Nagy-Britannia és Ukrajna tárgyalásokat kezdett a 100 éves partnerségről – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a kijevi brit nagykövetség Facebook-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint David Cameron brit külügyminiszter tárgyalásokat kezdett Ukrajnával a 100 éves partnerségről. „Új megállapodás, amely erős kapcsolatokat épít ki az országaink között a kapcsolatok teljes spektrumában: a kereskedelemtől, a biztonságtól és a védelemtől a tudományig és a technológiáig, az oktatásig, a kultúráig és sok minden másig” – áll a közleményben.
Ezenkívül Cameron megerősítette, hogy 36 millió font segélyt nyújtanak Ukrajna energiainfrastruktúrájának fenntartására, beleértve 20 millió font sürgősségi finanszírozást az ukrajnai kritikus infrastruktúra elleni közelmúltbeli támadások utáni újjáépítéshez, valamint további 16 millió fontot Innovate Ukraine innovációs alapítvány pályázati nyerteseinek.
Mint arról már röviden beszámoltunk, precíziós fegyvereket és megrongált energiaipari létesítmények helyreállítására fordítható finanszírozást ígért az ukrán kormánynak kijevi látogatásán a brit külügyminiszter.
David Cameron a londoni külügyi tárca pénteki ismertetése szerint előző nap járt az ukrán fővárosban, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Cameron kijevi tárgyalásain bejelentette, hogy a legújabb brit fegyverszállítási csomagban precíziós irányított bombák, légvédelmi rakéták, valamint száz mobil légvédelmi egység kialakításához elegendő felszerelés szerepel majd.
Mindez lehetővé teszi Ukrajna számára az orosz drónok és rakéták lelövését – áll a brit külügyminisztérium pénteki ismertetésében.
David Cameron bejelentette azt is, hogy Nagy-Britannia megkétszerezi hazai lőszergyártását, és erre a következő tíz évben 10 milliárd fontot fordít.
A termelés ilyen mértékű növelése lehetővé teszi Nagy-Britannia számára saját nemzetbiztonságának megőrzését úgy, hogy közben Ukrajna fegyverellátását is fenn tudja tartani mindaddig, amíg ez szükséges – fogalmaz a londoni külügyminisztérium pénteki beszámolója.
David Cameron kijevi látogatásán bejelentette azt is, hogy a brit kormány 20 millió font sürgősségi finanszírozást nyújt a legutóbbi orosz támadássorozatban megsérült kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények, köztük erőművek és gáztározók helyreállítására.
A brit külügyi tárca hangsúlyozza, hogy London 2022 óta – a most bejelentett új finanszírozással együtt – 170 millió font pénzügyi támogatást nyújtott az ukrajnai energiaszektornak.
Rishi Sunak brit miniszterelnök a múlt héten bejelentette, hogy Nagy-Britannia ezentúl évente legalább 3 milliárd font katonai segélyben részesíti Ukrajnát, saját védelmi kiadásait pedig a hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékára emeli.
A brit kormány a háború kezdete óta csaknem 12 milliárd font értékű katonai, humanitárius és gazdasági segítséget nyújtott Ukrajnának.
Sunak a minap minden eddiginél nagyobb, 500 millió font értékű új katonai segélyprogramot jelentett be Ukrajna számára.
A Downing Street tájékoztatása szerint az újabb szállítmányban egyebek mellett hatvan különböző könnyű katonai vízijármű, több mint 1600 csapásmérő és légvédelmi rakéta, Storm Shadow típusú, nagy hatótávolságú irányított precíziós rakéták, négyszáznál több szárazföldi katonai jármű és csaknem négymillió, kézifegyverekben használatos lőszer szerepel.
I met Defence Minister Kim Yong Hyun on DPRK & other common security challenges. Russia’s aggression against Ukraine is an existential threat. The Republic of Korea is best positioned to understand it.
Csütörtökön az iráni külügyminisztérium szankciókat jelentett be több amerikai és brit állampolgár, valamint vállalat ellen. Az indoklás szerint ezen szankciókat Izrael támogatása miatt hozták létre a gázai háborúban.
A büntetőintézkedések a hét amerikai – köztük Bryan Fenton, az Egyesült Államok Különleges Műveleti Parancsnokságának vezetője, Brad Cooper altengernagy, az amerikai haditengerészet közel-keleti műveleteinek volt parancsnoka – mellett több britet, köztük Grant Shapps védelmi minisztert érintik.
A szankcionált vállalatok között van a Lockheed Martin fegyvergyártó, a Chevron energiaipari vállalat, továbbá a nagy-britanniai telephelyekkel is rendelkező Elbit Systems nevű izraeli haditechnikai konglomerátum is. Irán és Izrael között az évtizedek óta pattanásig feszült viszony tovább súlyosbodott a gázai háború tavaly októberi kirobbanása óta.
Irán április közepén drón- és rakétatámadást intézett Izrael ellen, melyet megtorlásnak nevezett arra a, halálos áldozatokkal is járó légicsapásra, amelyet Izrael hajtott végre Irán damaszkuszi konzulátusa ellen.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Csütörtökön az iráni külügyminisztérium szankciókat jelentett be több amerikai és brit állampolgár, valamint vállalat ellen. Az indoklás szerint ezen szankciókat Izrael támogatása miatt hozták létre a gázai háborúban.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1714687200
[modified] => 1714664510
)
[title] => Most Irán jelentette be szankcióit amerikai és brit állampolgárok, valamint cégek ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=111757&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 111757
[uk] => 111835
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 104670
[image] => Array
(
[id] => 104670
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iran-teheran-irani-zaszlo-539387.jpg
[original_lng] => 503697
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iran-teheran-irani-zaszlo-539387-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iran-teheran-irani-zaszlo-539387-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iran-teheran-irani-zaszlo-539387-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iran-teheran-irani-zaszlo-539387-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iran-teheran-irani-zaszlo-539387-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iran-teheran-irani-zaszlo-539387.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iran-teheran-irani-zaszlo-539387.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1714726182:2
[_thumbnail_id] => 104670
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 1141
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 581
[1] => 2498
[2] => 192
[3] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Irán
[1] => Nagy-Britannia
[2] => szankciók
[3] => USA
)
)
[3] => Array
(
[id] => 111446
[content] =>
A megszállók rengeteg páncélozott járművet veszítettek el – mondta a brit tisztviselő. Oroszország vesztesége körülbelül 450 000 ember.
Erről a The Insider számolt be a brit fegyveres erőkért felelős helyettes államtitkárra, Leo Doughertyre hivatkozva. A kiadvány megjegyzi, hogy ez a szám nem tartalmazza azokat a likvidált orosz katonákat, akik orosz katonai magáncégeknél szolgáltak. Ezenkívül a 450 ezres szám nem tartalmazza a hadseregből dezertált katonákat sem.
„Becsléseink szerint több mint 10 000 orosz páncélozott járművet semmisítettek meg, hagytak el vagy fogtak el ukránok, köztük körülbelül 3000 fő harckocsit, 109 repülőgépet, 136 helikoptert, 346 pilóta nélküli légijárművet, 23 haditengerészeti hajót és 1500 tüzérségi rendszert” – jegyezte meg Dougherty.
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) több mint egy tucat magánszemély és jogi személy ellen vezetett be szankciókat. Ez áll az hivatal honlapján olvasható.
Állítólag a szankcionált személyek központi szerepet játszottak az iráni drónok titkos eladásának elősegítésében és finanszírozásában.
Elsősorban a Sahara Thunder cégről van szó, amely kulcsszerepet játszik több ezer drón Irán általi tervezésében, fejlesztésében, gyártásában és értékesítésében. Sokukat végül Oroszországba szállították, hogy az Ukrajna elleni háborúban használják fel.
Összességében 8 magánszemély és 15 jogi személy ellen szabtak ki szankciót.
Ezzel egyidejűleg Nagy-Britannia és Kanada is szankciókat vezet be több jogi személy és magánszemély ellen, akik részt vettek az drónok Irán általi megvásárlásában.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) több mint egy tucat magánszemély és jogi személy ellen vezetett be szankciókat.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1714382820
[modified] => 1714341531
)
[title] => Az USA, Nagy-Britannia és Kanada szankciókat vezetett be Irán ellen, mert drónokat szállít Oroszországnak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=111335&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 111335
[uk] => 111066
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 111067
[image] => Array
(
[id] => 111067
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/shahed-5929.jpg
[original_lng] => 46885
[original_w] => 660
[original_h] => 320
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/shahed-5929-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/shahed-5929-300x145.jpg
[width] => 300
[height] => 145
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/shahed-5929.jpg
[width] => 660
[height] => 320
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/shahed-5929.jpg
[width] => 660
[height] => 320
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/shahed-5929.jpg
[width] => 660
[height] => 320
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/shahed-5929.jpg
[width] => 660
[height] => 320
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/shahed-5929.jpg
[width] => 660
[height] => 320
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1714330732:5
[_thumbnail_id] => 111067
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1195
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_28a08fe22801ff0d29e46fd4d42f5020] =>
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
Nem zárta ki Rishi Sunak brit miniszterelnök annak lehetőségét, hogy a következő nagy-britanniai parlamenti választásokat már júliusban megtartják.
A konzervatív párti kormányfő a Sky News brit hírtelevízió vasárnapi politikai magazinműsorában nem volt hajlandó konkrét időpontot megnevezni, mondván: ebben a kérdésben eddigi nyilatkozatait kell irányadónak nevezni.
Nem zárta ki Rishi Sunak brit miniszterelnök annak lehetőségét, hogy a következő nagy-britanniai parlamenti választásokat már júliusban megtartják.
A konzervatív párti kormányfő a Sky News brit hírtelevízió vasárnapi politikai magazinműsorában nem volt hajlandó konkrét időpontot megnevezni, mondván: ebben a kérdésben eddigi nyilatkozatait kell irányadónak nevezni.
A felmérések hosszú ideje folyamatosan azt jelzik, hogy a 2010 óta kormányzó Konzervatív Párt 25 százalékpont körüli támogatottsági hátrányban jár a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt mögött.
Az Ipsos közvélemény-kutató csoport legfrissebb vizsgálata szerint a Munkáspártra a választók 44 százaléka szavazna, ha most tartanák a parlamenti választásokat Nagy-Britanniában, a konzervatívokra ugyanakkor csak 19 százalék adná a voksát.
Az 1075 brit állampolgár bevonásával elvégzett reprezentatív felmérés szerint Rishi Sunak munkájával a válaszadók 75 százaléka elégedetlen, és mindössze 16 százalék nyilatkozott kedvezően a kormányfő tevékenységéről.
Sunak így kimutatott mínusz 59 százalékpontos nettó személyes megítélési egyenlege három évtizedes mélypont: legutóbb 1994-ben, John Major akkori konzervatív párti miniszterelnök munkájával voltak ennyire elégedetlenek a választók.
A jelenlegi konzervatív brit kormány egészének megítélése még rosszabb, mint Rishi Sunak miniszterelnöké: az új Ipsos-felmérés résztvevőinek 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedetlen a kormányzati teljesítménnyel, és alig 10 százalék mondott kedvező véleményt.
A jövő héten Angliában helyhatósági választásokat, Londonban polgármester-választást tartanak.
Az utóbbi napokban elhangzott egybehangzó szakértői becslések szerint a konzervatívok tanácsi képviselői mandátumaik felét is elveszíthetik.
Az alsóházi tory frakció tagjai az elmúlt időszakban több utalást is tettek arra, hogy ebben az esetben a pártcsoport bizalmi szavazást kezdeményezhet Sunakkal szemben.
Az orosz kémek Nagy-Britanniában folytatott bűnözői tevékenysége aggodalmat kelt a brit tisztviselők körében, számolt be Grant Shapps, Nagy-Britannia védelmi minisztere X-en.
„Oroszország bűnözői tevékenysége Nagy-Britanniában mély aggodalomra ad okot. Mindazok ellen, akik segítik a külföldi hírszerzést, és bűnösnek találják őket, büntetőeljárás indul” – írta a védelmi miniszter.
Hozzátette, hogy Oroszország hiábavaló próbálkozásai elhatározásunk megingatására soha nem akadályozzák meg Nagy-Britanniát Ukrajna támogatásában.
Nagy-Britannia jelentős mennyiségű kőolajterméket importál az orosz kőolajat feldolgozó országokból, számolt be a The Guardian.
A Desmog környezetvédelmi honlap által elemzett kormányzati adatok azt mutatják, hogy 2023-ban 2,2 milliárd font értékben importáltak finomított kőolajat Indiából, Kínából és Törökországból, ami megegyezik az előző évi rekorddal, szemben a 2021-es 434,2 millió fonttal. Oroszország India és Kína legnagyobb nyersolajszállítója, míg Törökország az egyik legnagyobb orosz olajimportőr lett azóta, hogy a Kreml 2022 februárjában elindította Ukrajna elleni invázióját.
Nagy-Britannia 2022. december 5-től hivatalosan megtiltotta az orosz kőolajtermékek behozatalát, válaszul az orosz Ukrajna elleni invázióra. Azonban egy, a törvényekben meglévő kiskapunak köszönhetően továbbra is az orosz kőolaj kerül Nagy-Britanniába: ha az orosz kőolajat egy másik országban finomítják, az nem tekinthető Oroszországból származónak, ami lehetővé teszi a kereskedelmi tilalom megkerülését. Ennek eredményeként az orosz kőolajat a szövetséges országoknak adják el finomításra, mielőtt Nagy-Britanniába exportálnák.
„Amíg a kormány be nem zárja ezt a kiskaput, Nagy-Britannia segíti Oroszországot az ukrajnai háború finanszírozásában. Nagy-Britanniának most lépnie kell az orosz kőolajból előállított üzemanyag behozatalának betiltása érdekében, és meg kell mutatnia, hogy őszinte támogatója Ukrajnának”, – jegyezte meg a Global Witness nemzetközi civil szervezet.
A Global Witness értékelése szerint 2023-ban körülbelül 5,2 millió hordó orosz kőolajból előállított kőolajterméket importáltak az Egyesült Királyságba, és az import legnagyobb része repülőgép-üzemanyag volt (4,6 millió hordó). Becslések szerint Nagy-Britanniában minden 20. járatnál orosz üzemanyagot használtak.
A brit kormány adatai azt mutatják, hogy az Oroszországból érkező közvetlen olajimport a 2022 első negyedévi 1,5 milliárd fontról a jövő évi nullára csökkent.
Az Egyesült Királyság a bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait 2030-ig – jelentette be Rishi Sunak brit miniszterelnök kedden Varsóban, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatójukon.
A brit miniszterelnök és a NATO főtitkára kedden Donald Tusk lengyel kormányfő kíséretében az 1. varsói páncélos dandár bázisán tettek látogatást, ahol találkoztak a Lengyelországban szolgáló brit katonákkal is.
„Megnöveljük védelmi kiadásainkat 2030-ig a GDP 2,5 százalékára, ezek az intézkedések már ma elkezdődnek, és a beruházott összeg fokozatosan növekedni fog” – jelentette ki Sunak. Hozzátette: a következő hat évben London 75 milliárd fonttal növeli a védelemre fordított összeget, mégpedig hitelfelvétel nélkül.
Sunak beszélt azokról a biztonsági fenyegetésekről, amelyeket szerinte Oroszország, Irán és Észak-Korea jelent. Ezzel összefüggésben az egyre gyakoribb hibrid támadásokra és a dezinformációra is kitért. „Az adott helyzetben feltétlenül fel kell készülnünk a védekezésre” – szögezte le.
Az ukrajnai háború kapcsán úgy ítélte meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll meg Ukrajnában, hanem – győzelme esetén – még inkább felbátorodik. „Ukrajna támogatásának elmaradása sokkal többe kerülne, mint amibe Putyin cselekvésének késleltetése kerül” – fogalmazott a brit kormányfő. Megerősítette, hogy London 500 millió font értékű új segélyprogramot indít Ukrajna számára.
Jens Stoltenberg úgy ítélte meg, hogy a kedden bejelentetett brit támogatási csomag az Egyesült Királyság hatalmas elkötelezettségét mutatja Ukrajna iránt. A brit védelmi kiadások tervezett növelésével kapcsolatosan a főtitkár London óriási szerepét méltatta a NATO-n belül. „A NATO egy védelmi szövetség, amely nem törekszik konfliktusra Oroszországgal” – húzta alá Stoltenberg.
Hangsúlyozta: a külföldi katonák lengyelországi jelenléte jelzi, hogy a NATO megvédi szövetségeseit.
Kedd délután Donald Tusk a varsói kormányfői hivatalban fogadta Rishi Sunakot. A kétoldalú találkozót követő közös sajtóértekezleten Tusk megerősítette: Lengyelország csatlakozni szeretne az európai közös légvédelmi kezdeményezéshez (European Sky Shield Initiative, ESSI). Örömét fejezte ki, hogy Varsó és London a projekt keretében még szorosabban fog együttműködni a légvédelmi beruházások terén. Egyúttal leszögezte: a lengyel-brit együttműködés az ESSI-vel párhuzamos, brit vezetésű DIAMOND (Delivering Integrated Air and Missile Operational Networked Defences) projektben is intenzív.
Ebben az összefüggésben Tusk szorgalmazta a többféle európai védelmi kezdeményezés közötti „versenyzés” befejezését, összehangolt európai biztonságpolitika létrehozását.
A brit parlament elfogadta kedden a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a Nagy-Britanniába illegálisan érkező menedékkérők ruandai áttelepítését. A terv végrehajtására vonatkozó jogszabálytervezet elfogadására hónapokig tartó vita után került sor.
Boris Johnson volt miniszterelnök kormánya 2022 áprilisában kötött megállapodást Ruandával arról, hogy az európai kontinensről embercsempészek szervezésében csónakokkal érkező menedékkérőket a brit hatóságok áttelepíthetik a közép-afrikai országba.
Johnson annak idején azzal érvelt, hogy Ruanda biztonságos áttelepítési célország, és a terv – visszatartó hatása révén – alkalmas az embercsempészek üzleti modelljének ellehetetlenítésére is. A brit legfelsőbb bíróság azonban tavaly novemberben jogellenesnek minősítette a tervet. A legmagasabb brit jogi fórum határozata szerint ugyanis a megállapodás nem küszöbölte ki annak a kockázatát, hogy a Nagy-Britanniából áttelepített menedékkérőket a ruandai kormány visszatoloncolja azokba az országokba, ahonnan elmenekültek, vagy más olyan országokba, ahol jogsérelem vagy üldöztetés érheti őket.
A jelenlegi brit miniszterelnök, Rishi Sunak kormánya e végzés megkerülése végett olyan tervezetet dolgozott ki, amely jogszabályban rögzíti, hogy Ruanda biztonságos áttelepítési célország.
A most elfogadott törvény így gyakorlatilag kiveszi a bíróságok hatásköréből annak meghatározását, hogy az afrikai ország biztonságosnak tekinthető-e az áttelepítettek számára.
A tervezetet az alsóház már januárban elfogadta. A vita azonban azóta is folyt a londoni parlamentben, miután a Lordok Háza – ahol a kormányzó Konzervatív Pártnak nincs többsége – folyamatosan olyan módosításokkal egészítette ki az indítványt, amelyeket a kormány nem támogatott.
A törvénytervezet január óta nyolcszor járta meg az utat oda-vissza a két kamara között. A brit parlamentarizmus előírásai szerint egy-egy indítványból csak akkor lehet törvény, ha a két ház konszenzusra jut a tervezet szövegéről.
Miután azonban az alsóház a felső kamara által a tervezethez csatolt módosításokat rendre kiszavazta a törvényszövegből, a Lordok Háza a kedd hajnalba nyúló utolsó vitanapon egyhangú határozattal úgy döntött, hogy lezárja a vitát és nem ragaszkodik tovább a kormány indítványának módosításához.
A tervezetet így III. Károly király formális jóváhagyása után a héten jogszabályba lehet iktatni. Az utolsó vitanap előtt Rishi Sunak brit miniszterelnök indulatos hangvételű sajtótájékoztatón szólította fel a Lordok Házát, hogy ne késleltesse tovább a Nagy-Britanniába illegális módon érkező menedékkérők ruandai áttelepítési tervének végrehajtását.
Sunak a helyszín megnevezése nélkül elmondta: a kormány már készenlétbe helyezett egy repülőteret, kereskedelmi charterjáratokat bérelt és ötszáz embert képzett ki arra, hogy az áttelepítendőket Ruandába kísérjék.
A kormányfő szerint az első járatok 10-12 hét múlva szállhatnak fel, és a repülőgépek havonta többször indulnak majd útnak Ruanda felé, „folyamatosan egészen addig, amíg a csónakokat nem sikerül megállítani”.
Kijelentette: a brit kormány kegyetlen, globális kiterjedésű embercsempész bandákkal áll harcban, és ezeket a szervezeteket egyáltalán nem érdekli, hogy emberéleteket kockáztatnak, amikor útnak indítják a tengeri utazásra alkalmatlan csónakokat Nagy-Britannia felé.
Rishi Sunak elmondta: az idén eddig kilencen vesztették életüket az átkelési kísérletek közben, köztük egy hétéves kislány.
