A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és elnöke, Brenzovics László, valamint a szervezet alapítványai, intézményei ellen az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) által – fegyveres kommandósok demonstratív bevetésével – 2020. november 30-án indított fenyegető támadás egyértelműen bizonyítja, hogy az ukrán államhatalom a számára kedvező nemzetközi helyzetet kihasználva a kárpátaljai magyarság intézményes nemzetiségi és politikai érdekvédelmének a felszámolására szánta el magát.
A kárpátaljai magyar közösség elleni korábbi szórványos sajtótámadások a 2014. februári, nyugati hatalmak támogatásával végrehajtott kijevi nacionalista hatalomátvétel után váltak rendszeressé a központi ukrán médiában. Ez a folyamat rendkívüli módon felerősödött a nemzetiségi nyelvű oktatás teljes felszámolását célul tűző, 2017 szeptemberében elfogadott oktatási törvény elleni kárpátaljai magyar és magyarországi tiltakozás nyomán. A központi ukrán médiában elkezdődött a kárpátaljai magyarok démonizálása, szeparatistákként, mintegy az országba befurakodott idegen testként történő feltüntetése, magyar ellenségkép kialakítása az ukrán társadalomban. Rendszeressé váltak Kárpátalján a fenyegető magyarellenes nacionalista tüntetések és akciók, amelyek a KMKSZ ungvári székháza elleni gyújtogatási kísérletben és robbantásos támadásban csúcsosodtak ki. Az államhatalom titkosszolgálati eszközök és módszerek bevetésével elkezdte a kárpátaljai magyar önkormányzati képviselők, értelmiségiek, újságírók, vállalkozók zaklatását. Nyilvánvaló hatósági segédlettel több száz kárpátaljai magyar személyes adatai kerültek fel a Mirotvorec szélsőséges honlap „halállistájára”, miközben ezzel párhuzamosan sorozatban folyt a magyarok hatósági beidézése titkosszolgálati kihallgatásra.
Ma már kevesen emlékeznek arra, hogy a kárpátaljai magyarok elleni ukrán hatósági intézkedések jóval az oktatási törvény elfogadása és az ukrán–magyar államközi kapcsolatok megromlása előtt kezdődtek. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára már 2017. április 7-i kárpátaljai látogatásán az MTI-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ideje egyes ukrán hatóságok részéről sorozatban érik vegzálások a kárpátaljai magyar közösség magyarországi támogatásban részesülő szereplőit, intézményeinek vezetőit. „Ez ellen a magyar kormány részéről a leghatározottabban állást foglalunk, mert ennek a folyamatnak elértünk ahhoz a határához, amit nem tudunk tovább tolerálni” – jelentette ki. Már akkor jelezte, hogy egyes ukrán hatóságok részéről bizalmatlanság érezhető nemcsak a kárpátaljai magyarság gazdaságfejlesztési támogatását célzó programmal, hanem a Keleti Partnerség program keretében nyújtott támogatásokkal kapcsolatban is. „Egyértelműen érezhető, hogy Kárpátalján fokozódik az ukrán hatóságok részéről a nyomás, szaporodnak a negatív gesztusok, jelzések, aggasztó fellépések, sőt vegzálások, amelyek a magyarországi támogatásban részesülő kárpátaljai magyarok elbizonytalanítására irányulnak” – mutatott rá az államtitkár fél évvel az ominózus oktatási törvény elfogadása előtt, amire – tévesen – a helyzet elmérgesedését és az ukrán–magyar viszony megromlását szokás visszavezetni.
Nem hozott javulást a kárpátaljai magyar közösség helyzetében a politikán kívülről érkezett Volodimir Zelenszkij kabarészínész példátlan társadalmi támogatás melletti megválasztása Ukrajna elnökévé. Pedig nagyon sokan remélték, hogy a nyíltan agresszív magyarellenes politikát folytató Petro Porosenko regnálása után gyökeres fordulat áll majd be a magyar kérdést illetően. Zelenszkij elnökségének kezdetén ukrán részről volt ugyan némi próbálkozás az ukrán–magyar kapcsolatok javítására, mindenekelőtt Andrij Jermaknak, az Elnöki Hivatal vezetőjének kezdeményezésére. Őt azonban hamar kiiktatták a külpolitikai ügyek intézéséből, miközben csökkenésnek indult az egyébként is gyenge elnök népszerűsége, aki ezt – az Ukrajnában egyre leplezetlenebbül teret nyerő külső, elsősorban amerikai irányítás mellett és annak támogatásával – a Porosenko-féle szélsőségesen nacionalista irányvonal folytatásával igyekszik ellensúlyozni. A kárpátaljai magyarság szempontjából vészjósló jel volt, amikor idén áprilisban Zelenszkij Olekszij Petrovot, volt SZBU-tábornokot, az ukrán kémelhárítás korábbi vezetőjét nevezte ki Kárpátalja kormányzójává, aki hamarosan Oleg Kocjubát, egy másik SZBU-tábornokot, korábbi helyettesét vette maga mellé kormányzóhelyettesnek. Petrov kinevezése figyelmeztető üzenet volt a központi államhatalom által az utóbbi években folytatott erőteljes propaganda-hadjárattal szeparatizmus gyanújába kevert magyar közösség számára az októberi helyhatósági választások előtt, amelytől Kijev azt remélte, hogy a magyar vezetők lejáratásával, karaktergyilkosságával generált ellenszélben megszűnik a jelentős magyar képviselet a megyei, járási és településtársulási önkormányzatokban.
A kárpátaljai magyarok meglepetésszerű sikere a helyhatósági választásokon láthatóan felbőszítette a központi államhatalmat és külföldi kurátorait. Kijev ezért úgy döntött, hogy azonnal kihasználja a számára kedvezően alakuló nemzetközi helyzetet – amikor az amerikai elnökválasztáson a korábban Ukrajnával foglalkozó Joe Biden korábbi alelnök áll győzelemre, támadások érik Magyarországot az Európai Unió részéről, csatározás folyik Budapest és az Ukrajnában rendkívül erős befolyással rendelkező Soros György között – és az SZBU bevetésével átfogó támadást indít a kárpátaljai magyarság intézményei és vezetői ellen, mintegy kiütve a három évtized alatt kiépített, jól működő magyar intézményrendszer tartópilléreit. Jellemző, hogy a KMKSZ intézményeiben, alapítványainál és Brenzovics László elnök otthonában tartott titkosszolgálati házkutatások előestéjén a kárpátaljai magyarok fenyegető videoüzenetet kaptak egy magát a Jobb Szektor tagjának nevező ismeretlentől, aki Beregszász helységnévtáblája és a szélsőségesen nacionalista szervezet zászlaja előtt náci karlendítéssel nyomatékosította magyarellenes gyűlöletbeszédét. Erről a fenyegető videofelvételről egyébként a napokban Hennagyij Moszkal volt kárpátaljai kormányzó egy televíziós nyilatkozatban azt állította, hogy azt az SZBU szervezte. Érdekes lenne meghallgatni a megyevezetői tisztségében minden magyarellenes megnyilvánulás mögött az orosz titkosszolgálatokat sejtő Moszkal őszinte véleményét a KMKSZ-székház elleni robbantásos merénylet és az óriásplakátos, helységnévtáblás magyarellenes provokációk valódi hátteréről is.
A KMKSZ és elnöke elleni támadás kapcsán a volt kémelhárító Petrov kormányzó ellentmondásba keveredett önmagával, amikor a házkutatások után a megyei állami adminisztráció hivatalos honlapján ukránul és magyarul közzétett nyilatkozatában elhatárolódott a titkosszolgálati akcióktól, mondván, azokról nem is tudott, miközben két nap múlva az Ukrinform állami hírügynökségnek kijelentette, hogy a hatóságok Brenzovics Lászó meggyanúsítására készülnek, és hogy ő a házkutatások előtt tárgyalt a KMKSZ elnökével. A kormányzói nyilatkozatból egyértelműen kiviláglik, hogy a központi államhatalom nemzetközileg is szinte példa nélküli módon ki akarja iktatni Brenzovics Lászlót a politikai életből, tudva, hogy amint a Bibliában meg van írva: „Megverem a pásztort, és szétszélednek a nyáj juhai.” A magyarellenes intézkedések utáni ukrajnai és nemzetközi fejleményekből sejthető, hogy Kijev az oroszellenes nyugati geopolitikai érdekek szolgálatában szabad kezet kapott külföldi kurátoraitól a kárpátaljai magyar nemzetiségi és politikai érdekvédelem felszámolására. Amerika és az Európai Unió számára ugyanis bevallottan fontosabb Ukrajna bevonása a NATO-ba Oroszország gyengítése céljából, mint a kárpátaljai magyarok emberi és nemzetiségi jogainak a megvédése.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
Ukrajna és Kárpátalja a Covid-19 pandémia idején és a helyhatósági választások előtt címmel tartottak online konferenciát csütörtök délután kárpátaljai magyar vezetők, magyar európai parlamenti képviselők, vezető európai uniós és magyarországi politikusok részvételével, Bocskor Andrea fideszes kárpátaljai európai parlamenti képviselő szervezésében és moderálásával.
A tanácskozást nyitó előadásában Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa hangsúlyozta, hogy munkakörében nem csak Ukrajna, hanem Kárpátalja ügyét is fontosnak tekinti. Ismertetve, hogy milyen kérdések szerepelnek az október 6-i EU-Ukrajna csúcstalálkozón, emlékeztetett arra, hogy az EU 2014, azaz a „méltóság forradalma” óta évente 200 millió eurós támogatást nyújt Ukrajnának a reformok támogatására. Fontosnak nevezte az október 25-i helyhatósági választásokat, amelyek a településtársulások (kistérségek) kialakítása mellett a közigazgatási reform első szakaszának a lezárását jelentik, mindazonáltal – emelte ki – Kijevnek még nagyon sokat kell tennie a folyamat sikeres befejezése érdekében. A biztos rámutatott, hogy Ukrajnának az ENSZ és az Európa Tanács tagjaként be kell tartania a nemzeti kisebbségeire vonatkozó nemzetközi egyezményeket, s a kapcsolódó jegyzőkönyvekben lefektetett elveket és rendelkezéseket. „Eljött annak az ideje, hogy az ukrán kormány tekintse partnernek a kisebbségeket, és vonja be őket az új, készülő kisebbségi törvény megalkotásába” – emlékeztetett, jelezve, hogy ezt az üzenetet közvetíti az ukrán vezetőkkel történő minden találkozóján. „Továbbra is ragaszkodom ahhoz, hogy Ukrajna teljes mértékben hajtsa végre a Velencei Bizottság következtetéseit és ajánlásait” – hangozatta befejezésül Várhelyi Olivér.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a kárpátaljai járványhelyzet kapcsán emlékeztetett arra, hogy KMKSZ sietett először a megfelelő védőfelszerelés nélküli egészségügyi dolgozók segítségére nagyszabású gyűjtés szervevezésével, majd a szükséges anyagok és eszközök beszerzésével, ami visszhangtalanul maradt az ukrán médiában. Azt is jelezte, hogy a szomszédos országok közül Magyarország nyújtotta és nyújtja a legnagyobb támogatást Kárpátaljának a világjárvány idején, aminek eklatáns példája a Szijjártó Péter külügyminiszter múlt heti látogatása során kárpátaljai egészségügyi intézményeknek adományozott, 3 millió euró összértékű 50 lélegeztető gép. Az elnök köszönetet mondott Magyarországnak és kormányának azért is, hogy mostanra sikerült minden orvosi rendelőt felújítani a határ menti településeken, ami különösen fontos a járvány közepette.
A közigazgatási reformról szólva a KMKSZ vezetője elmondta: az összességében hátrányos a kárpátaljai magyarságra nézve, már csak azért is, mert a településtársulások kialakításával sok értelmiségi állás megszűnik, s nem utolsó sorban csökken a magyarság aránya az új közigazgatási egységekben, így a Beregszászi járásban is kisebbségbe szorulnak a magyarok. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy Ukrajnában a decentralizációs reformok mindig központosítással végződnek, és erre az EU-nak oda kell figyelnie – hívta fel Várhelyi Olivér figyelmét. Azt is jelezte neki, hogy a reményekkel ellentétben az ukrajnai elnök- és parlamenti választások után semmit nem javult a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság helyzete, folyamatos a nyomásgyakorlás a magyarokra és intézményeikre, ráadásul itt nem csupán kisebbségi, hanem általános emberi jogokról van szó.
A közelgő helyhatósági választásokról szólva Brenzovics László azt emelte ki, hogy kiforratlan az új választójogi törvény, ezért sok a bizonytalanság. Megmaradtak a legkomolyabb régi problémák is – folytatta –, így a választókerületek önkényes kialakítása és a szavazatvásárlás. Rendkívül fontosnak mondta, hogy mindenki menjen el szavazni, a külföldön dolgozók is lehetőleg jöjjenek haza a voksolásra, mert igen nagy a tét, hogy megmarad-e a hatékony magyar érdekképviselet. Ezért arra kérte az online konferencián részt vevő Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárt, hogy Magyarország tegye lehetővé a külföldön dolgozó kárpátaljai magyar szavazópolgárok számára a könnyített határátkelést.
Kommentárjában Bocskor Andrea levezető elnök, mielőtt átadta volna a szót Gál Kinga európai parlamenti képviselőnek, arra emlékeztetett, hogy az 1990-es években még széleskörű jogokat biztosítottak Ukrajnában a nemzetiségi kisebbségeknek, amelyeket azonban elkezdtek szűkíteni. Szerinte ezt a folyamatot minél hamarabb meg kell állítani, mert ez nem EU-gyakorlat.
Hozzászólásában Gál Kinga hangsúlyozta, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy az Európai Parlamentben napirenden tartsa a kárpátaljai magyarság jogsértéseinek ügyét. Visszásnak nevezte, hogy miközben az EU támogatja Ukrajnát, ott elveszik a magyarok szerzett jogait, és hangulatkeltés folyik a közösség ellen. Úgy vélte, az Európai Bizottság elnéző Kijev jogtipró intézkedéseit illetően, azok nem érik el az ingerküszöbét, jóllehet itt nem ukrán-magyar kérdésről, hanem összeurópai problémáról van szó.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár előadásában arról biztosított, hogy a magyar kormány továbbra is minden támogatást meg fog adni a kárpátaljai magyarságnak, annál is inkább, mert folyamatosak a visszalépések Ukrajna kisebbségpolitikájában. Hiába vannak – folytatta – a miniszteri szintű találkozók, nincs előrelépés a kárpátaljai magyarok kisebbségi és emberi jogainak biztosítása terén. Szerinte tarthatatlan, hogy vegzálják az anyaországi támogatási programokat lebonyolító szervezeteket, sőt ellehetetlenítették a kulturális missziót teljesítő Petőfi Sándor program megvalósítását. Úgy vélte, Ukrajna szakított a több mint két évtizeden át folytatott nemzetiségbarát politikájával, és már nemzetállamként fogalmazza meg magát, ami senkinek nem jó, hiszen a olyan visszalépés történt, ami rosszabb helyzetet idézett elő a nemzetiségi politikában, mint amilyen a Szovjetunióban volt.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy minden anyaországi támogatás a kárpátaljai magyarság szülőföldön maradásának az elősegítését szolgálja. Ennek érdekében – mutatott rá – meg kell erősíteni az intézményrendszert, most, október 25-én a leadott voksokkal meg kell őrizni az erős magyar politikai érdekképviseletet. Ha magyar közösség nem fog össze és ezt elveszíti, akkor elveszíti a többi intézményét is, amit nem szabad megengedni. A kárpátaljai magyarságnak eredményt kell felmutatnia az önkormányzati választásokon, annál is inkább, hogy öt évvel ezelőtt ez sikerült, magyar érdekeket szem előtt tartó képviselőket kell bejuttatni a településtársulások önkormányzataiba – tette hozzá, hangoztatva, hogy a kárpátaljai magyaroknak meg kell tartaniuk a politikai pozícióikat akkor is, ha nem minden ponton értelmezhető az új választójogi törvény.
Előadásában Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség (KMPSZ) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke is arra emlékeztetett, hogy Volodimir Zelenszkij elnökké választása óta visszalépések történtek a kisebbségek jogainak biztosítása terén, különös tekintettel az anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogokra. Elmondása szerint már több ezer oldalt tesz ki a KMPSZ levelezése az illetékes állami szervekkel az oktatás ügyében, de semmilyen pozitív hozzáállás nem tapasztalható Kijev részéről. Mint kifejtette, az oktatási tárcánál a régi gárda dolgozik továbbra is. A helyzet – mutatott rá – odáig fajult, hogy immár nem csak a megfelelő állami támogatás hiányzik a kárpátaljai magyar oktatási intézmények esetében, hanem elkezdték hatóságilag vegzálni az anyaországi támogatásokat célba juttató szervezeteket, mi több, alattomos módon, különböző trükkökkel megpróbálják ellehetetleníteni a magyar főiskola működését is. Felhívta a figyelmet az 1993-as magyar-ukrán alapszerződés rendelkezésére, amely szerint Ukrajna nem vesz el kisebbségi jogokat. Szerinte a helyzet rendezéséhez elegendő lenne a magyarországi kisebbségi törvényt alapul venni, és ugyanazokat a jogokat biztosítani a kárpátaljai magyarok számára, amelyeket a magyar jogszabály az ottani ukrán kisebbségnek nyújt. Fontosnak nevezte, hogy Ukrajnában ismerjék el őshonos kisebbségnek a kárpátaljai magyarságot, hogy megkaphassa azokat a jogokat, amelyeket a krími tatároknak biztosítanak.
Barta József, a KMKSZ alelnöke, a Kárpátalja Megyei Tanács alelnöke a Covid-19 terjedésének megakadályozására hozott kárpátaljai intézkedéseket ismertette. Kitért a KMKSZ gyűjtésére, amely szerinte kezdetben valóságos mentőöv volt az egészségügyi intézmények és dolgozóik számára, majd áttért a közigazgatási reformmal, az új járások, településtársulások kialakításával kapcsolatos fejlemények ismertetésére. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a magas magyar részvételi arány az október 25-i önkormányzati választásokon. Mint rámutatott, a kárpátaljai magyarság érdekei csak akkor védhetők meg és érvényesíthetők, ha a közösség megfelelő számú képviselőt juttat minden szintű önkormányzatba.
K. Debreceni Mihály, az MTVA ungvári tudósítója, mint a terepen mozgó riporter, hozzászólásában arról számolt be, hogy a kárpátaljai emberek belefáradtak a fél éve tartó karanténba. Ráadásul szerinte Ukrajna úgy ment bele a koronavírus-járvány második hullámába, hogy az elsőt le sem zárta. A helyi lakosság szempontjából az egyik legnagyobb problémának a határátkelés ellehetetlenülését nevezte, hiszen nagyon sok embernek – a rokoni kapcsolattartás fontossága mellett – a megélhetése függ a határ átjárhatóságától. Abszurdnak mondta, hogy 30 év után ismét vasfüggöny ereszkedett le a régióban.
Zárszavában Bocskor Andrea azt emelete ki, hogy Ukrajnának tudatosítania kell, a kárpátaljai magyar kisebbség nem probléma, hanem erőforrás, és ha Kijev fontosnak tartja az EU-integrációt, akkor tudomásul kell vennie, hogy ehhez az út Kárpátalján keresztül vezet. A helyhatósági választások fontosságát hangsúlyozva és minden szavazásra jogosultat a voksoláson való részvételre szólítva első számú feladatként jelölte meg a kárpátaljai magyarság pozícióinak megtartását a helyi önkormányzatokban.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
Szeptember 25-én, pontosan egy hónappal a helyi választások előtt Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke Kárpátaljára látogatott.
Eléggé sűrű volt a programja az államfőnek. Volodimir Zelenszkij először a Beregszászi Linner Bertalan Központi Járási Kórház felújítását tekintette meg. Ezen kívül az elnök megvizsgálta az M-24-es Nagydobrony–Munkács–Beregszász–Beregsurány határátkelőhöz vezető autóút rekonstrukcióját, amelyet a „Nagy építkezés” Nemzeti program keretén belül újítanak fel.
Az államfő a Csap város közelében húzódó útszakaszt is megvizsgálta, amely a terv szerint októberben készül el. Mezőterebes közelében beszélgetett az újságírókkal. Az elnököt, a protokoll szerint Olekszij Petrov, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője és számos fővárosi és helyi vezető tisztségviselő kísérte.
Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy „Kárpátalja az ukrán állam gyönyörű része”, és nagyon fontos támogatni és fejleszteni ezt a régiót. Egyben kihangsúlyozta, hogy Kárpátalján idén összesen 370 kilométernyi utat építenek, 223 kilométer útszakaszon elkészült a felső réteg, vagyis nyitott a forgalom számára.
„Politikai és geopolitikai szempontból nagyon fontos a beruházás, és jövőre befejezzük nagy kórház-komplexum építését Beregszászon. A magyarok – mi szomszédjaink, és meg kell találni a közös alapot, mindig meg kell találnunk a párbeszédet. De számunkra fontos, hogy ott kórházakat építsünk. Ukrajnában fektetünk be” – mondta az államfő a sajtó képviselőivel folytatott beszélgetés során.
Volodimir Zelenszkij kihangsúlyozta, hogy Kárpátalja fontos része Ukrajnának, nem csak a fejlett Európával határos hely. „Kárpátalja egységes államunk gyönyörű része. Valóban, nem volt infrastruktúra, nem volt kórház. Tudom, hogy hiányzik körülbelül 30 óvoda” – mondta és megígérte, hogy két-három év múlva ezek a kérdések megoldódnak.
„Az Ukravtodor térképén az áll – „Ambiciózus terv”. Örömmel gratulálok a kárpátaljaiaknak ahhoz, hogy ez az ambiciózus terv valósággá válik. Ebben az évben 370 kilométer állami utat építenek. Tíz év alatt összesen 130-140 kilométer utat építettek Kárpátalján. Vagyis az idei év 10 hónapjában háromszor többet építenek, mint 10 év alatt. Úgy gondolom, hogy ez számunkra és minden kárpátaljai számára győzelem. És nem fogunk megállni” – mondta Volodimir Zelenszkij.
Biztosította azt is, hogy néhány éven belül meg lesz a lehetősége a megye útjának helyreállításának. A mai adatok szerint 2022 km út készült el Ukrajnában. Kárpátalja az elsők között van, ahol 223,5 km-t építettek. Ukravtodor tervei szerint országszerte 4200 km autóutat kell megépíteni az év végéig.
Miután megbeszélték utak helyzetét, az újságírók az elnököt a határállomásokon régóta fennálló a gépkocsisorokról kérdezték. Az államfő kijelentette, hogy a problémát átfogóan kell megoldani, mivel annak több aspektusa van. „Ez nem mai probléma, már évek óta húzódik attól a pillanattól kezdve, amikor megnőtt az exportunk, a nyugati piacra összpontosítva. Természetes, hogy sorok alakultak ki. Vagyis ma hiányzik a határátkelők áteresztési infrastruktúrája” – mondta az államfő.
Az elnök elmondta, hogy éppen tegnap, az Ungvár–Felsőnémeti ellenőrző ponton tett látogatás alkalmával a pénzügyminiszter, az Állami Határőrszolgálat és az Ukrajna Biztonsági Szolgálatának vezetői megvitatták a határon az új infrastrukturális létesítmények építésének tervét. „Pénzt fektetünk be további ellenőrző pontok megnyitására” – mondta az elnök, majd megjegyezte, hogy az ukrán külügyminiszter a szomszédos országok külügyminisztereivel megvitatja a határállomásokon kialakult gépkocsisorok problémáját.
„Nem csak ezen az ellenőrzési ponton vannak problémák. Sok szomszédunk van, sok ország, és mindenhol hosszú sorok állnak. Barátságban kell lennünk a szomszédjainkkal, de diplomáciai szinten nyomást is kell gyakorolnunk” – mondta Volodimir Zelenszkij. Az elnök szerint tegnap olyan kamionsofőrökkel is beszélt, akik a szlovák fél alacsony kapacitása miatt három-négy napig kénytelenek sorban állni a szlovák határon. „Most normális kapcsolataink vannak a szomszédjainkkal, ezért arra fogjuk kérni őket, hogy gyorsítsák fel ezt a folyamatot” – biztosított az elnök.
Ezen kívül az újságírókat érdekelte a kárpátaljai repülőtér kérdése. Végül is Volodimir Zelenszkij nemrégiben kijelentette, hogy az ukrán nagyvárosokban található repülőterek rekonstrukciója 2021-ben bekerül a „Nagy építkezés” programba, és 2-3 év múlva helyreáll minden, Ukrajna számára szükséges repülőtér.
Volodimir Zelenszkij a sajtó képviselőinek elmondta, hogy a 2016 óta nem üzemeltetett ungvári repülőtér felújítását tervezik, a tél folyamán pedig felújítják a terminált. Szerinte azonban lehetetlen ezen a helyszínen nagy légi-csomópontot kiépíteni és a kifutópályát meghosszabbítani. „Ezért mondom, hogy Kárpátalján egy modern nemzetközi repülőteret építünk. Hol lesz? Három lehetőségünk van” – mondta az elnök, de nem sorolta fel őket. Az államfő ugyanakkor még arról is biztosított, hogy egy új kárpátaljai repülőtér építéséhez szükséges pénz szerepel a 2021-es költségvetésben.
„Azt hiszem körülbelül két év múlva, talán három év múlva, új repülőteret építünk. Addig az a legfontosabb, hogy az embereknek legyen lehetőségük nemcsak Ukrajnán belül utazgatni, hanem a világot is bejárni” – ígérte Volodimir Zelenszkij.
Megkérdezték az elnököt az ukrán–magyar kapcsolatokról, a két ország közötti memorandumról, amelyet korábban az ukrán Külügyminisztérium és az Elnöki Hivatalban is bejelentett. Volodimir Zelenszkij azt válaszolta, hogy ebben az irányban folyik a munka. A két állam külügyminiszterei folyamatosan találkoznak és tárgyalnak. Szó szerint tegnapelőtt találkoztak Ungváron. Az újságíró kérdésére azonban, mikor tervezik pontosan aláírni ezt a dokumentumot, idén vagy jövőre, az elnök azt válaszolta, hogy még nem tudja.
Volodimir Zelenszkij is ellátogatott az Eurocar üzemébe, megismerkedett az ungvári Nemzetközi repülőtér felújítási projektjével. Ezen kívül részt vett a Kárpátalja 2027-ig tartó fejlesztési stratégiai programjának bemutatóján, valamint megbeszélést tartott a kárpátaljai üzleti élet képviselőivel.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
Verteidigungsministerin Lambrecht in der #Ukraine. Die Ministerin besichtigte Defensivstellungen in der Region #Odessa und machte sich ein Bild von der aktuellen Lage. pic.twitter.com/j2piILVdmG
— Verteidigungsministerium (@BMVg_Bundeswehr) October 2, 2022
Hosted my ??colleague Christine Lambrecht in the southern ??.Frau Minister brought good news & more tools to strengthen #UAarmy. We had a discussion about current geopolitical and security situation.Minister was glad to talk with our soldiers and see Gepard system on combat duty. pic.twitter.com/IKSMnSyqkR
The White House is making plans for Ukrainian President Volodymyr Zelensky to meet with President Biden in Washington on Wednesday https://t.co/4qBESgNG1s
CIA Director William Burns made a secret trip to China last month in a bid to keep lines of communication open, as security relations between the two global powers grow increasingly acrimonious https://t.co/lgy6zYEcCE
Russian President Vladimir Putin has accepted an invitation from his newly re-elected Turkish counterpart Recep Tayyip Erdoğan to visit Turkey.https://t.co/ky7t82NkaX
Провів виїзну Ставку. Ситуація на фронті, перебіг наших наступальних та оборонних дій, дані розвідки. Як і завжди, пильна увага до забезпечення військ боєприпасами. Результативність використання наявних систем ППО та підсилення повітряного… pic.twitter.com/xA4HHUJvdi
Szeptember 24-én este megérkezett Kárpátaljára Volodimir Zelenszkij, s ezzel meg is kezdődött kétnapos munkalátogatása megyénkben.
Archív
Az államfő megtekinti a felújítás alatt álló határátkelőket és ismertetik vele az ungvári nemzetközi repülőtér felújításának terveit is. Ezenkívül ellátogat egy egészségügyi intézménybe is, melyet a Nagy Építkezés program keretein belül rekonstruálnak, továbbá a jelenlétében mutatják be a régió fejlesztésével kapcsolatos 2020–2027-es stratégiai tervet.
Ezt követően tiszteletét teszi egy üzemben is, ahol a kárpátaljai vezető vállalkozók képviselőivel tárgyal majd, valamint megtekint több turisták által közkedvelt műemléket is.
Az elnök Vitalij Glagola információi szerint az alsószlatinai Derenivszka Kupilban szállt meg.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
Az interneten megjelent felvételek alapján ukrán pártban politizál Tóth Bálint tiszapéterfalvi polgármester és csapata.
A megyénkben nemrég megalakult Ridne Zakarpattya elnevezésű új párt konferenciáján ismerős arcok is feltűntek… A párt Facebook-oldalára egy teljes fényképalbumot töltöttek fel az eseményről. A sorok között többen is kiszúrták Tóth Bálintot, aki mindamellett, hogy Tiszapéterfalva polgármestere, az UMDSZ nagyszőlősi járási elnöke is, valamint Albók Ödönt és Balázs Gyulát, akik az UMDSZ nagyszőlősi járási képviselőjeként tevékenykednek.
Ezek után még mindig csak „alávaló rágalom és provokáció” az, hogy az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség ukrán pártokkal szimpatizál a helyhatósági választásokat illetően?
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
Hennagyij Moszkal, Kárpátalja egykori kormányzója már többször is nyilatkozott a decentralizációról, s most sem hagyta szó nélkül a megyénk új felosztásával kapcsolatos információkat. Véleménye szerint a „szolgák” (Nép szolgája párt – a szerk.) decentralizációja kemény centralizációval végződött. „Miután az egyesített területi egységek (OTH) kis ideig megérezhették a helyi önkormányzatoktól való függetlenséget, most új, kibővített járásokba pakolják őket” – mondta el.
Az exkormányzó leszögezte, hogy mindig is úgy vélte és most is úgy véli, hogy egy gazdasági krízis, egy háború, egy világjárvány és sok más, az országunkban jelenlévő probléma közepette bevezetni egy kidolgozatlan reformot, amely távol áll a valóságtól, nemcsak felelőtlenség, hanem bűntett. „A következményeket hamarosan mindenki érzékelni fogja: amikor megkezdődik azon járások kommunális hivatalainak, vállalatainak és szervezeteinek felszámolása, melyeket a képviselő urak oly könnyen a „kés alá” fektettek. Több tízezer alkalmazott kerül majd utcára és marad munka nélkül” – közölte Moszkal a Csasz elnevezésű ukrán hírlapon megjelent cikkben. Magyarázatként hozzátette, hogy egyik OTH sem fogja magára vállalni az egykori járási kórházak, zeneiskolák, stadionok és más szociális intézmények fenntartását, az embereket elbocsátják, az újonnan létrehozott járásokban pedig új hivatalokat alakítanak ki, ahol lesz elegendő alkalmazott.
Megyénk volt kormányzója a továbbiakban több kárpátaljai képviselőt is felhozott, akik a decentralizációs törvény mellett álltak. „Mihajlo Laba népszolga megszavazta azon járások megsemmisítését, amelyek a saját választókörzetéhez tartoznak. Felmerül a kérdés, hogy akkor kit is képvisel ő jelenleg a Legfelső Tanácsban? Mivel gondolkodott szavazás közben, csak nem a bal lábával?” – olvashatjuk a publikációban. Moszkal Robert Horvat hasonló cselekedetét idiotizmusnak nevezte, s nem feledkezett meg Vaszil Petyovka megemlítéséről sem, aki szintén támogatta a törvényjavaslatot.
Végül felsorolta, hogy egyedül a Haza (Batykivscsina), az Európai szolidaritás (Jevropejszka szolidarnyiszty), a Hang (Holosz) és az Ellenzéki platform (OPZZS) ellenezte csak kategorikusan a decentralizációs törvényt. „Nem kampányolok senki mellett a helyhatósági választásokon, biztos vagyok abban, hogy a kárpátaljai lakosok ezúttal tudatos és meggondolt döntést hoznak majd. Hiszen a kárpátaljai emberek, képviselőikkel ellentétben, nem buta kretének, akik úgy táncolnak, ahogyan a bohóc fütyül, miközben saját kezükkel pusztítják el szülőföldjüket” – fejezte be mondandóját Hennagyij Moszkal.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
Az ukrán Parlament határozata Kárpátalján 6 járást hozott létre. Ezzel a megyében Beregszászi, Munkácsi, Rahói, Técsői, Ungvári és Huszti járások lesznek. A határozat alapján a járások határait az adott járás részét képező települések külső határai határozzák meg.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
