Kína és a Fülöp-szigetek egymást hibáztatják a Dél-kínai-tenger vitatott szigetei közelében történt tengeri incidens után. A Fülöp-szigetek kijelentették, hogy a kínai hajó szándékosan hajtott bele a kormányhajójukba, míg Peking provokációval vádolta Manilát, jelentette a France24.
Az incidens október 12-én reggel történt a Dél-kínai-tengeren. A Fülöp-szigeteki Parti Őrség információja szerint kínai hajók közelítettek meg három Fülöp-szigeteki hajót Titu-sziget közelében, és vízágyúkat lőttek ki. A kínai hajó ezután nekiment a Fülöp-szigeteki hajónak.
A károk jelentéktelenek, a legénység sértetlen maradt.
Kína azt nyilatkozta, hogy a Fülöp-szigeteki hajó „figyelmen kívül hagyta az ismételt figyelmeztetéseket”, és „veszélyesen közel került” egy kínai hajóhoz a Sandy Cay-zátony közelében.
Manila hangsúlyozta, hogy nem fog behódolni Kína „agresszív fellépéseinek”. Az incidens a legújabb eszkalációja a stratégiai vízi út feletti ellenőrzésért folytatott régóta tartó területi vitában, amely a világkereskedelem több mint 60%-át bonyolítja.
A vitatott vízi úton gyakoriak az összecsapások a Fülöp-szigeteki és a kínai hajók között, amire Peking tart igényt, egy nemzetközi ítélet szerint ugyanakkor Kína állításai alaptalanok.
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
Az ukrán hírszerzés bizonyítékokat talált arra, hogy Kína műholdas adatokkal segíti Oroszország Ukrajna elleni támadásait; azzal is megvádolták Pekinget, hogy a Kárpátalja elleni támadáshoz is szolgáltattak adatokat.
Oleh Alekszandrov, az Ukrán Külföldi Hírszerző Szolgálat munkatársa az Ukrinform hírügynökségnek nyilatkozva megerősítette, hogy bizonyítékok vannak Oroszország és Kína magas szintű együttműködésére az ukrán területek műholdas felderítésében.
Bizonyítékunk van arra, hogy Oroszország és Kína magas szinten együttműködik Ukrajna területének műholdas felderítésében, hogy azonosítsák és feltérképezzék a megsemmisítendő stratégiai célpontokat. Mint az elmúlt hónapokban láthattuk, ezek a célpontok külföldi befektetők tulajdonában is lehetnek – mondta Alekszandrov.
Az ukrán hírszerző szolgálat egyelőre nem kívánt további részleteket közölni és az említett bizonyítékokat sem mutatták be.
Az ukrajnai háború gyökere Európa régóta felhalmozódott biztonsági ellentmondásaiban keresendő – vélekedett Kuo Csia-kun, a kínai külügyminisztérium szóvivője pénteken, a tárca szokásos pekingi sajtótájékoztatóján.
A szóvivő azt követően szólalt meg, hogy Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter kijelentette: Peking nem hajlandó rákényszeríteni Oroszországot az ukrajnai háború befejezésére.
Kuo Csia-kun hangsúlyozta: a konfliktus csak akkor rendezhető, ha minden fél jogos biztonsági érdekei érvényesülnek, és párbeszéd, valamint tárgyalások révén létrejön egy kiegyensúlyozott, hatékony és tartós európai biztonsági rendszer.
Hozzátette: nem Kína akadályozza a háború lezárását, hanem mások szítják a feszültséget, gerjesztik a harcokat, és „még háborús haszonra is szert tesznek”.
Kuo emlékeztetett arra, hogy Kína nem az ukrajnai háború kirobbantója és nem is közvetlen szereplője. Hozzátette: az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként Peking mindvégig objektív és pártatlan álláspontot képviselt, a béketárgyalások előmozdításán dolgozott, amit a nemzetközi közösség széles körben elismert.
Peking támogatja, hogy Európa aktívabb szerepet játsszon az ukrajnai háború politikai rendezésének folyamatában – tette hozzá a szóvivő.
For far too long, ideologues in Europe have led organized efforts to coerce American platforms to punish American viewpoints they oppose. The Trump Administration will no longer tolerate these egregious acts of extraterritorial censorship.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén kijelentette, hogy Kína, ha akarná, kényszeríthetné Oroszországot az ukrajnai háború befejezésére – közölte az MTI.
Kína nélkül Putyin Oroszországa semmit sem ér. Azonban Kína túl gyakran hallgat és távolságtartó marad, ahelyett, hogy a béke érdekében cselekedne – hangoztatta az ukrán vezető.
Ugyanezen a fórumon Kína helyettes ENSZ-nagykövete, Keng Suang kijelentette, hogy Kína a válság első napjától objektív és pártatlan álláspontot képviselt, a harcok beszüntetésére és a politikai megoldás érdekében tartandó béketárgyalásokra szólítva fel.
Zelenszkij ismételten üdvözölte az Egyesült Államok támogatását országa iránt, emlékeztetve arra, hogy Kijev „elfogadta az amerikai elnök összes javaslatát a fegyverszünetre és az Oroszországgal folytatandó béketárgyalásokra vonatkozóan”.
„Számítunk Amerika fellépésére, hogy Oroszországot a béke felé tereli. Moszkva fél Amerikától, és mindig figyel rá” – vélekedett az ukrán politikus.
Donald Trump amerikai elnök idén nyáron megtagadta egy több mint 400 millió dollár értékű új katonai segélycsomag jóváhagyását Tajvannak, számolt be a Washington Post.
A döntés – öt, az ügyhöz közel álló forrás szerint – összefügg a kormányzat azon kísérletével, hogy kereskedelmi megállapodást kössön Pekinggel, és felkészüljön egy esetleges csúcstalálkozóra Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Források szerint a jóváhagyás felfüggesztését felül lehet vizsgálni, de maga a szünet úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok Tajvannal kapcsolatos megközelítésének változását jelenti, amelyet Kína saját területének tekint. Két, a folyamatot ismerő személy elmondása szerint a csomag „halált okozóbb” volt, mint a korábbiak, lőszert és autonóm drónokat is tartalmazott. A Fehér Ház hangsúlyozta, hogy a segélyről még nem született végleges döntés, míg Tajvan washingtoni nagykövetsége nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
Az amerikai hadsereg évek óta forrásokat különít el Tajvan védelmének támogatására, Kína növekvő katonai ereje és a sziget körüli nagyszabású gyakorlatok miatt. Az amerikai hírszerzés becslései szerint Hszi Csin-ping azt a feladatot tűzte ki a hadsereg elé, hogy 2027-re készen álljon Tajvan elfoglalására, bár ez a dátum nem végleges határidő.
Augusztusban az amerikai és tajvani védelmi tárcák képviselői nagyszabású fegyvereladásban állapodtak meg az anchorage-i tárgyalások során. Tajpej felkészült arra, hogy a több milliárd dolláros vásárlásokat egy új, a védelmi kiadásokat kiegészítő törvény révén finanszírozza, mondták források. Az új fegyvercsomag állítólag szinte teljes egészében „aszimmetrikus” rendszerekből – drónokból, rakétákból és part menti megfigyelő érzékelőkből – áll. A szállítás azonban több évig is eltarthat, mivel Tajvan már most is több milliárd dollárért vár F-16-os vadászgépekre és Harpoon rakétákra.
A sziget kormánya azt tervezi, hogy jövőre a GDP 3,3%-át védelemre fordítja, és ezt az arányt fokozatosan 5%-ra növeli 2030-ra. Trump a maga részéről a 10%-os célzott kiadást szorgalmazza. Emellett az amerikai kormányzat ezen a héten tájékoztatta a Kongresszust egy további 500 millió dollár értékű fegyver Tajvannak történő potenciális eladásáról. Trump ugyanakkor többször is kijelentette, hogy Kína az ő hivatali ideje alatt nem meri katonailag megtámadni a szigetet.
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump amerikai elnök idén nyáron megtagadta egy több mint 400 millió dollár értékű új katonai segélycsomag jóváhagyását Tajvannak, számolt be a Washington Post.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1758547860
[modified] => 1758531036
)
[title] => WP: Trump felfüggesztette a Tajvannak nyújtandó 400 millió dolláros katonai segélycsomag jóváhagyását a Kínával folytatott tárgyalások miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=163548&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 163548
[uk] => 163295
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 163296
[image] => Array
(
[id] => 163296
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-131.png
[original_lng] => 734253
[original_w] => 1040
[original_h] => 585
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-131-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-131-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-131-768x432.png
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-131-1024x576.png
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-131.png
[width] => 1040
[height] => 585
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-131.png
[width] => 1040
[height] => 585
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-131.png
[width] => 1040
[height] => 585
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1758520237:12
[_thumbnail_id] => 163296
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2005
[_algolia_sync] => 449623256000
[_oembed_3de26b585b9ffdb146e475f5f282f772] =>
The Globalists are more than welcome to hate our ally Viktor Orbán.
What they are not entitled to is the use of YOUR money to destabilize the Hungarian regime via taxpayer-funded programming on Szabad Európa.
White House Press Secretary Karoline Leavitt tells CBS News’ @NancyCordes that peace between Russia and Ukraine remains achievable, despite reports that Russia is providing intelligence on U.S. positions to Iran. Three sources, including a senior U.S. official with direct… pic.twitter.com/k3w9qkaod8
Kína azzal fenyegetőzött, hogy „erőteljes intézkedéseket” hoz, ha a NATO-országok vámot vetnek ki Kínára az orosz kőolaj beszerzése miatt, jelentette ki Lin Jian, a kínai külügyminisztérium szóvivője, közölte a Global Times.
Azt állította, hogy Kína gazdasági és energetikai együttműködése a világ országaival, köztük Oroszországgal „jogszerű, legitim és kifogástalan”.
„Az amerikai lépés tipikus egyoldalú nyomásgyakorlás és gazdasági kényszer, amely súlyosan aláássa a nemzetközi kereskedelmi szabályokat, és veszélyezteti a globális ipari és logisztikai láncok biztonságát és stabilitását”, mondta Lin Jian.
Elmondása szerint az oroszok Ukrajna elleni háborúja kezdete óta Kína „objektív és pártatlan” álláspontot képvisel, és ragaszkodik a béketárgyalások előmozdításához.
„Határozottan ellenezzük, hogy bizonyos felek Kínára hárítsák a felelősséget ezért a problémáért, és határozottan ellenezzük a Kínai Népköztársasággal szembeni illegális egyoldalú szankciók bevezetését” – mondta a szóvivő.
Lin Jian hozzátette, hogy Kína „határozott ellenintézkedéseket fog tenni, és megvédi szuverenitását, biztonságát és fejlődési érdekeit”, ha azok törvényes jogait és érdekeit sértik meg.
Szeptember 13-án Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy kész szigorú szankciókat bevezetni az agresszor Oroszország ellen, feltéve, hogy minden NATO-ország ugyanígy tesz, és leállítja az orosz kőolaj vásárlását.
Azt javasolta, hogy a NATO-országok vessenek ki 50-100%-os vámokat Kínával szemben, amelyeket az ukrajnai háború befejezése után eltörölhetnek. Trump úgy véli, hogy a magas vámok megtörik Kína befolyását Oroszország felett.
[type] => post
[excerpt] => Kína azzal fenyegetőzött, hogy „erőteljes intézkedéseket” hoz, ha a NATO-országok vámot vetnek ki Kínára az orosz kőolaj beszerzése miatt, jelentette ki Lin Jian, a kínai külügyminisztérium szóvivője, közölte a Global Times.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1758047100
[modified] => 1758004028
)
[title] => Kína „erőteljes” ellenintézkedésekkel fenyegetőzik, ha a NATO-országok vámot vetnek ki az orosz kőolajra
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=163014&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 163014
[uk] => 162962
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 162963
[image] => Array
(
[id] => 162963
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/a5b67ca2501b4820117e452006c44184.webp
[original_lng] => 16430
[original_w] => 900
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/a5b67ca2501b4820117e452006c44184-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/a5b67ca2501b4820117e452006c44184-300x150.webp
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/a5b67ca2501b4820117e452006c44184-768x384.webp
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/a5b67ca2501b4820117e452006c44184.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/a5b67ca2501b4820117e452006c44184.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/a5b67ca2501b4820117e452006c44184.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/a5b67ca2501b4820117e452006c44184.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1757993230:12
[_thumbnail_id] => 162963
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2454
[_oembed_b2bd56771e31c92e4aa0627984a20b7d] =>
Today, Federal Chancellor Olaf Scholz is in Ukraine, marking the first bilateral visit by a German Chancellor in more than two years. We are deeply grateful to Germany for all the assistance it has provided. Germany stands as a European leader in supporting Ukraine, helping us… pic.twitter.com/NoTDQLqVuc
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 2, 2024
For far too long, ideologues in Europe have led organized efforts to coerce American platforms to punish American viewpoints they oppose. The Trump Administration will no longer tolerate these egregious acts of extraterritorial censorship.
A lépés egy szélesebb gazdasági alku része, amelyben a vámok, a technológiai korlátozások és a kábítószer-kereskedelem elleni együttműködés is szerepet kapott. Az Egyesült Államok és Kína keretmegállapodást kötött a TikTok működéséről, amely szeptember 17-től akár tiltással is szembenézhetett volna.
Az Egyesült Államok és Kína képviselői hétfőn Madridban keretmegállapodást értek el a TikTok jövőjéről, amely hónapok óta a két nagyhatalom közötti gazdasági feszültségek szimbóluma. Az ügy pedig pénteken végleg lezárulhat, amikor Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök is tárgyalni fog az applikáció sorsáról.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a Reutersnek elárulta: A megállapodás értelmében a népszerű rövid videós platform amerikai ellenőrzés alá kerülne, így elkerülheti a szeptember 17-re kilátásba helyezett betiltást.
Bessent hozzátette, szükség lehet egy rövid határidő-hosszabbításra, hogy a TikTok véglegesítse az átállás feltételeit. „Ez a haladék nem született volna meg a keret nélkül” – fogalmazott. Jamieson Greer amerikai kereskedelmi képviselő szintén megerősítette, hogy a folyamat még további finomhangolást igényel.
A tárgyalások hátterében nem csupán egy alkalmazás sorsa állt: az Egyesült Államok hétfőn még azzal fenyegetőzött, hogy betiltja a TikTokot, ha Peking nem enyhít vám- és technológiai követelésein. A felek ugyanakkor más területeken is keresik az együttműködést: szóba került a pénzmosás elleni küzdelem és a fentanilkereskedelem visszaszorítása is.
Nem csak a TikTok sorsa dől el a héten
Bessent szerint a következő napokban újabb fordulóra kerülhet sor a gazdasági és kereskedelmi kérdésekben.
A folyamat következő kiemelt állomása Donald Trump és Hszi Csin-ping pénteki egyeztetése lesz, amely a piacok számára iránymutató lehet a két gazdasági óriás viszonyának alakulásáról.
Szeptember 15-től az oroszok vízum nélkül utazhatnak Kínába, Moszkva pedig tükörlépést készít elő a kínaiak számára.
Andrej Kovalenko, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács Dezinformáció Elleni Központjának vezetője ezt a „csendes terjeszkedés” új szakaszának nevezte. Elmondása szerint a vízummentes utazás szinte semmit sem változtat az oroszok számára, míg Kína számára stratégiai csatornát nyit a Szibériába és a Távol-Keletre irányuló „lopakodó” migráció számára.
A régióban kínai enklávék alakulnak már saját iskolákkal, vállalkozásokkal és kulturális központokkal, amelyek profitja visszaáramlik Pekingbe.
Kovalenko előrejelzése szerint 2030-ra Szibéria több százezer kínai migránst fogadhat be. A demográfiai válság miatt az Oroszországi Föderáció nem tudja betölteni saját területeit, és a külföldiek töltik be az űrt.
„A valós kép a következő: a Kreml nem fejleszti a régiót, hanem külföldieknek adja át letelepedésre. Szibéria és a Távol-Kelet azok a stratégiai területek, amelyeket Moszkva fokozatosan felad” – hangsúlyozta a szakértő.
💬 Britain has been magnificent in its support for Ukraine, for many of the same reasons that we are helping Ukraine.
You, too, have been a victim of Russia's actions. In fact, the term 'hybrid war' does not quite capture it; this has amounted to state terrorism. Your citizens…
— Ministry of Foreign Affairs 🇵🇱 (@PolandMFA) May 31, 2026
Az Európai Unió új szankciókat készít elő, amelyek célja Kína orosz hadiipar számára nyújtott támogatásának visszaszorítása. A lépést Donald Trump amerikai elnök januári hivatalba lépése előtt tervezik végrehajtani. A témában Annalena Baerbock német külügyminiszter Pekingben, Olaf Scholz kancellár pedig Kijevben folytatott tárgyalásokat.
Az Európai Unió újabb lépésekkel fokozná a Kínára nehezedő gazdasági nyomást az orosz–ukrán háború kapcsán. A tervezett szankciók célpontjában a kínai cégek állnak, amelyek állítólag az orosz hadiipart segítik drónalkatrészek és egyéb technológiai eszközök szállításával. Brüsszel a szankciókat még azelőtt bevezetné, hogy Donald Trump januárban hivatalba lépne és békepárti politikájával esetlegesen változtatna az USA jelenlegi külpolitikáján, közölte a Világgazdaság.
Annalena Baerbock német külügyminiszter a héten Pekingben tárgyalt kínai kollégájával, Vang Jivel, miközben Olaf Scholz kancellár Kijevben mutatta ki szolidaritását Ukrajna iránt. Baerbock a Bloomberg beszámolója szerint éles szavakkal bírálta Kínát, különösen a drónszállítások miatt, noha bizonyítékot nem mutatott be állításai alátámasztására. Kína visszautasította a vádakat, és közölte, hogy nem szállít fegyvereket Oroszországnak, valamint a drónexport szigorú ellenőrzés alatt áll.
A külügyminiszter kijelentései gazdasági következményekkel is járhatnak, hiszen a Kína és az Európai Unió közötti kereskedelmi kapcsolatok már most is konfliktusokkal terheltek. A közelmúltban bevezetett vámok – például az EU által kivetett díjak a kínai elektromos autókra – és a kínai válaszlépések tovább növelhetik a feszültséget.
Baerbock ma már Brüsszelben vesz részt a NATO külügyminiszteri találkozóján, ahol az „orosz hadiipar támogatásában közreműködő kínai cégek” elleni szankciók várhatóan kiemelt témaként szerepelnek majd.
A Kínára nehezedő európai nyomás különös jelentőséggel bír a Trump-adminisztráció közelgő hivatalba lépése előtt. Elemzők szerint a republikánus elnök érkezése új kereskedelmi háborúk korszakát nyithatja meg, amely az EU-t, az USA-t és Kínát egyaránt érintheti. Az új szankciók azonban tovább növelhetik az ukrajnai konfliktushoz kapcsolódó politikai és gazdasági feszültségeket, amelyek az EU jövőbeli külpolitikai stratégiájára is hatással lehetnek.
Közben Kína hivatalos sajtója, a Global Times figyelmen kívül hagyta Baerbock bíráló szavait. A kínai lap inkább Németország gazdasági érdekeinek védelmét emelte ki, miközben a külügyminiszter a helyszínen az Európa és Kína közötti politikai feszültségeket szította tovább. Az új szankciók bevezetése tehát nemcsak az orosz–ukrán háború, hanem a globális gazdasági kapcsolatok szempontjából is fordulópontot jelenthet.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió új szankciókat készít elő, amelyek célja Kína orosz hadiipar számára nyújtott támogatásának visszaszorítása. A lépést Donald Trump amerikai elnök januári hivatalba lépése előtt tervezik végrehajtani. A témában Annalena Baerbock ném...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1757361540
[modified] => 1757361464
)
[title] => Brüsszel újabb uniós szankciókat vezetett be Kína ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=162377&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 162377
[uk] => 162385
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 162369
[image] => Array
(
[id] => 162369
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/224986-1-large.jpg
[original_lng] => 91695
[original_w] => 1140
[original_h] => 599
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/224986-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/224986-1-large-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/224986-1-large-768x404.jpg
[width] => 768
[height] => 404
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/224986-1-large-1024x538.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/224986-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 599
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/224986-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 599
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/224986-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 599
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1757359402:2
[_oembed_b2bd56771e31c92e4aa0627984a20b7d] =>
Today, Federal Chancellor Olaf Scholz is in Ukraine, marking the first bilateral visit by a German Chancellor in more than two years. We are deeply grateful to Germany for all the assistance it has provided. Germany stands as a European leader in supporting Ukraine, helping us… pic.twitter.com/NoTDQLqVuc
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 2, 2024
Glad to meet Foreign Minister Wang Yi. Since my meeting with President Xi in Kazan last year, India-China relations have made steady progress guided by respect for each other's interests and sensitivities. I look forward to our next meeting in Tianjin on the sidelines of the SCO… pic.twitter.com/FyQI6GqYKC
Wang Yi, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee, and India’s National Security Adviser Shri Ajit Doval held the 24th Round of Talks Between the Special Representatives of China and India on the Boundary Question in New Delhi.
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
Peking nem lehet Ukrajna biztonsági garanciavállalója, amíg tettei ellentmondanak a hivatalosan deklarált álláspontjának – közölte a külügyminisztérium szóvivője, Heorhij Tihij szeptember 5-én, pénteken.
„Nem látjuk ezeket az országokat Ukrajna lehetséges biztonsági garanciavállalóiként, mivel Oroszország agresszor. Oroszország megtámadta Ukrajnát, ezért semmiképpen sem lehet biztonsági garancia Ukrajna számára. És Kínát sem tekintjük annak. Elsősorban a tettrekészek koalíciójáról beszélünk” – hangsúlyozta Tihij.
Hozzátette: Kínának a gyakorlatban is tartania kellene magát a deklarált semlegességhez.
„Mert minden alkalommal, amikor egy orosz drónban kínai gyártmányú alkatrészeket találunk, amikor a védelmi erőink kínai állampolgárokat ejtenek foglyul, vagy amikor újságírói vizsgálatok erre mutatnak rá, egyre nehezebb hinni abban, hogy Peking álláspontja valóban megfelel a valóságnak” – tette hozzá a szóvivő.
