Izrael miniszterelnöke reagált Joe Biden amerikai elnök szavaira, aki pénteken a Hamász és Izrael közötti újraindult tárgyalásokat úgy kommentálta, hogy itt az ideje, hogy véget érjen ez a háború.
Izrael továbbra is csak a következő feltételek megvalósulása esetén fogja befejezni a háborút: a Hamász katonai és kormányzati képességeinek megsemmisülése, az összes túsz kiszabadulása és annak biztosítása, hogy Gáza többé ne jelentsen fenyegetést Izraelre – jelentette ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Guardian tudósítása szerint.
A kormányfő tévesnek nevezte azt a felfogást, miszerint Izrael belegyezne egy tartós tűzszünetbe azt megelőzően, hogy ezek megvalósulnának.
Korábban Izrael új tűzszüneti megállapodást ajánlott a Hamásznak, ebben egy hathetes tűzszüneti periódus, valamint további fogolycserék szerepeltek, illetve az a kitétel is, hogy a két félnek további tárgyalások folyamán kell törekednie a gázai háború lezárására. Reménykeltő lehetett az a rész is, miszerint, ha ezek a tárgyalások túllépnék a tűzszünet keretét, akkor a megállapodásig a fegyvernyugvás ideje is meghosszabbodik.
„Mindenkinek, aki most békét akar, fel kell emelnie a hangját, és azon kell dolgoznia, hogy ez megvalósuljon. Itt az ideje, hogy ez a háború véget érjen” – üdvözölte Joe Biden amerikai elnök az ajánlatot pénteken, majd szombaton azt is kijelentette, hogy az izraeli ajánlat a tartós tűzszünet felé vezető utat jelölte ki.
Ennek lehet részleges cáfolataként értelmezni Netanjahu nyilatkozatát, hiszen nagyon nehéz elképzelni, hogy a Hamász elfogadna olyan feltételeket, amik a katonai és politikai értelemben való megsemmisülését tartalmazzák.
Ugyanakkor nem csak Biden, de a brit külügyminiszter, David Cameron is azt tanácsolta a palesztin terrorszervezetnek, hogy fogadja el az izraeli ajánlatot. Netanjahu kijelentését megelőzően a Hamász még azt közölte, hogy tervet pozitív előrelépésként értékeli.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala közölte pénteken: Izrael felhatalmazta a tárgyalókat, hogy ismertessék a tűzszüneti megállapodás tervezetét, miután Joe Biden amerikai elnök közzétette a három szakaszra tervezett tűzszünet tervét, amelyről kijelentette, hogy Izrael javasolta.
„Az izraeli kormány egységes abban a szándékban, hogy minél előbb hazajuttassa a túszainkat, és a cél elérésén dolgozik” – áll a közleményben.
„A miniszterelnök felhatalmazta a tárgyalókat, hogy tegyék közzé a cél elérése érdekében körvonalazott tervet, ugyanakkor kitart a mellett, hogy a háború nem ér véget, amíg a célját el nem éri, beleértve valamennyi túszunk visszatérését és a Hamász katonai és kormányzati képességeinek a felszámolását.”
Az amerikai képviselőház és a szenátus vezetői meghívták Benjámin Netanjahut, hogy mondjon beszédet a kongresszusban – jelentette be Mike Johnson, a képviselőház elnöke pénteken. A látogatás időpontját még nem egyeztették.
A kongresszusban külföldi vezetők által mondott beszéd az Egyesült Államok közeli szövetségesei számára fenntartott ritka megtiszteltetés. Benjámin Netanjahu már három ilyen beszédet mondott, a legutóbbit 2015-ben.
Ideje, hogy véget érjen a háború – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök az Izrael és a Hamász iszlamista terrorszervezet közötti fegyveres konfliktussal kapcsolatban.
A Fehér Házból közvetített beszédében Joe Biden leszögezte, hogy a palesztinok a földi poklot élték át, és túl sok civil vesztette életét.
Az amerikai elnök tudatta, hogy Izrael új, átfogó, három fázisból álló tűzszüneti megállapodással állt elő, melynek első, hathetes fázisában teljes tűzszünet áll be, és az izraeli erők kivonulnak a Gázai övezet lakott területeiről. Ez idő alatt Izrael és a Hamász megállapodna a második fázisról, ami az ellenségeskedés végleges megszüntetését jelentené, és ha ez hat hét alatt nem sikerül, akkor a tűzszünet fennmarad. A második fázisban történne fogolycsere, a harmadik szakasz pedig jelentős újjáépítést jelentene a Gázai övezetben.
Az amerikai elnök szerint a tűzszünet révén a segélyeket biztonságosan és hatékonyan szét lehetne osztani a rászorulók között.
Biden kijelentette, hogy a Hamász már nem képes újabb nagyszabású, a tavaly októberihez hasonló támadást végrehajtani Izrael ellen, és felszólította az izraelieket és a palesztin terrorszervezetet, állapodjanak meg a még fogságban lévő túszok elengedéséről egy hosszú távú tűzszünet fejében.
„Mint olyasvalaki, aki egész életében elkötelezett volt Izrael iránt, mint az egyetlen olyan amerikai elnök, aki háború idején látogatott Izraelbe, aki amerikai csapatokat küldött közvetlenül Izrael megvédelmezésére, amikor Irán megtámadta, kérem Önöket, tegyenek egy lépést hátra. Belegondolok, mi lenne, ha ezt pillanatot elmulasztanánk” – mondta. Ezt a lehetőséget nem szabad elszalasztani – hangsúlyozta.
A legújabb javaslatot a közvetítő Katar és a Hamász is megkapta. Biden egyúttal felszólította a terrorszervezet vezetését, hogy fogadja el a javaslatot.
A Hamász csütörtökön közölte a közvetítőkkel, hogy nem vesz részt több tárgyaláson, amíg tart az agresszió, de kész a teljeskörű megállapodásra, beleértve a túszok és a palesztin foglyok cseréjét, ha Izrael beszünteti a háborút.
A tűzszünet létrejöttéről Egyiptom és Katar és mások közvetítésével folyó tárgyalások korábban több alkalommal is megrekedtek, a felek egymást okolták a sikertelenségért.
Egy amerikai vezető közölte, hogy Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági főtanácsadója pénteken találkozik a tizenhét ország diplomatáival, amelyeknek az állampolgárait a Hamász túszként tartja fogva.
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője, hétfőn Brüsszelben kijelentette, hogy elfogadhatatlan Izrael részéről, hogy antiszemitizmussal vádolja a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyészét.
Az EU-tagállamok külügyminisztereinek találkozójára érkezve Borrell arról beszélt az újságíróknak, hogy az ügyészt, Karim Khant és a bíróságot megfélemlítették, antiszemitizmussal vádolták, mint mindenkit, aki olyat tesz, ami nem tetszik a Benjámin Netanjahu vezette izraeli koránynak.
Borrell szerint Karim Khan fontos döntést hozott azáltal, hogy nemzetközi elfogatóparancs kiadását kérte a hágai testület illetékes kamarájától az izraeli miniszterelnökkel, Joáv Galant izraeli védelmi miniszterrel és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több vezetőjével szemben.
„Tiszteletben kellett tartanunk ennek az intézménynek a munkáját, és a bíróságnak megfélemlítés nélkül kell döntenie arról, hogy mit gondol erről a kezdeményezésről” – hívta fel a figyelmet.
A főképviselő aggályosnak véli, hogy Izrael a Nemzetközi Bíróság (ICJ) végzése ellenére folyatja a rafahi hadműveletet, ugyanakkor a Hamász rakétákkal támadja Izraelt.
„Valóban dilemma, hogy a nemzetközi közösség hogyan tudja kikényszeríteni a határozat végrehajtását” – mutatott rá.
Az uniós tagállamok külügyminiszterei hétfőn megbeszéléseket folytatnak szaúd-arábiai, jordániai, egyiptomi, katari és egyesült arab emírségekbeli kollegáikkal, a gázai háborút követő kétállami megoldást célzó diplomáciai erőfeszítések részeként. „Meghallgatjuk elképzeléseiket arról, hogyan lehet Palesztinát és a Palesztin Hatóságot minél jobban támogatni, és hogyan élénkítsük a kétállami megoldást célzó politikai folyamatot” – tette hozzá.
Azt is elmondta, hogy az EU kész újraéleszteni a 2005-ben indított és 2007-ben felfüggesztett EUBAM rafahi polgári missziót, amelynek keretében európai uniós alkalmazottak rész vettek a személy- és áruforgalom ellenőrzésében.
„Ma erről politikai döntést hozhatunk, amit aztán majd gyakorlatilag is megvalósítunk” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ehhez Egyiptom, Izrael és a palesztinok jóváhagyása is szükséges lesz.
Megengedhetetlen, hogy a nemzetközi intézmények párhuzamot vonjanak Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és a Hamász vezetői között – jelentette ki keddi varsói sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
A miniszterelnököt újságírók kérdezték, mi a véleménye arról, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze előző nap elfogatóparancsot kért a Hamász vezetői, valamint az izraeli védelmi miniszter és Benjámin Netanjahu miniszterelnök ellen, azzal vádolva mindkét felet, hogy emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el a palesztin-izraeli háborúban.
„Teljesen egyértelmű, hogy elfogadhatatlan politikai analógiával van dolgunk” – válaszolt Tusk. Feltette a kérdést: vajon a gázai konfliktus kirobbantása előtt miért nem nyilvánította senki terrorszervezetnek a Hamászt, és vezetői ellen miért nem adtak ki elfogatóparancsot?
Tusk aláhúzta: jelenleg „nem híve Netanjahu miniszterelnöknek”, bár évekkel ezelőtt „bizonyos értelemben politikai barátok voltak”. Teljesen megengedhetetlennek nevezte viszont az arra irányuló próbálkozásokat, hogy az izraeli kormányfő és „a terrorszervezetek, ezen belül a Hamász vezetői” közé egyenlőségjelet tegyenek, és hogy ebbe nemzetközi szervezetek is bekapcsolódjanak, amelyeknek fő erénye – amint Tusk fogalmazott – „a semlegesség és tárgyilagosság kell, hogy legyen”.
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter a lépésre reagálva bejelentette, hogy Izrael hazarendeli oslói nagykövetét, továbbá hasonló diplomáciai döntés miatt Izrael spanyolországi és írországi nagyköveteit is hazahívja.
Norvégia hivatalosan is önálló államként fogja elismerni Palesztinát – jelentette be a norvég miniszterelnök, Jonas Gahr Store szerdán.
Az önálló palesztin állam elismerése nélkül nem lehet béke a Közel-Keleten – fogalmazott Store.
A miniszterelnök közlése szerint a döntés május 28-án lép érvénybe.
Norvégia hosszú ideje kitart a nemzetközi konszenzus mellett, miszerint az izraeli-palesztin konfliktust csak a kétállami megoldás zárhatja le.
„Palesztinának alapvető joga, hogy független állam legyen” – jelentette ki Store sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Norvégia „Palesztinát független államként ismeri el, annak minden jogával és kötelezettségével”.
A norvég kormány szerint a Világbank még 2011-ben elismerte, hogy Palesztina fontos lépéseket tett a nép által igénybe veendő szolgáltatásokhoz szükséges nemzeti intézmények kiépítése felé, ami az állammá alakulás alapvető része.
Ezen felül a norvég kormány elmondása szerint Gázai övezetben dúló háború és a ciszjordániai törvénytelen cselekedetek és területi viták miatt rosszabb a közel-keleti helyzet, mint egy évtizeddel ezelőtt.
Spanyolország is elismeri
A spanyol kormány május 28-án önálló államként fogja elismerni Palesztinát – jelentette be Pedro Sánchez miniszterelnök a spanyol parlamentben szerdán Madridban.
„Azok az országok, amelyek hisznek a szabályokon alapuló nemzetközi rendben, kötelesek Ukrajnában és Palesztinában kettős mérce nélkül fellépni, és mindent tőlük telhetőt megtenni, humanitárius segítségnyújtással, a kitelepítettek ellátásával és minden politikai eszköz felhasználásával, hogy kimondják: nem engedjük, hogy a kétállami megoldást erőszakkal lerombolják” – fogalmazott. Pedro Sánchez nyíltan bírálta az izraeli miniszterelnököt, aki „továbbra is bombázza Gázát”, és „nincs béketerve Palesztina számára”.
Írország is bejelentette szerdán, hogy elismeri az önálló palesztin államot. Simon Harris ír kormányfő sajtótájékoztatóján azt mondta, Írország Norvégiával és Spanyolországgal összehangoltan hozta meg ezt a döntést, és bízik benne, hogy a következő hetekben további országok is csatlakoznak hozzájuk. „Fontos és történelmi nap a mai Írország és Palesztina számára” – fogalmazott az ír miniszterelnök, hozzátéve, hogy csak a kétállami megoldás révén lehet elérni a békét és a biztonságot Izrael és Palesztina számára.
Az államiság elismerése különleges jelentőséggel bír Írországban, tekintettel az ország történelmére – jegyezte meg Harris.
„Államunk alapítói számára a legfontosabb dolog volt kivívni, hogy elfoglalhassuk helyünket a nemzetközi színtéren, és hogy más országok is elismerjék azt, hogy jogunk van ott lenni” – mondta az ír kormányfő.
Felidézte, hogy Írország 1919. január 21-én kérte a nemzetközi közösséget, hogy ismerjék el önálló, független államként. Akkor az írek sajátos nemzeti identitásukra, történelmi küzdelmükre, illetve az önrendelkezéshez és az igazsághoz való jogukra hivatkoztak, és ma ugyanezek alapján érvelnek a palesztin állam elismerése mellett – mondta az ír miniszterelnök.
Hozzátette azt is, hogy Írország annak idején egyértelműen elismerte Izrael államot és Izrael állam jogát ahhoz, hogy „szomszédaival békében és biztonságban létezhessen”.
Micheál Martin ír külügyminiszter az X-en jelezte, hogy Palesztina hivatalos elismerése Írország részéről május 28-án lép hatályba. Izrael a bejelentés nyomán azonnal hazarendelte dublini nagykövetét.
Izrael hazarendeli nagyköveteit
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter a lépésre reagálva bejelentette, hogy Izrael hazarendeli oslói nagykövetét, továbbá hasonló diplomáciai döntés miatt Izrael spanyolországi és írországi nagyköveteit is hazahívja.
Kac bejelentésében hozzátette, hogy „Írország és Norvégia a mai nappal azt az üzenetet kívánja közvetíteni a palesztinok és az egész világ felé, hogy a terrorizmus kifizetődő”.
A Biden-kormány pénteki bejelentése szerint Izrael megsérthette a nemzetközi humanitárius jogot Gázában végrehajtott katonai műveletei során, amelyek az Egyesült Államok által szállított fegyverek felhasználásával történtek.
A Biden-adminisztráció pénteki bejelentése szerint Izrael megsérthette a nemzetközi humanitárius jogot a Gázai övezetben végrehajtott katonai műveletek során, amelyeknél az Egyesült Államokból származó fegyvereket használtak. Ez az állítás az eddigi legkomolyabb kritika, amelyet az amerikai kormányzat Izraellel szemben megfogalmazott. Ugyanakkor az adminisztráció hangsúlyozta, hogy a gázai konfliktus zavaros helyzete miatt nem tudta pontosan ellenőrizni azokat az eseményeket, amelyek során ezek a fegyverek állítólagos jogsértésekhez vezethettek.
Ezt a megállapítást egy 46 oldalas, nyilvánosságra hozott külügyminisztériumi jelentés tartalmazza, amely Joe Biden elnök által kiadott új nemzetbiztonsági memorandum alapján került benyújtásra a kongresszusnak. A jelentés közzététele tovább bonyolíthatja az Egyesült Államok és Izrael közötti kapcsolatokat, amelyek már így feszültek voltak a Rafah elleni izraeli támadás terve miatt.
A dokumentum szerint az amerikai kormányzat leállította egy fegyvercsomag szállítását és felülvizsgálja a többi fegyverszállítást is, miközben megerősítette Izrael iránti hosszú távú támogatását. A jelentés ellentmondásos képet fest: bár beszámol polgári lakosság elleni károkról és arról, hogy Izrael kezdetben nem működött együtt az enklávéba irányuló humanitárius segítségnyújtásban, azt is megjegyzi, hogy nem tudták véglegesen megállapítani a törvénysértést.
A dokumentum kiemeli, hogy Izrael jelentős mértékben támaszkodik az Egyesült Államokban gyártott védelmi eszközökre és felveti annak lehetőségét, hogy ezeket olyan esetekben használták fel, amelyek nem felelnek meg a nemzetközi humanitárius jog követelményeinek. Azonban hozzáteszi, hogy Izrael nem biztosított elegendő információt ahhoz, hogy konkrétan ellenőrizni lehessen ezeknek az eszközöknek a használatát.
A jelentés szerint több mint 34 ezer palesztin vesztette életét a Gázai övezet ellen indított izraeli támadás során. Az erőszak akkor robbant ki, amikor Hamász fegyveresei támadást indítottak Izrael ellen. Az Amnesty International és más jogvédő szervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy az amerikai fegyvereket súlyos emberi jogi és humanitárius jogszabályok megsértésére használták.
Pénteken António Guterres ENSZ-főtitkár arra kérte az izraeli hadsereget, hogy ne terjessze ki a Rafah városa elleni támadásokat a Gázai övezetben.
A helyzet Rafah városában kritikus, mivel a légicsapások Gáza egész déli részén folytatódnak – mondta a főtitkár pénteken a kenyai fővárosban, Nairobiban tartott sajtótájékoztatóján.
Hozzátette, „egy nagyszabású szárazföldi támadás hatalmas humanitárius katasztrófához vezetne, és ellehetetlenítené az emberek támogatására tett erőfeszítéseinket, miközben éhínség fenyeget”. A főtitkár hangsúlyozta, hogy több mint egymillió palesztin keres menedéket Rafah-ban, és a menekültek fele gyerek.
Az ENSZ pénteken arra figyelmeztetett, hogy napokon belül leállásra kényszerülhetnek a segélyszervezetek a Gázai övezetben az egyre fokozódó élelmiszer- és üzemanyaghiány miatt.
Az ENSZ palesztin menekülteket segélyező ügynöksége (UNRWA) ugyanakkor azt közölte, hogy mintegy 110 000 ember hagyta már el a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah városát, mióta az izraeli hadsereg megkezdte műveleteit a térségben. Az Egyiptom felé vezető rafahi határátkelő továbbra is zárva van a humanitárius segélyszállítmányok előtt.
Az izraeli hadsereg hétfő este nyomult előre szárazföldi csapataival Rafah keleti részén, miután felszólította az ott lakókat, hogy hagyják el a területet.
„A 76 évvel ezelőtti függetlenségi háború idején kevesen voltunk sokak ellen” – közölte. Nem voltak fegyvereink, fegyverembargó volt Izraellel szemben, de a lélek erejével, bátorságunkkal és egységünkkel győztünk – hangsúlyozta.
„Ma sokkal erősebbek vagyunk. Eltökéltek és egységesek vagyunk, hogy legyőzzük ellenségünket és azokat, akik el akarnak pusztítani minket. Ha kell, a puszta kezünkkel, a körmünkkel fogunk harcolni” – tette hozzá. Az izraeli hadsereg (IDF) csütörtökön kijelentette, hogy a hadseregnek elegendő hadianyaga van tervezett küldetéseihez, miután Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke kilátásba helyezte, hogy bizonyos fegyverszállítmányokat visszatartanak, ha Izrael széles körű offenzívát indít Rafahban.
Az IDF elég fegyverrel rendelkezik a tervezett küldetésekhez, benne a rafahi hadművelethez. Megvan, amire szükségünk van – mondta Daniel Hagari katonai szóvivő. Az IDF rafahi hadműveletét péntekig a Gázai övezet déli csücskében fekvő város keleti szélére és az egyiptomi határátkelőre korlátozták. Rafahban több mint egymillió palesztin menekült tartózkodik, és ezért elfoglalását az Egyesült Államok csak akkor támogatja, ha előbb az IDF gondoskodik biztonságos elhelyezésükről.
A Fehér Ház korábban megerősítette, hogy késleltetik precíziós bombák és más támadó fegyverek átadását Izraelnek, mert aggodalmaik szerint az IDF sűrűn lakott területek ellen is bevetheti őket Rafahban, vagy az övezet más részein.
A Hamász palesztin iszlamista szervezet felfüggesztette a kairói tűzszüneti és fogolycsere-tárgyalásokat Izraellel amiatt, hogy utóbbi elindította szárazföldi támadását a Gázai övezet déli határán található Rafah város ellen. Emiatt el is utaztak az egyiptomi fővárosból mind a felek, mind a közvetítők. Erről Izzat ar-Risek, a Hamász politikai irodájának egyik tagja számolt be.
Azt a megállapodástervezetet, amelyről most tárgyaltak, Katar és Egyiptom mint közvetítők dolgozták ki. A Hamász módosítani akart rajta, de Izrael ezt nem fogadta el. Így a közvetett tárgyalások minden résztvevője – amerikai részről a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetője – is távozott Kairóból.
A Jediót Ahronót című izraeli újság hírportálja, a ynet szerint a Hamász továbbra is érdekelt a tárgyalások folytatásában, a rafahi hadművelet miatt állt el azoktól. Ezt a Hamászt képviselő Izzat ar-Risek is megerősítette, hozzátéve, hogy a szervezet továbbra is jó kiindulópontnak tartja a közvetítők tűzszüneti javaslatát.
A Hamász fegyveresei még mindig 132 olyan izraelit tartanak fogva a Gázai övezetben, akit tavaly október 7-i terrortámadásuk alkalmával túsznak elhurcoltak oda. Nem lehet tudni, hogy mind a 132-en életben vannak-e.
