Az Afrikai Unió elítélte, hogy Izrael a közelmúltban független államként ismerte el Szomáliföldet, amely hivatalosan továbbra is Szomália része és szakadár területként tartják számon. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy Izrael haladéktalanul együttműködést kíván kialakítani Szomálifölddel. A lépés jelentős nemzetközi politikai következményekkel járhat.
Az MTI szombati beszámolója szerint Szomáliföld 1991-ben egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szomáliától, és bár saját kormányzattal, rendőrséggel, hadsereggel és pénznemmel rendelkezik, mindeddig egyetlen más ország sem ismerte el független államként. Viszonylag stabilan működő autonóm terület Szomáliához képest, ahol folyamatosak a belpolitikai válságok, és 2006 óta iszlamista lázadók harcolnak a kormány ellen.
Szomáliföld Szomália északnyugati részén, a Vörös-tengert az Indiai-óceánnal összekötő Báb-el-Mandeb-szoros bejáratánál helyezkedik el, a világ egyik legforgalmasabb tengeri útvonala mentén.
Pénteken Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő hivatala bejelentette: Szomáliföld elnökével közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben rögzítették, hogy Izrael hivatalosan független államként ismeri el Szomáliföldet. Izrael szerint a lépésre „az Ábrahám-egyezmények szellemiségében” került sor.
Mahmud Ali Juszuf, az Afrikai Unió végrehajtó bizottságának elnöke közölte: minden olyan lépés, amellyel aláássák Szomália szuverenitását, veszélyezteti a kontinens békéjét és stabilitását. Szavai szerint a bizottság „határozottan elítél minden olyan lépést vagy kezdeményezést, amellyel elismernék a Szomália szerves részét képező Szomáliföld függetlenségét”.
Szomália szövetségi kormánya pénteken törvénytelen lépésnek nevezte, hogy Izrael elismerte Szomáliföldet független államként, és megerősítette, hogy az észak-szomáliai régió továbbra is az ország szuverén területének részét képezi.
A kelet-afrikai államokat tömörítő Kormányközi Fejlesztési Hatóság (IGAD) szombati közleményében leszögezte, hogy Szomália szuverenitását a nemzetközi jog elismeri, és Szomáliföld függetlenségének bármilyen egyoldalú elismerése sérti az ENSZ Alapokmányát, az Afrikai Uniót létrehozó szerződést és az IGAD alapító megállapodását is.
Szomáliföld azon kevés afrikai területekhez tartozik, amelyekkel kapcsolatban néhány hónapja – sajtójelentésekben – szóba került, hogy befogadhatnának a Gázai övezetből kitelepített palesztinokat. Ezt a felvetést azonban sem a szomáliai, sem az izraeli hatóságok nem kommentálták.
A szomáliai kormány ellen lázadó al-Shebaab iszlamista fegyveres szervezet szombaton bejelentette: szembeszállnak Izrael minden arra irányuló kísérletével, hogy „hasznot húzzon” Szomáliföldből.
„Elutasítjuk az izraeliek törekvését arra, hogy megszerezzék vagy használják területünk egy részét. Ezt nem fogjuk elfogadni, és küzdeni fogunk ellene” – közölte az al-Shebaab szóvivője.
Izrael diplomáciai terét szélesítheti a lépés; szélesedik az Ábrahám-egyezményekhez csatlakozó országok köre
A Jerusalem Post beszámolója szerint Izrael külpolitikájában kiszámítható diplomáciai kockázatokat vállal Szomáliföld elismerésével.
Mint írták, ez a lépés szélesítheti Izrael diplomáciai terét és erősítheti stratégiai mélységét, anélkül, hogy a térséget csatatérré változtatná.
A Reuters pedig a döntéssel kapcsolatban egyebek között arról írt, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök közlése szerint Izrael azonnali együttműködést fog keresni Szomálifölddel a mezőgazdaság, egészségügy, technológia és gazdaság területén. A kormányfő nyilatkozatban gratulált Szomáliföld elnökének, Abdirahman Mohamed Abdullahinak, dicsérte vezetését, és izraeli látogatásra hívta meg őt – írja az hirado.hu.
A brit hírügynökség tudósítása is megerősítette Netanjahu azon közlését, hogy a nyilatkozatot azoknak az Ábrahám-egyezményeknek a szellemében tették, amelyeket Trump elnök kezdeményezésére írtak alá. A Reuters emlékeztetett, hogy a 2020-as megállapodásokat Donald Trump amerikai elnök első adminisztrációja közvetítette, és magában foglalta Izrael diplomáciai kapcsolatait az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel, az egyezményhez később más országok is csatlakoztak.
Netanjahu, Gideon Szaár külügyminiszter és Szomália elnöke közös kölcsönös elismerési nyilatkozatot írtak alá – áll az izraeli közleményben.
Abdirahman Mohame Abdullahi közleményében azt mondta, hogy Szomáliföld csatlakozik az Ábrahám-egyezményekhez, és ezt a regionális és globális béke felé vezető lépésnek nevezte. Elmondta, hogy Szomáliföld elkötelezett a partnerségek építése, a kölcsönös jólét és a stabilitás előmozdítása mellett a Közel-Keleten és Afrikában.
[type] => post
[excerpt] => Az Afrikai Unió elítélte, hogy Izrael a közelmúltban független államként ismerte el Szomáliföldet, amely hivatalosan továbbra is Szomália része és szakadár területként tartják számon. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy Iz...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1767011700
[modified] => 1767011221
)
[title] => Izrael elismerte Szomáliföldet – komoly diplomáciai feszültségek várhatók
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=173660&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 173660
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 173661
[image] => Array
(
[id] => 173661
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/izrael-szomalifold.jpg
[original_lng] => 63485
[original_w] => 1047
[original_h] => 540
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/izrael-szomalifold-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/izrael-szomalifold-300x155.jpg
[width] => 300
[height] => 155
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/izrael-szomalifold-768x396.jpg
[width] => 768
[height] => 396
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/izrael-szomalifold-1024x528.jpg
[width] => 1024
[height] => 528
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/izrael-szomalifold.jpg
[width] => 1047
[height] => 540
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/izrael-szomalifold.jpg
[width] => 1047
[height] => 540
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/izrael-szomalifold.jpg
[width] => 1047
[height] => 540
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1767004022:5
[_thumbnail_id] => 173661
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 876
[_oembed_bf831ba845ad3be75d5d149469a8edfd] =>
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
Az Afrikai Unió szombaton hivatalosan is elfoglalta helyét a G20 új tagjaként, a csúcstalálkozó házigazdája, Narendra Modi indiai miniszterelnök meghívására Újdelhiben. Az Afrikai Unió befogadása a csoportba jelentős diplomáciai győzelem Modi számára, aki várhatóan indul a jövő évi országos választásokon az újraválasztásért, és ez erősíti India államfőjének megítélését külföldön.
„India azt javasolta, hogy az Afrikai Unió kapjon állandó tagságot a G20-ban. Úgy vélem, ebben egyetemes egyetértés van” – mondta Modi a csúcstalálkozót megnyitó beszédében. Hozzátette: „mindenki egyetértésével kérem az AU vezetőjét, hogy foglalja el helyét a G20 állandó tagjaként”. Beszéde előtt Modi üdvözölte Azali Aszumanit, Comore-szigetek elnökét, az Afrikai Unió soros vezetőjét.
A G20 tagjai mélyen megosztottak, különösen az ukrajnai háború miatt. Ezzel kapcsolatban az indiai kormányfő úgy fogalmazott, hogy „a világ hatalmas bizalmi válságot él át”. Kifejtette, „a háború súlyosbította ezt a bizalmi válságot. Ha le tudjuk győzni a koronavírus-járványt, akkor a kölcsönös bizalom válságát is le tudjuk győzni”.
Az 55 tagból álló Afrikai Unió nyilatkozatban jelentette be döntését, miszerint azonnali hatállyal felfüggeszti Niger tagságát az ország aktuális helyzetére hivatkozva. A múlt hónapban Nigerben végrehajtott erőszakos hatalomátvétel után a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) egyhetes ultimátumot adott a juntának az eredeti állapot visszaállítására, ellenkező esetben katonai beavatkozással fenyegette meg. Az ECOWAS még augusztus elején tartott rendkívüli csúcstalálkozót, ahol elrendelték a gazdasági közösség készenléti erőinek a mozgósítását.
A hivatalos nyilatkozat szerint ezeket a csapatokat az egyre erőszakosabb nigeri katonai fellépés miatt szükséges készültségbe helyezni, miután az ECOWAS és olyan szövetségesei, mint az Egyesült Államok vagy az Európai Unió több kísérletet tett már a konfliktus diplomáciai rendezésére, mindhiába. Az ország jelenlegi vezetője egyik televíziós beszédében kijelentette, hogy sem a junta sem pedig Niger népe nem akar háborút és továbbra is nyitott az Unióval vagy az ECOWAS-szal való párbeszédre.
Niger lett a világ új migrációs gócpontja Más következményekkel is jár Niger elszigetelődése a nemzetközi közösségtől. Az ENSZ becslése szerint mintegy 7000 migráns rekedt az országban, miután az elnöki gárda tagjai megbuktatták az demokratikusan megválasztott államfőt – írta az AP.
A nigeri junta még a hónap elején zárta le légterét miután lejárt az ECOWAS által adott ultimátum, a szomszédos államok pedig lezárták a határátkelőket, ellehetetlenítve ezzel a menekültek távozását az országból.
Az ENSZ a Nemzetközi Migrációs Szervezet működtette központjaiban jelenleg 5000 embert lát el. A menekültekkel foglalkozó szervezet csak idén körülbelül 1250 embernek segített visszatérni hazájába. Az ENSZ ügynökség nigeri misszióvezetője szerint a határok és az ország légterének lezárása miatt fel kellett ideiglenesen függesztenie a hazaszállításokat, mivel ezek a központok nagyon túlterheltek.
A COOPI nevű, migránsokat támogató olasz segélyszervezet szerint Niger északi részén, az algériai határ közelében fekvő központja további 1300 embert fogadott be a puccs óta. Arra is figyelmeztetett, hogy amennyiben nem nyílnak meg a határok hamarosan elfogy a menekültek számára összegyűjtött élelem és víz.
A puccs előtt Niger az Európai Unióval együttműködve próbálta lelassítani a bevándorlók folyamatos áradatát Líbiából és Algériából a Földközi-tengeren át. Az unió több mint 200 millió dollárt adott Nigernek az ország biztonsági, társadalmi, gazdasági, valamint a migrációs kihívásainak kezelésére. A hatalomátvétel után azonban hivatalosan is felfüggesztették a migrációs együttműködést.
