Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Oroszország teljes körű háborúja Ukrajna ellen ugyanolyan ideje tart, mint a náci Németország háborúja a Szovjetunió ellen, ami mutatja a jelenlegi konfrontáció mértékét és kimerítő jellegét – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő vasárnap esti videoüzenetére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy a jelenlegi konfliktus nem csupán regionális háború, hanem egy nagyszabású történelmi konfrontáció. „Oroszország háborúja Ukrajna ellen annyi ideje tart, mint amennyi ideig a náci háború a Szovjetunió ellen tartott” – hangsúlyozta.
Az elnök kiemelte, hogy Moszkva szándékosan hosszabbítja az ellenségeskedést, Ukrajna és szövetségeseinek kimerülésére téve. „Ez egy felőrlő háború, amelyben Oroszország a tartósság és a kegyetlenség révén próbálja megtörni államunkat” – jegyezte meg.
Volodimir Zelenszkij azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna ma nemcsak saját függetlenségéért, hanem egész Európa biztonságáért is küzd, ahogyan egykor a világ népei egyesültek a nácizmus ellen. Felszólította a partnereit, hogy továbbra is támogassák Ukrajnát, mert ettől függ, hogy az agresszor képes lesz-e elérni céljait a háború elhúzásával.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Oroszország teljes körű háborúja Ukrajna ellen ugyanolyan ideje tart, mint a náci Németország háborúja a Szovjetunió ellen, ami mutatja a jelenlegi konfrontáció mértékét és kimerítő jellegét.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1768225740
[modified] => 1768218222
)
[title] => Zelenszkij: Oroszország háborúja Ukrajna ellen már annyi ideje tart, mint a náci Németország háborúja a Szovjetunió ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=174877&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 174877
[uk] => 174886
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 174878
[image] => Array
(
[id] => 174878
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-14.jpg
[original_lng] => 26883
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-14-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-14-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-14.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-14.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-14.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-14.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-14.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1768213243:8
[_thumbnail_id] => 174878
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1336
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 636890748002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 106845
[1] => 394
[2] => 1478707
[3] => 122
)
[tags_name] => Array
(
[0] => háború
[1] => németország
[2] => Szovjetunió
[3] => Volodimir Zelenszkij
)
)
[1] => Array
(
[id] => 173964
[content] =>
A Keresztényszociális Unió (CSU) szigorítani akar a németországi migrációs politikán, beleértve az ukrán férfiakat is, a katonai szolgálatra alkalmasakat visszaküldenék a hazájukba – számolt be az rbc.ua hírportál a Münchener Merkur című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a vonatkozó követelések a CSU téli kongresszusának a határozattervezetében szerepelnek. A rendezvényt hamarosan a bajorországi Seeon kolostorban tartják. „A CSU Seeonban rögzíti álláspontját, miszerint nem engedélyezi a menekültek hazautazását (hazai látogatást). Ha egy menekült ebből a célból a származási országába megy, automatikusan elveszíti a védelmi státuszát, „mert viselkedésével cáfolja saját védelmi státuszának a szükségletét” – írta az újság.
Ezenkívül a CSU állami Bundestag-csoportjának vezetője, Alexander Hoffmann azt javasolja, hogy a „szolgálatra alkalmas ukrán férfiakat” küldjék vissza Ukrajnába, ahol „hozzá kell járulniuk országuk védelméhez”. A CSU azt is követeli, hogy a menedékkérők anyagilag járuljanak hozzá németországi tartózkodásuk költségeihez.
A határozattervezet konkrétan kimondja, hogy 2025 áprilisától kell alkalmazni azt a szabályt, amely lehetővé teszi az újonnan érkezett ukránok számára, hogy esetleges vagyonukat bevonják a „németországi tartózkodásuk költségeinek fedezésébe”.
Az ukránok iránti szolidaritást hangoztatta szerdai karácsonyi üzenetében Frank-Walter Steinmeier német államfő, számolt be az MTI.
Az elnök elmondta, hogy bár az emberek karácsonykor leginkább családi kötelékeiket és barátságaikat ápolják, a támogatás és a szolidaritás „nem csupán a földrajzilag közel lévőknek jár”.
Ukrajna népére is gondolunk, amely ellen Oroszország immár csaknem négy éve folytat háborút
– szögezte le Steinmeier a hivatal által közzétett üzenetben, kiemelve, hogy az európaiaknak ismét fel kell fedezniük a bennük rejlő erőt és értékeket azért, hogy ennek megfelelően cselekedjenek.
„Az évszázadok alatt megértettük, milyen fontos – egyenesen alapvető – a szabadság, az emberi méltóság, az igazságos béke és a demokratikus önrendelkezés; nem adjuk fel ezeket, sem a magunk, sem pedig barátaink és partnereink esetében sem” – hangsúlyozta. Az elnök egyúttal felszólította a németeket, legyenek bátrak, és fogadják el a változásokat.
Az egyik megállapodás a Patriot légvédelmi rendszerekhez szükséges pótalkatrészek szállítására vonatkozik, ami lehetővé teszi a meglévő komplexumok gyorsabb helyreállítását.
Ukrajna és Németország több új, jelentős megállapodást írt alá összesen több mint 1,2 milliárd euró értékben – közölte Denisz Smihal védelmi miniszter a Telegramon.
Elmondása szerint a megállapodások hosszú távú pótalkatrész-szállítást biztosítanak a Patriot rendszerekhez, ami lehetővé teszi a meglévő rendszerek gyorsabb javítását, modernizálását és helyreállítását.
A megállapodások emellett 200 millió euró értékben ukrán gyártású drónok beszerzésére is kiterjednek.
Továbbá szó van a legnagyobb tüzérségi projektről is, amely 200 darab Bohdana önjáró löveg gyártását irányozza elő új, Zetros alvázon, összesen 750 millió euró értékben, Ukrajna tüzérségi képességeinek megerősítése érdekében.
A felek emellett szerződéseket kötöttek a legmodernebb, taktikai szintű elektronikai hadviselési eszközök (REB) folyamatos szállítására is.
Németország átfogó fegyverkezési partnerséget készít elő Ukrajnával, amely mindkét ország számára előnyös lehet, a Jevropejszka Pravda szerint a Bild kiadvány ismeri a koalíción belül elfogadott tízpontos tervet.
Ennek megfelelően átfogó fegyverkezési partnerség indul Ukrajnával. Középtávon ez azt jelenti, hogy német–ukrán fegyvereket fognak bevetni a frontvonalakon. És a német fegyveres erők is használni fogják azokat.
Németország már most is Ukrajna legnagyobb katonai támogatója Európában. Most a következő szakasz indul, amelyből várhatóan mind Németország, mind védelmi ipara profitál majd.
A terv felvázolja, hogyan kell Ukrajnának és Németországnak a jövőben együttműködnie a védelem területén:
rendszeres, magas szintű konzultációk a védelmi politikáról a védelmi minisztériumok között;
az ukrán védelmi ipar képviseletének létrehozása Berlinben („Ukraine Freedom House”) a német vállalatokkal való együttműködés javítása érdekében. Ugyanakkor a német védelmi ipar kapcsolattartó pontjainak megerősítése Ukrajnában (többek között a kijevi német nagykövetségen keresztül);
nagyobb személyzet és hatáskör a katonai attasék számára a kijevi német nagykövetségen, folyamatos szakmai információcsere a szükséges fegyverekről;
újabb zászlóshajó projektek fegyverek közös kutatására, fejlesztésére és gyártására. A cél az ukrán ipar előnyeinek kiaknázása a drónok és a kapcsolódó technológiák területén;
Folyamatos technológiaátadás még több közös vállalkozásban a védelmi szektorban, mindkét irányú cserékkel. Ez azt is jelenti, hogy: Ukrajnában fejlesztett fegyverek gyártása Németországban;
Nagy szövetség létrehozása európai partnerekkel fegyverek vásárlására Ukrajna javára – részben szintén ukrán gyártású fegyvereket használva;
Az ukrán ipar integrációja a páneurópai védelmi árupiacba;
A szövetségi beruházási garanciák lehetséges felhasználása az ukrán védelmi iparba történő beruházásokhoz;
A fronton zajló eseményekről szóló folyamatos információcsere. A tervek között szerepel az ukrajnai harctérről rögzített digitális adatok átadása és felhasználása, valamint a német védelmi technológiák ukrajnai alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok cseréje;
Egy speciális korrupcióellenes pajzs létrehozása az Ukrajnával kötött fegyverüzletek számára.
‼️‼️ 🇸🇰 The Slovak police have launched an investigation against Prime Minister Fico on suspicion of treason due to the shutdown of emergency electricity supply to Ukraine.
A complaint against the prime minister was filed with the authorities by the leader of the "Freedom and… pic.twitter.com/w0sPIRPCnv
Németország több mint 11 milliárd eurós támogatást nyújt Ukrajnának jövőre, ezenkívül Berlin segíti az ukrán iskolák, kórházak és óvodák energiaellátását is – jelentette be hétfőn Friedrich Merz német kancellár a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Merz hangsúlyozta, hogy Ukrajna 2026-ban több mint 11 milliárd eurós segélyt kap Németországtól. Ezenkívül kijelentette, hogy országa energiaellátást biztosít majd az ukrajnai óvodáknak, iskoláknak és kórházaknak, Oroszország „barbár” kísérletei közepette, amelyekkel az ország energiarendszerét próbálja tönkretenni.
A német kancellár szerint 2022 februárja óta az ország 40 milliárd euró katonai támogatást, valamint 36 milliárd euró civil támogatást küldött Ukrajnának. Berlin ezen felül 170 millió eurót utalt át Kijevnek az energetikai infrastruktúra védelmére. Megjegyezte, hogy Németország európai partnerekkel és a G7-tel együttműködve még több pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának. Hangsúlyozta, hogy az egyik ilyen lépés egy jóvátételi kölcsön lehetne a befagyasztott orosz vagyonból. Ezek az alapok legalább a következő két évben segíteni fogják Ukrajnát – vélekedett Friedrich Merz.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn előre nem tervezett látogatásra a német fővárosba, Berlinbe érkezik – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Morgenpost című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újság megjegyezte, hogy az ukrán elnök Berlinbe látogat, hogy találkozzon Friedrich Merz német kancellárral. A találkozón Nagy-Britannia és Franciaország, valamint esetleg Lengyelország és Olaszország képviselői is részt vesznek.
Egyelőre nem tudni, hogy az amerikai kormány képviselői jelen lesznek-e ezen a találkozón.
Johann Wadephul német külügyminiszter hétfőn pekingi tárgyalásain arra kérte Kínát, hogy befolyását felhasználva járuljon hozzá az ukrajnai háború mielőbbi politikai rendezéséhez – közölte a kínai külügyminisztérium.
Wadephul hétfőn Pekingben találkozott Vang Ji kínai kollégájával, akinek abbéli reményét fejezte ki, hogy „Kína befolyását felhasználva hozzájárul az ukrajnai háború mielőbbi politikai rendezéséhez” – idézte a német minisztert a kínai külügyi tárca.
Vang Ji elmondta, hogy „minden félnek ki kell használnia a jelenlegi lendületet az ukrán válság politikai rendezésének előmozdítására”, és szerinte a békéhez „kiegyensúlyozott, igazságos és tartós” megállapodásra van szükség, amely csak tárgyalások és közvetlen párbeszéd útján érhető el, és Kína támogat minden olyan erőfeszítést, amely a helyzet enyhítését szolgálja – fogalmazott.
A kínai miniszter hozzátette, hogy „a mai világot egymást átszövő változások és növekvő bizonytalanság jellemzi”, és úgy véli, hogy Berlin és Peking együttműködése hozzájárulhat a globális kihívások közös kezeléséhez.
A megbeszélésen szóba kerültek a kínai-német kapcsolatokban jelentkező feszültségek is, melynek okán Vang azt kérte Berlintől, hogy „objektívebben és racionálisabban” közelítse meg Kínát, valamint ösztönözze az Európai Uniót a pragmatikusabb Kína-politikára – mondta.
A kínai közlemény szerint Wadephul úgy nyilatkozott, hogy Németországnak és Kínának „megbízható és kiszámítható partnerekké kell válnia”, és megerősítette, hogy a Kínában működő német vállalatok bíznak az országban, és készek továbbra is hosszú távra tervezni ott.
Wadephul hétfőn megbeszélést folytatott Vang Ven-tao kínai kereskedelmi miniszterrel is, akinek a jelenlegi kereskedelmi feszültségekkel kapcsolatban fenntartható megoldások kidolgozását és a gazdasági kapcsolatok további erősítését javasolta.
A német külügyminiszter pekingi látogatására hat héttel később került sor, miután azt korábban elhalasztották a Tajvan körüli feszültségek miatt. Az elmúlt időszakban a két ország viszonyát gazdasági és diplomáciai súrlódások is terhelik, különösen a kínai exportkorlátozások, köztük a ritkaföldfémekre vonatkozó szabályok miatt, amelyek aggodalmat váltottak ki az európai iparban az ellátási láncok biztonsága miatt.
Friedrich Merz kereszténydemokrata német kancellár és a szociáldemokraták (SPD) kormánykoalíciója hamarosan egy olyan egzisztenciális válsággal szembesül, amely a kormány bukását eredményezheti – írta a Bloomberg, amely szerint a szóban forgó válságot saját maguknak (is) köszönhetik a kormány tagjai.
Mint a cikkben felidézték, Friedrich Merz tekintélyét legutóbb a saját pártján, a Kereszténydemokrata Unión (CDU) belül kérdőjelezték meg, miután körülbelül 18 fiatalabb CDU-s képviselő lázadt fel egy nyugdíjtörvény ellen, amelyről pénteken lesz a végső szavazás a Bundestagban.
Merz CDU/CSU pártszövetsége és az SPD a 630 fős alsóházban 328 mandátummal rendelkezik, ami mindössze 12 fős többséget jelent – vagyis a 18 képviselő megakadályozhatja a törvény elfogadását. Ha a koalíció elbukik az ügyben, akkor az egy újabb kínos kudarcot jelentene Merz számára azután, hogy májusban először elbukta a kinevezését (és csak másodjára sikerült elfogadtatni az új német kormányt), júliusban pedig kudarcot vallott az alkotmánybíróság új bírójának kinevezésével – írta a Bloomberg.
Mint kifejtették, ha a pénteki szavazáson is elbukna a kormányoldal, akkor az rávilágítana arra, hogy a kancellárnak a saját frakciójában sincs meg a kellő tekintélye, és visszafordíthatatlan kárt okozhatna a kormány törvényhozási képességében. Ezt pedig a kormány oldalán is érzik:
Az SPD társelnöke, Baerbel Bas a héten utalt arra, hogy ha a nyugdíjtörvényt nem sikerül elfogadni, akkor az a kormánykoalíció végét jelentheti.
Ez végső soron új országos választásokhoz vezethetne, egy olyan időszakban, amikor az Alternatíva Németországért (AfD) párt néhány közvélemény-kutatás szerint már az első helyen áll, nem utolsósorban a stagnáló német gazdaság miatti aggodalmak következtében (volt olyan közvélemény-kutatás is, amely 27 százalékos támogatottságot mért az AfD-nek: az ő felmérésük szerint 2,5 százalékos előnyük van a CDU/CSU-val, vagyis a kormánykoalíció nagyobbik pártszövetségével szemben).
Szabadesésben a német gazdaság, a befolyásos üzleti köröknek sem tetszik a kormányzás
A kancellár és szociáldemokrata partnerei – akiket több kulcsfontosságú kérdésekben is egymástól merőben eltérő állásponton vannak – nehezen tudják meggyőzni a választókat arról, hogy képesek lesznek teljesíteni a növekedés fellendítésére, a német belbiztonság és a fegyveres erők megerősítésére, valamint a leromlott utak és hidak javítására tett ígéreteiket. A május óta életbe léptetett számos intézkedés – köztük a hadsereg és az infrastruktúra számára több száz milliárd euró értékű, adósságból finanszírozott speciális alapok létrehozása – csak lassan hoz eredményt, írta a Bloomberg.
Kitértek arra is, hogy a német ipari lobbicsoportok ugyan pozitívan reagáltak a kormány néhány korai kezdeményezésére, de azt is szemére vetették Merz-nek és minisztereinek, hogy nem cselekszenek a szükséges sürgősséggel Németország globális versenyképességének helyreállításához. Peter Leibinger, a befolyásos BDI üzleti lobbicsoport elnöke a héten arra figyelmeztetett, hogy az év végéhez közeledve az autógyártóktól az acéliparon át a vegyiparig minden gyártó drámai mélyponttal szembesül.
„A gazdaság szabadesésben van, de a kormány nem reagál elég határozottan. Minden hónap, amelyben nincs hatékony strukturális reform, több munkahely és jólét elvesztésével jár, és jelentősen korlátozza az állam jövőbeli cselekvési lehetőségeit” – fogalmazott Leibinger egy nyilatkozatban.
Recseg-ropog a nyugdíjrendszer
Kedden egy frakcióbeli próbaszavazáson kiderült, hogy a fiatalabb konzervatív politikusok nem hajlandó feladni ellenállásukat, így Merz és frakcióvezetői nagy kockázatot vállalnak azzal, hogy a koalíció csekély többsége miatt továbbra is ragaszkodnak a nyugdíjtörvény szavazásához – tette hozzá a Bloomberg.
Két résztvevő szerint Merz a keddi zárt körű frakcióülésen arra sürgette az összes konzervatív képviselőt, hogy támogassák a vitatott törvényjavaslatot. Hivatkozott a jelenlegi geopolitikai zavarokra is, és figyelmeztetett, hogy a negatív szavazás drámai következményekkel járna – mondták a résztvevők, akik névtelenséget kértek az ülésről szóló beszámolóban.
Ugyanakkor a német kormányfőnek kedvezhet az, hogy az ellenzéki Baloldali Párt szerdán bejelentette, hogy képviselői tartózkodnak a szavazástól (ez azért fontos, mert a Bundestagban, csak annyi szavazatra van szükség egy törvény elfogadásához, amennyi több, mint az ellene szavazók száma). A 64 baloldali képviselő tartózkodása 284-re csökkentené a többséghez szükséges szavazatok számát – ezt a küszöböt pedig a fiatal képviselők tiltakozása ellenére is megugorhatják Merzék, ha nem lesz a 18-nál több ellenszavazó a frakción belül. Igaz, hogy nehéz lenne győzelemként eladni a kormány oldaláról azt, ha csak az ellenzéki párt távolmaradásával sikerülne átvinni a törvényt.
A kancellárra eközben nagy nyomás nehezedik pártján belül is, mert egyesek szerint túlzott engedményeket tett az SPD-nek. A balközép párt viszont alig tett erőfeszítéseket a nyugdíjreformmal kapcsolatos kompromisszumra, amely része volt a koalíciós partnerek által a hivatalba lépés előtt megtárgyalt közös kormányzati tervnek.
A recsegő-ropogó nyugdíjrendszer (amely nehezen boldogul a nyugdíjasok növekvő számával) sok választó számára kritikus kérdés: a fiatalok jellemzően azért ellenzik a nyugdíjreformot, mert úgy érzik, hogy olyan ellátások finanszírozásával terhelik őket, amelyeket ők magul már talán soha nem fognak élvezni (és a nyugdíj mellet más olyan kérdések is vannak, amelyek ellen tiltakoznak a fiatalok).
A sok milliárd eurós többletkiadások lehetősége a CDU fiatalabb tagjainak ellenállását váltotta ki, akik azt kifogásolták, hogy túl nagy terhet hárítanak a jövő generációira, és mélyebb reformokat szorgalmaznának. Friedrich Merz elismerte, hogy erre szükség van, és szakértői bizottságot hívott össze javaslatok kidolgozására.
Németország, Kanada és Hollandia további finanszírozást jelentett be az Egyesült Államokban gyártott fegyverek Ukrajna számára történő beszerzésére a PURL programon keresztül, hangsúlyozva Ukrajna támogatásának fontosságát Európa biztonsága szempontjából. Erről a Sky News számolt be.
Johann Wadephul, a német külügyminisztérium vezetője kiemelte, hogy az új támogatási csomagok azt bizonyítják: a NATO készen áll ellenállni az orosz agressziónak, mivel Oroszország nem mutat hajlandóságot komoly béketárgyalásokra. Németország 200 millió amerikai dollárt biztosít amerikai gyártású fegyverek beszerzésére a PURL program keretében.
A szövetségi kormány büszke arra, hogy lengyel és norvég partnereinkkel közösen egy új, nagy támogatási csomagot sikerült összeállítanunk Ukrajna részére. Az összeg jelentős: 500 millió dollár, amelyből 200 milliót Németország biztosít
