Mihail Hodorkovszkij, a Kreml vezető kritikusa arra figyelmeztette Európát, hogy készüljön fel egy hosszú távú konfrontációra Oroszországgal, függetlenül attól, hogyan alakul Moszkva ukrajnai háborúja.
Arra számíthatunk, hogy ez a fajta hidegháború legalább tíz évig fog tartani – jósolta Hodorkovszkij volt olajmágnás ezen a héten egy brüsszeli zárt körű rendezvényen.
A Politico cikke szerint a száműzetésben élő üzletember szerint az egyetlen erő a további orosz agresszióval szemben, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök szembesül azzal, hogy a nyugati világ hiteles katonai fenyegetést jelent a számára.
Hodorkovszkij, aki tíz évet töltött Putyin elnöksége alatt rácsok mögött, és jelenleg Londonban él, nem tartja elég hatékonynak a nyugati szankciókat. Az egykori oligarcha szerint azok „bizonyos nyomást gyakorolnak az orosz gazdaságra, de nem drámait”.
Hasonlóan szkeptikus volt azzal kapcsolatban is, hogy Ukrajna régóta tartó, orosz olajfinomítók elleni drónbevetései megbénítanák a Kreml háborús gépezetét.
Még a legerősebb drón, még egy Tomahawk rakéta is, legfeljebb két hektárt tud eltalálni – jelentette ki Hodorkovszkij, a Jukosz olajóriás korábbi tulajdonosa és egykor Oroszország leggazdagabb embere.
„Egy tipikus szibériai létesítmény jellemzően 1500 hektáron terül el. Az okozott kár olyan, mintha valakinek a lábára lépnénk” – mondta.
Szerinte Vlagyimir Putyin hatalmát reálisan csak az orosz–ukrán háború első két évében lehetett volna megtörni. „Ez az ablak – mondta – most bezárult.”
A múlt hónapban az orosz hatóságok új büntetőeljárást indítottak Hodorkovszkij ellen, azzal vádolva őt, hogy terrorszervezetet vezetett, és ukrán félkatonai csoportok segítségével erőszakos hatalomátvételt tervezett.
Közleményében a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) további 22 személyt sorolt fel, akik kapcsolatban állnak Hodorkovszkij Orosz Háborúellenes Bizottságával, egy ellenzéki gondolkodású, száműzetésben élő orosz csoporttal.
Brüsszelben nyilatkozva Mihail Hodorkovszkij azt mondta, hogy a Kreml erős reakciója azt mutatja, „mennyire nyugtalanítja Putyint az orosz demokratikus erők legitimitásának gondolata, akár szimbolikusan is”.
Bár az FSZB által megnevezett személyek már külföldön élnek, és a Kreml közvetlen jogi hatókörén kívül esnek, többen is arról számoltak be, hogy problémákat tapasztaltak európai bankokkal, és azt mondták, hogy a terrorizmus vádjai megnehezíthetik az utazást, mivel félnek az Oroszországnak való kiadatásuktól.
„Az én generációm nem éri meg azt a napot, amikor az orosz társadalom visszatér a normalitáshoz” – mondta Hodorkovszkij. Amikor arról kérdezték, hogy szerinte ez a kilátás elkeserítő-e, elmosolyodott.
„Amikor az ember a nehéziparban dolgozik, hozzászokik olyan folyamatok elindításához, amelyek túlélik. Egy olajmező feltárásától a termelésig tizenöt év vagy több is eltelhet – válaszolta. – A jövő ugyanolyan valóságos számomra, mint a jelen, és ez motivál engem.”
Steven Witkoff, az Egyesült Államok és Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja úgy véli, hogy az ukrajnai konfliktusban részt vevő felek előbb-utóbb rájönnek, hogy a diplomáciai megoldás lehetővé teszi a gazdasági növekedés felé való átállást.
Mindkét fél előbb-utóbb rájön, hogy a kinetikus rendezés nem jó megoldás, hogy diplomáciai úton kell megoldani, és akkor mindkét ország a növekedés felé haladhat – érvelt Steve Witkoff egy miami üzleti fórumon.
A TASZSZ orosz hírügynökség csütörtöki cikke kiemelte: Oroszország több szinten is többször jelezte nyitottságát az ukrajnai helyzet diplomáciai megoldására. Moszkva hangsúlyozta, a háború akkor ér véget, amikor minden célkitűzését eléri. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkár megjegyezte, ezek a célok vagy a „közös katonai művelet” eredményeként, vagy vonatkozó tárgyalások útján érhetők el.
[type] => post
[excerpt] => Steven Witkoff, az Egyesült Államok és Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja úgy véli, hogy az ukrajnai konfliktusban részt vevő felek előbb-utóbb rájönnek, hogy a diplomáciai megoldás lehetővé teszi a gazdasági növekedés felé való átállást.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1762554720
[modified] => 1762508100
)
[title] => Witkoff a béke egy fontos előnyére hívta fel a figyelmet, ami Oroszországot és Ukrajnát is érinti
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=167950&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 167950
[uk] => 168082
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 167951
[image] => Array
(
[id] => 167951
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/witkoff.jpg
[original_lng] => 96959
[original_w] => 727
[original_h] => 485
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/witkoff-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/witkoff-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/witkoff.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/witkoff.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/witkoff.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/witkoff.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/witkoff.jpg
[width] => 727
[height] => 485
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1762609557:3
[_thumbnail_id] => 167951
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1078
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 501285134002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 38156
[1] => 1281178
[2] => 124
[3] => 753201
[4] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => békekötés
[1] => előnyök
[2] => Oroszország
[3] => Steve Witkoff
[4] => Ukrajna
)
)
[2] => Array
(
[id] => 167960
[content] =>
Bejelentést tett csütörtök este Donald Trump amerikai elnök az orosz szankciók hatékonyságáról és az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatos fejleményekről.
Az amerikai elnök a Fehér Házból beszélt, miután közép-ázsiai vezetőkkel tárgyalt. Az egyik téma az orosz–ukrán háború és az Oroszországra kihelyezett gazdasági szankciók hatása volt.
Trump elnök úgy látja: „számottevően visszaesett” az orosz olajexport, miután az ország legfontosabb olajipari vállalataira szankciókat helyezett ki.
„Ki tudom jelenteni, hogy az orosz export számottevően visszaesett. Csak annyit szeretnénk, ha a háborúnak vége lenne. Rengeteg ember meghal. Rengeteg orosz katona meghal. Azt gondoljuk, hogy hamarosan észhez térnek és megcsinálják ezt – leállítják a háborút” – fogalmazott az amerikai elnök az UNN cikke szerint.
Az Egyesült Államok október 22-én helyezett ki szankciókat az orosz Rosznyeft és Lukoil vállalatokra. Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt „barátságtalan” lépésnek nevezte, de azt állította, hogy nem lesz ennek számottevő hatása az orosz gazdaság állapotára nézve. Az orosz olaj legnagyobb vásárlói, Kína és India az elmúlt hetekben szinte teljesen leállították a nyersanyag importját, amerikai nyomásra. Az orosz hadiipar egyik elsődleges bevételi forrása az energiahordozók értékesítéséből származik.
A NATO főtitkára, Mark Rutte kijelentette, hogy a Szövetség növelte a fegyvergyártást, és most már gyorsabban állít elő lőszert, mint Oroszország. Ezt Rutte a NATO fórumán elhangzott beszédében mondta.
A főtitkár szerint a világ hosszú távú fenyegetésekkel néz szembe, amelyek közül a legfőbb továbbra is Oroszország háborúja Ukrajna ellen. Rutte hangsúlyozta, hogy Oroszország nem izoláltan cselekszik, hanem Kínával, Észak-Koreával, Iránnal és más országokkal erősíti együttműködését, felkészülve a tartós konfrontációra.
A kihívásokkal szemben a Szövetség három prioritásra összpontosít:
a fegyvergyártás növelésére,
kreativitásra,
az együttműködés megerősítésére.
„Nemrég még Oroszország termelt több lőszert, mint az összes NATO-szövetséges együttvéve” — állapította meg Rutte, majd hozzátette, hogy most megváltozott a helyzet: a NATO számos új gyártósort indít, bővítik a kapacitásokat, és a fegyvertermelés volumene a legmagasabb az elmúlt évtizedben.
Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin úgy döntött, hogy nem vesz részt a G20-országok vezetőinek csúcstalálkozóján, amelyet november 20–24. között tartanak Dél-Afrikában.
A döntés azután vált ismertté, hogy a diktátor aláírta az orosz delegáció összetételéről szóló rendeletet.
A megszálló ország küldöttségét a csúcson az elnöki adminisztráció helyettes vezetője, Makszim Orjescskin vezeti majd. Vele együtt további négy orosz tisztviselő utazik Dél-Afrikába.
A külügyminiszter, Szergej Lavrov sem lesz jelen a találkozón.
Putyin döntése feltehetően azzal függ össze, hogy a Dél-afrikai Köztársaság a Római Statútumot ratifikáló államként köteles végrehajtani a Nemzetközi Büntetőbíróság döntéseit – így Putyin esetleges megérkezése esetén le kellene tartóztatnia az orosz elnököt.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára szerint Moszkva leáll az adatok küldésével – írja a TASZSZ.
Peszkov kijelentette, hogy Oroszország a továbbiakban már nem küld térképeket az Egyesült Államoknak az orosz–ukrán háború frontvonalának legfrissebb állásáról.
Most nem osztjuk meg. Amikor kapcsolatba kerültünk, természetesen magyarázatot adtunk a térképekkel kapcsolatban – mondta el.
A kérdés azért fontos, mivel korábban Washington és Moszkva között az ukrajnai konfliktus lehetséges rendezésénél az egyik legfontosabb kérdést a területiség jelentette. A kiszivárgott információk szerint ez volt az egyik oka annak is, hogy végül a felek nem jutottak dűlőre egymással. Mindazonáltal az Egyesült Államok szoros hírszerzési kapcsolatokat ápol Ukrajnával, ennélfogva vélhetően pontosan tisztában vannak azzal, hogy jelenleg hogyan néz ki a harcvonal. Az adatok leállítása ugyanakkor azt is jelentheti, hogy még egy lépéssel távolabb került a rendezés lehetősége.
Hszi Csin-ping kínai elnök kedden az Oroszországgal való kölcsönös befektetések növelésére és a gazdasági együttműködés elmélyítésére szólított fel, hangsúlyozva, hogy Peking a „viharos külső körülmények” ellenére is elkötelezett a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése mellett – jelentette a kínai állami televízió.
Hszi Pekingben, a Nép Nagy Csarnokában fogadta Mihail Misusztyin orosz miniszerelnököt, egy nappal azután, hogy az orosz kormányfő Hangcsouban tárgyalt Li Csiang kínai miniszterelnökkel. Li a találkozón kijelentette, hogy Kína kész erősíteni együttműködését Oroszországgal, és megvédeni a két ország közös biztonsági érdekeit.
„A kínai–orosz kapcsolatok a magasabb szintű és minőségű fejlődés irányában haladnak, és a külső környezet viharai ellenére is szilárdan haladtak előre” – mondta Hszi a keddi találkozón.
„A két ország közötti kapcsolatok megőrzése, megszilárdítása és fejlesztése mindkét fél számára stratégiai választás” – hangsúlyozta. A kínai elnök kiemelte továbbá, hogy az energiaipar, a mezőgazdaság, az űrkutatás, a digitális gazdaság és a zöld fejlesztés területén új növekedési lehetőségek kínálkoznak az együttműködés elmélyítésére.
Misusztyin kijelentette, hogy Moszkva „kész együttműködni Pekinggel a két államfő által elért megállapodások végrehajtásában, valamint a gazdasági, tudományos és technológiai együttműködés elmélyítésében” – idézte az orosz miniszterelnököt a kínai állami televízió.
A két kormány kedden közzétett közös közleményében megerősítette, hogy „minden területen erősíteni kívánják az együttműködést, és megfelelő módon reagálnak a külső kihívásokra”.
Moszkva egyúttal megerősítette elkötelezettségét az „egy Kína” elv mellett, és ismételten kifejezte ellenzését Tajvan függetlenségével szemben.
A látogatás a Kína és Oroszország kormányfői közötti harmincadik rendszeres találkozó keretében zajlik, amely az energetikai, kereskedelmi és technológiai együttműködés erősítésére összpontosít.
[type] => post
[excerpt] => Hszi Csin-ping kínai elnök kedden az Oroszországgal való kölcsönös befektetések növelésére és a gazdasági együttműködés elmélyítésére szólított fel, hangsúlyozva, hogy Peking a „viharos külső körülmények” ellenére is elkötelezett a kétoldalú kapcs...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1762260360
[modified] => 1762255034
)
[title] => Hszi Csin-ping kínai elnök fogadta az orosz miniszterelnököt, tovább erősítenék a két ország kapcsolatát
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=167655&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 167655
[uk] => 167755
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 167656
[image] => Array
(
[id] => 167656
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/hszi-csin-ping-kina.jpg
[original_lng] => 85136
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/hszi-csin-ping-kina-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/hszi-csin-ping-kina-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/hszi-csin-ping-kina-768x403.jpg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/hszi-csin-ping-kina-1024x538.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/hszi-csin-ping-kina.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/hszi-csin-ping-kina.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/hszi-csin-ping-kina.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1762332607:2
[_thumbnail_id] => 167656
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 966
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 494616164002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 194864
[1] => 1436
[2] => 124
)
[tags_name] => Array
(
[0] => diplomáciai kapcsolatok
[1] => Kína
[2] => Oroszország
)
)
[7] => Array
(
[id] => 167575
[content] =>
A NATO szerint az Oroszország és Ukrajna közötti háború gyakorlatilag patthelyzetbe került, és a Kreml előnyszerzési kísérletei stratégiai vereséggel végződtek – jelentette ki Giuseppe Cavo Dragone tengernagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke a BBC-nek, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál.
AA jelentés szerint Dragone azt mondta, hogy a NATO Ukrajna mellett áll mindaddig, „amíg a tartós béke tárgyalási asztalához nem ültetjük”. Mint hozzátette, hadműveleti szempontból a véleménye szerint patthelyzetbe került az Oroszország és Ukrajna közötti háború, és „majdnem itt az ideje leülni és beszélni, mert ez életek pazarlása”.
Tengernagy rámutatott arra, hogy Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója további két ország – Finnország és Svédország – nyugati szövetséghez való csatlakozásához vezetett, ami szerinte stratégiai kudarc a háborúban Vlagyimir Putyin orosz diktátor számára, annak ellenére, hogy Oroszország a közelmúltban lassú, fokozatos előrelépést tett a csatatéren. „Nem fognak olyan baráti vagy bábkormányt kapni, mint Fehéroroszországban. Putyin nem fog sikerrel járni” – tette hozzá.
Amikor arról kérdezték, hogy az európai országok készek-e továbbra is támogatni Ukrajna védelmét, a NATO-csinovnyik igennel válaszolt. Véleménye szerint hasznos, hogy egyfajta ébresztőt kaptak, és most már felelősséget vállalnak a saját védelmükért. A jövőbeli inváziók vagy támadások kockázatával kapcsolatban azt mondta, hogy ha létezne ilyen hely – és hangsúlyozta a hagyományos módot –, akkor valószínűleg a balti országok lennének azok: Észtország, Lettország és Litvánia. A NATO azt állítja, hogy az 5. cikkelyt fogja alkalmazni, amely egy ország elleni támadást az összes ország elleni támadásnak tekinti, és hogy a NATO a védelmére fog kelni – vélekedett Giuseppe Cavo Dragone.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A NATO szerint az Oroszország és Ukrajna közötti háború gyakorlatilag patthelyzetbe került, és a Kreml előnyszerzési kísérletei stratégiai vereséggel végződtek – jelentette ki Giuseppe Cavo Dragone tengernagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1762192440
[modified] => 1762171051
)
[title] => Az ukrajnai háború zsákutcába jutott, és Putyin már stratégiai vereséget szenvedett – NATO-tengernagy
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=167575&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 167575
[uk] => 167582
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 167576
[image] => Array
(
[id] => 167576
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/giuseppe-cavo-dragone-1.jpg
[original_lng] => 1360137
[original_w] => 2000
[original_h] => 1125
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/giuseppe-cavo-dragone-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/giuseppe-cavo-dragone-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/giuseppe-cavo-dragone-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/giuseppe-cavo-dragone-1-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/giuseppe-cavo-dragone-1-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/giuseppe-cavo-dragone-1.jpg
[width] => 2000
[height] => 1125
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/giuseppe-cavo-dragone-1.jpg
[width] => 2000
[height] => 1125
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1762164778:8
[_thumbnail_id] => 167576
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1775
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 493084960002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 47
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Vélemények
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 847907
[1] => 92079
[2] => 124
[3] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Giuseppe Cavo Dragone
[1] => orosz–ukrán háború
[2] => Oroszország
[3] => Ukrajna
)
)
[8] => Array
(
[id] => 167564
[content] =>
A caracasi vezetőnek elsősorban légvédelmi eszközökre, katonai tanácsadókra és fegyvertranszferekre lenne szüksége. A kérelmi listán rakéták és radarok is szerepelnek.
Nicolás Maduro venezuelai elnök az USA nyomásgyakorlásának fokozódása közepette Oroszországhoz, Kínához és Iránhoz fordult katonai segítségért. A The Washington Post birtokába jutott amerikai kormányzati dokumentumok szerint Maduro leveleket készített elő Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint iráni tisztviselők számára, amelyekben védelmi eszközöket, repülőgép-javításokat és rakétarendszereket is kért. A cél a venezuelai hadsereg megerősítése az Egyesült Államok növekvő karibi katonai jelenlétével szemben.
A vezető amerikai lap tudomása szerint Maduro megírta a leveleket, de egyelőre nem bizonyítható, hogy ezeket ténylegesen el is küldték vagy átadták volna. Az amerikai kormányzati dokumentumok alapján a Putyinnak szánt levél „az orosz fővárosba utazó magas rangú venezuelai tisztviselő látogatása során” került volna átadásra, de még nem világos, hogy ez az út megtörtént-e, és mi volt Moszkva válasza.
A kínai és iráni levelek esetében a helyzet hasonló. A hírszerzési dokumentumok szerint Maduro elkészítette a szövegeket, amelyekben katonai együttműködést, radar- és dróntechnológiát, illetve elektronikai hadviselési eszközöket kért, de nem áll rendelkezésre bizonyíték arra, hogy a kéréseket kézbesítették-e Pekingbe vagy Teheránba.
Moszkva gazdasági szankciókat vezetett be Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök és számos jelenlegi, valamint korábbi ukrán kormánytag ellen – derül ki az orosz jogszabályi portálon közzétett rendeletből.
A szankciós listán Szviridenko mellett nyolc további ukrán kormányzati tisztségviselő neve is szerepel. Közöttük van Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter és Olekszij Szoboljev, aki a gazdasági, környezetvédelmi és mezőgazdasági tárcát vezeti.
A korábban fontos pozíciókat betöltő politikusok közül Denisz Maljuszka volt igazságügyi miniszter és Olekszandr Kubrakov korábbi infrastruktúra-miniszter neve is felkerült a feketelistára. Rosztiszlav Surma, az ukrán elnöki hivatal egykori helyettes vezetője szintén a célpontok között van.
