Dmitro Kuleba külügyminiszter kommentálta Németország álláspontját, hogy nem hajlandó fegyvereket szállítani Ukrajnának. Elmondása szerint a jelenlegi német kormány álláspontja nem fog megváltozni, közölte az ICTV tv-csatorna „Szólásszabadság” című műsorában.
Kuleba emlékeztetett arra, hogy Németországban idén ősszel parlamenti választásokat tartanak, és új kormány alakul. Ukrajna az új német kormányban bízik.
„Ez a kormány nem változtat álláspontján. De ősszel, a választások eredményének megfelelően, új kormány lesz Németországban. És mi már azon dolgozunk, hogy az új kormány megváltoztassa álláspontját ebben a kérdésben”- mondta a külügyminiszter.
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Calls by some German politicians to launch NS2 for a little while and close it later are totally irrational. This resembles drug addiction, when a person says “Just one last time!” without realizing the devastating consequences of each “last time”. Addiction to Russian gas kills!
Nach der Festnahme eines Mitarbeiters des Bundesnachrichtendienstes wegen Spionage für Russland sitzt nun auch ein mutmaßlicher Mittäter in Untersuchungshaft.https://t.co/zCrosc0HeF
Auf seiner Asienreise besucht Olaf Scholz die demilitarisierte Grenze zwischen Nord- und Südkorea, die Vorbild für ein Ende des Ukrainekriegs sein könnte. Zunächst aber erreichte der Kanzler hier einen Durchbruch bei dem Thema. https://t.co/xXD33jdUwu
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
Unsere Unterstützung für die Ukraine geht weiter. Heute beginnt die nächste #PATRIOT Ausbildung. 61 ?? Schüler + 10 ?? Sprachmittler starten ihre mehrwöchige Schulung. (Archivbilder) pic.twitter.com/19AwSRapoX
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
Kurz vor dem Jahreswechsel bringt Russland erneut Terror über die ganze #Ukraine. Mehr als 100 Raketen & Drohnen haben u.a. eine Geburtsklinik zerstört, Menschen aus dem Alltag in den Tod gerissen. Auch 2024 rücken wir keinen Zentimeter von der Seite der 🇺🇦. #StandWithUkraine
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Nagyon sajnálatos, hogy Németország félreállt, és magát valamiféle „erkölcsi apostolnak” beállítva nem ad el fegyvereket Ukrajnának, jóllehet Berlin történelmi felelősséget visel Ukrajna szuverenitásáért – jelentette ki Andrij Melnik berlini ukrán nagykövet egy interjúban, adta hírül csütörtökön a strana.ua hírportál a követség honlapjára utalva.
Mint a diplomata kifejtette, „nagyon sajnálatos, hogy Németország félreállt, és magát valamiféle „erkölcsi apostolnak” beállítva nem ad el fegyvereket Ukrajnának, pedig mi szeretnénk korszerű, a világ legjobbjai között számon tartott német haditechnikai rendszereket beszerezni. Azonban a politikai opportunizmus miatt ez nem lehetséges, és ez nagyon bosszantó.” Hozzátette: meg kell törni a fegyverszállításokkal kapcsolatos berlini tabut, ahogy Izraelnek, úgy Ukrajnának is teljes joga van az önvédelemre.
Szemrehányását folytatva Melnik aláhúzta: Németország (ha nem ad el fegyvereket Ukrajnának) magát szigeteli el, meg lesz fosztva a lehetőségtől, hogy befolyással legyen bármilyen folyamatra. A briteknek, ahogy elvben az amerikaiaknak, törököknek és Ukrajna más partnereinek, ebben a tekintetben más a véleményük – mutatott rá. Megjegyezte, a Német Szövetségi Köztársaság különleges történelmi felelősséget visel Ukrajna szuverenitásának a megóvásáért, emellett segítenie kell Ukrajnának, hogy minél hamarabb NATO-tag legyen.
Великий друг?? – Президент Європейської ради Шарль Мішель @eucopresident сьогодні у Києві. Обговорили санкції проти Росії, оборонну та фінансову підтримку нашої держави й відповіді для анкети щодо відповідності критеріям ЄС. Дякую за змістовну зустріч і солідарність з народом ??! pic.twitter.com/luZDNxbmcc
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
A Kreml posztszovjet térségben folytatott katonapolitikája nem csak a fekete-tengeri és a balti-tengeri régió országait fenyegeti, hanem nemzetközi fegyveres konfliktust is provokálhat Európában – jelentette ki Andrij Taran védelmi miniszter az Ukrajna 30 nemzeti fórum szerdai ülésén, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A védelmi tárca vezetője hangsúlyozta, hogy Oroszország saját érdekeit követve konfliktust hozott létre a Dnyeszter-melléken és más befagyott konfliktusokat is generált a posztszovjet térségben. Ezenkívül – folytatta – Moszkva növeli támadó hadseregcsoportjainak számát, új rakétarendszereket állít hadrendbe, és kiterjedt hadgyakorlatokat folytat Oroszország nyugati határánál, valamint az ideiglenesen megszállt ukrán területeken.
Taran elmondása szerint a Kreml jelzett katonapolitikája fenyegeti Ukrajna és a fekete-tengeri, valamint a balti-tengeri régió országainak biztonságát, Ukrajna elleni további fegyveres konfliktus eszkalálásához vezethet, és nemzetközi fegyveres konfliktust provokálhat Európában.
Volodimir Zelenszkij elnök az Ukrajna 30 nemzeti fórum biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozó keddi nyitó ülésén beszélve azt mondta, ha Oroszország a helyzet teljes eszkalálása mellett dönt, akkor új világháború törhet.
Nem törekszik Kína hegemóniára, terjeszkedésre vagy befolyási övezet kialakítására, akármilyen erőssé is válik, és nem vesz részt fegyverkezési versenyben sem – mondta Hszi Csin-ping kínai elnök kedden a dél-kínai Hajnan szigetén fekvő Boao városban rendezett ázsiai gazdasági konferencia (Boao Forum for Asia – BFA) nyitó plenáris ülésén videokapcsolaton keresztül.
A kínai elnök hangsúlyozta: az egyenlőség, valamint a kölcsönös tisztelet és bizalom alapelveinek központi szerepet kell betölteniük az államok közötti kapcsolatokban, „mások utasítgatásával, és mások belügyeibe avatkozással nem lehet támogatást szerezni”.
Hszi megjegyzéseit ugyan nem célozta egyik konkrét félnek sem, ám a „mások belügyeibe avatkozás” vádját kínai félről az utóbbi időben rendszeresen hangoztatták mindazokkal szemben, akik kritizálták a pekingi vezetést egyebek mellett a Hongkongban, valamint az északnyugat-kínai Hszincsiangban alkalmazott intézkedések miatt.
Úgy fogalmazott: az egy, vagy néhány ország által szabott szabályok nem erőltethetők másokra, mint ahogyan az egyes országok által követett egyoldalú politika sem diktálhatja a tempót az egész világnak. Leszögezte továbbá: Kína soha sem fog részt venni fegyverkezési versenyben.
Hszi beszédében a nemzetközi együttműködés előmozdítását sürgette továbbá a kutatás és fejlesztés, valamint az oltóanyagok gyártása és elosztása terén a koronavírus-járvánnyal szemben folytatott küzdelemben. Aláhúzta: arra kell törekedni, hogy a világon mindenki hozzáférhessen a számára szükséges vakcinához. Kiemelte: Kína tartja magát ígéretéhez, és globális közkinccsé teszi a saját fejlesztésű oltóanyagait, folytatja az együttműködést az Egészségügyi Világszervezettel és más országokkal a járvány elleni fellépésben, és igyekszik még többet tenni azért, hogy a fejlődő országoknak is segítséget nyújtson a koronavírus leküzdésében.
Az idén április 18. és 21. között megrendezett éves konferenciát a járványhelyzetre való tekintettel részben az interneten keresztül tartják, miközben a helyszínen mintegy 60 ország és térség több mint 2600 küldötte vesz részt.
China's foreign minister Wang Yi tells #MSC2022 that the sovereignty, independence & territorial integrity of every country should be safeguarded. "Ukraine is no exception," he says pic.twitter.com/23ByTHcnVj
President Biden spoke today with President Xi Jinping of the People’s Republic of China about Russia’s unprovoked invasion of Ukraine. pic.twitter.com/SnpgobFiPz
Biden on ABC on China's peace plan: "I've seen nothing [that] would indicate there's something that would be beneficial to anyone other than Russia ... the idea that China is gonna be negotiating the outcome of a war that's a totally unjust war for Ukraine is just not rational" pic.twitter.com/inp3cOWbkZ
I had a long and meaningful phone call with ?? President Xi Jinping. I believe that this call, as well as the appointment of Ukraine's ambassador to China, will give a powerful impetus to the development of our bilateral relations.
CIA Director William Burns made a secret trip to China last month in a bid to keep lines of communication open, as security relations between the two global powers grow increasingly acrimonious https://t.co/lgy6zYEcCE
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
Patriot középhatótávolságú rakétavédelmi rendszer Ukrajna területére történő telepítését kérte az Egyesült Államoktól Adrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője – adta hírül az unn.com.ua hírportál kedden a Time című magazinra hivatkozva.
A jelentés szerint a Time-nak adott interjúban Jermak elmondta, hogy a Patriot-rendszer telepítését ő kérte az USA vezetésétől. Mint kifejtette: „Ukrajna nem csak saját érdekében tartja a frontot Oroszországgal szemben, hanem a Nyugat érdekében is. És hol telepíti az USA a Patriot-rakétáit? Legközelebb Lengyelországban.” Hangsúlyozta, „ezeknek a rakétáknak itt (Ukrajnában) kell lenniük!”
A hírportál emlékeztetett arra, hogy hivatalba lépését követően Joe Biden „megingathatatlan” támogatásáról biztosította Ukrajnát, beleértve a katonai jellegű támogatást.
Idén Svédország és más skandináv ország aktívan növelni kezdte védelmi befektetéseit. Ennek a ténynek a legfőbb oka az Oroszország által képviselt politikával kapcsolatos aggodalom, amely növelte katonai jelenlétét a régióban. A szakértők rámutatnak arra is, hogy a skandináv országok nemcsak saját hadseregüket fejlesztik, hanem automatikusan erősítik a kölcsönös katonai együttműködést is.
A folyóiratok anyagaiból kiderült, hogy a svéd parlament korábban egy történelmi lépést hagyott jóvá – 40%-kal növelte az ország éves hadi kiadásait. Az ország kormánya hivatalos nyilatkozata szerint ezt a döntést éppen az európai feszültség növekedése, pontosabban a potenciális fenyegető „orosz agresszió” miatt hoztak.
Ezen kívül Peter Hultqvist, svéd védelmi miniszter kihangsúlyozta, hogy országa számára ez a legmagasabb szintű katonai kiadás az elmúlt 70 évben. „Nem zárható ki a Svédország elleni katonai támadás lehetősége” – idézte a svéd védelmi minisztert egy svéd kiadvány. Egyébként Svédország 2014-ben kezdte el a katonai költségvetés fokozatos növelését, miután Oroszország annektálta Krímet.
A skandináv és az európai sajtó szerint nemcsak Svédország, hanem a régió összes többi országa is, Oroszországtól tartva, aktívan növeli védelmi kiadásait. „Az orosz csapatok Krím területére való belépése előtt el sem tudtuk volna elképzelni, hogy az európai határokat valaha is megkérdőjelezik. Viszont most az európai kormányok folyamatosan ezen gondolkodnak” – jelentette ki a Sipri Stockholmi Nemzetközi Intézet szakértője.
Növelve katonai kiadásait, Svédország többek között növelni kívánja hadseregének számát, a jelenlegi 55 ezerről 90 ezerre. Továbbá a sorkatonák számának növelését és a korábban feloszlatott katonai egységek visszaállítást tervezi.
Emlékeztetőül, Svédország, akárcsak a szomszédos Finnország, nem NATO tagok. Az észak-atlanti szövetséghez való csatlakozás gondolatának támogatottsága azonban egyre nő a svéd társadalomban. Az idén január végén végzett felmérés szerint a NATO-tagságot az ország lakosságának fele támogatja: csak minden harmadik svéd utasítja el ezt az ötletet. Ugyanakkor 1994-ben a svéd állampolgárok mindössze 15%-a támogatta a NATO-hoz való csatlakozást. Ami Finnországot illeti, a Szövetséghez való csatlakozás támogatottsága sokkal alacsonyabb.
Egyébként a skandináv országok folyamatosan erősítik a kölcsönös együttműködést a biztonság területén. Közös gyakorlatokat tartanak és összehangolják katonai stratégiáikat. Finnország, akárcsak Svédország, a pandémiával járó gazdasági veszteségek ellenére is növeli katonai költségvetését.
Ezen kívül, tavaly szeptemberben Svédország, Finnország és Norvégia ismét aláírta a katonai együttműködés megerősítését célzó háromoldalú megállapodást. A regionális sajtó publikációiból kiderül, hogy a skandináv országokat az utóbbi időben rendkívül aggasztják az orosz fegyveres erők manőverei a Kola-félszigeten, valamint Oroszország a régióban tesztelte szuperszonikus rakétáit. Emiatt a NATO tag Norvégia, rendszeresen tart kiképzést a Szövetségbeli partnereivel, elsősorban az Egyesült Államokkal. Ez év februárjában amerikai B-1 bombázók érkeztek a régióba.
Oroszország a maga részéről felháborodással reagált erre a tényre. Mikola Korcsunov, a Sarkvidéki Tanács orosz képviselője elmondása szerint „a régió militarizálása azzal a kockázattal jár, hogy a „hidegháború” időszaka vethet vissza. A sajtó szerint az Oszlóban nem közvetlenül Moszkvát akarják provokálni, katonai jelenlétüket a helyzet figyelemmel kísérésére használják. Ugyanez mondható el a szomszédos Dánia politikájáról is.
De nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a skandináv országok szerint nemcsak Oroszország a fenyegető tényező a régióban. A jéghegyek olvadása és az új tengeri útvonalak felfedezése a Csendes-óceánt vonzóbbá teszi az olyan nagyhatalmak számára, mint Kína és az Egyesült Államok.
És itt emlékezzünk vissza például 2018-ra, milyen reakciót váltott ki a régióban Donald Trump, akkori amerikai elnök abszurd javaslata „Grönland megvásárlásával” kapcsolatban, amelyet a világon már régóta a dán királyság autonóm részeként ismernek el.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => Idén Svédország és más skandináv ország aktívan növelni kezdte védelmi befektetéseit. Ennek a ténynek a legfőbb oka az Oroszország által képviselt politikával kapcsolatos aggodalom, amely növelte katonai jelenlétét a régióban.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1614980940
[modified] => 1614968272
)
[title] => Miért kezdték el a skandináv országok a közelmúltban komolyan növelni katonai potenciáljukat?
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=19719&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 19719
[uk] => 19537
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 19541
[image] => Array
(
[id] => 19541
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1.png
[original_lng] => 301093
[original_w] => 620
[original_h] => 330
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1-300x160.png
[width] => 300
[height] => 160
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1.png
[width] => 620
[height] => 330
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1.png
[width] => 620
[height] => 330
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1.png
[width] => 620
[height] => 330
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1.png
[width] => 620
[height] => 330
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1.png
[width] => 620
[height] => 330
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1614961072:12
[_thumbnail_id] => 19541
[_edit_last] => 12
[views_count] => 10206
[_oembed_721e1397076e4fbe11219c4b3e2df853] =>
74 % suomalaisista uskoo, että Nato-jäsenyys lisäisi Suomen sotilaallista turvallisuutta ja 66 % arvioi Nato-jäsenyyden lisäävän suomalaisten turvallisuudentunnetta, käy ilmi EVAn Arvo- ja asennetutkimuksesta. #Natohttps://t.co/5nc8dXibIv
Kurdish migrants fly a PKK flag in Stockholm, Sweden today in an act of defiance.
President Erdoğan has demanded that Sweden extradites 11 members of the group which has been classified as a terrorist organization by the EU. pic.twitter.com/3daEYYsUeO
Today, we are preparing to work with our partners throughout the week, particularly with our European allies who support us in a principled and effective manner. We have established a new format of cooperation—Ukraine plus the countries of Northern Europe. Within this framework,… pic.twitter.com/1PYNhE1woU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 27, 2024
