Ukrajna Külügyminisztériuma élesen reagált arra a látogatásra, amelyet szeptember 18–20. között Burkina Faso nagykövete, Aristide Tapsobi, Mali nagykövete, Seyda Kamisoki, valamint Niger nagykövete, Issa Abdu Sidik tett az ideiglenesen elfoglalt Krímen.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy az ilyen cselekedetek súlyosan sértik a nemzetközi jogot, Ukrajna szuverenitását és területi integritását, valamint az ENSZ Közgyűlésének 68/262. számú határozatát, amely megerősíti, hogy semmilyen kísérletet nem ismernek el a Krím és Szevasztopol státuszának megváltoztatására.
Emellett a diplomáciai képviselők figyelmen kívül hagyták az ukrán jogszabályokat, amelyek szabályozzák a belépést az ideiglenesen megszállt területekre.
Február 8-án, szombaton Donald Trump elnök aláírta azt a rendeletet, amely csökkenti az Egyesült Államok Dél-Afrikának nyújtott pénzügyi támogatását, számolt be a Reuters. 2023-ban az Egyesült Államok közel 440 millió dollárnyi segélyt juttatott el Dél-Afrikának.
A dél-afrikai külügyminisztérium azt válaszolta, hogy a rendeletből „hiányoznak a pontos tények és nem tartalmazza Dél-Afrika gyarmatosításának és apartheidjének mély és fájdalmas történelmét”.
A Fehér Ház ugyanakkor közölte, hogy Washington tervet dolgoz ki a dél-afrikai fehér gazdák és családjaik menekültként történő áttelepítésére.
A Trump-kormányzat szerint az amerikai tisztviselők lépéseket tesznek a kiemelt humanitárius segítségnyújtás érdekében, beleértve a beutazást és az áttelepítést a Dél-Afrikában élő afrikaiak számára, akik főként az első holland és francia telepesek fehér leszármazottjai.
Trump bizonyítékok megnevezése nélkül kijelentette, hogy Dél-Afrikában földeket koboztak el, és bizonyos embercsoportokkal „nagyon rosszul” bánnak.
Mint ismeretes, Marco Rubio amerikai külügyminiszter nem utazik el a G20-ak csúcstalálkozójára, amelyet a dél-afrikai Johannesburgban tartanak. Rubio elmondása szerint a döntés azért született, mert Dél-Afrika „nagyon rossz dolgokat csinál”, többek között „kisajátítja a magántulajdont”.
Oroszország erőit annyira leköti az ukrajnai háború, hogy gyakorlatilag a világon mindenhol visszaszorulnak az érdekeltségei.
Moszkva hatalmas propagandagépezete a kontinensen Oroszországot az afrikaiak felszabadításáért és nemzeteik szuverenitásáért kiálló nagyhatalomként mutatja be. Narratívája alátámasztására ki tudja használni a nyugati befolyás kiszorításáért harcoló gyarmatellenes lázadások szovjet támogatásának emlékét.
A valóság kevésbé fényes. Moszkva alig több, mint a fennálló rezsimek opportunista támogatója, aki bányászati ügyletekért cserébe, amelyek segítenek finanszírozni ukrajnai háborúját, rablógazdálkodást folytat. Ebből a célból olyan zsoldosokat kínál fel, akikről kiderült, hogy túlzottan alulfelszereltek és túlterheltek azokhoz a feladatokhoz, amelyekbe belekeveredtek. És mivel Oroszország maga is túlterhelt − erőit annyira lefoglalja Ukrajna, hogy már nem tudta megvédeni értékes szíriai kliensrendszerét sem −, a Kreml afrikai hatalma kezd összeomlani − írja a Foreign Policy.
Minden olyan országban Afrikában, ahol Oroszországnak érdekeltségei vannak − Maliban, Burkina Fasóban, Nigerben, Szudánban és a Közép-afrikai Köztársaságban − a helyzet radikálisan romlott a civilek számára, és jelentősen nőtt az erőszakos cselekmények halálos áldozatainak száma. Az elmúlt néhány év aktivitása után Moszkva keze egyre gyengül, és ezt sok kormány kezdi megérezni. Most, hogy az orosz erők a jelentések szerint megkezdik szíriai légibázisuk és katonai logisztikai központjuk kiürítését Latakiában, Oroszország keze Afrikában még gyengébbnek tűnik.
Vegyük Malit, a Kreml nyugat-afrikai stratégiájának sarokkövét. Moszkva megdöbbentő módon lépett fel, amikor kezdetben beavatkozott Maliban. Olyan dezinformációs kampányokat támogatott, amelyek segítettek lázba hozni az elit-, francia- és ENSZ-ellenes hangulatot. 2020-ban Moszkva a mali katonatisztek egy csoportja által végrehajtott puccs mögé állt. Amikor 2021-ben Burkina Fasóban és 2023-ban Nigerben hasonló, orosz támogatású katonai puccsok következtek, ezek végül egy kiterjedt, nyugati vezetésű terrorizmusellenes kampányt váltottak ki, és felborították a régió teljes, Franciaország által garantált biztonsági struktúráját.
Jevgenyij Prigozsin, az orosz félkatonai Wagner-csoport vezetője mintegy 1500 orosz zsoldost küldött Maliba. Ezek a csapatok állítólag részt vettek az elmúlt évek legsúlyosabb mészárlásainak elkövetésében a kontinensen, többek között a 2022-es Moura faluban, ahol az ENSZ becslése szerint 500 férfit, nőt és gyermeket végeztek ki.
⚡️Slovak Prime Minister Robert Fico has come to see putin in the kremlin.
The topic of their conversation is likely to be the agreement on the transportation of Russian gas through Ukraine to Europe, which expires at the end of December.
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
President Trump: "We get a lot of bullshit thrown at us by Putin, if you want to know the truth. He's very nice all the time, but it turns out to be meaningless." pic.twitter.com/VMnXSTuCiK
Ukrajna kész megosztani tapasztalatait Afrikával, különös tekintettel a Wagner-zsoldosok pusztításával kapcsolatos ismeretek átadására – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelentette egy újságírókkal folytatott beszélgetés során, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök hangsúlyozta:
Ukrajna fel tudja ajánlani, amije van, ahol feltétlen vezető. Nem az élelmezésbiztonság az egyetlen, amink van. Különféle küldetéseken voltunk az afrikai kontinens országaiban. Tisztjeink és katonáink voltak ott.
Az államfő kiemelte: az ukrán hadsereg mai tapasztalata minden bizonnyal egészen más élmény. „Tudjuk, kik a Wagner-zsoldosok, tudjuk, hogyan kell harcolni ellenük, tudjuk, hogyan kell elpusztítani őket” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete bejelentette a szervezet Biztonsági Tanácsa reformjának új paramétereit, amelyek az állandó tagok számának növelését irányozzák elő.
A diplomata ezt az Amerikai Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsában tartott beszédében mondta csütörtökön, szeptember 12-én.
Thomas-Greenfield emlékeztetett arra, hogy jelenleg három nem állandó helyet osztanak ki az afrikai régiónak a Biztonsági Tanácsban, de ezek „nem teszik lehetővé, hogy az afrikai országok teljes mértékben kihasználják tudásukat és hangjukat”.
„Ezért az afrikai országok nem állandó tagsága mellett az Egyesült Államok támogatja két állandó hely létrehozását Afrikának a Biztonsági Tanácsban. Afrikai partnereink erre törekednek, és hiszünk abban, hogy ez az igazságos” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete emellett támogatta a „kis szigeti fejlődő országok” képviseletének felvételét is a Biztonsági Tanácsba.
Emellett Thomas-Greenfield bejelentette, hogy az USA támogatja a Biztonsági Tanács tevékenységét meghatározó ENSZ Alapokmány szövegének megváltoztatásáról szóló tárgyalásokon való részvételt.
A Biztonsági Tanács reformját az öt állandó tagnak, köztük Oroszországnak és Kínának, valamint a Közgyűlés kétharmadának egyhangúlag jóvá kell hagynia.
[type] => post [excerpt] => Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete bejelentette a szervezet Biztonsági Tanácsa reformjának új paramétereit, amelyek az állandó tagok számának növelését irányozzák elő. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1726259220 [modified] => 1726234015 ) [title] => Az Egyesült Államok két állandó helyet biztosít Afrikának az ENSZ Biztonsági Tanácsában [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=126522&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 126522 [uk] => 126481 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 126482 [image] => Array ( [id] => 126482 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/linda-thomas-greenfield.jpeg [original_lng] => 192387 [original_w] => 1200 [original_h] => 800 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/linda-thomas-greenfield-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/linda-thomas-greenfield-300x200.jpeg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/linda-thomas-greenfield-768x512.jpeg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/linda-thomas-greenfield-1024x683.jpeg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/linda-thomas-greenfield.jpeg [width] => 1200 [height] => 800 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/linda-thomas-greenfield.jpeg [width] => 1200 [height] => 800 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/linda-thomas-greenfield.jpeg [width] => 1200 [height] => 800 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1726223216:5 [_thumbnail_id] => 126482 [_edit_last] => 5 [views_count] => 2026 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_c32dd26aadde9d0cdd0b5f6b878c904b] =>
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Niger, Mali és Burkina Faso katonai vezetői úgy döntöttek szombati, Niameyben tartott csúcstalálkozójukon, hogy újabb lépést tesznek a szorosabb integráció irányába, és konföderációt hoznak létre.
A találkozó zárónyilatkozatából kiderült, hogy a három ország megállapodást írt alá, amellyel létrehozták a Száhel-országok Konföderációját. Megegyeztek abban, hogy „egyesítik eszközeiket” a stratégiainak minősített területeken, például a mezőgazdaság, a vízellátás, az energiaszolgáltatás és a közlekedés terén. Kinyilvánították azt is, hogy a helyi nyelvek használatát támogatják a sajtóban.
Mali, Burkina Faso és Niger katonai vezetése tavaly szeptemberben kötött védelmi szövetséget, és akkor megalapították a Száhel-országok Szövetségét (AES) „a kollektív védelem és a kölcsönös segítségnyújtás” céljával. A három ország januárban jelentette be, hogy kilépnek a Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közösségéből (ECOWAS), a konföderáció mostani létrehozása pedig véglegesíti ezt a szakítást.
Még a csúcstalálkozó megnyitóján Abdourahamane Tiani tábornok, Niger de facto államfője kijelentette: Niger, Mali és Burkina Faso „végérvényesen hátat fordított” az ECOWAS szervezetének.
Az ECOWAS a tavaly júliusi nigeri katonai puccs után súlyos szankciókat vezetett be Niger ellen, és katonai beavatkozást helyezett kilátásba annak érdekében, hogy helyreállítsák ott az alkotmányos rendet. Az ECOWAS korábban már felfüggesztette a szintén junták vezette Malit és Burkina Fasót. A szankciókat ugyan később visszavonták, de a viszony továbbra is fagyos maradt a két tömb között.
Az ECOWAS vasárnap tart csúcstalálkozót Nigéria fővárosában, Abujában.
A német védelmi minisztérium szombaton arról tájékoztatta a parlamentet, hogy bezárják a niameyi légi bázist, miután nem tudtak megállapodásra jutni a nigeri hatóságokkal arról, hogy az ott állomásozó katonák mentelmi jogot kaphassanak. A támaszpontot augusztus 31-én zárják be, addig minden katona visszatér Németországba – értesült a dpa német hírügynökség.
A niameyi légi bázis korábban logisztikai központként működött az ENSZ mali békefenntartó küldetése (MINUSMA) támogatására. A missziót tavaly év végén lezárták.
Az Egyesült Államok e hét végén hagyja el Niameyben fenntartott katonai támaszpontját, majd a következő hetekben az onnan 750 kilométerre északkeletre fekvő agadezi bázisát is kiüríti.
Az Oroszországi Föderáció jelentősen felerősítette a külföldi zsoldosokat toborzó kampányát az Ukrajna elleni háborúba Közép-Afrikában, többek között Ruandában, Burundiban, Kongóban és Ugandában, számolt be a védelmi minisztérium Hírszerzési Főosztályának sajtószolgálata.
Megjegyezték, az afrikaiak toborzásával az orosz védelmi minisztérium egy speciálisan létrehozott egysége foglalkozik.
A zsoldosokat 2000 dolláros fizetéssel csábítják a szerződés aláírására, havi 2200 dolláros bért ígérnek egészségbiztosítással, valamint orosz útlevél kiadását ígérik a katonának és családtagjainak.
Az Unian hírügynökség szerint Oroszország Afrikában toboroz zsoldosokat, hogy az ukrajnai háborúban vethesse be őket, de a képlet alapvetően nem ilyen egyszerű.
Az Unian szerint az oroszországi Kurszk régióban jelenleg is zajlik úgy 50-100 katona toborzása, akikből az úgynevezett „afrikai hadtest” jönne létre, őket az Afrikában tevékenykedő Wagner-zsoldosok helyettesítésére hozták létre.
Az „afrikai hadtestet” Burkina Faso területén vetnék be, és a zsoldosok fő tevékenysége a helyi zsoldosok kiképzése, és az Ukrajna elleni háborúban bevetendő újabb csapatokat is ők képeznék ki.
Afrika nemcsak az ukrán fegyverek megvásárlásában érdekelt, hanem abban is, hogy azok gyártását a területén végezzék – mondta Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere.
„A teljes körű háború kezdete előtt Afrika volt az egyik legnagyobb piac az ukrán katonai termékek értékesítésében. Ma Afrika arra vár, hogy az ukrán vállalatok visszatérjenek erre a fegyvereladási piacra. Egyelőre ez a lehetőség természetesen zárva van” – mondta Kuleba a Védelmi Iparágak Nemzetközi Fóruma keretében tartott panelbeszélgetésen.
A miniszter szerint a második dolog, ami Afrika részéről megjelent, az ukrán fegyverek és lőszerek gyártásának Afrika területére történő helyezése.
„Ez egy új trend” – mondta Kuleba. Úgy véli, hogy „nagyon magas lesz az igény az Ukrajnában gyártott fegyverek értékesítésére és gyártására”.
Russia makes a mistake if it thinks it can “wait out” military aid for Ukraine. Ukraine will only get stronger, and Russian aggression will fail. We are not just bringing weapons to Ukraine. We are ramping up domestic production and co-production with partners in NATO and beyond. pic.twitter.com/mljxtPNKX6
Our talks at @MFA_Ukraine proved that Ukraine and the UK are determined to work together toward victory.
The UK remains steadfast in providing Ukraine with weapons, increasing their co-production, and ridding the Black Sea of Russian threats. pic.twitter.com/k3ZGNo3RcN
Russia's international isolation continues to grow.
After failing to be elected to the International Court of Justice, the IMO, UNESCO, and the OPCW executive boards in November, Russia suffered another diplomatic defeat at the Danube Commission, one of the world's oldest…
Az Európai Unió azt tervezi, hogy kihasználja Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök távollétét a G20-ak indiai csúcstalálkozóján, hogy jóváhagyja az Afrikai Uniónak a G20-ak csoportjába való felvételére vonatkozó kérelmét, számolt be a Bloomberg saját forrásaira hivatkozva, közölte az Espresso.
Megjegyezték, a 27 tagú blokk szeretné megmutatni, hogy a gyarmatosítás nehéz öröksége ellenére komolyan gondolja az Afrikával való partnerség felülvizsgálatát.
Források adatai szerint a szeptember 9-10-i indiai találkozón az európai vezetők szeretnék jóváhagyni az Afrikai Unió kérelmét, hogy a G20-ak állandó tagjává váljanak.
A Bloomberg azt írja, hogy az állandó tagság a „meghívott nemzetközi szervezet” státusz helyett az Afrikai Uniónak az EU-val azonos státuszt biztosítana.
„Ez annak a törekvésnek a része, hogy az afrikai országok erősebb hangot kapjanak, amikor nemzetközi szervezetek döntenek az őket érintő intézkedésekről. Különösen a globális felmelegedés leküzdésére tett erőfeszítésekről beszélünk, amelyet főként a G20-országok kibocsátása okoz” – tették hozzá a források.
Szintén az újdelhi találkozó napirendjén szerepel az Ukrajna elleni orosz háború globális élelmezésbiztonságra gyakorolt következményeinek megvitatása is, amely helyzet súlyosbodással fenyeget, miután Putyin megtagadta a gabonaszerződés újraindítását.
A szeptember 9-i tárgyalásokon Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Olaf Scholz német kancellár vesz részt. Afrikai részről a G20-tag Dél-Afrika, valamint Egyiptom, Nigéria és az Afrikai Unió jelenlegi elnöki tisztét betöltő Comore-szigetek vezetői vesznek részt.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unió azt tervezi, hogy kihasználja Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök távollétét a G20-ak indiai csúcstalálkozóján, hogy jóváhagyja az Afrikai Uniónak a G20-ak csoportjába való felvételére vonatkozó kérelmét. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1693998540 [modified] => 1693991649 ) [title] => Bloomberg: Az EU tervei szerint kihasználja az Oroszországi Föderáció és Kína távollétét a G20-csúcson, hogy befolyásolja Afrikát [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=88993&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 88993 [uk] => 88923 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 88924 [image] => Array ( [id] => 88924 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/279238-3-new-960x380-0.webp [original_lng] => 255594 [original_w] => 960 [original_h] => 659 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/279238-3-new-960x380-0-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/279238-3-new-960x380-0-300x206.webp [width] => 300 [height] => 206 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/279238-3-new-960x380-0-768x527.webp [width] => 768 [height] => 527 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/279238-3-new-960x380-0.webp [width] => 960 [height] => 659 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/279238-3-new-960x380-0.webp [width] => 960 [height] => 659 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/279238-3-new-960x380-0.webp [width] => 960 [height] => 659 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/279238-3-new-960x380-0.webp [width] => 960 [height] => 659 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1693981026:12 [_thumbnail_id] => 88924 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2815 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_51bba45a52b5540e371b586c0c7e275f] =>
Той, хто віддає накази атакувати критичну інфраструктуру, щоб заморозити цивільних, і організовує тотальну мобілізацію, щоб засипати фронт трупами, категорично не може сидіти за одним столом з лідерами G20. Час покласти край ru-лицемірству. Рф має бути вигнана з усіх майданчиків.
