Egyre kevesebb elutasított menedékkérőt sikerül hazajuttatni Németországból, a kitoloncolások száma tavaly is csökkent – írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap.
A kitoloncolások száma 2016 óta folyamatosan csökken, ami éles ellentétben áll az elutasított menedékkérők hazajuttatásáról szóló kormányzati ígéretekkel – írta a Welt am Sonntag, felidézve Angela Merkel egy 2016-os beszédét, amelyben a kancellár hangsúlyozta,
Egyértelművé kell tenni, hogy akinek elutasítják a menedékjogi kérelmét, annak el is kell hagynia Németországot.
Az előzetes adatok szerint 2019-ben januártól november végéig 20587 embert toloncoltak ki, míg 2018-ban egész évben 23617-et, 2017-ben 23966-ot, 2016-ban pedig 25375-öt. Tavaly május óta egyetlen hónapban sem sikerült kétezernél több kitoloncolást végrehajtani, miközben műveletek ezrei fulladtak kudarcba. A január-szeptemberi időszakban 20 210 esetben azért hiúsult meg kitoloncolás, mert az illetőt nem találták meg a bejelentett lakcímére kiszálló rendőrök. További 2839 esetben megtalálták, mégsem sikerült hazajuttatni, mert ellenállt az intézkedésnek, vagy az utaztatására kijelölt repülőgép kapitánya megtagadta, hogy elszállítsa.
Az elutasított és jogerősen távozásra kötelezett menedékkérők száma viszont tovább emelkedett, tavaly november végén 248861 ilyen személyt tartottak nyilván, ami 5 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.
Legnagyobb részük azonban, 200 598 személy úgynevezett befogadott státuszt kapott, ami azt jelenti, hogy távozási kötelezettségüket ideiglenesen felfüggesztették, így legálisan tartózkodhatnak az országban. Ennek leggyakoribb oka az úti okmányok hiánya, ami arra vezethető vissza, hogy a menedékkérők többsége iratok nélkül érkezik Németországba.
A nemzetközi migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015-ben mintegy 890 ezer menedékkérő érkezett Németországba. Számuk 2016-ban 280 ezerre süllyedt, és azóta is folyamatosan csökken. Így 2017-ben mintegy 222 ezer, 2018-ban 185 ezer, tavaly pedig 111 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF).
Interior Minister #Seehofer on today’s #JHA videoconference: „When #Europe works together to fight terrorism and extremism, then Europe is a superpower. All ??member states have adopted the declaration on the latest terrorist attacks. This sends a strong signal of #solidarity.“ pic.twitter.com/nP1b9vnsGB
Az amerikai kormány megkezdte az arizonai határnál lévő migránsok áttoloncolását Mexikóba – jelentette csütörtök este internetes oldalán a The Wall Street Journal című amerikai lap.
A lap értesülései szerint a határvédelmi szervek a határ mexikói oldalán fekvő Nogales városkába toloncolják az Arizonában lévő migránsokat, hogy ott várják meg, amíg sor kerül a menedékkérelmük elbírálásához szükséges bírósági meghallgatásra. Ahhoz azonban már a saját költségükön és legálisan kell ismét belépniük az Egyesült Államokba, a jóval távolabbi El Pasónál lévő határátkelőnél.
A migránsok kitoloncolása az úgynevezett Maradj Mexikóban! nevű program keretében zajlik. Ezt a programot az amerikai kormányzat mintegy egy esztendővel ezelőtt, a Közép-Amerikából megindult nagy migránsáradat idején hirdette meg. Lényege az, hogy a migránsoknak a határ mexikói oldalán kell várakozniuk mindaddig, amíg a menedékkérelmüket az amerikai illetékes bíróságon elbírálják. Ez egyébként hónapokba is telhet.
A The Wall Street Journal idézte az egyik, meg nem nevezett határőrt, aki elmondta, hogy csak csütörtökön 18 migránst fordítottak vissza a határról Mexikóba. A migránsok kaptak egy hivatalos papírt arról, hogy mikor kell majd megjelenniük a mintegy 500 kilométerre fekvő, texasi El Pasóban létrehozott bevándorlási bíróság előtti meghallgatáson. Addig Nogalesban kell várakozniuk.
November óta mintegy 600 migránst fogtak el az amerikai-mexikói határ amerikai oldalán, az arizonai Tucson közelében. Mostanáig a hatóság szállította őket buszokkal a texasi El Pasóba, ott a bíróságon megkapták a meghallgatáshoz szükséges idézést, majd onnan toloncolták át őket a mexikói oldalon fekvő Ciudad Juárezbe. Ez a buszoztatás azonban január elsejétől megszűnt. Mint Roy Villareal, a tucsoni határvédelmi szervek egyik vezetője a The Wall Street Journal riporterének elmondta: részben pénzt takarított meg a határőrség azzal, hogy többé nem szállítja a migránsokat, részben pedig a migránsok fogva tartásnak ideje is jelentősen megrövidült így. El Paso mellett bevándorlási bíróságok működnek még a kaliforniai San Diegóban, az arizonai Eagle Pass városkában és a texasi Laredóban is. Laredóban egyébként egy óriási sátorban alakították ki a bevándorlási bíróság hivatalát.
Interior Minister #Seehofer on today’s #JHA videoconference: „When #Europe works together to fight terrorism and extremism, then Europe is a superpower. All ??member states have adopted the declaration on the latest terrorist attacks. This sends a strong signal of #solidarity.“ pic.twitter.com/nP1b9vnsGB
Helyben kell segíteni a rászoruló menekülteknek – mondta a német szövetségi kormány nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős minisztere, ezzel elutasítva az ellenzéki Zöldek javaslatát, hogy Németország fogadjon be Görögországban tartózkodó több ezer kiskorú menedékkérőt.
Gerd Müller a Passauer Neue Presse című lapnak azt mondta, hogy „a gyerekeknek helyben lehet és kell a legjobban segíteni”.
Ezt mutatja az afrikai menekülttáborok példája, amelyekben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) és a világszervezet Gyermekalapjával (UNICEF) gyorsan és hatékonyan segítenek a gyerekeknek – mondta a bajor Keresztényszociális unió (CSU) politikusa.
Hozzátette, hogy érthetetlennek tarja a görög és az európai uniós szervek tehetetlenségét. A menedékkérőket befogadó görögországi táborokban „tarthatatlan és embertelen állapotok uralkodnak”. A helyzet az utóbbi hónapokban vált súlyossá, és az Európai Unió „sajnos nem reagált”.
„Nem hagyhatjuk cserben Görögországot, és nem várhatunk, amíg bekövetkezik a katasztrófa”, Európának haladéktalanul és hathatósan segítenie kell a menekülthelyzet rendezésében – mondta a miniszter.
Az utóbbi hetekben először a Die Linke (Baloldal) nevű ellenzéki párt, majd az ugyancsak ellenzéki Zöldek követelték, hogy a szövetségi kormány a görögországi táborok súlyos helyzetére tekintettel vegyen át több ezer, felnőtt kísérő nélküli kiskorú menedékkérőt. A követelést legutóbb a Zöldek egyik társelnöke, Robert Habeck ismételte meg egy vasárnapi lapinterjúban, amelyben kiemelte, hogy „az emberiesség parancsa” azt diktálja, hogy a berlini vezetés a lehető leggyorsabban fogadjon be négyezer, Görögországban tartózkodó felnőtt kísérő nélküli menedékkérő gyermeket.
A gyermekek azonnali, feltételek nélküli és egyoldalú – az EU-s partnerekkel folytatandó egyeztetés nélküli – befogadásának gondolatát Gerd Müller mellett a kormányoldal számos további politikusa is elutasította, és az ellenzéki Szabad Demokrata Párt (FDP) részéről is bírálták.
Robert Habeck javaslata csupán egy karácsonyra időzített „PR-akció”, és nem a menekültek problémáinak felelősségteljes megoldását szolgálja – mondta Linda Teuteberg, az FDP főtitkára.
Hasonlóan fogalmazott a szövetségi belügyminisztérium szóvivője, Steve Alter is, aki a hétfői berlini kormányszóvivői tájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy a tárcavezetőnek, Horst Sehhofernek „nem szenteste előtt két nappal jutott eszébe”, hogy segíteni kellene a menekülteknek, hanem már régóta ezért dolgozik.
A német kormány elkötelezettségét jelzi az az 55 kamionnal Athénba eljuttatott segélyszállítmány is, amely mintegy tízezer Görögországban tartózkodó menedékkérő helyzetét javítja – tette hozzá Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő, kiemelve, hogy Berlin továbbra is a menekültügy tartós és európai uniós szintű rendezését, az „európai megoldást” tartja a legfontosabbnak.
Az EU területére lépő menedékkérők ügyét „Németország nem tudja megoldani egyoldalúan” – mondta a helyettes kormányszóvivő.
Ugyanakkor Türingia tartomány kormánya, amelyet a Baloldal vezet, valamint a tartományi rangú Berlin kormánya, amelyet a szociáldemokraták (SPD), a Baloldal és a Zöldek koalíciója alkot, hétfőn ismét jelezte, hogy hajlandó befogadni Görögországban tartózkodó kiskorú menedékkérőket.
Interior Minister #Seehofer on today’s #JHA videoconference: „When #Europe works together to fight terrorism and extremism, then Europe is a superpower. All ??member states have adopted the declaration on the latest terrorist attacks. This sends a strong signal of #solidarity.“ pic.twitter.com/nP1b9vnsGB
