Az Egyesült Államok további 144 millió dollárt biztosít az afganisztáni humanitárius válság leküzdésére, számolt be a Fehér Ház sajtószolgálata október 29-én.
A pénzeszközöket az országban uralkodó humanitárius válság leküzdésére fordítják: gyógyszerre, élelmiszerre és vízre.
Az Egyesült Államok által Afganisztán és az afgán menekültek számára elkülönített pénzeszközök teljes összege 2021-ben eléri a 474 millió dollárt. „Ez a legnagyobb támogatási összeg”, – áll a közleményben.
A pénzt humanitárius szervezeteknek adják át. A pénzeszközöket gyógyszerekre, élelmiszerre és vízre, valamint mindenre, amire szükségük van a rászoruló afgánoknak, beleértve a szomszédos országokban élő afgán menekülteket is.
Emlékeztetőül, az EU egy hónapon belül nagykövetség megnyitását tervezi Afganisztánban. A testületnek segítenie kell az EU-t az emberi jogokért való lobbijában, és rá kell kényszerítenie a tálibokat kötelezettségeinek teljesítésére. Egyben közölték, az ENSZ alapot hozott létre Afganisztánnak nyújtandó gazdasági támogatás céljából. Afganisztánban 2022 közepére szinte minden háztartás a szegénységi küszöb alá kerülhet.
Az Egyesült Államok azért kezdett tárgyalásokat a radikális tálib mozgalom képviselőivel a csapatok Afganisztánból való kivonásáról és egy politikai megállapodásról, mert katonailag nem tudták legyőzni őket, és kénytelen volt folyamatosan feladni állásaikat – mondta az Egyesült Államok korábbi afganisztáni különmegbízottja.
Zalmay Khalizad erről a CBS televíziónak beszélt egy vasárnapi interjújában.
A tálibok jelentik Afganisztán valóságát. Nem győztük le őket. Valójában akkor is sikeresek voltak a harctéren, amikor mi tárgyaltunk velük, és azért tárgyaltunk velük, mert katonailag a helyzet nem úgy alakult, ahogy szerettük volna, minden évben veszítettünk (az ellenőrzött) területekből
– mondta.
Egy tévériporter megkérdezte, hogy a tálibok valóban megnyerték-e a háborút.
Előreléptek, bár lassan
– válaszolta Khalilzad.
Pozíciókat adtunk át a táliboknak, és az alternatíva az volt, hogy vagy megegyezünk, vagy folytatódik a tálibok előrenyomulása
– tette hozzá.
A múlt héten kedden az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy Khalilzad távozik az afganisztáni különmegbízotti posztról, és hogy helyettese, Thomas West veszi át a tisztséget. Az amerikai sajtó szerint a 70 éves Khalilzad előző nap nyújtotta be lemondását a tárca vezetőjének. Khalilzad a levélben többek között elismerte, hogy nem sikerült megvalósítani az afgán kormány és a radikális tálibok és az Egyesült Államok közötti politikai megállapodást, amelynek közvetítésében ő segédkezett az előző amerikai kormányzat idején.
Az afgán kormány és a tálibok közötti politikai megállapodás nem a tervek szerint alakult
– mondta.
Khalilzad pastu, aki amerikai állampolgárságot kapott, és eredetileg Afganisztánból származik. A George W. Bush elnök vezette kormányzatban afganisztáni különmegbízottként, majd kabuli nagykövetként szolgált. Az előző amerikai elnök, Donald Trump 2018 szeptemberében nevezte ki ismét afganisztáni különmegbízottnak. A Trump-kormányzat és a tálibok közötti, 2020 februárjában, a katari fővárosban, Dohában aláírt békemegállapodás tervezője lett.
A radikális tálibok nagyszabású hadműveletet indítottak Afganisztán ellenőrzésének átvételére azt követően, hogy az Egyesült Államok tavasszal bejelentette, hogy ki akarja vonni csapatait az iszlám köztársaságból. Augusztus 15-én a tálibok harc nélkül bevonultak az afgán fővárosba, Kabulba, Asraf Gáni afgán elnök külföldre menekült. Az amerikai csapatok szeptember elejére teljesen kivonultak Afganisztánból, véget vetve közel 20 éves jelenlétüknek.
Hamar kibújt a szög a zsákból az afganisztáni tálib hatalomátvétel kapcsán. Miután a szélsőséges iszlamista milícia szóvivője azt állította néhány hete, hogy nem történnek attrocitások a hatalomátvételt követően, nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem igaz. A nőket elüldözték a médiából, valamint a kormányzati pozíciókból, az etnikai és vallási kisebbségek pedig szintén súlyos megkülönböztetéssel találták szembe magukat.
Bár az új, tálibok vezette afgán kormány hangsúlyozta, szeretné felvenni a diplomáciai kapcsolatot a nyugati világgal is, lassan az európai vezetőknek is leesett, hogy a iszlám fundamentalista szervezettel nem lesz egyszerű az együttműködés. Franciaország külügyminisztere egyenesen odáig ment, hogy kijelentette: a tálibok hazudnak, amikor befogadó és mindenkit képviselő országról beszélnek. Nyugaton visszanyalt a fagyi az iszlamista “befogadás” és elfogadás mantrája kapcsán.
Párizs vonakodik elismerni Afganisztán újonnan létrejött tálib kormányát, és semmiféle kapcsolatot sem akar vele fenntartani – mondta Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a France 5 tévécsatornának szombat éjjel. A francia diplomácia vezetője szerint a tálibok hazudnak. Azt mondták, megengedik, hogy néhány külföldi és afgán állampolgár szabadon elhagyhassa az országot, és befogadó, mindenkit képviselő kormányról beszéltek, de hazudnak – mutatott rá. A francia kormány először tetteket akar látni, és a tálibokon van a sor – hangsúlyozta Le Drian.
Afganisztánban több francia állampolgár tartózkodik még, valamint több száz afgán, akik segítettek Franciaországnak az elmúlt években. Le Drian vasárnap Katar fővárosába, Dohába utazik, hogy tárgyaljon az ő kimenekítésükről. Párizs eddig mintegy háromezer embert evakuált az országból. A nemzetközi közösség több képviselője megjegyezte már, hogy az ideiglenes tálib kormány nem teljesítette azt az ígéretét, hogy az etnikai csoportoknak és vallási kisebbségeknek is helyet ad az új kormányban. Emellett számos olyan értesülés látott napvilágot, amely szerint a tálibok nem tartják tiszteletben azokat a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeket, amelyek mellett Afganisztán az elmúlt évtizedekben elkötelezte magát, beleértve az alapvető szabadságok megkülönböztetés nélküli tiszteletben tartását.
A tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért az afganisztáni háború. Kedden megalakult a tálibok átmeneti kormánya Hasszán Ahund molla ügyvivő miniszterelnök vezetésével.
Médiaértesülések szerint Ahund a radikálisok egyik kevésbé ismert vezetője, aki vélhetően a rivális tálib frakciók közötti kompromisszumos megoldásként került a kormányfői tisztségbe. A kandahári születésű Ahund a tálib mozgalom alapítóinak egyike, és a tálibok elhunyt társalapítója, Omár molla közeli szövetségese volt. Egyelőre nem tudni, hogy az ügyvivő kormány megbízatása meddig szól, és lesznek-e választások.
Forrás: MTI, Fotó: MTI/EPA/Muhammad Szadik
[type] => post
[excerpt] => Hamar kibújt a szög a zsákból az afganisztáni tálib hatalomátvétel kapcsán. Miután a szélsőséges iszlamista milícia szóvivője azt állította néhány hete, hogy nem történnek attrocitások a hatalomátvételt követően, nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem igaz.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1631455200
[modified] => 1631445252
)
[title] => A francia diplomácia vezetője szerint a tálibok hazudnak, nem ismerik el az új afgán kormányt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=29941&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29941
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 29942
[image] => Array
(
[id] => 29942
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/talibok.jpg
[original_lng] => 98659
[original_w] => 1000
[original_h] => 563
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/talibok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/talibok-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/talibok-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/talibok.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/talibok.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/talibok.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/talibok.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1631434452:10
[_thumbnail_id] => 29942
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2017
[_oembed_8f1fa5bd746ee9cce6decce84f888002] =>
[_oembed_time_8f1fa5bd746ee9cce6decce84f888002] => 1633232513
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
)
[tags] => Array
(
[0] => 2088
[1] => 38869
[2] => 37723
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Afganisztán
[1] => afganisztáni helyzet
[2] => afganisztáni kivonulás
)
)
[3] => Array
(
[id] => 29711
[content] =>
Oroszország nem vesz részt a G7-csoport szerdára meghirdetett külügyminiszteri szintű tanácskozásán, amelybe a legfejlettebb országok be akarták vonni Moszkva és Peking képviselőjét is – jelentette ki a TASZSZ hírügynökségnek Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. Korábban Motegi Tosimicu, a japán diplomácia vezetője bejelentette, hogy a G7-csoport külügyminiszterei szeptember 8-án vitatják majd meg az afganisztáni helyzetet és hogy ezen a fórumon Oroszország és Kína képviselőjének is jelen kell lennie.
Az orosz fél azonban nem érti, hogy a G7 Afganisztánról szóló találkozóján hogyan venne részt Oroszország és Kína. Zaharova elmondása szerint Moszkva ugyan jelzést kapott Párizstól és Berlintől a témában tartandó találkozó lehetőségéről, de arról szó sem volt, hogy azt a G7 keretében tartanák meg. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak arra a kérdésére válaszolva, hogy el fogja-e ismerni Oroszország a tálibokat, azt mondta, hogy Moszkva figyelemmel fogja kísérni, milyenek lesznek az (ideiglenes) afgán kormány első és további lépései és hogy mi történik majd Afganisztánban.
Zamir Kabulov, az orosz elnök afganisztáni különmegbízottja azt is elmondta, hogy Oroszország meghívást kapott a táliboktól az ideiglenes kormány összetételének meghirdetésére. „Követünk azonban van ott, így senkinek nem kell odautaznia” – tette hozzá. Arról azonban már nem jött hír, hogy az orosz diplomáciai küldöttség vezetője ott volt-e bejelentésen. Az al-Dzsazíra televízió közlése szerint a keddi eseményre Törökország, Kína, Oroszország, Irán, Pakisztán és Katar kapott meghívást. Szergej Lavrov külügyminiszter hétfőn kijelentette, hogy Moszkva abban az esetben lenne hajlandó képviseltetni magát az új afgán kormány beiktatásán, ha az befogadó lesz és tükrözni fogja az afgán társadalom teljes spektrumát, beleértve az összes etnikai csoportot.
I took part in a G7 ministerial meeting at the invitation of Japanese FM Hayashi Yoshimasa. We focused on everything needed for Ukraine's victory in 2023. There will be rapid deliveries of weapons and new sanctions. Russia must realise we won’t tire of countering its aggression. pic.twitter.com/Z6sCs4yLPY
Az otthonukhoz minél közelebb kell segíteni az afganisztáni tálib fordulat miatt menekültté váló embereknek – mondta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben.
A kormányfő Sebastian Kurz osztrák kancellárral tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az uniós belügyminiszterek keddi értekezletén Németország azt az álláspontot képviseli, hogy „lehetőleg sok embernek a hazájához közel kell biztosítani a humanitárius ellátás lehetőségét”.
Merkel hangsúlyozta, hogy a menekültek előre meghatározott csoportokba, kontingensekbe rendezett befogadásáról majd csak akkor lehet tárgyalni, amikor már látható, hogy milyen nemzetközi menekültügyi folyamatok indulnak be a tálib hatalomátvétel miatt.
Minden támogatás „jó és fontos”, amelyet az Afganisztán térségében fekvő országoknak lehet biztosítani a humanitárius segítségnyújtásra. Ugyanakkor az ENSZ menekültügyi főbiztossága (UNHCR) szerint egyelőre nem is a határokon átívelő, hanem a belső migráció a „nagy probléma” – tette hozzá Angela Merkel. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az egészségügyi és humanitárius szállítmányok Afganisztánba juttatásához „létfontosságú” a kabuli nemzetközi reptér üzemeltetése.
A német kancellár elmondta, hogy a napokban tárgyalásokat folytattak több európai ország, köztük Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia és Olaszország kormányával arról, hogy miként lehet közösen létrehozni „átmeneti, vagy egy erősebb” képviseletet Kabulban azzal a céllal, hogy állandó legyen a kapcsolat a tálib vezetéssel. Ez nem jelent diplomáciai elismerést, csupán a érintkezés csatornáinak megszilárdítását – húzta alá Angela Merkel.
Szólt arról is, hogy kormánya leginkább arra összpontosít, hogy rendezze a német hadsereg (Bundeswehr), a segélyszervezetek és más német szervezetek helyi segítői és családjaik helyzetét. Egyelőre a csoport nagysága is bizonytalan, 10 és 40 ezer fő közötti lehet, és nem tudni, hogy mennyien akarják elhagyni a hazájukat.
Sebastian Kurz kijelentette, hogy kormányának álláspontja ismert és változatlan, azaz Ausztria továbbra is elzárkózik újabb afgán menekültek befogadásától. Hozzátette, hogy az osztrák kormány is azt tartja a legfontosabbnak, hogy a menekülteknek a hazájukhoz minél közelebb biztosítsák a támogatást.
Fatima Gailani, az egyik legismertebb afgán nőjogi aktivista egy interjúban Joe Biden amerikai elnököt is vádolta az Afganisztánban kialakult katasztrofális helyzetért. Többek között azt mondta, hogy Biden elnök nagyon-nagyon meggondolatlan és egy szuperhatalom vezetőjeként nem így kellene viselkedjen.
Gailani asszony nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy az amerikai elnök nem képes a Dohában általuk kötött, politikai rendezésről szoló egyezmény betartására rábírni a tálibokat.
Hosszasan nyilatkozott a német külföldi közszolgálati csatornának, a Deutsche Wellenek (DW) az egyik legismertebb afgán nőjogi aktivista, Fatima Gailani. Gailani jelenleg Dohában él, és egyike azon négy nőnek, akik tizenegy hónapon át tárgyaltak a tálibokkal a katari fővárosban.
Fatima Gailani egy, az 1980-as években a szovjet megszállás ellen küzdő magas rangú mudzsahedin lánya, aki Londonban tanult. A családja annak idején az egyik legbefolyásosabbnak klánnak számított az egész országban. Miután 2001-ben az amerikaiak Afganisztán nagy részén megdöntötték a tálibok uralmát, részt vett az új afgán alkotmány megalkotásában. később a Vöröskereszt helyi megfelelőjét, a Vörösfélholdat vezette.
A DW munkatársai az interjút még a kabuli reptér elleni, több mint 100 halálos áldozattal – köztük 13 amerikai katona – járó csütörtöki terrortámadás előtt rögzítették. Nyilatkozatában Gailan asszony a megfutamodása miatt egyenesen hazaárulónak nevezte Asraf Gáni (volt) afgán elnököt, aki sajtóhírek alapján jelenleg Dubajban tartózkodik. Ugyanakkor hozzátette, hogy az összeomlásért nem lehet kizárólag egy embert, tehát Asraf Gánit hibáztatni. Majd arról beszélt, hogy Joe Biden amerikai elnököt is komoly felelősség terheli a kialakult helyzetért.
Az újságíró azon kérdésére válaszolva, hogy mit üzenne Joe Bidennek, az egyik legismertebb afgán nőjogi aktivista azt mondta: „elnök úr, amit Afganisztánban művelt, az nagyon-nagyon meggondolatlan volt”. Fatima Gailani kiemelte: „Biden úr, egy szuperhatalom vezetőjeként nem így kellene viselkedjen”.
Álláspontját részletezve arról beszélt: nyomatékosan leszögezi, nem akarta, hogy akár egyetlenegy külföldi katona is maradjon Afganisztánban. Ő mindenekelőtt békét akart. Szerinte éppen azért a külföldi, amerikai katonáknak előbb a békét kellett volna garantálniuk és utána elhagyniuk az országot. Gailan asszony véleménye alapján rendezett körülmények között kellett volna kivonni az amerikai katonákat. Továbbá aggodalmát fejezte ki az afgán lányok és nők helyzete iránt.
Végezetül Fatima Gailani a következő üzenetet tolmácsolta Biden elnök felé: „kötöttetek a tálibokkal Dohában egy egyezményt, amelynek része a politikai rendezés is. „Mi a helyzet az egyezménnyel? Hol van a politikai rendezést?”
A DW interjúja alapján az Afganisztánban kialakult katasztrofális helyzetért – Asraf Gáni mellett – a nőjogi aktivista, dohai tárgyaló elsősorban Joe Bident hibáztatja.
Vanj Ji kínai külügyminiszter vasárnap telefonbeszélgetést folytatott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, véleményt cserélve az afganisztáni helyzetről és a kínai–amerikai kapcsolatokról – adta hírül a kínai média.
A beszélgetésen Blinken elmondta, az amerikai katonák Afganisztánból való kivonásának kritikus szakaszában Washington úgy véli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának világos és egységes hangon kell megszólalnia, hogy megmutassa, a nemzetközi közösség azt várja a táliboktól, hogy biztosítsák a külföldi állampolgárok biztonságos távozását és az afgán emberek hozzáférését a humanitárius segélyekhez, és garantálják azt, hogy Afganisztán területe nem válik terrorista támadások melegágyává, a terrorizmus menedékhelyévé.
Vang közölte, hogy az afgán helyzet alapvető változáson ment keresztül és szükség van arra, hogy valamennyi fél kapcsolatot építsen a tálibokkal, és azt aktívan fenntartsa.
„Az Egyesült Államoknak különösen együtt kell dolgoznia a nemzetközi közösséggel, hogy Afganisztánnak sürgős gazdasági, humanitárius segítséget biztosítsanak, segítsék azt, hogy az új afgán politikai szerkezet normálisan működtesse a kormányzati intézményeket, fenntartsa a társadalmi biztonságot és a stabilitást, csökkentse a pénz elértéktelenedését, a békés újjáépítés útjára lépjen” – tette hozzá a kínai külügyminiszter.
„A tények ismét bizonyítják, hogy az afganisztáni háború soha nem érte el célját, a terrorista erők megsemmisítését Afganisztánban, és a gyors amerikai és NATO-csapatkivonás lehetőséget biztosít különböző terrorista csoportoknak arra, hogy újra megerősödjenek Afganisztánban” – hangoztatta Vang. A kínai külügyminiszter felszólította az amerikai felet, hogy tegyenek konkrét lépéseket Afganisztán megsegítésére a terrorizmus és erőszak elleni harcban.
Blinken kifejezte megértését és tiszteletét Kína aggodalmait illetően az afgán kérdésről.
A kínai–amerikai kapcsolatokat illetően Vang megjegyezte, hogy a két ország a közelmúltban olyan kérdésekről kommunikált egymással, mint az afgán helyzet és a klímaváltozás. A dialógus jobb a konfrontációnál és az együttműködés jobb mint a konfliktus – hangoztatta, hozzátéve, hogy a kínai fél mérlegeli, milyen viszonyt ápol az Egyesült Államokkal annak alapján, hogy az miként viszonyul Kínához.
Vang hangot adott annak is, hogy Kína határozottan ellenzi a Covid–19 eredetéről megjelent vizsgálati jelentést, amelyet az amerikai biztonsági szolgálatok mutattak be a minap.
