülhet az orosz–amerikai csúcstalálkozóra. Bár Trump európai vezetőknek azt mondta, később akár egy háromoldalú találkozót is tartana Zelenszkijjel és Putyinnal együtt, a Kreml ettől eltérően kommunikált: Putyin nyitott ugyan Zelenszkij személyes fogadására, de „bizonyos feltételek” teljesüléséhez kötné – ezek teljesülése azonban szerinte „egyelőre messze van”.
A New York Times szerint az orosz elnök puhább álláspontot jelezhetett Witkoffnak a területi kérdésekben.
Bár Moszkva eddig ragaszkodott a 2022-ben annektált négy ukrán régió teljes átadásához, ezek jelentős része még mindig ukrán kézen van. Politikai elemzők szerint Putyin számára a konkrét határvonalaknál fontosabbak a NATO-bővítésre és Ukrajna katonai képességeire vonatkozó garanciák. A Kreml több mint ezer négyzetkilométernyi ukrán területet tart megszállás alatt, a négy 2022-ben annektált régión kívül, ami szintén fontos mozgásteret adhat az alkuhoz.
Az elmúlt hétvégén Trump elnök részben megerősítette a híreszeléseket, amikor megosztotta, hogy olyan megoldás körvonalazódik, melynek területcsere is részét képezi. Az elnök konkrétumok egyelőre még nem akart megosztani.
„Bizonyos területcsere következik, mindkét fél javát szolgálva, de erről később fogunk beszélni” – fogalmazott az amerikai elnök.
Mindez továbbra sem jelenti azt, hogy Moszkva feladná az eredeti céljait. Orosz csapatok továbbra is jelentős előnyben vannak a fronton, és bár a nyári offenzíva lassan halad, a Kremlben úgy látják: ha kell, évekig is folytatják a harcot. Putyin azonban egy Trump által közvetített politikai győzelmet előnyösebbnek láthat, mint újabb lerombolt városok elfoglalását.
Ahogy Tatjana Sztanovaja, a Carnegie Moscow Eurasia Center elemzője fogalmazott: „A terület másodlagos. A lényeg, hogy Ukrajna megszűnjön egy Oroszország-ellenes állam lenni.”
A következő napokban kiderülhet, valóban hajlandó-e Putyin lemondani a további hódításokról, ha cserébe az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől megkapja a biztonsági és politikai engedményeket, amelyekkel hosszú távon Moszkva befolyása alá vonhatja Ukrajnát. A kérdés immár nem az, hogy Oroszország akar-e terjeszkedni, hanem hogy Trump milyen ajánlatot tesz, amellyel Putyin úgy érezheti: elérte, amit akart – anélkül, hogy további területet kellene elfoglalnia.
A körvonalozódó alku vesztese a megállapodásból teljes mértékben kihagyott európai politikai elit vezetői lehetnek, akik a partvonalról bekiabálva igyekeznek Trumpot rávenni, hogy fokozza tovább az Oroszországra nehezedő nyomást. A megállapodás Ukrajna számára kedvezőtlen elemeket is tartalmazhat, azonban Zelenszkij elnök és az ukrán közvélemény eddigi hozzáállása hamar megváltozhat, hogyha az orosz és amerikai fél együttesen várják majd el a megállapodás elfogadását.
[type] => post
[excerpt] => A The New York Times cikke arról a lehetőségről ír, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Steve Witkoff különleges elnöki megbízott szerdai találkozóján Oroszország jelzéseket adhatott le, arról hogy beéri az addig elfoglalt területekkel, amennyibe...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1754912640
[modified] => 1754863382
)
[title] => New York Times: Putyin lemondhat a további területek megszerzéséről, ha jó ajánlatot kap Trumptól
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=159076&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 159076
[uk] => 159294
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 159077
[image] => Array
(
[id] => 159077
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/putyin-witkoff.png
[original_lng] => 1250295
[original_w] => 1597
[original_h] => 791
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/putyin-witkoff-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/putyin-witkoff-300x149.png
[width] => 300
[height] => 149
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/putyin-witkoff-768x380.png
[width] => 768
[height] => 380
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/putyin-witkoff-1024x507.png
[width] => 1024
[height] => 507
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/putyin-witkoff-1536x761.png
[width] => 1536
[height] => 761
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/putyin-witkoff.png
[width] => 1597
[height] => 791
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/putyin-witkoff.png
[width] => 1597
[height] => 791
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1754993414:8
[_thumbnail_id] => 159077
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2102
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 325047562002
[_oembed_b0da45cfedbf8d7b20d4709160808afd] =>
[_oembed_time_b0da45cfedbf8d7b20d4709160808afd] => 1756885857
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 847855
[1] => 8625
[2] => 1159179
[3] => 404
[4] => 138
)
[tags_name] => Array
(
[0] => ajánlat
[1] => békemegállapodás
[2] => területi követelések
[3] => USA
[4] => Vlagyimir Putyin
)
)
[3] => Array
(
[id] => 142548
[content] =>
Az EU felajánlotta Ukrajnának saját megállapodását a „kritikusan fontos anyagok” felhasználásáról. Az jövedelmezőbb lesz, mint az amerikai ajánlat – jelentette ki Stephane Séjournais ipari stratégiáért felelős európai biztos, írta a Politico amerikai kiadvány.
„A 30 kritikusan fontos anyag közül, amelyekre Európának szüksége van, huszonegyet biztosíthat Ukrajna egy kölcsönösen előnyös partnerség keretében”, mondta Sejurne.
Elmondása szerint „az Európa által kínált egyezmény értéke abban rejlik, hogy soha nem fogunk követelni egy kölcsönösen előnyös megállapodást”.
Az európai megállapodás részletei még nem ismertek.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
First outcomes from today’s work with national security advisors of partner countries. European partners, Canada, the EU, and NATO are engaged, and we are also communicating with the American side. I am grateful to everyone for their support.
National security advisers from European countries have arrived in Kyiv.
The representatives of Germany, the United Kingdom, France, Italy, Spain, Latvia, Estonia, Lithuania, Poland, Finland, Canada, the Netherlands, Sweden, Norway, and Denmark, as well as NATO, the European… pic.twitter.com/70j2jna4tt
‼️‼️ 🇸🇰 The Slovak police have launched an investigation against Prime Minister Fico on suspicion of treason due to the shutdown of emergency electricity supply to Ukraine.
A complaint against the prime minister was filed with the authorities by the leader of the "Freedom and… pic.twitter.com/w0sPIRPCnv
Oroszország az ukrajnai ritkaföldfémek és ásványok ellenőrzésére törekszik, bevonva ebbe szövetségeseit is, míg Kijev kölcsönösen előnyös együttműködést kínál partnereinek – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a Reuters brit hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Putyin nem csak elfoglalja azokat (az ásványokat – a szerk.) a földdel együtt, hanem már azon gondolkodik, hogyan vonzzon be más partnereket a szövetségébe – Észak-Koreát, Iránt, és hozzáférést biztosít nekik.” Szerinte bár az oroszok Ukrajna ásványkincseinek 20%-át sem foglalták el, máris több százmilliárd dollárról beszélnek. Hangsúlyozta, meg kell állítani az agresszort, és meg kell védeni az erőforrásokban gazdag Közép-Ukrajnát.
„Meg kell állítanunk Putyint, és meg kell védenünk, amink van – a nagyon gazdag dnyiprói régiót, Közép-Ukrajnát” – jegyezte meg az államfő. Azt is megjegyezte, hogy Kijev még a stratégiai partnereknek sem adja át az erőforrásait, hanem kölcsönösen előnyös együttműködést kínál. „Az amerikaiak segítettek a legtöbbet, és ezért az amerikaiaknak kell a legtöbbet keresniük. És nekik legyen ez a prioritásuk, és meg is lesz. Erről szeretnék beszélni Trump elnökkel is” – mutatott rá.
Az államfő emlékeztetett arra, hogy Oroszország a szovjet geológiai kutatásoknak köszönhetően ismeri Ukrajna kritikus erőforrásainak a helyét, amelyeket az 1991-es függetlenedés után Moszkvába vittek. Arról is beszámolt, hogy Kijev és Washington már tárgyal az ukrán földalatti gáztározók felhasználásának lehetőségéről az amerikai cseppfolyósított gáz tárolására. „A Trump-adminisztrációt ez nagyon érdekli. Készen állunk, és szeretnénk szerződéseket kötni LNG szállítására Ukrajnának. És természetesen egész Európa gázelosztó központja leszünk” – adott hangot meggyőződésének Volodimir Zelenszkij.
